login |

Arcane: vége az 1. évadnak

2021. 11. 22. 15:50 - Írta: Shyllard

19 hozzászólás | kategória: animáció, kritika,

Véget ért a Netflix-es animációs sorozatának első évadja, ami úgy érzem sokak számára volt képes kellemes meglepetést okozni.

A milliók által játszott számítógépes játék világát adaptáló alkotás a kommentjeitek alapján nem csak a rajongók szívét volt képes elnyerni, hanem sok, a League of Legends-et maximum hallomásból ismerő nézők körében is sikert tudott aratni.

A sorozat egyszerre volt egy szépen felépített epikus fantasy-történet, miközben a történések sorát személyes drámák, konfliktusosok mentén tudták képes feltárni. Az animációs műfaj előnyeinek köszönhetően, hagyományos sorozatos korlátok elhagyásával egy ténylegesen elképesztően látványos, maradéktalanul lenyűgöző világot tárt a szemeink elé az Arcane.

A stílusos, színes effekteknek köszönhetően a megjelenített harcok is ki tudtak tűnni a szerializált műfajtársakban megjelenített ütközetek közül, sok esetben már-már mozis élményt szállítva otthonainkba. A modern zeneválasztásnak, s a bizonyos esetekben ritmusokra vágott jelenetekben egy nagyon fiatalos, pörgős tálalást kaphattunk, miközben az említett karakterközpontú megközelítés egy percre sem lankadt.

Röviden az év egyik legnagyobb meglepetése lett az Arcane, ami bevallom, sikerrel izzította fel az adaptált játékvilág iránt már régóta csak pislákoló rajongásomat. Viszont, minden dicséret ellenére, ahogy a legtöbb esetben, itt sincs szó a nagy betűs Tökéletes sorozatról. A tovább mögött pedig spoileresen kifejtem miért sem, illetve, kicsit részletesebben belemerülve arról is szót ejtek, miért is működött annyira ez a 9 epizód.

Miközben központi történeteink terén Jinx-Vi, Jayce-Viktor négyes, illetve az őket körülvevő karakterek, mint Caitlyn, Ekko, Heimerdinger, vagy Singed esetében szépen felépített kapcsolati hálók és kölcsönhatások kész sorát kreálták meg az írók, a történések által generált konfliktusok és drámák súlyát nem mindig tudtam teljes mértékben átérezni. A feszültséget egészen az utolsó pillanatokig kifejezetten ügyesen sikerült fenntartaniuk a készítőknek, de legfőképpen a megnevezett, játszható karakterek esetében sokszor nehéz volt elfeledkezni az ezen merítésükből fakadó életüket védő „plot-armor”-ról.

Alapvetően, nagyon ügyesen és ezen veszélyt mérhetően jól átgondolva a személyes konfliktusokra, drámákra és MacGuffin-ért való vetélkedésre került a hangsúly az Arcane-ban. Így az előbbiekben említettek ellenére is a legtöbb ütközetben sikeresen a nézőpontok, karakterek közötti viszonyokból származó, központi tárgy felhasználásának mikéntjében való egyet nem értésen volt a fókusz. Ezáltal legtöbbször nem azon kellett izgulnom, hogy vajon túléli-e egy-egy főszereplő, hanem hogy mégis milyen hatással lesz a konfliktus a harcolók lelkivilágára, kapcsolatára és a sztori menetére.

Ezek mellett az egész évadban fokozatosan egyre növelték a súlyát a történéseknek, végére egy katartikus, kezdetekre is visszautaló drámai befejezést tálalva. Viszont a tétek emelésével, főleg az utolsó epizódokra egyre zavaróbbá vált, hogy lehetett tudni kik fogják túlélni és kik nem a felvázolt eseményeket (Játszható karakter? – Túléli; Nem játszható? – Lehet nem éli túl). Ennek következtében pont a játékot ismerők vesztettek a legtöbbet a sztori élvezhetőségéből. Bár szerencsére, nekünk a tétek súlyának mérsékelt hiányát sikerült mással ellensúlyozniuk a készítőknek.

Ugyanis fan service-szel bővel tele volt pakolva az Arcane, viszont olyan módon, ami szerintem nem nagyon zavarhatta a játék világát nem ismerő nézőket. Legyen itt szó öltözetekről, egy-egy említett névről, nemzetről, ami sok hozzám hasonló, még régi LoL-osnak is ismerősen csenghetett. Ezek az utalgatások, pedig kifejezetten organikusan voltak beépítve a történésekbe, a politikai viszálykodások és vitatkozások közepette , a technológiai fejlődések következtében bekövetkező összement világ eredményeként fura lett volna elszigetelten kezelni Piltover és Zaun ellenségeskedését.

Emellett képességek gyanánt is számtalan örömteli pillanatban lehetett a rajongóknak része, legfőképpen a legvégén, mikor Jayce kalapácsának multifunkcionalitása is előtérbe került, illetve Jinx is elővette a „nagyágyúját”. Egyedüli zavaró, arcomba túlságosan erőteljesen beletolt elem a néhol felbukkanó részeg, modern ruhába öltöztetett szemüveges fickó volt, akinek megmagyarázását örömmel fogadnám a kommentekben.

Karakterek terén viszont közel tökéletesen teljesített a sorozat. Miközben Vi az elején nem nyerte el nagyon tetszésemet, az epizódok folyamán egyre jobban megismerve a lány belső vívódásait, az évad végére nagyon megkedveltem az elsősorban ökleivel tárgyaló hőst. A kapcsolata Caitlyn-nel váratlan, ámde kellemes elemévé vált a sorozatnak, bár a végére kicsit túl nagy hangsúlyt fektettek erre, legfőképpen a Jinx-Vi konfliktusának okán.

S alapvetően Powder ügyén éreztem leginkább az átgondolatlanságokat, következetlenségeket az írók részéről. Az volt a benyomásom, hogy a mentális problémákkal küszködő karakter esetében fontosabb volt a cél, ahová el akarták juttatni, mint az átváltozás hiteles bemutatása. Nekem nagyon nem tetszett, ahogy ábrázolták a kezeletlen, komoly, pszichés küzdelmét Jinx-nek, ami esetében sokszor inkább a stílusosság, mint a drámaiság került a fókuszba. Nála volt szükség leginkább egy árnyalt, mélységesen problematikus karakter bemutatására, amibe kicsit belebicsaklott az írók bicskája.

Viszont még esetében sem beszélhetünk teljes sikertelenségről, hiszen ezen elemén kívül Jinx is remekül tudott működni. Legfőképpen Vi-vel ápolt viszályos konfliktusa, s az évad főgonosza, Silco-val gondozott apa-lánya kapcsolata okán. Utóbbi esetében ez a szülő-gyermek viszony mindkettejük javára tudott válni, nagyon is igényelt tragikus vonalat beillesztve az amúgy enélkül könnyen egysíkúság veszélyét súroló férfinál.

Silco számomra mindenképp az évad fénypontja lett, aki a kezdeti sejtelmes árnyékokból tevékenykedő klasszikus gonoszból képes volt egy valós karakterré kinőni magát. Ideálja és személyes érzelmeiből fakadó konfliktusa főleg a végére vált igazi kemény súlypontjává a sorozatnak, egészen az utolsó pillanatokig találgatásokba hagyva, hogy mégis miféle döntéseket fog hozni a gonosz. Külön dicséret, hogy a sok karakter esetében már említett játékokban való megjelenésből fakadó történeti biztonság ellenére Silco mindvégig képes volt kérdéses szereplő maradni, akinek útja kevésbé volt kiszámítható a többiekkel ellentétben.

Jayce-Viktor sztorijában főleg az utóbbi esetében volt izgalmasabb a tálalás, akinél a fokozatos romlása bár nem volt túl drámai, de legalább vizuálisan és a világot bejáró varázslatos elemek megértése okán mindig érdekesre sikeredett. Viszont kettejük esetében egészen utolsó pillanatokig azt éreztem, hogy nagyon a történetnek és a fantasy-univerzumnak voltak alárendelve, személyes szinten nem túl izgalmas fordulatokat szállítva.

S még sorolhatnám a kisebb-nagyobb mellékkaraktereket is, akik közül nagyon egyet sem tudok sok negatív jelzővel illetni. Az említett problémák sem voltak nézhetetlenség, vagy unalom szintjét súrolók, így az apróbb megbotlások sem vettek el sokat a sorozat átfogó élvezhetőségéből. Senki sem lógott ki annyira az Arcane-ból, hogy szívem szerint egy jelenetét is kivágtam volna a sorozatból.

Az említett, főleg Jinx esetében alkalmazott összevissza vagdosások, meg rajzolt furcsaságok megjelenítése nem tetszett, illetve más pillanatokban is előszeretettel nyúltak a készítők a túlstilizált vizuális történetmesélés eszköztárához. Ennek köszönhetően egy-egy komolyabb pillanat elvesztette az élét, súlyát, de mindig követhetőek voltak az érdekes megközelítések, ami esetemben mindig pozitívum. Általánosan fontosabb nekem, hogy egy sorozat egyedi legyen audiovizuálisan, mint történetileg, ezen tekintetben pedig az Arcane elképesztően jól teljesített.

Összességében tehát egy, nem csak animált berkeken belül elképesztően látványos, gyönyörű színekkel operáló alkotás lett a Netflix sorozata, ami képes volt egy nagyon érdekes fantasy történet első felvonását lehengerlően tálalni. Karakterek terén egyedi megjelenések és személyes drámák kész sorát kaptuk, ami miatt a sokszor kiszámítható, ezerszer látott fordulatokat is érdekes volt nézni.

Az évad végi cliffhanger folytatás tekintetében bizakodásra ad okot, hiszen van még itt mit kibontani. Nagyon sok labda lett feldobva az évadban, amit remélhetőleg még hosszú ideig lesz lehetőségük a készítőknek leütni. Hiszen, ha a jövőben az apróbb hibákon nem is javítanak az Arcane-osok, s csak az első évad színvonalát tartják, valami rendkívül élvezhető sorozatnak nézhetünk elébe. Ami nem utolsó sorban képes volt nem csak a játékosoknak, hanem a LoL-ot nem ismerő nézőknek is valami közel kiválót szállítani.

19 hozzászólás Ne habozz!

Aratnok - 2021. 11. 22. 18:36

Nekem abszolút idei kedvenc sorozat lett (talán a műfajában totál más Midnight Mass ért a közelébe, de ez off). Tényleg volt egy-két kapkodó pillanat, nekem mondjuk Jayce kalapácsos akciója jött nagyon a semmiből, de mindezzel együtt is kiemelkedő alkotás.

Szeretem, amikor karakterek döntésein keresztül alakul a történet és nem pedig fordítva, itt pedig nagyon átgondolt és ügyesen végigvitt sorsokat láthattam, ráadásul mertek tragikus irányba menni szinte mindenkivel, itt nem voltak valódi hősök, csak különböző emberek, akik döntéseinek súlya és mindig komoly következménye volt. A zárás pedig egyszerre pofátlan cliffhanger, de lenyűgöző csúcspont is volt, a végső dal, a főbb karakterek és ahová eljutottak, szívszorító volt.

Az animáció pedig valóban különleges, rég láttam ennyire egyedi munkát (nekem Jinx belső világának ábrázolásai is tetszettek, inkább a sokszor fiatalosra vett zenék zökkentettek ki néha, például az egyébként szintén izgalmasra sikerült csata alatt a 7. rész végén). Nem az animáció minden, de tényleg sokat számít, itt pedig kifogástalan munkát végeztek.

Ja, és még valami: Soha életemben nem LoLoztam, nem is kívánok, mert a ez a fajta játék nem az én asztalom, soha nem is izgatott, most mégis lelkesen várom az új évadot és legnagyobb rajongója lettem az Arcane világának, karaktereinek Ez azért tényleg nagy szó, és azt hiszem minden dícséretnél többet mond.

clegane - 2021. 11. 22. 22:56

manapság már a cgi-orgiás filmáradatban súlyát vesztette az a kijelentés, hogy valamit már csak a látvány miatt érdemes megnézni, de ha ez valamire igaz akkor erre.

kísérletezős, ami néha betalál néha nem, de legalább fantáziadús, és érződik mögötte a részletesen kidolgozott világ, amitől szerintem maga a történet fontossága eltörpül a képzőművészeti art project mellett, amiben annyira túlteljesít a sorozat, amennyire utoljára talán a Star Wars tette. ráadásként a történet is kimondottan rendben van.

nekem a végére jobban összeállt Jinx karaktere is, hogy mit jelképez a személyiségében ez a skizofrénia, és elő tudott lépni öncélú Harley Quinn-kópiából saját jogán érdekes karakterré. az átállást és a “megbolondulást” csakugyan nem oldották meg elég ügyesen – vagy csak nem akarták mutatni ahogy Silco a droggal kínálgatja a kislányt.

egyébként én a kártyajátékot ajánlom ebben a világban, a Legends of Runeterrát :)

Road Lee - 2021. 11. 23. 06:30

Én sosem LoL-oztam, bíztam benne, hogy egy jó kis anime lesz.

Az első részt olyan szinten untam, hogy jó pár nap eltelt, míg erőt gyűjtöttem a másodikra – de azt meg kábé 10 percig bírtam.

Sem a történés, sem a karakterek nem csigázták fel az érdeklődésemet: nem szidom, csak egyszerűen hidegen hagyott az egész.

Neoprimtiv - 2021. 11. 23. 08:33

“az utolsó epizódokra egyre zavaróbbá vált, hogy lehetett tudni kik fogják túlélni és kik nem a felvázolt eseményeket (Játszható karakter? – Túléli; Nem játszható? – Lehet nem éli túl)”

Ennek alapján az összes könyvfeldolgozásban is végtelenül zavaró, hogy ha olvastad, akkor tudod, ki éli túl. ;)

“pont a játékot ismerők vesztettek a legtöbbet a sztori élvezhetőségéből.”

Az Arcane sikerének alighanem az egyik kulcsa, hogy a készítők – nyilván a Riot hozzájárulásával, amiért hatalmas pacsi nekik – NEM a fanklubot célozták meg vele. A film- és tévétörténet tele van olyan játékadaptációkkal, amelyek beleálltak a földbe, mert azt hitték, a játékosok elviszik majd a hátukon. Ahogy írtad is, azért ők is kaptak élvezkedni való utalásokat, de a sorozat egyértelműen azért működik, mert nem kell hozzá a játék ismerete.

Shyllard - 2021. 11. 23. 11:28

Neoprimtiv:
Teljesen egyetértek veled, de nem azt írtam, hogy végtelenül zavaró, csak, hogy egyre zavaróbbá vált. Számomra az általam ismert könyvfeldogozásoknál sem szokott meglenni ugyanaz a fajta izgalom, mint mikor nem ismerem az eredeti sztorit. Ilyenkor kicsit más az, ami pluszt ad nekem, mint nézőnek, ami meg a “laikusoknál” nincsen meg ugye.
Szerintem ez a probléma elkerülhetetlen feldolgozásoknál, viszont az utolsó epizódok éléből, mint pl. a vacsorás jelenetből meglehetősen elvette a feszültséget, hogy nem sok kételyem volt afelől, hogy Vi, Jinx és Caitlyn is túléli majd a kis összejövetelt.

De szerintem itt nincsen ellentétes vélemény közöttünk, énis azért merem ajánlgatni bátran bárkinek, mert nem csak a LoL-osokat célozta meg a sorozat (bár megint, simán megtehették volna, hiszen ha csak a 100 millió játékos töredékét érik el, már elkönyvelhették volna sikernek az alkotást)

clegane - 2021. 11. 23. 12:58

ez elég régi dilemma, hogy “a főhősök nem halhatnak meg”, de szerintem ezt nagyon ügyesen kerülték itt ki azzal, hogy sose az volt a tét, amiért izgulni kellett, hogy “juj ő vajon meghal-e”.
ezen szoktak elbukni a plot armoros főhősös cselekmények, hogy tudjuk, hogy nem fog meghalni a főhős, de mégis erre hegyezik ki az “izgalmakat”, amik így csak ásításra késztetnek.

de az Arcane ennél okosabb, és teljesen mások a tétek. pl: sikerül-e észhez téríteni Powdert? sikerül-e igazságot szerezni az elnyomottaknak? sikerül-e elkerülni a háborút? milyen nyomokat hagy az összeütközés a szereplők lelkében? milyen következményei lesznek a nagyobb kép tekintetében? stb.

szóval szerintem pont attól tud jól működni egy ilyen hőstörténet, hogy azzal a huszárvágással kerülik ki az unalmasan legyőzhetetlen hősök problematikáját, hogy eleve nem amiatt kell izgulni, hogy túlélik-e, és ezt itt nagyon jól csinálták.

totoro - 2021. 11. 23. 15:14

Én sem ismerem a játékot, a jó kritikák miatt próbáltam be. Egy részt bírtam megnézni és kaszáltam.

idioty - 2021. 11. 23. 21:37

Én nem LoL-oztam sosem, néha elkaptam egy-egy jelenetet egy-egy játékból youtubeon vagy itt-ott. Szóval fogalmam sem volt, hogy mi az az Arcane amikor felajánlotta a Netflix. Szóval trailer alapján néztem bele. Amúgy is szerettem volna nézni valami könnyed sci-fi valamit.
De az egész sztori, karakterek, felépítés, látvány! nagyon durván betalált. Nekem 10/10. Lehet újra is nézem nemsokára.
Egyébként nekem nagyon tetszett Jinx megjelenítése, körülötte az animáció. És én nekem nem hiányzott, hogy bemutassák az átalakulását, hiszen jópár éves ugrás után folytatódott a sztori. Nekem így volt tökéletes!

gGabor - 2021. 11. 24. 06:02

Nekem ez nagyon betalalt. Egyetlen sorozatnal, vagy filmnel nem ereztem azt, amit ennek a megnezese utan…rogton ujra akartam nezni(sajnos egyeb teendok miatt, erre meg varni kell).
A lolhoz, mint jatekhoz nekem sem volt meg szerencsem. Nem vagyok annak a csapatos, strategiai jatekmenetnek a hive, amit kepvisel. S mivel a karaktereket sem ismertem, egesz vegig ugy ereztem, mintha egy egeszen mas jatek -pl. overwatch- adaptaciojat latnam.
Tavol allnak tolem az animek, ezert nqgyon orulok, hogy nem abban a stilusban keszult. Nekem a szappanopera emlekezteto(a rengeteg allokep, a sok dramai vagassal, ami gondolom a kepregenyes mivoltbol ered) megvalositasuk borzalmasan idegesito. Zavar, hogy egy egesz estes anime, kb. 100-ad annyi framebol(rajzbol) keszulhet, mint egy hasonlo hosszusagu disney, vagy pixar rajzfilm.
Visszaterve az Arcanere…az en ertekelesemben a sztori es a megvaloaitas is csillagos otos. Annak ellenere is, hogy mindig megvisel es urt hagy bennem, a leginkabb a horrora es kemeny thrilleres mufajokra jellemzo vegig dramai, happy-end nelkuli tortenet kifutas.
10/10, es egyelore meg kutakodom az emlekeimben, hogy talaljak egyetlen filmet, vagy sorozatot amit egyertelmuen elebe helyeznek a kepzeletbeli ranglistamon

Isaac - 2021. 11. 24. 12:40

Nekem annyi volt meg a játékból,hogy van egy ilyen nevű és nem az a kategória ,amivel én szoktam az időmet tölteni.
Viszont itt jön ki,hogy attól még a játék történetének és karaktereinek elmesélése megfelelő adaptálás esetén, teljesen le tud kötni :D
Nekem a grafikától kezdve, a zenéig minden egyben volt,ahhoz egyben daráljam a részeket,ahogy jöttek , szóval 10/10… ebben a minőségben még évadokon keresztül elnézném ;)

liberatore - 2021. 11. 24. 16:48

A LoL világa elég kiaknázatlan terület. Őszintén szólva engem annyira nem izgatott Jinx és Vi története a sorozat előtt, plusz Piltover és Zaun világa, de teljesen behúzott a sorozat. Igazából engem a sziget többi részei és hozzá kapcsolódó sztorik jobban érdekelnek (Shadow Isles, Void, Freljord és még nagyon jó történetek lehetne kihozni Bilgewaterből is). Bár teljesen megértem, hogy végül Jinx történetét dolgozták fel, mivel ez a legemberibb és egyébként is még mindig ő az egyik legkedveltebb karakter a játékban.

Neoprimtiv - 2021. 11. 24. 23:06

#gGabor: Tavol allnak tolem az animek, ezert nqgyon orulok, hogy nem abban a stilusban keszult.

+1
Ahogy annak is örülök, hogy nem is 3D animációval. Eddig egyébként nem tudtam megfogalmazni, miért nem jönnek be az animék (a kistányérnyira nyíló szemeken kívül), de valóban, ez az állóképes “akciózás” mindig kizökkentett a sztorikból.

Batawanga - 2021. 11. 25. 01:46

Nekem is nagyon bejött, animációs steampunk-fantasyból kevés van, jó játékfeldolgozásokból még kevesebb. Nem ismertem az LoL világát, és azért menetközben utánanéztem a karaktereknek, így kábé tudtam, ki nem fog biztosan meghalni, de nem volt zavaró. A Powder nagyon cukker volt az első etapban, ahogyan gyártotta a kis béna bombáit, így sajnáltam, hogy mivé lett, de sikerült elfogadni. :)
Arra gondoltam, hogy de megnéznék egy ilyen sorozatot az Overwatch világában is, ott ráadásul meg is van már az alapozás a cinematic videókkal, helló Blizzard.

walaki - 2021. 11. 26. 16:35

@Neoprimitiv: “Ahogy annak is örülök, hogy nem is 3D animációval.”

Pedig ez bizony az, 3D-s animáció :-) Csak nagyon ügyesek voltak a shaderekkel, ami olyan olajfestményes / kézzel rajzolt megjelenést kölcsönöz az egésznek.

“Eddig egyébként nem tudtam megfogalmazni, miért nem jönnek be az animék (a kistányérnyira nyíló szemeken kívül), de valóban, ez az állóképes “akciózás” mindig kizökkentett a sztorikból.”

Ha csak ennyi a gondod, nyugodtan tegyél egy próbát az újabbakkal. Egyik sem jellemző már.

Például “Dungeon ni Deai wo Motomeru no wa Machigatteiru Darou ka”. https://myanimelist.net/anime/28121/
Biztos akadhatna jobb példa is, de most hirtelen ez ugrott be, ami játékadaptáció-szerű, igényesen megkoreografált akciózással, kistányér szemek nélkül.

Vagy akár a “High-Rise Invasion”. https://www.sorozatjunkie.hu/2021/04/12/high-rise-invasion-az-1-evad-irta-scat/
Nem épp játékadaptáció, de vérbeli PvP. Szintén állókép nélküli, remek csatajelenetekkel, bár lehet, hogy ezek a szemek neked már túl nagynak fognak hatni.

Yesname - 2021. 11. 27. 22:21

LOL-oztam nagyon sokat és ismerem kicsit a lore-t is. Mégsem vont le semmit az élvezetéből ez. Egyszerűen azért, mert nem az a lényeg, hogy ki éli túl.
Ez az első “kritika” (kb. 45-öt olvastam el neves filmkritikusoktól is), ahol az író számára ez bármit is rontott a sorozatból. Ez majdnem mindennél történetnél felhozható lenne hátrányként. Nem az a lényege ki éli túl, ki nem.
Hanem az út, a történet, az érzelmek, az előadás módja.
Mennyire sikerült nem csak fekete-fehér karaktereket csinálni és mennyire összetettek a személyiségük, motívációik stb.
Mennyire tudja átadni a nézőnek az érzéseiket és bele tudja-e élni magát azokba.
Jinx traumájának, hasadt személyiségének bemutatása pedig kifejezetten jó volt mind karakterfejlődésben, mind megvalósításban. Ez az egyik fénypontja a sorozatnak.
Teli van olyan apróságokkal, amik talán fel sem tűnnek elsőre. Pl. amikor megüti Vi és utána feláll Jinx az arca elé kapja a kezét védve azt, mert fél, hogy megint megüti.
Ez csak egy az ezernyi közül. Sok jelent van ahol egy szó nem hangzik el a karakterek között, de tudni lehet miről van szó (pl. az öngyújtós jelenet Silcoval).
Olyan mély részletekben kidolgozott az egész, amire nincs is szó.
Hibátlan? Nem? Ilyen film, sorozat nem nagyon lesz soha. 10/10? Többek közt nekem is az. Oldalakat lehetne írni a zsenialitásáról.

Yesname - 2021. 11. 27. 22:23

@walaki: Pedig ez bizony az, 3D-s animáció

Egy része az. 2D és 3D keveréke. A hátterek és effektek pl. 2D. Sőt még motion capturet sem használtak sehol. Az arcmimikánál sem.

juhaszvik - 2021. 11. 27. 22:29

Bakker, most értem a végére, és váóóó. Vagy vaúúú. Vagy akármi. Ez nagyon jó volt.

Annyiszor láttam már leírva, hogy “talán itt az új game of thrones”, ha már kardot lóbáltak egy sorozatban, vagy valami egyéb fantasy klisét sütöttek el. Itt viszont simán állná a helyét. Mély, szenvedős jellemek, sok szál, intrika, folyamatos süllyedés, pusztulás, erős érzelmek, zseniális karakterábrázolások. Ez a got, csak nem sárkányokkal, hanem robotkezekkel és… Jinx-szel.

Na és az intro. Imagine Dragons. My Fav :)

Python - 2021. 11. 28. 16:33

Nem mondom, hogy remekmű, mert nem ismerem a játékot. De, hogy nálam lazán 9/10 lett az biztos! ;) :)

Alice - 2021. 11. 28. 19:24

Döbbenetesen profi, igényes, látványra pedig gyönyörű, különösen az épületekkel, helyszínekkel varázsolt el, a karakterekről nem is beszélve. Nem is tudom, mikor láttam ennyire élő tekinteteket, arcjátékokat. Árad belőle, hogy mennyire alaposan kidolgozták és tökélyre törekedtek. A történetszövéshez is nagyon értenek, gyakorlatilag abbahagyhatatlan. Az egyik legjobb rész volt, amikor ugrottak az időben, és nem tudtuk, ki merre van.
A drámát és Jinxet nekem már túltolták néha, de sokszor épp az ő kiszámíthatatlansága hozta az izgalmakat. A hangja pedig telitalálat.
Pár szereplő vagy arc kapcsán néha beugrott a Dragon Prince, ezt dicséretnek szánom, mert látvány tekintetében jó emlékeim vannak róla. Ahogy kivettem, az Arcane elképzelhetetlenül sok pénzből készült és hosszabb idő alatt is, mint társai.

Még annyi, hogy az én ízlésemnek túl erőszakos volt, de még ezzel együtt is óriási élmény. Szenyóság ilyen cliffhangerrel befejezni! :P

Érdekes adalék, kik adták a hangokat a szereplőknek, ért pár meglepetés.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz