login |

Az anime is sorozat: Ijiranaide, Nagatoro san – írta Wampa1

2021. 09. 12. 15:50 - Írta: vendegblogger

6 hozzászólás | kategória: anime, Ázsia sorozatozik, kritika,

A 2021-es tavaszi anime szezon is elég erősre sikeredett (a télihez hasonlóan), ennek ellenére a kezdéskor teljesen kimaradt számomra az új személyes kedvencemmé vált Ijiranaide, Nagatoro san (avagy angolul Don’t Toy with Me, Miss Nagatoro).

Jelenleg 4-5 animét nézek, amik hetiben futnak, de egyáltalán nem fordult még elő velem olyan, hogy egy újonc olyan szinten bezsákoljon engem, hogy az évadot háromszor láttam azóta, a mangát pedig kétszer végig olvastam. A dologban mégis az a legviccesebb, hogy ezt az animét már az első rész megjelenésekor bojkottálni akarták bizonyos körökben.

Az okok egyrészről a főszereplő bőrszínében (no comment…), másrészt a sorozat címében keresendő. A főszereplő lány, Nagatoro ugyanis barnább, mint az átlag (a sztoriból később kiderülnek az okok), a címen pedig a Crunchyroll finomított ugyan, de a manga sok fordításban nem a Toy, hanem a Bully szót használja. És így már egész más fekvése van a dolognak, tekintve, hogy a világon sok helyen komoly problémát jelent az iskolai szekálás/zaklatás, így nem túl korrekt azon szórakozni, hogy egy másodéves középiskolás fiút cseszeget egy elsőéves lány.

A fenti a mondattal egyébként lényegében le is lehet írni az anime sztoriját és nem is. Mint ahogy érvényes a bully és a toy szó is. Akkor most mi van? Miért is ennyire jó, hogy valakit állandóan szekálnak? A tovább mögött spoileresen folytatom.

A japánoknak durván bekattant fétise a középiskola, ez a színhelye ennek a történetnek is. Adott a főhős a másodéves srác (akinek az évadban a nevét meg sem tudjuk) Senpaiként hivatkoznak rá leginkább (a senpai szót használják/használhatják pl. az alsóbb éves diákok, a náluk idősebb felsőbb évesekre). Senpai az a figura, akire annak idején kitalálhatták a „magának való” kifejezést: barátai nem nagyon vannak, elvonulva szeret a művészeti klubjában festegetni/rajzolni, és nyilván kicsit perverz is a fiú (mint a legtöbb középsulis srác). Jóformán ennyiből áll a világa, külső inger nem nagyon tud benne hatást gyakorolni.

Ekkora lép az életébe Nagatoro, az első éves lány, aki lényegében a főhősünk totális inverze: önbizalommal teli, jó megjelenésű, karakteres, élsportoló. Ennek ellenére kár szépíteni: Nagatoro az elején bizony nagyon nem szimpatikus (az első részben kifejezetten nem). Olyannyira nem, hogy rögtön két alkalommal is sírásig cseszegeti szegény Senpait.

De miben is áll ez a szekálás? Az elején leginkább szavakkal bántja hősünket (rögtön először a rajzolással kapcsolatban), szimpla beszólásokkal. Később átvált egy mocskosabb taktikára, Senpai perverz hajlamát használja ki úgy, hogy felhecceli szegény srácot, majd jót nevet azon (gyakran csúfolja szűznek, holott persze egyértelműen is az).

Úgy gondolom, hogy az első részt leszámítva ezekre tényleg csak a toy szó lenne a legmegfelelőbb (ahol viszont még passzolna a bully). Ártatlannak nem mondanám Nagatorót, de ezek csak tényleg csak heccelések, távol állnak az amerikai középiskolák által lefestett kvázi „háborús helyzetektől”.

És pontosan ez lesz a sorozat legerősebb része: a karakterek dinamikája és fejlődésük. Mert míg az első alkalommal Senpai tényleg csak egy béna sírásig jutott el, később rájön, hogy pontosan erre a lányra van szüksége. Arra a Nagatoróra, aki fenekestül felforgatta az életét. A hatodik részben például, a nagy nyári melegben Senpai ki se akar mozdulni a klímás lakásból, mégis Nagatoro első hívására megy velük a strandra (még ha húzza is a száját eleinte).

Ilyen és ehhez hasonló szituációk mutatják, hogy a főszereplők (főleg Senpai) azonosulható figurák, ami sokat tesz az élményhez. Már ez az évad is szépen vezeti felfele, hogy ez mennyire csodálatos történet arról, hogy két ember miképp tudja a másikból a legjobbat kihozni, a maga sajátos módján (pl. a manga jelenlegi állása alapján össze se lehetne hasonlítani a srácot, a kezdeti énjével).

Nagatoro a néha kicsit nyers, de sokszor nagyon kedves (és bájos) stílusával olyan hatással van Senpaira, amit az elején fel sem fog, csak sodródik az árral (később, amikor ahhoz a bizonyos művészeti versenyhez érkezünk, akkor mondja ki a dolgot). És ugyanez fordítva is igaz, Senpai gyakran okoz meglepetést Nagatorónak, amit a lány (egy nagy vigyor kíséretében) legtöbbször az angol „gross” vagy „creepy” kifejezésekkel viszonoz.

Érdekes megfigyelni azt is, hogy míg ez a két kifejezést használja a Senpaira végig, teljesen más hatása van az első és az utolsó részben. Őszintén sajnálni tudom azokat, akik ebbe csak egy bullying sztorit láttak, pedig egy vérbeli romantikus vígjáték, ecchi elemekkel alaposan megtűzdelve. Jó érzés nézni shounen sztorikat, de néha az ember szívének jól esik egy ilyen történet is: két teljesen más ember miként lesz lényegében elválaszthatatlan (pedig még nagyon az elején járunk).

Azt hiszem egy szezonos animétől minimum elvárás, hogy jól nézzen ki, de a sorozat itt sem vall kudarcot. A látványa megkapó, az animációk szépen kidolgozottak, a karakter ábrázolások hamar megkedvelhetőek (mind a komoly, de főleg a tipikus „bugyuta” ábrázolás tekintetében). A japán szinkron több mint fantasztikus: Uesaka Sumire (aki egyébként a hihetetlen jó opening zenét is énekli) olyan széles skálán képes eljátszani Nagatoro rétegelt karakterét, ahogy azt nem sokan lennének képesek. Senpai szerepében pedig az a Yamashita Daiki hallható, aki a Boku no Hero Academia főhősét, Midoriya Izuku-t kelti életre évről évre (tehát az elején kicsit balfék karaktert kisujjból hozza).

A második évadot egyelőre még nem jelentették be, de reméljük, hogy ami késik nem múlik. Elfogultságból nem szeretném pontozni az „Ijiranaide, Nagatoro san”-t, mert engem teljesen beszippantott, remélem, hogy minél több ember ismeri meg ezeket a remek karaktereket.

Végezetül itt hagyom a sorozat openingjét, ami tökéletesen bemutatja a sorozat hangulatát és a karakterek viszonyát.

6 hozzászólás Ne habozz!

Scat - 2021. 09. 12. 20:18

Slice of Life-nak hangzik. Azt bírom. Majd bele is nézek, köszi az ajánlót!

Shyllard - 2021. 09. 13. 12:07

Annyira niche-nek gondoltam, hogy nem írtam róla anno, de örülök, hogy született egy írás végül. Én is imádtam, viszont a bullyingelés témát szerintem kicsit könnyedén kezeled, mert kb. az évad feléig elég durván megy, így azoknak, akik ilyesmin végig mentek, semmiképp sem ajánlanám. Viszont tényleg nagyon sok jó dolog van benne, nem utolsósorban Nagatoro arckifejezései zseniálisak. Baromi szórakoztató, de nem mindenkinek, illetve Japánban is hatalmas probléma maga a bullyingelés, így nem is csodálom, hogy voly körülötte negatív visszhang.

walaki - 2021. 09. 13. 16:06

Enyhe spoilerveszély!

Ami érdekes benne, hogy bemutatja, a bully sokszor amiatt van, mert a fiatalok nem tudják feldolgozni az új érzéseiket, mint pl. az első szerelem (hogy ez kinek a hibája, azt most hagyjuk). Az ellenkező nemű iskolai bullynak szinte mindig ez a nem-értem-mit-érzek az oka, bár általában fordított a felállás. Ez a fordított szereposztás szerintem nagy pozitívuma a sorozatnak, és tompítja is kicsit a bully élét (de még így is elég kemény).

Tényleg nagyon durva a sorozat eleje, nehezen is szántam rá magam, többször abbahagytam, de aztán a remek kivitelezés miatt mégis folytattam. Számomra onnantól kezdett érdekes lenni, amikor Nagatoro átment macskába, és úgy védte Senpait a barátnőitől. Szerintem az az a pont, ahol egyértelművé válik az indítéka, és hogy maga Nagatoro sincs is ezzel tisztában. Onnantól berántott a sorozat, és vártam, mi fog történni, mikor fog leesni nekik.

Sajnos amiért belekezdtem, hogy megmutatható-e a gyerekeimnek, arra a válasz nem. Talán pár év múlva, ha majd nagyobbak lesznek és túl lesznek az első szerelmen. Kell hozzá érettség és egy kevés élettapasztalat, hogy szórakoztató tudjon lenni a sorozat. Viszont ha ez megvan, akkor mindenképp ajánlom!

Raisen89 - 2021. 09. 14. 21:46

nagyon gagyi, erőltetett, lehetelen szitukkal teli lévő anime. Dropped! :( egyedül a rajzolása az, ami tetszett.

walaki - 2021. 09. 16. 18:53

@Raisen89: nem értelek. Ez az iskolai-első-szerelem-esetleg-háremmel-körítve műfaj önmagában gagyi, tömény kliséhegy pepitában, szóval ezt számonkérni egy sorozaton ami bevalottan ebbe a kategóriába tartozik, elég furcsa szvsz. Kb. olyan, mintha egy fantasyre mondanád azt, hogy az a baja, hogy kardoznak benne.

(De ha esetleg valaki tud ajánlani olyan anime sorozatot ebben a kategóriában, ami eltér a szokásostól, akkor arra nagyon kíváncsi lennék, mert vadászom az eredeti, egyedi rajzfilmeket.)

Shyllard - 2021. 09. 16. 19:26

walaki: lehet a slice of life nem az esete, sokaknak nem az.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz