login |

Grey’s Anatomy: vége a 17. évadnak

2021. 09. 26. 21:34 - Írta: Deny

9 hozzászólás | kategória: 2020/21 finálék, kritika,

Mivel nyakunkon a 18. szezon premierje, gondoltam, épp itt az ideje, hogy törlesszem az adósságom, és megemlékezzek végre a Grace klinika 17. évadáról. Ami minden volt, csak szokványos nem.

Nehéz értékelni egy olyan szezont, ami, ha nem történt volna pár kulcsmomentum benne, kis túlzással simán elmenne egy tematikus, alcímmel ellátott spinoffnak is, mert annyira különálló darabnak tűnt, mintsem egy veterán sorozat újabb fejezetének.

Az biztos, hogy nem sok sorozat merte volna bevállalni, hogy egy egész évadot szenteljen egy, a való életben is tomboló orvosi jelenségnek, és bár ez leginkább a kényszer szüleménye volt, számomra pont ez tette nagyszerűvé a 17. évadot (amit egyébként egy adott ponton, valószínűleg még a COVID előtt befejezésnek is szántak, amint az kiderült a napokban megjelent, a sorozatot boncolgató könyvből.)

A tovább mögött folytatom spoilerekkel.

A Grey’s Anatomy tehát 17 részen át foglalkozott a koronavírussal, amire leginkább azért volt szükség, hogy minél biztonságosabban és hatékonyabban tudjanak haladni a forgatással, mivel a szereplők közül többen is a veszélyeztetettek csoportját erősítik, és a járvány beírásával zavartalanul tudtak védőfelszerelésben dolgozni, anélkül, hogy különösebb magyarázatra szorult volna a sok maszk és szkafander. Mindemellett pedig tisztelegni is akartak az igazi orvosok előtt, azáltal, hogy megfilmesítik, mi mindent éltek át a pandémia csúcsán. Az események zöme valós történéseken és problémákon alapult.

A műtétek száma így jelentősen visszaesett, és helyette egy véget nem érő, drámai és nyomasztó küzdelmet láthattunk, amit elsősorban a főszereplőn keresztül mutattak be. Meredith megbetegedése még tovább emelte a tétet, egyúttal pedig megágyazott az egyik legváratlanabb írói húzásnak, amit szinte minden rajongó imádott.

Hogy megkíméljék Ellen Pompeót a stúdió „tűzfészkétől”, Meredith karaktere szinte kizárólag egy strandon volt látható, amely a haláltusáját jelképezte. Itt látogatták meg őt halott szerettei, hogy egy utolsó beszélgetés formájában próbálják őt a túlélésre buzdítani. Azon túl, hogy így olyan korábbi nagy nevek térhettek vissza, mint Patrick Demspey, T.R. Knight, Chyler Leigh és Eric Dane (ami korábban elképzelhetetlennek tűnt) ez a történetszál nekem azért is tetszett, mert jó volt látni, hogy Meredith mindegyikükkel tudott még egyszer utoljára (?) találkozni, hiszen egyiküktől sem tudott elbúcsúzni a haláluk előtt, és erre most végre lehetősége nyílt.

Illetve volt még egy személyes oka is, amiért ez a szál nálam annyira betalált: nagyon terapeutikusan hatottak rám ezek a párbeszédek, ugyanis amikor ezek a részek adásba kerültek, én magam is gyászoltam, és úgy éreztem, ezek a karakterek hozzám is beszéltek.

Annak ellenére, hogy az évad teljes mértékben a COVID-ra fókuszált, még így is sikerült a készítőknek szokásukhoz híven különféle társadalmi problémákra reflektálniuk, többek között az implicit elfogultságra, az elmúlt évben ismét megerősödő BLM-mozgalomra, és a poszttraumás stressz hatásaira is. Ez utóbbit külön kiemelném, hiszen egy igen különleges, némileg megosztó, azonban a szakemberek által egyöntetűen istenített epizódot eredményezett, amelyben elmerülhettünk a katatón állapotba került Teddy pszichéjében. Bár nekem sem ez volt a kedvenc részem, az biztos, hogy zseniálisan ábrázolta, mi zajlik egy PTSD-s páciens elméjében. Alighanem a sorozat egyik legművészibb és legszimbolikusabb epizódja volt.

A járványra való fókuszálás miatt a szereplők magánélete eléggé háttérbe szorult, és néhány kivétellel nem is nagyon történt karakterfejlődés. A rengeteg visszatérő mellett ismét voltak távozók is, akik közül volt, akit kérésre, másokat pedig jó eséllyel költségcsökkentés miatt írtak ki: hat év után ismét életét veszítette egy orvos DeLuca személyében, aki halálos késelés áldozata lett, amikor megpróbált megállítani egy gyermekkereskedőt. Az ő búcsúztatása volt az évad egyik legmegindítóbb pillanata, ám azt nem tudom megbocsátani az íróknak, hogy az incidenst nem az anyasorozatban, hanem a Station 19 egyik epizódjában mutatták. Sajnos az írók továbbra sem tudnak rendes crossovert írni: egy ilyen fontos pillanatot egyszerűen nem szabad egy spinoffban elhelyezni.

El kellett köszönnünk Jesse Williams-től is, aki két év után végre tényleg letette a szikét. A színész elmondta, hogy már a 15. évad alatt is fontolgatta, hogy kiszáll, de akkor sikerült meggyőzniük, tavalyi távozásának pedig alighanem a COVID miatti forgatásleállás és a Broadway bezárása szabott gátat, így akkor úgy döntött, marad még egy évet.

Annak ellenére, hogy Jackson nem tartozik az alapszereplők közé, megkapta a sorozat történetének egyik legszebb búcsúját, és jó apropó volt arra, hogy egy epizód erejéig visszatérjen Sarah Drew is. A nézők ennek nagyon örültek, én már kevésbé. A közös epizódjuk azon kevesek közé tartozott, amit végiguntam, akárcsak a „spirituális elődjeként” szolgáló 13×16-ot is ásítozva néztem végig annak idején. Az viszont kifejezetten tetszett, hogy életben hagyták Jackson karakterét, mert ha 2020-ban távozott volna, akkor alighanem ő lett volna a meg nem valósult finálé halálos áldozata. Megnéznék egy spinoffot is arról, ahogy amolyan Max Goodwinként új küldetését próbálja teljesíteni a Fox Alapítványban.

Tom Koracick is búcsút intett Seattle-nek, és csatlakozott Jacksonhoz, viszont Williams-szel ellentétben Greg Germannt elvileg fogjuk még látni vendégszereplő kapacitásban, ahogy annak idején is megjelent a sorozatban. Az ő karaktere is szép ívet írt le: az arrogáns és sokszor bunkó sebész átértékelte életét, miután kis híján belehalt a vírusba, és segíteni akar Avery-nek jobbá tenni a hátrányos helyzetűek ellátását. De azért remélem, ha valóban vendégeskedik majd az új szezonban, nem veszíti el teljesen fanyar humorát, ami miatt megkedveltem annak idején.

Mivel a sorozat sorsa sokáig kérdéses volt (na, nem a nézettség miatt, hiszen élőben az egyik legstabilabb évadát produkálta a sorozat, és ha nem húzzák el júniusig, elvette volna a legnézettebb sorozat titulusát a 9-1-1-tól. Össznézettségben pedig még jobban is hozott a 16. évadnál), a fináléra a legtöbb szereplő kapott egyfajta hepiendet: Teddy és Owen újra egymásra talált és eljegyezték egymást, Maggie és Winston (aki meglepően jó új szereplőnek bizonyult) egybekeltek, Meredith felépült és közelebb került Hayes-hez, Jo pedig új karrierútra lépett és örökbefogadta egyik páciensének babáját.

Egyedül Amelia és Link kapcsolata került veszélybe, miután a lány ismét elbizonytalanodott az elköteleződéssel kapcsolatban, és elutasította a lánykérést. Ezt igencsak frusztrálónak találtam, mert azt hittem, Amelia már túl van ezen, de annak tudtam be, hogy valószínűleg kellett egyfajta „cliffhanger”, miután az írók megtudták, hogy lesz 18. évad, és így oldották meg. Remélem, hogy nem fognak sokáig szenvedni, és gyorsan egymásra találnak, mert az ő párosukat nagyon szeretem.

Iszonyúan várom a folytatást, mert minden, amit eddig megtudtunk róla, óriási izgalommal tölt el, nem mellesleg pedig azért, mert ismét csettintve álltam fel a sorozattól a 17. évad végén. Junkie-körökben ugyan nem volt népszerű, de számomra ez volt a legerősebb évad a 14. óta, és a szokatlansága ellenére is fényévekkel jobb volt a 16. szezonnál, amit nem győztem lehordani a sárga földig.

Az viszont nem tetszik, hogy továbbra sem biztosak abban, hogy a 18. lesz-e az utolsó évad, ami természetesen már nem lesz COVID-centrikus. A csatorna további etapokat remél, és csak Ellen Pompeón múlik a dolog, de jó lenne, ha nem menet közben kellene eldönteni a sorsát, hanem már eleve tudni lehetne, hogy melyik lesz az utolsó felvonás. Mert ez a sorozat többet érdemel annál, minthogy egy ehhez hasonló kétfunkciós fináléval búcsúzzon.

9 hozzászólás Ne habozz!

Tig - 2021. 09. 27. 17:29

Szerintem borzalmas (volt) ez az évad. Azért írom zárójelben a volt-ot, mert még jó pár rész hátra van, annyira nehezen haladok vele.
Megnézek egy részt és annyira elmegy az életkedvem, hogy hetekig tart, mire ráveszem magam, hogy újra nekiüljek. Értem, hogy napjaink legjelentősebb kórházsorozata nem mehet el szó nélkül a covid mellett, de egyszerűen én azt éreztem, hogy elég nyomorult az élet a covid miatt a valóságban, nem szeretném kikapcsolódás közben is ezt nézni.
Főleg, hogy nem csak mellékszálként volt jelen, hanem fő csapásként, ráadásul iszonyat demagóg módon.
Mindegy, végignézem (valamikor) most már, igazából jó pár évada már csak a nosztalgia miatt nézem a sorozatot, de remélem a következő évadban lekerül a fókusz a járványhelyzetről.

Mom - 2021. 09. 27. 20:22

Hú, Deny, ahogy olvastam az összefoglalódat, egy ponton majdnem elkaszáltam a sorozatot :D Már persze nem az írásod miatt, hanem ahogy felelevenítettél egyes szálakat, belőlem is kiváltotta a PTSD-t. Sajnos a keserű szájízt még egy ilyen lelkes hangvételű írás sem tudta feledtetni velem. Egyáltalán nem várom az új évadot (na jó Addison vendégszereplését egy kicsit igen, de semmi mást). Persze 17 befektetett évad után minimális esélye van, hogy pont most kaszálom el, de pár pillanatig komolyan meginogtam az évad közben és most az emlékezés közben is.

A legrosszabb évad volt számomra. Az egyetlen ami megmenti attól, hogy teljesen leírjam, az az, hogy legalább a halállal kiírt szereplőket ilyen formában viszontláthattuk. Pontosan ennyi pozitívumot tudnék elmondani az évadról. Ja meg Jackson búcsúepizódja is jól sikerült, de tényleg ennyi.

Mind a covidos főszálat, mind minden mást, ami az évadban történt az imént említett két dolgot leszámítva szeretnék örökre elfelejteni.

Deny - 2021. 09. 27. 20:37

Nézd a jó oldalát: akkor innen jó eséllyel csak felfelé vihet az út :) Nekem bejött a 16. évados mélypont után, meg anno a 13. után is.

Én izgatottan várom a folytatást, de nem akarom elkiabálni, mert a 16.-ra is azt hittem, hogy jó lesz, amikor felkavarták az állóvizet a kirúgásokkal meg Mer büntetésével, aztán koppantam.

Judit - 2021. 09. 28. 08:01

Szívemből szóltál, én ugyan realtime néztem, de szerintem is az egyik legjobb évad. Nekem tetszett, hogy visszaadja ezt a heroikus küzdelmet, mert igen ez a Covid ilyen nyomasztó, fárasztó és váratlan. A legtöbb orvos soriban csak az évadok 1-2 bevezető epizódjában foglalkoztak vele.

Anthonz - 2021. 09. 28. 09:01

Borzasztó volt.
Depressziós, letargikus hangulat, ki a francnak van ehhez kedve?
A tengerpartos jeleneteket skippeltem, az ilyen flashelős jeleneteknek az égvilágon semmi értelme nincsen.

Navia - 2021. 09. 28. 09:58

Rettenetes volt ez az évad. Majdnem minden rész szenvedés volt (a Teddys nekem kifejezetten tetszett). Csak azért nem kaszáltam, mert 17 éve nézem, hozzám nőttek a szereplők, és reméltem hogy lesz még “normális” folytatás. Magnyugodtam, hogy a 18. évad nem a Covidról fog szólni.

Deny - 2021. 09. 28. 12:58

Navia: Azt nem tudom, hogy végképp elhagyják-e a COVID-ot, vagy csak a háttérbe szorul, de mindenesetre tuti nem lesz így a fókuszban. Viszont az epizódleírásokból arra következtetek, hogy teljesen elhagyják.

Navia - 2021. 09. 29. 09:39

Deny: köszi, direkt nem olvasok előre leirast, szeretem a meglepetéseket :)
erről jut eszembe, hogy az azért igen bosszantó, hogy instagramon azonnal mindent spoilereznek a szinészek, amint lement a rész. aki nem élőben nézi a sorit, már ne is kövesse őket?

Roxi - 2021. 09. 30. 15:57

Gyakorlatilag megismételhetném azt amit Mom írt. Minden idők legrosszabb GA évadja,csak a halott visszatérőknek lehetett örülni!
Ma meg azt olvasom,hogy az új évadban Jo-nak új szerelmet terveznek,hurrá…

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz