login |

Sparking Joy with Marie Kondo

2021. 09. 26. 15:50 - Írta: Shyllard

7 hozzászólás | kategória: kritika, reality,

A japán szervezési tanácsadónak nem a Tiszta öröm Mari Kondóval az első Netflixes sorozata, így már azoknak is egészen ismerősen csenghet a neve, akik korábban nem ismerték őt. Könyvei is sokfelé fellelhetők a boltok polcain, hiszen a nagyon egyszerű alapokon nyugvó takarítási módszere már több embernek is segítséget nyújthatott az életterének rendbe tételében.

Miközben a 2019-es sorozatnak csak az első részét néztem végig, Marie Kondo rendrakó stratégiája nekem is nagy hasznomra tudott válni. Ez a módszer röviden nagyon egyszerű: Halmozd össze pl. az összes tulajdonodban lévő ruhadarabodat és egyesével nézd végig melyik okoz örömet, és melyik nem. Az utóbbi kategóriába tartozóktól, pedig szemetes vagy adomány útján ideje megválnod.

Szépsége a technikának, hogy nem csak a hatalmas forgatagban élőknek tud segítséget nyújtani, hanem azoknak is, akik csak szeretnék kicsit átláthatóbban kezelni az ingóságokat. Jómagam is megváltam így jó pár régi ruhadarabtól tavalyelőtt, s azóta vásárlást is sokkal tudatosabban végzem. Hiszen még mindig emlékszem a sok szemetes zsákra, amitől el kellett köszönni. Ennek kínzó emléke pedig jó pár kérdéses ruha vételtől tántorított már el.

Áttérve az aktuális sorozatra, pedig mondhatni egy, a 2019-es alkotás második évadját szállította le most nekünk a Netflix. A koncepció szinte ugyanaz, a magán- és munkahelyi élet erősebb összekötésével. Az első részben egy kertészetet, másodikban egy kávézót, harmadikban, pedig egy jótékonysággal foglalkozó visszavonult tanárt látogat meg Kondo.

A hétköznapi emberre, kis foglalkozásra való koncentrálás nekem mindenképpen pozitív felhangot adott a sorozatnak, miközben sokszor giccsesebb momentumokat is képes volt szállítani ennek köszönhetően az évad. Viszont mindezt nem is tudom felróni a készítőknek, mert illett a témához és az alapfelütéshez is ez a hozzáállás, főleg, ha valóság így alakul.

Ezzel szemben a bizonyos pillanatokban, nyilvánvalóan előre megírt szereplők mondatai már jóval zavaróbbak voltak. Legtöbb esetben még sajátjuknak éreztem szövegeiket, de egyes hatásosabb pillanat kedvéért szinte muszájból elnyomtak valami Kondo-s szöveget, amik kivétel nélkül egytől-egyig kínosak voltak.

Mindez, pedig azért is volt gáz, mert a három rész során Marie Kondo igazándiból alig szerepelt a játékidő nagy részében. Persze mindenkinek adott tanácsot, illetve stábtagok útján még valamivel fel is újította a résztvevők életterét, de elég félvállról csinálta ezen szegmenseit a sorozatnak. Legtöbb hozzászólása már a 2019-es egy részben is megvolt, semmi újat nem tudott szállítani azon kívül.

A “saját” házában felvett jelenetek már sokkal érdekesebbre sikeredtek, hiszen személyesebb tanácsokat volt képes megosztani. Ezek során jól érthetően tisztázta miképpen is gondolja a látogatások során kifejtett technikáinak kivitelezését, esztétikailag szép közegben tálalva mondandóját.

Szintén javára szóljon a sorozatnak, hogy a rövidségének ellenére elég változatos látogatásoknak lehettünk tanúi, nem csak hatalmas kuplerájon keresztül szemléltetve a módszer hatásosságát. Minden meglátogatott kifejezetten „amerikai sztereotípia” volt, de hangosságuk ellenére egyiküktől sem másztam falra. A kertész családot, pedig még meg is kedveltem.

Náluk éreztem legkevésbé a megjátszottságot, illetve a létező szükséget Kondo segítségére. Őket követő két részben a szereplőknek néha olyan alap háztartási tanácsot kellett adni, amiknél józan észnél nem igen volt szükség többre. Viszont esetükbe is, legalább a családtagok közötti beszélgetések szépekre és érzelmesekre sikeredtek.

Összefoglalva tehát kellemes, könnyed kikapcsolódás a Sparking Joy with Marie Kondo, viszont aki látta a 2019-es sorozatát a tanácsadónak, nem sok értéket tud találni a mostani etapban. Háttérzajnak, vagy fáradt napokon kellemes, de „sajna” még a szereplők sem annyira megbotránkoztatóan trehányok, hogy szörnyülködni lehessen rajtuk.

Legnagyobb hátránya a sorozatnak, hogy túlságosan műnek hat. Miközben a legtöbb reality is előre megtervezett szituációkkal dolgozik, itt nem látszott, hogy legalább megpróbálták volna palástolni mindezt. Emellett magán Kondo-n sem éreztem a lelkesedést a látogatások iránt, ami szintén rányomta a bélyegét a három részre.

Minden negatívum ellenére viszont annak, aki ihletet keres egy otthoni nagy takarításra, jobb sorozatot nem is tudnék ajánlani (a 2019-esen kívül).

7 hozzászólás Ne habozz!

speranza - 2021. 09. 26. 21:32

Pár éve megkaptam ajándékba Marie Kondo egyik könyvét (Tiszta öröm), de bevallom, nem olvastam végig. Mert voltak ugyan hasznos ötletei, de olyanok is, amikkel nem tudtam azonosulni. Könyvkedvelő és könyveket gyűjtő emberként az az tanácsa, hogy ha nincs szükség az egész könyvre, akkor vágjuk ki belőlük a fontos oldalakat, a többit meg dobjuk ki, nagyon barbár gondolatnak tűnt. Az sem volt világos, hogy miért javasolja a könyvek “nem látható helyen” való tárolását. Nem azért gyűjtöm őket, hogy aztán eldugjam valahová egy szekrény mélyébe, de nyilvánvalóan nem vagyunk egyformák… :)

Mammut - 2021. 09. 27. 08:18

A szétvágás számomra is nagy kérdőjel, de engem, mikor még gyűjtöttem papírkönyveket, mindig zavart, hogy össze-vissza méretűek és színűek, még akár szerzőn vagy sorozaton belül is. Mindig is rusnyának találtam a könyves szekrényt.

Nekem inkább a fenti ruhás tanácsa nem stimmel, mert én egy ruhától sem leszek boldog, szóval akkor dobjam ki mindet? :)

Thomas - 2021. 09. 27. 13:01

Jó, igazán nem tudok róla semmit, de ez így elolvasva nagyon viccesnek tűnik:) Az egy “takarítási módszer”, amivel pénzt keresett, mert könyvet is írt róla, meg sorozat is készült belőle, hogy dobjam ki a ruháimat, amik nem okoznak örömet?:) Hogy ez nekem eddig még miért nem jutott eszembe, hogy a felesleges dolgaimat kidobjam, wow?!:) Az meg hogy örömet okoz-e egy ruha, elég szubjektív, ezeket azért többnyire a funkcionalitásuk miatt vesszük, nem örömszerzés végett. De attól még nem hiszem, hogy ki lesz takarítva vagy akár csak rendbe lesz rakva a lakás, ha kidobom akár a fele ruhámat is, de inkább nem próbálom ki:)

Thomas - 2021. 09. 27. 13:07

A könyvek szétvágása is csak helytakarékosságra jó, de ez olyan extrém dolog, hogy nem is hiszem el, hogy valaki képes komolyan ezt tanácsolni egy könyvben (tönkreteszel valamit, ami érték, hogy legyen pár papírfecnid, ami semmit sem ér:) Az én tanácsom, hogy inkább másold le a pár fontos oldalt és add el a könyvet, vagy még inkább térj át e-bookra, ha ennyire pici a lakásod, hogy nem férnek el, aztán abból azt nyomtatsz ki, amit akarsz. Írhatok én is könyvet belőle?:)

speranza - 2021. 09. 27. 14:38

@Thomas: Tudod, a legironikusabb az egészben az, hogy az egyetlen könyv, amivel kapcsolatban komolyan fontolóra vettem, hogy megfogadjam a tanácsát, az Marie Kondo saját könyve volt. :))

Szivarosfrici - 2021. 09. 27. 16:34

Nagyon csípem és ha valakit érdekel ez a téma érdemes megnézni minimalism : dokumentarista about the importált things című dokumentumfilmet is a netflixen. Nagyon tanulságos. Nekem megváltozott az életszemléletem tőle.

Szivarosfrici - 2021. 09. 27. 16:36

Documentary about the important things 🙄

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz