login |

Pilot-mustra: Only Murders in The Building – 1×01

2021. 09. 02. 15:50 - Írta: winnie

8 hozzászólás | kategória: kritika, pilot-mustra,

You goddamn true crime fuckin’ numb‐nuts.

Vigyázat, a Steve Martin, Martin Short és Short Selena Gomez által alakított true crime őrültek csak olyan gyilkosságokkal foglalkoznak, amik az ő ódon társasházukban történnek, mással nem is érdemes zaklatni őket! Na, nem mintha bárki is zaklatná őket vagy magánnyomozóként fogadná fel a triót, el vannak ők maguk a Hulu új, komikus krimisorozatában, ami a héten debütált 3 fél órás epizóddal.

Itthon sajnos (még) nem kapott premiert a sorozat, de talán az ismert nevek és a műfajok szórakoztató elegye, no meg a true crime itthon térhódítása bevonz pár nézőt (nem lesz nehéz a főhősök helyébe gondolnunk magunkat!), mert az Only Murders szerintem megérdemli, nagyon kellemes, szórakoztató darabnak bizonyult első nekifutásra, és talán még a kezdő részekben belengetett mélység is dominásabb lehet később.

ONLY MURDERS IN THE BUILDING – 1×01 – 7,5/10

Jól kezdődik a pilot…, vagyis, nem. Ahogy leírtam ezt a pár szót, eszembe jutott, hogy indul az első rész, mert bevallom, az epizód közben nem is gondoltam rá, totál elfelejtettem, hogy flashforwardot kapunk, hogy aztán két hónappal korábbról kezdjünk. Lehet, hogy később lesz jelentősége ennek a nyitánynak, de baromira feleslegesnek éreztem a bekapandó horgot, az 1×01 önmagáért beszélt, meg aztán, ha ilyen könnyen elfelejtettem, akkor az azt jelenti, hogy számomra tényleg nem osztott vagy szorzott.

Szóval, amire jó kezdésként célozni akartam, az a három főszereplő bemutatása volt, ahogy sétálnak New York City utcáin is narrálják magukat. Bár a (váltott) narrációból sajnos úgy tűnik, nem csinálnak rendszert, alapozásnak remekül megteszi, hiszen a többit akkor kapjuk meg belőlük, amikor lakóépületük liftjében kötnek ki közösen, hogy aztán pár órával később az épület kiürítésekor ismét egy asztalhoz sodorja őket a sors egy általuk vallásosan hallgatott true crime podcastnek köszönhetően.

Annyi történik, hogy az épületben gyilkosság történik, a trió pedig úgy dönt, hogy elkezd amatőrnyomozni az ügyben, amit a rendőrség öngyilkosságként könyvel el, számukra azonban bűzlik valami. És, ha már nyomoznak, akkor miért ne dokumentálják podcast formájában tapasztalataikat?! Főleg, hogy (papíron) kreatív arcokról van szó, egyikük egykori krimisorozatos színész, másikuk pedig színházi rendező. A harmadik meg…, hmm, jó kérdés.

Szóval a sorozat egy átívelős krimi, bár a gyilkosságról magáról inkább csak az 1×02-től kezdenek el csöpögni az infók, a kezdés tényleg csak az összeállásról és némi karakterizálásról szól, de azért már így is megismerhettünk egy-két lakót (azaz potenciális gyanúsítottat) az épületből. És ilyen színészek mellett nyilván ki lehet találni, hogy a nagyon rájuk írt karaktereknek köszönhetően szó sincs vérkomolyságról.

Martin és Short természetesen önmagában is elég vicces, de karaktereiknek köszönhetően összeeresztve tényleg elszabadulnak, rém szórakoztató minden, amit csinálnak (szerencsére nem revüznek vagy fizikai komédiáznak, mint anno, inkább verbalitásra célzok), és mellettük remek ellenpont Gomez, mint a fiatalság, a kimértség, az analitikus gondolkodás megtestesítője, akinek a karakterét több dolog is rejtélyessé teszi. Amikor ők nyomozgattak egyött, az szinte végig zseniális volt, még akkor is, ha maga az ügy (MÉG!) nem tűnik izgalmasnak. (Bevallom, nekem nem hiányzott a pilot végén a csavar.)

Ami miatt kicsit mégis visszavettem a pontszámból, az a pilot pörgését kicsit megakasztó, teljesen komédiamentes személyes vonal volt. Ez szerintem pár rész után remek kiegészítője lesz a fő szálnak (már Steve Martin karaktere kapcsán is belengették a drámaibb vonalat – az övé és Gomez-é sokkal jobban működött, utóbbiak még flashback-et is kaptak), de egyelőre nem hiányzott belőle ez a mélyítés, de persze zavarni sem zavart, csak döccenőt jelentett, és legalább megmutatta, hogy Martin Short karaktere is bohémság ide vagy oda, csak álarcot visel.

We should do our own podcast. I’m sure that every true crime podcaster wishes that he was on the case

Ettől eltekintve, nagyon jó szórakozást jelentett a sorozat kezdése, ez pont az a műfaj, amit nagyon tudok értékelni, és amit nagyon nehéz jól csinálni, de itt a színészeknek, főleg a köztük lévő összhangnak köszönhetően ez remekül ment. Már most nézném tovább. (Manapság nincs sok olyan sorozat, amit elsősorban darálnék, de az Only Murder in The Building ilyennek tűnt, gondolom a rejtélykomponens miatt. Bár a true crime podcast-es szál jó lehetőséget ad arra, hogy a sorozaton belül szinten tartsák a feledékenyebb heti nézőket a korábbi történések kapcsán.)

8 hozzászólás Ne habozz!

Deny - 2021. 08. 31. 14:00

Eddig az első két részt láttam, szerintem zseniális!

Dave - 2021. 09. 01. 07:47

Nagyon szeretném szeretni, de sokkal többet vártam ennél. Szinészileg ott vannak mindhárman, de a sztori maga rémesen faék egyszerű.

Shannen - 2021. 09. 02. 17:22

Én azt hittem, hogy teljesen rá fogok kattanni, de egyáltalán nem kapott el annyira mint vártam. A három színész jó, jó karaktereket is kaptak, voltak vicces pillanatok is, de az összkép valahogy mégis izzadságszagú lett és még úgy is kicsit semmilyen így 3 rész után.
Olyan mű valahogy az egész, amin az se segít, hogy vannak ezek a kitekintős, kreatívnak szánt jelenetek, de pl a színpadi meghallgatásos rész is totál hidegen hagyott, pedig papíron jól kellett volna, hogy elsüljön.

A csavar meg az ahhoz kapcsolódó flashbackek abszolút nem jöttek be, sokkal jobban élveztem volna, ha a trió tényleg együtt nyomoz.

Ja, és igen, a kezdő flashforward totál felesleges volt, a NY-i sétálgatós-bemutatós kör önmagában is jó lett volna kezdésnek.

Maradok persze a végéig, de eddig nekem inkább csalódás.

monti - 2021. 09. 02. 19:53

mint előző posztnál is irtam agatha raisin melett másik nagy kedvencem lett már ezzel a három résszel, szerencsére feliratos mindhárom

Twee - 2021. 09. 02. 22:27

Két rész utána engem nagyon elkapott, ha nem lenne ilyen késő nézném is a harmadikat. Teljesen más, mint amire számítottam, de tetszik.

Diapolo - 2021. 09. 06. 14:58

Shannen-nel kell egyetértenem. Én annyira nem akartam szeretni, azt leszámítva akkor. De valójában olyan tét nélküli, langyos az egész. Nem vehető komolyan, de a baj az, hogy megnevettetni meg nem tud, tehát stílusilag számomra értelmezhetetlen. A színészek jók, de ez a történet nem elég acélos számomra, így nem tudom folytatom-e.

Az jutott eszembe, hogy ez a Home Before Dark totális ellentéte. Az túl komolyan akarta venni magát, és többször túllépett a realitás fogalmán, itt pedig nem elég komoly számomra a hozzáállás pedig mégis csak azt várnám. Visszatérek még majd olvasgatni a véleményeket.

Divide - 2021. 09. 10. 21:54

Örülök, hogy maradtam, a negyedik rész vagy sokkal jobb, mint az előzőek, vagy megszoktam ezt a furcsa stílust, mindenesetre jól szórakoztam.

Ream - 2021. 09. 10. 22:36

Hát ez pazar volt eddig! Én még a zenéjét emelném ki, mert szerintem az is fülbemászó lett.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz