login |

Lucifer: a 6. évad, más szemszögből – írta Spyblat

2021. 11. 10. 21:30 - Írta: vendegblogger

3 hozzászólás | kategória: kritika,

A Lucifer minden bizonnyal ott van a legtöbbször megmentett sorozatok között. Azon lehetne vitatkozni, hogy mikor kellett volna abbahagyni (nézőként mindenki megtette, amikor úgy érezte, remélhetőleg), de számomra azért durva mélységekbe sosem süllyedt, még a rosszabb periódusai alatt sem.

Ugyebár az előző szezont szánták lezárásnak és csak az utolsó utáni pillanatban érkezett a berendelés, ami nagyon érezhető volt a hatodik évadon, amiről már olvashattatok egy írást.

A tovább mögött folytatom spoileresen.

A kiindulás: Lucifer az előző évad végén legyőzte a testvérét, Michael-t, önfeláldozást tanúsított és így elnyerte a mennyek trónját, vagyis ő lett az új Isten. Az új évad azonban úgy indít, hogy a főhős halogatja a munkakezdést. Aztán egyszer csak betoppan egy pengeszárnyú angyal csaj, aki ki akarja nyírni. Aki nem más, mint Luci és Chloe gyereke a jövőből, akit az anyja öregkori halálos ágya mellől visszadobta a dühe az időben (?!), mert Lucifer a jelek szerint úgy lelépett, hogy egyáltalán nem volt része az életének. Lucifer persze kiakad, hiszen ő sosem tenne ilyet. Az időpont, amikor eltűnik, pedig vészesen közeleg.

A legfőbb probléma az volt ezzel a szállal, hogy az időutazás egyszerűen nem illik ebbe a sorozatba. Az ebből adódó sci-fis hangulatú dráma nagyon lepattant a karakterekről. A koncepció amúgy – miszerint Lucifer rálel a hivatására, hogy az elátkozott lelkeknek segít feldolgozni a bűntudatukat, hogy idővel a mennybe juthassanak – kifejezetten tetszett. Ellenben az odavezető út nem igazán.

Lucifer végül tényleg eltűnik a színről, mert a lánya meggyőzi, hogy ha jelen van az addigi életében, akkor Rory dühében nem tér vissza a múltba és akkor talán nem lel rá a hivatására. Ez megint egy olyan, kissé erőltetett drámai húzás, ami kicsit az írók lustaságára hajaz. Persze így is megvan a happy end, hiszen csak cirka 50-60 évet kell kibírnia Chloe-nak és Lucifernek (meg persze Rorynak) egymás nélkül, utána egy örökkévalóságig együtt lehetnek. Értem a koncepciót, de kissé erőltetett. Ráadásul paradox, ha már az időutazást nézzük.

Közben Amanadiel felcsapott rendőrnek és szembesült a rendőri rasszizmussal és visszaélésekkel – más sorozatokban az ezekkel kapcsolatos szálak sokkal jobban illenek, ebben az esetben nem éreztem, hogy annyira jó helye lett volna, a téma kifejtése is esetleges volt. Főleg, hogy Chloe már nem rendőr, így nem igazán voltak nyomozós szálak, ahova illettek volna, ráadásul az izgalom, amit a jóért harcoló rendőrjárőr és a mocskos zsaru macska-egér játéka tud okozni, itt egyszerűen ki lett oltva. Hiszen miért izgulnék egy zöldfülű járőrért, aki igazából egy angyal és a leendő Isten?

Dan-t kijuttatja Rory a pokolból, ám csak az égiek látják és semmihez nem tud hozzáérni. Na ebbe a szálba nem tudok belekötni. Tetszett, hogy Trixie oldotta fel Dan bűntudatát, és még az is jó volt, hogy a mennyben Charlotte-tal van együtt.

Ott volt még a Maze és Éva esküvője körüli konfliktus, illetve Ella idővel szépen összerakta magától, hogy igazából ki-kicsoda. Ezek viszont magukkal hozták azokat az unalomig ismert és már rettenetesen unalmas, klisés, időhúzásosnak ható drámákat, melyeket lassan már el kellene felejteni. Mert úgyis mindenki kibékül és ezt már az elején tudjuk.

A Lucifernek anno kifejezetten jót tett szerintem, hogy átvette a Netflix. A rövidebb szezonok és a nagyobb hangsúly az átívelő cselekményszálon frankón lecsökkentette a sok sallangot. Az utolsó évadban azonban mindenki egy helyben topogott, illetve olyan szinten tipródtak a korábban hozott döntéseik helyességén, hogy az már sokszor fájt.

Érezhetően eljuttatták a karaktereket az előző évad végén abba a szakaszukba, amit lezárásnak szántak nekik és nem akarták őket ebből kimozdítani, így tettek két lépést hátra, majd ugyanannyit előre. És lám, ugyanoda kerültek. Nem, egyáltalán nem volt gyűlölni való, vagy akár csak rossz a Lucifer utolsó évadja. De érezhetően vissza kellett fejteniük az alkotóknak néhány dolgot, hogy beerőltessenek még egy évadnyi cselekményt. Nem lett rossz, csak nem igazán kerültünk vele előrébb. Olyan érzésem volt, mint amikor sok év után készül egy lezáró film egy sorozathoz.

A másik gondom az volt, hogy néha, mintha elvesztették volna az ollót. Az utolsó előtti rész, amely arról szól kvázi, hogy Lucifer elbúcsúzik mindenkitől, ha tényleg eltűnne, egy óra öt percesre sikerült, és annak idején ez a sorozat 40 percesként indult. Ráadásul olyan könnyes, ráérős búcsúkat kaptunk, hogy a harmadiknál már fogtam a fejem. A lassítva körbe sétálós, szomorúan nézős jelenetekkel is tele volt a padlás. Értem én, hogy ez inkább az alkotóknak és az erre fogékonyabb rajongóknak szólt, de akkor is. A negyedik évad végi búcsút sokkal erősebbnek és hatásosabbnak éreztem.

Nem akarom nagyon szapulni a szezont, mert tényleg nem volt rossz, de nagyon sok sebet szerzett a sorozat így a végére. Én azt mondom, hogy megérdemel az egész egy 7/10-et, de még ezzel együtt sem kellett volna erőltetni az utolsó évadot ilyen formában. Egy lezáró filmben jobban működtek volna a dolgok.

Na mindegy, viszlát Lucifer! Talán a Sandmanben találkozunk majd.

3 hozzászólás Ne habozz!

Jani - 2021. 11. 10. 22:50

Nekem alapvetően tetszett a vége…kivéve pont a Lucifer részt. Igazából -a sorozat univerzumában- mennyire lehet reális, hogy Amanadiel istenként ott tud lenni Charlie életében, eközben Lucifer meg teljesen eltűnik? Szerintem ez nem happy end, hát milyen életet teremtett 50-60 évig Cholénak és a lányának? Szóval szerintem ez totál nonszensz…és értem én, hogy a pokolban máshogy telik az idő, de attól szerintem ez még nem magyarázat.

Kaktusz - 2021. 11. 11. 04:14

Abszolut ezt ereztem en is, eleve nagyon gyenge labakon allt Rory bucsu monologja, hogy Lucifer ne vegyen reszt az eleteben, nehogy veletlen ne talaljon ra a hivatasara. De hogy aztan azt se tudtak volna megoldani, hogy titokban neha felnezzen Chloe-hoz vagy legalabb a szulesig ott maradjon vele… Meg olyan a vilagon nincsen, hogy valaki 50-60 ev massziv gyuloletet erez az apja irant, aztan egyszer csak rajon, hogy jaaa, hat nem is kene utalni es maris minden happy :D akarmilyen aha-elmenye is volt, az igazi lelektani munka csak ezutan kezdodik, kulonben a terapeutaknak annyi dolga lenne, hogy megmondjak, mi a gond, aztan viszlat, vegulis mar tudod a megoldast, ugyhogy ne erezzes magad rosszul, hogy apa nelkul kellett felnonod. Eleg fura volt, hogy a sorozat vegig masszivan epitett a pszichologiara es a lezarasban is fajsulyos szerepet kapott, ehhez kepest az apa- lanya konfliktus megoldasat igy leegyszerusitettek.

Mom - 2021. 11. 11. 06:44

Egyébként a pokolban pont ellenkezőleg telik máshogy az idő :) Tehát ami Chloénak mondjuk 60 év, az Lucifernek több ezer. Szóval ez mindkettőnek szívás.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz