login |

Midnight Mass: az 1. évad

2021. 09. 29. 21:20 - Írta: winnie

32 hozzászólás | kategória: kritika, minisorozat,

Pár napja új sorozattal jelentkezett jó pár remek horrorfilmje (köztük jól sikerült Stephen King-adaptációkkal) és két elég jól fogadott horroros minisorozata (nekem a The Hanting of Hill House és a The Haunting of Bly Manor is bejött) után Mike Flanagan. A szinkronnal érkező Mise éjfélkor is mini (7 részes), ugyancsak a Netflix-re jött, jó pár visszatérő Flanagan-színészt is láthatunk, és nagyon személyes, ráadásul Stephen King-es hatásokban is bővelkedik. De vajon horror-e?

A sorozat helyszíne egy 127-es lélekszámú szigetecske, ahova megérkezik egy 128., majd egy 129. ember is – az előbbi egy tékozló fiú, aki halálos közúti baleset okozása miatt töltött pár évet börtönben és jobb híján hazaköltözik családjához, utóbbi pedig egy fiatal pap, aki az izraeli zarándokútjáról betegen hazatérő öreg lelkészt váltja fel a helyi vallásos közösség élén. Ők ugyan jönnek, egyébként mindenki inkább menekül a sok jó lehetőséggel és kedvező jövőképpel nem kecsegtető helyről (a helyi halászatnak például egy olajfolyás tett keresztbe pár éve), ahol tényleg csak a legelszántabbak maradnak ilyen vagy olyan okból

Bár lehet, hogy nincs összefüggés, de az újonnani jövevények érkezte után fura eseményeknek lehetünk tanúi, látomásoknak, különös jelenéseknek a levegőben, a helyi kóbor macska populációt is mintha tizedelné valami vagy valaki, és mielőtt bármi baljóslatúra kezdenénk gondolni, akkor egy valódi csoda is történik a külvilágtól kifejezetten elizolált, komppal megközelíthető helyszínen.

Nem egyszerű megfejteni ezt a sorozatot, de még nehezebb volt a nézése közben azt kitalálnom, hogy milyen lesz a fogadtatása. Az első két rész után elképzelni nem tudtam volna, hogy komolyabb népszerűséget elérhet, de azok után, hogy az 1×03 végén nagyjából kiderül, hogy mire is megy ki a játék és VÉGRE konkrétan kapunk egy horroros utalást a korábbi szórványos és nem kötelezőnek tűnő jump scare-eket követően, továbbra sem éreztem azt, hogy mindenki azt fogja mondani, hogy megérte türelmesnek lenni.

Ugyanis a Midnight Mass nem a történetével fogja lenyűgözni a nézőket. Nem azzal, hogy félelmetes. Nem is a horrorjelenetekkel. Komolyabb csavarok sincsenek benne (és ezt nem azért mondom, mert valamiért az elejétől fogva gondoltam arra, ami az 1×03-ban kiderül). Az alműfaja is sokszor látott, még én is csak fáradtan sóhajtottam, amikor fény derül rá, hogy “Szóval ez egy…?”. És, mint írtam, elég erős a Stephen King-es hatás is. De akkor miért lesz mégis ez talán a legelismertebb Flanagan-sorozat?

Mert mély? Az biztos, hogy annak akar látszani, de szerintem el is éri a célját. Nem azért mély (és sokan ezért fognak kiugrani belőle), mert rettentő lassú (kell is a készítőbe vetett bizalom, de cefetül), hanem mert nem a szokott módon karakterizál, nem a szereplők jellemét helyezi a középpontba, ha lehet ilyet mondani, hanem a gondolkodását. Ami rengeteg párbeszédet és szinte mindenki esetében komolyabb monológokat kíván meg, és az ilyet csak nagyon jó színészi teljesítménnyel lehet elérni.

Megkockáztatom, hogy a színészek miatt maradtam a sorozat mellett, mely előtt megemelem a kalapomat és elismerősen csettintek is, de nem lesz a kedvencem, többek között azért, mert “Szóval ez egy…?”, ahogy írtam fent is. Most azzal akartam folytatni, hogy eszembe sem jutna újranézni, de a franc tudja, mert a központi témái olyanok, amik másképp fognak hatni az emberre különböző életszakaszaiban, mint ahogy az egyes szereplőkhöz való viszonya is megváltozhat. Mert… van mondanivalója, tele van gondolatokkal hitről, elmúlásról, függőségről, bűntudatról, és még sok mindenről. Emlékezetes lett, na!

– I don’t know what’s happened.
– It’s okay.

Ja, igen. A vallásos tematika. Ez az, ami még ugyancsak megosztó lehet a Midnight Mass kapcsán. Mármint a vallásos tematika kapcsán a rengeteg bibliai idézet, ami nem könnyíti meg a megértést (szerintem még nem is láttam sorozatot, amiben ennyi lett volna, ha nem érezném azt, hogy zseniálisak a színészi alakítások, akkor itt tényleg sokaknak ajánlanám a szinkronos nézést), és a töménység miatt szerintem a darálást sem.

Lásd, én is azért csak most írok róla, mert nem tudtam volna egyben nézni, bőven elég volt belőle 1-2 óra naponta, túl sok mindennek kellett ülepednie, annyira szépen nyúltak egyes epizódok zárójelenetei a főcímbe, hogy egyébként sem lett volna szívem rájuk indítani az újabb epizódot (nyilván ki van kapcsolva a ‘Next Episode’ funkció), főleg egy 1×05 után. A tovább mögött pár spoileres megjegyzés, amiről eddig csak rébuszokban írtam.

I’m not scared. Not of you.

Amire írtam korábban: nekem némiképp hatalmas csalódás volt, amikor kiderült, hogy alapjába véve “csak” egy vámpíros történetet látunk. Tudom, nem ez volt a lényeg, meg egyébként is az áthallások így meg úgy, de ettől még amikor megjelent az “angyal”, amikor megláttam a lényt, akkor az arcom megnyúlt, de ennek csak a műfajhoz való viszonyom az oka, másoknak simán lehet, hogy pont bejön a folytonos nyakharapdálás. (A hastáji hangokat mondjuk komoly mellényúlásnak éreztem, még dolgozhattak volna rajtuk.)

A másik érdekes és merész dolog, amiről írni akartam, és ami akkor ideális, ha senkinek nem tűnik fel, az a fiatalodós aspektus. Nem emlékeztem, hogy kik játszanak a sorozatban, és fura volt, hogy többeket nem ismertem fel a mellékszereplők közül (a kiemeltek közül nyilván Katie Siegel és Zach Gildford, valamint Annabeth Gish, Rahul Kohli és Hamish Linklater megvolt – Samantha Sloyan elfelejtése az én saram), amikor viszont az 1×01 végén lefutott a stáblista, akkor láttam, hogy de hiszen szerepelt Henry Thomas (mi? hol?), meg Kristin Lehman (tényleg?), meg Michael Trucco (ööö…).

Szerencsére nem rugóztam annyit rajta, Thomas-ról el is feledkeztem, Lehman-t elintéztem azzal, hogy biztosan megöregedett, amióta nem láttam, Trucco-t pedig lehet, hogy keverem egy másik BSG-s arccal, de ettől még, ha valaki kíváncsi volt, akkor biztosan szöget ütött a fejében, hogy mi a francért játszanak ezek a színészek idősebb karaktereket. Merész húzás volt Flanagan-től, hogy bevállalta, és szerintem nagyon jók voltak a maszkok, Thomas játéka (Riley apja) például így, “ismeretlenül” jött be nagyon, de a többiek is hibátlanul hozták saját öreg énjeiket, le a kalappal előttük, hogy semmi esetlenség, parodisztikus jelleg nem érződött az alakításokon, sem a kinézetükön.

Ha már alakítások, akkor kíváncsi leszek, hogy “ér”-e majd egy horrorsorozatból bárkit bármire jelölni, de szerintem nem elfogultság azt mondani, hogy a többség pazar volt. Nem csak azért, amit Linklater (WOW!) produkált monszinyorként, meg Sloyan, mint Bev (WOW!), hanem mert szinte mindenki élővé és lélegzővé tette a karakterét: jóformán semmit nem tudtam meg Riley szüleiről felsorolható tulajdonságként, de azt pontosan tudtam, hogy milyen emberek, hogy mit gondolnak. És ugyanez igaz volt az első pillantásra lehet, hogy jellegtelennek és semmilyennek tűnő Riley-ra, mégis, amit mondott, ahogy viselkedett, abszolút át tudtam érezni a karakterét – Erin-ről nem is beszélve. És ez a többségre elmondható, még Sturge-re is. Azért ez teljesítmény.

Szóval számomra igazából az alakításoknak és a külsőségeknek, a szigetes körítésnek köszönhetően működött a sorozat, valamint a személyes hangvétel miatt, nem pedig a horroraspektus és a vallással való párhuzamok oké. Tényleg, ahogy az előbb írtam, valahogy átérezhető volt, valóságosnak tűnt, mintha tényleg valódi embereket vonultatott volna fel.

I am that I am.

32 hozzászólás Ne habozz!

clegane - 2021. 09. 29. 22:48

én is azt szerettem benne, hogy amúgy tényleg fontos filozófiai témákról beszél végig, amikről sose árt eleget gondolkodni, örülök hogy a nézők többsége végül vevőnek bizonyult erre. még ha egyes monológok “klisések” is voltak, dehát azért, mert sokan pont ennyire “klisésen” gondolkoznak, nem a sorozatra kell haragudni, amiért ezt ábrázolja. mindezek mellett szerintem ki tudott mondani sok komolyan elgondolkodtató kérdést / állítást, ami igazi mélységet tudott adni a beszélgetéseknek. a cselekmény tényleg szinte mellékes volt az egészben, de amúgy valahol üdítőnek éreztem azt a megoldást is, hogy nem egy leszámolós-megmentős-izgulós akciójelenetben tetőzött.

Shyllard - 2021. 09. 29. 23:26

Én is ma fejeztem be, végig éreztem rajta a minőséget, de nekem ez a tipikus “értem miért jó, de nem nekem csinálták” kategória. Érdekesen nyúlt a vallás témához, legtöbb esetben úgy éreztem, hogy a készítőtől telhető lehető legobjekktivebb módon. Pláne, hogy ha jól vettem ki kapcsolódó interjúkból, Flannagan egy saját korábbi spirituális krizisét és egyházból való kiábrándulását dolgozta fel ezzel a sorival.
Egyedül az ateizmusnál éreztem egy nagyon szubjektív és korlátozott értelmezést a készítők által az általam ezerszer is hallott tipikus “vallásos szemszögből ez is egy vallás” megközelítés által. Pláne, hogy a kiábrándult, “ha Isten hagyja hogy ez meg ez történjen, miben higyjek”, nem ateizmus. De ez sem olyan nagy bűn, csak engem zavart, hogy ennek a megjelenített gondolkodásnak csak egy nagyon felszínes és nyilvánvalóan nem tényleges “gyakorlóitól” származó gondolatok jöttek, mint pl. a kereszténység, vagy muszlimok esetében.
De összességében nagyon Scorsese “Silence” feeling volt nekem az egész. Nem én vagyok a célközönség, de a belé fektetett energia, tudás, személyes kapcsolódás és művészeti értéke tagadhatatlan.
Linklater meg konkrétan végig dominálta a sorit, kár hogy karakterének kicsit osszecsapták a befejezését.

José - 2021. 09. 29. 23:30

Eddig az év legjobb sorozata nekem. Mike Flannagen igencsak beérett ezzel a remekművével. Nagyoon várom a következő dogait.

Vattacukor - 2021. 09. 29. 23:46

Vigyázat, erősen spoilerezek a kommentemben!

Én két nap alatt ledaráltam, és sajnos az első rész után Instán egy hülye miatt kiderült számomra a spoiler, úgyhogy akkor már nem voltam semmin meglepődve, de azért azt hittem, hogy egy kicsit többen túl fogják élni. Nekem viszont azonnal feltűnt, hogy mindenki idősebb és szarabbul néz ki, mint amúgy, bár Flynn apukáról én sem jöttem volna rá, hogy ki játssza, mert a bajusz annyira eltakarta, vagy nem is tudom. A dokicsaj anyukáján is egyből látszott, hogy fiatal, meg az öreg papnál is észrevehető volt szerintem, bár próbálták takarni az arcát, de nekem kábé az az érzésem volt, mint amikor a Fridi műsorában öregítik meg a celebeket.

Egyébként nekem az volt az ötletem, hogy biztos tele lesz flashback jelenetekkel, ahol mindenki fiatalabb, és emiatt vannak a maszkok. Hát ez nem jött be.

Ami tök érdekes, és erről nem esett szó,hogy ezek szerint az öreg vámpír annyira erős, hogy egyrészt az aurájában mindenki meggyógyul és megszépül, aztán meg újraéled, ill.hogy azoknak a vére, akikből ivott, tartalmaznak fényre elégő komponenst, ugyanakkor nem emlékeznek semmire az egészből, és nincsenek sebeik sem (hiszen apuvámpír begyógyít mindent).

Szerintem is az volt az egész sorozat lényege, hogy ki milyen ember, vagy hogyan gondolkodik, egyesek ugye halál lelkesen mennek bele mindenbe, mások inkább meghalnak, minthogy részt vegyenek ebben. A monológok és a hosszú párbeszédek szenzációsak pl. amikor a terhes lány meg a srác a halálról beszélgetnek, illetve Bev karaktere elképesztően erős lett, hiszen szerintem mindenki azonnal pofán vágná, ha élőben találkozna vele. Azt mondjuk végig nem értettem, hogy hogy létezik az, hogy SENKI nem mert ellenkezni vele, kivéve a legutolsó részben, amikor Flynn anyuka kifejti róla a véleményét. Hogy vallásosabb még a papnál is, meg addig köpködi rá a bibliai idézeteket, amíg ki nem fogy a levegőből? Hogy szó szerint a nő dönt mindenről, és egyik szereplő sem szól neki, hogy tegye magát takarékra?

Összegezve, a sztori nem annyira jó, mint a színészi játék és a szövegek, és nem is fogom többször megnézni, de a belső tartalom és filozófia miatt ajánlom.

Gery89 - 2021. 09. 30. 00:36

Fú, ez nagyon jó volt! És tényleg, mintha egy régi SK könyvadataptáció lenne. Féltem a fogadtatástól, de ahogy látom úgy általában a kritikusoknak is tetszett (bár nekem az sosem volt annyira mérvadó).

Kicsit SPOIlER!

Kate Siegel értekezése a halál pillanatáról nálam mindent vitt. Eskü libabőrös voltam.

Évi - 2021. 09. 30. 00:44

Nekem és a férjemnek sem jött be, szerintünk lehetett volna jobb is, 20 perc után el is kapcsolatuk máshova!

Meru - 2021. 09. 30. 02:56

Vattacukor :D Nem xD

SPOLIER:
Semmilyen aurában nem gyógyult meg fiatalodott senki, a pap töltötte a vámpír vérét folyamatosan a miseborba, amit itatott a jónéppel, és a jónép vére forrt így fel a napon :D Azért gyógyultak, fiatalodtak, és “támadtak fel”, mert tele voltak vámpír vérrel :D

Egyébként, hogy ezek mennyire béna emberek voltak… :D Félre ne értsetek, tetszett a sori. De hogy egynek se jutott eszébe (oké, az öregeknek talán nem, na de a fiatalok…) a tök egyértelmű jelekből, hogy vámpír van a háttérben… Sosem néznek TVt, lépnek fel a netre, olvasnak könyvet? :D Azért, mert a világ végén élnek, már nem is vesznek részt a világban? Hát ez így tényleg elég unalmas élet lehetett szegény fiataloknak… :D
És aztán meg a végén mindenki csak áll, hogy “jaj hát nincs mit már tenni, égjünk el”… Gyerekek: Temető. Koporsó. Kripta. Földbe ásás. Mint a régi sztorikban is :D Neeeem, nehogy eszükbe jusson… :D

Mindegy hát így legalább győzött a jóság :D Ennyi ésszel amúgy se lett volna nekik jó az örökélet… XD

De amúgy tényleg jó karakterek voltak :) Csak kezdettől fogva buta mind szegény :D

human - 2021. 09. 30. 03:35

“Most azzal akartam folytatni, hogy eszembe sem jutna újranézni”

ha én írtam volna, nekem szerintem az lett volna a vége, hogy 50 000 forintért biztos nem nézném újra :D

human - 2021. 09. 30. 04:12

Meru: ebben a teremtett világban egyértelműen nincsenek vámpír történetek, ezért nem “jutott eszükbe”.

winnie - 2021. 09. 30. 07:09

Igen, ezt magától értetődőnek véltem (ld. még the walking dead és a zombik), de persze passz. ilyenkor nem szabad fordítva gondolkozni és a saját tudástárat a sorozatszereplőkre vetíteni. pont abból kell kiindulni, hogy oka van annak, hogy így viselkednek -> mi lehet az oka? -> és adja magát a válasz.

Aratnok - 2021. 09. 30. 07:30

winnie: Szerintem is vámpírmítoszok nélküli világban játszódott, viszont érdekes hogy az easter eggekben meg Flanagan nem bírt magával – az apuka például nagy Stephen King fan a könyvespolca alapján, és bizony megvolt neki az a bizonyos Salem’s Lot (vagy csak gyűjti, de nem olvasta :D

MelancholyR - 2021. 09. 30. 08:55

Spoiler alert! Spoiler alert!
.
.
.
“Amire írtam korábban: nekem némiképp hatalmas csalódás volt, amikor kiderült, hogy alapjába véve “csak” egy vámpíros történetet látunk.”

Ugyanígy voltam ezzel én is. Mondjuk a macskás résznél sejtettem, hogy valami lény lesz, ami a repkedős résznél már biztos is volt, de valahol mélyen legbelül reméltem, hogy nem vámpíros sorozat lesz.
Ettől függetlenül a hangulata tényleg magával ragadó. A karaktereket szerettem, szinte kivétel nélkül. Azt viszont sajnáltam, hogy Riley nem volt végig szereplő.
Megnézni én sem fogom újra, de egyszer szerintem kellemes volt.

BettyA - 2021. 09. 30. 10:32

Sziasztok, szpojleres! A vallásos vonal mellett az elszigetelődést se felejtsük el. Főleg Covid idején elzárva a világtól…. Van összehasonlítási alapunk. A sorozatban ez egy elszigetelt világ, ami kezd leépülni. Szerintem ez az egyhazbol való kiabrandulas metaforaja. Egyedül a seriff nem vette be a maszlagot, nem is csoda, hiszen ő kívülállóként került a közösségbe. Kívülről érkezett a nagy világból és vallásos ember. Viszont két lábbal a földön jár. Ez szerintem elgondolkodtató… Nekem nagyon tetszett. Ez a sorozat a hitről szól, illetve annak az elveszteserol. Komolyan boncolgatja az elmúlás, a múltbeli hibák miatti önmarcangolás témáját több karakter életen keresztül is. A legvégén kiderul, hogy a pap miért is jelent meg, mi volt az egésszel a célja. Erin utolsó monológja nagyon szép.

BWizard - 2021. 09. 30. 13:12

Én (szerencsére) semmit nem tudtam az egész történetről – azt se, hogy készül -, csak a rendező miatt néztem meg, de mikor az első rész elején megérkezett a hajó és az egyik utas egy nagy ládát cipelt le róla, akkor mondtam is a gyerekeknek, hogy, biztosan vámpíros lesz, de azért nézzük meg, mit hoznak ki belőle. :P

Stephen King rajongóként sem tetszett viszont, nagyon unalmas volt. A színészi játék remek volt, ezért sikerült végignézni, de jobban élveztem volna 2-3 órában, ebben annyi sztori volt. A 20 perces “mélyenszántó” monológok ölték meg számomra az egészet.

Azt én se értettem, hogy legalább a 4-5. résztől kezdve miért nem rohangál nappal senki karókkal… elég egyértelmű volt pedig a “helyzet”.
SPOILER
De a legnagyobb hülye a vámpír volt a végén, akinek nem “esett le”, miért vagdossa a csaj a szárnyait, amíg ő evett…

feleki - 2021. 09. 30. 13:40

BWizard: Milyen helyzet volt egyértelmű? És ha hallottak is volna bármikor vámpírokról, miért számítana bármit is a karó csak azért, mert valamilyen “mesében” hat egy “mesefigurára”? Lehet, hogy ezek ellen az aranygyűrű hatott vagy a terpentin. Vagy semmi.

A spoilert meg úgy írod, mintha a vámpír nem tudott volna repülni vagdosott szárnyakkal. Vagy arra gondolsz, hogy hülye volt, mert nem kalkulálta ki pontosan, hogy így kicsit több percet fog igénybe venni a repülés, ahhoz viszonyítva, hogy éppen mennyi volt akkor az idő?

Levike - 2021. 09. 30. 14:02

Zseniális volt az első képkockától az utosóig.
Nagyszerű színészi játék, fényképezés, megfelelő tempó, értelmes dialógusok, mondanivaló. Minden a helyén volt.
Az ilyen remekül kidolgozott, tiszta képekkel operáló, lassan hömpölygő sorozatokat nekem találták ki.
Monsignor nagyon el lett találva, akár egy Oscar -t is megérdemelne, de a többiek is nagyon jók voltak. Élettel töltötték meg ezt a történetet. Szóval tetszett, na.

Fearless - 2021. 09. 30. 15:01

Nagyon tetszett. Le a kalappal Flanagan és a színészek előtt.

BWizard - 2021. 09. 30. 15:55

feleki:
Lehet, hogy a karó nem hatott volna, azt csak példaként írtam, de elkezdhettek volna legalább gyanakodni, és legalább BESZÉLNI arról, hogy mi is folyhat a háttérben a szigetükön. Ötletelni arról, hogy mit lehetne / kellene csinálni, kiben nem kéne bízni, stb. Ehelyett mindenki teljesen fogalmatlanul szemlélte az eseményeket.
Az, hogy ebben a világban sose hallottak a vámpírokról, az nekem nagyon kényelmes védekezés erre (nem is értem, honnan merülhetett fel, ezt valamelyik alkotó nyilatkozta, hogy így kell nézni majd a filmet??), főleg a vámpíros SK könyvvel az egyik szereplő polcán…

A spoilernél pedig igen, pont erre gondoltam. Valóban tudott repülni, de csak éppen hogy. Ez szintén túl kényelmes megoldás volt – (gyakorlatilag) a happy end kedvéért.

De mindegy, örülök, hogy tetszett, nekem nem, ez van.
Mike Flanagantől a Hill-ház szelleme szerintem szuper volt (jobb, mint a könyv), a “folytatása”, a Bly-udvarház szelleme viszont pocsék (maga a sztori, nem a kivitelezés, mert az jó volt), ahogy az Álom doktor is remek, szóval bizakodok, a következő rendezése hátha megint jobban bejön majd nekem is. :)

Vattacukor - 2021. 09. 30. 16:10

@Meru Basszus, ez nekem miért nem esett le? Pedig láttam azt a jelenetet, amikor a vámpír beleengedte a vérét az üvegbe, de valahogy nem tűnt fel, hogy mindenki azt issza, már ha így volt. Bev nem ivott belőle? Ő a végén is full ugyanúgy nézett ki, meg a szakállas fazon is. Na mindegy, biztos éppen a telefont nyomkodtam közben, vagy játszottam valamivel. Képtelen vagyok csak a képernyőt nézni ennyi ideig, de ez az én hülyeségem… Köszi!

Endymion - 2021. 09. 30. 21:39

Ha már szóba kerülte a maszkok, számomra már az elejétől fogva látható és egyértelmű volt, hogy mely színészeket öregítették meg. Furának is tartom, hogy nem vették ezt észre egyesek, pedig szerintem annyira látható az ilyesmi, na meg hallható is a színészek hangján, ahogy öregebb hangon próbálnak beszélni. Mondjuk én az első részek után flashbackekre számítottam, amikor a szereplők fiatalabbak voltak, feltételeztem, hogy ezért öregítették meg őket. Aztán persze a gyógyulás, regenerálódás, elmetisztulás után egyértelmű lett, hogy bizony fiatalodni fognak a szereplők.
SPOILER
Amúgy egy csomó vámpíros sztoriban játszottak már ezzel, hogy a vámpír vértől/vámpírrá válással a test meggyógyul, megfiatalodik. Nem volt ebben semmi újdonság. Ott volt az Éhség c film, a True blood, Boszorkányos elveszett könyve és számtalan vámpíros történet.

dRWN - 2021. 09. 30. 22:29

Nagyon szerettem volna szeretni, de annyira egyértelmű volt az egész, hogy az hihetetlen. Amint elolvastam az első külföldi kritikákat róla a megjelenés előtt 1 héttel, már tudtam, hogy egy förtelmes baromság lesz az egész. Ennyit tesz a túlhype.

Flanagan a fényképezésen kívül egyik Netflixes sorozatában sem dobbantott semmi újat, de tényleg. Az már más kérdés, hogy horror sorozatokból kevés van, netflixesből meg pláne, ezért rákap a tömeg.

Csomó pontot tudnék felsorolni, hol volt full logikátlan az egész és kikövetkeztethető bárki számára, de inkább elengedem. 2/10.

*KÉRDÉS* (SPOILER)

Bev miért mérgezte meg a papot? Egyszerűen nem tudok rájönni, hogy hol mutatták a mérgezést, vagy Bev miért tette. (A leves már a felébredése után volt!)

winnie - 2021. 10. 01. 06:07

dRWN: még nem írtunk róla, de a vasárnapi posztunkból ki fog derülni, hogy itt nem volt semmilyen túlhype, de még komolyabb hype sem, ha a sorozat fogadtatását nézzük népszerűségi szempontból. nem nagyon volt mire, hiszen a horror rétegműfaj, a készítő neve pedig közel sem annyira ismert, inkább csak bizonyos berkekben. és ez szerintem cseppet sem meglepő, ahogy írom a kritikában is, ennél a sorozatnál elképzelhetetlen, hogy rákapna a tömeg. ez nem az a stílus, ami tömegvonzó. ld. elég szokatlan, hogy egy kiemelt Netflixes sorozat premier nem első helyen debütál, és a Midnight Mass még 2. sem volt talán sehol. Itthon a vele együtt érkező Blood & Water című dél-afrikai sorozat is több embert érdekelt.

(ilyeneknél, ha mégis rákap a tömeg (mert előfordulhat), akkor csakis az esetleges pozitív visszajelzéseknek követően tehetné még a premiert követően, ami viszont valahol a sorozat érdemeit tükrözné, de nem látom, hogy a lassúság vagy a vallási tematika annyira bevonzaná a nézőket. persze még kiderülhet, hogy tévedek.)

zseko - 2021. 10. 01. 07:06

Én most fejeztem be, hááát… A véleményem vegyes. Számomra az első és az utolsó másfél rész, valamint közben elszórva még pár jelenet volt valóban érdekes. Többször is előfordult, hogy perceket áttekertem, mert egyszerűen nem érdekelt. Az 1.25x-ös gyorsítást konkrétan legtöbbször szinte észre sem venni, de akadt olyan szakasz ahol még az 1.5x-ös mellett is olyan lassú volt a jelenet, hogy még a hangon sem tűnt fel a gyorsítás ténye…
A történet összességében bár nem rossz, érdekes volt, de nem többszörnézős, számomra túl szenvedős volt többek között a történetvezetés (még gyorsítva is), a felétől már csak az érdekelt, hogy hogyan oldották meg a végét, kétlem hogy még egyszer újranézném.
Fele ennyi játékidő is elég lett volna, szerintem.

Kopasz - 2021. 10. 02. 10:54

Flanagan azért tudhat valamit, hogy tavaly óta kijött még egy sorozattal. Szerintem fél Hollywood őt hívja most, milyen járványügyi előírásokat betartva, és hogyan forgatott megint.

Gergely Illés - 2021. 10. 05. 02:15

Hú ez a hitbuzgó nő nagyon hajazott a Stephen King Köd adaptációban látott nőre ha vallási fanatizmusról van szó.
SPOILER
Egy kérdés zakatolt bennem végig miután meglátták azt a valamit…ezek nem láttak még egy vámpíros filmet se, hogy azt a valamit egy angyalnak nézték?!?

Jamesch - 2021. 10. 06. 02:59

Már bocs de annyira korlátoltak itt sokan sztem.

Pont az volt az egészben a legérdekesebb, arra ment ki a játék, akár a “mondanivaló” (!), hogy milyen párhuzam van a vámpírsztorik és az angyalsztorik között és ha nem tudnánk az előbbiről akkor akkor ezeket a horrortörténeteket is ugyanúgy a valláshoz kapcsolnánk a valóságban. És pont ez elgondolkodtató, hogy valójában nem ugyanarról van-e szó?! (amellett hogy persze egyikben sem hiszek, de van aki igen, lásd: amcsik 50-70%-a hisz az angyalok kézzelfogható létezésében)

Az mondjuk nekem se jött le hogy a pap miért halt meg, Bev volt-e és ha igen mikor, miért?

Geza Kovacs - 2021. 10. 06. 22:29

Szuper jó, nagy kedvencem lesz. Nem annyira a sorozat története miatt, hanem ahogy lefutott. A monológok, párbeszédek, esetleg a fő szálat előre nem is mozdító jelenetek miatt tetszett. Még sírni is sikerült rajta többször :-) Persze hozzá tartozik, hogy nekem a római katolikus vallás természetes környezet kezdetektől, meg az összes vallási/lelki téma nagy kedvencem.

Azt elhiszem, hogy aki horror sorozatot akar estére vagy hétvégére, annak ez így sovány lesz külön érdeklődés vagy előképzettség nélkül, és persze még azokkal együtt se egy pihentető popcorn mozi.

De hogy nagyon minőségi alkotás, azt szerintem senki nem vitathatja el.

Divide - 2021. 10. 23. 13:16

A harmadik rész végén feladtam, és inkább elolvastam, mi történik a továbbiakban. A kliséknél csak a kiszámítható klisék a rosszabbak, és ha mindezt még csigatempóban is vonultatják fel, hát bocs, de az unalomnak is van határa.
Amúgy kár érte, mert a történet érdekelt volna, de ebben a formában tálalva gyötrődés volt minden perce.
A szereplők ráadásul Riley és a terhes csaj kivételével mind úgy viselkedtek, mintha önmaguk paródiái lettek volna, és ezt a színpadiasan túldramatizált játékmódot csak komédiákban vagyok képes tolerálni.
4/10, de csak mert a látványvilága magával ragadó volt.

JKJ - 2021. 11. 16. 14:34

Én kicsit megkésve jutottam hozzá és még csak az első részen vagyok túl, de megértem azt aki úgy érzi nem neki való vagy unalmas. Én nem tartozom ezek közé, mert eddig kiváló és látszik a rettentő odafigyelés amit kapott minden részlet.

Az biztos, hogy 20-25 évvel ezelőtt (most 45 vagyok), valószínűleg nem kötött volna le igazán. De a jó sorozatok gyakran szólnak a tapasztaltabb korosztályhoz. Lásd például a Breaking Ba, The Good Wife, Rectify, The Leftovers.

winnie - 2021. 11. 16. 14:55

JKJ: nem szkeptikusként, ld. kritikát, de azt mondom, hogy lehet, hogy még bármi lehet a véleményből az első rész után, bár ha a stílusra ráérez az ember, akkor nem rossz gond.

JKJ - 2021. 11. 16. 16:10

Mindenképpen visszajelzek a végeredményről :-) Én is kíváncsi vagyok, hogy jó-e a megérzésem.

JKJ - 2021. 11. 17. 18:11

De jó, hogy végül belekezdtem a sorozatba. Az év egyik legerősebbje nálam. Minden szál, minden felvétel kimagasló lett. Élettapasztalat (pozitív és negatív) előnyt jelent a nézésekor!

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz