login |

Legacies: a 4. évad 6 rész után – írta Martina

2022. 01. 14. 21:50 - Írta: vendegblogger

Szólj hozzá | kategória: kritika,

Mielőtt bármibe is belekezdenék a Legacies – A sötétség öröksége idei szezonjának taglalásába (a kezdésről itt volt kritika), elmondanám, hogy annak idején miért szerettem annyira a The Vampire Diaries-t. (Legalábbis az első négy évadig, utána már nem tetszett annyira.) A történet eleinte kicsit lassan épült fel, de miután pedig végeztek az építkezéssel, a tétek növekedésével pedig egyre izgalmasabbá vált. Valahogy mindig sikerült egy újabb csavarral meglepniük minket.

Ugyanakkor mindig volt idő arra, hogy a szereplők életét is kicsit jobban megismerjük, illetve arra, hogy a karakterek kicsit jobban megszeressük, ami azért is volt jó döntés, mert annál nagyobb volt a katarzis miután el kellett válnunk az egyiküktől. Ha már az elválásról beszélünk, mindig hagytak időt arra is, hogy az eltávozott karakterektől elbúcsúzhassunk, és mindig sikerült egy olyan ellenséget kitalálniuk, aki miatt a tétek egyre nagyobbra nőttek.

Természetesen mindig jutott idő arra is, hogy a mitológiai lényeket megalapozzák, mindig sikerült kitalálniuk valami újat, ami miatt az egész olyan frissnek hatott. Aztán nemsokára jött ennek a spinoff sorozata, a The Originals, amitől eleinte kicsit tartottam, de miután belekezdtem nem tudtam abbahagyni. Ez pedig nagyrészt annak köszönhető, hogy visszaköszönnek elemek, amik a TVD-t annyira jóvá tették, sőt még egészen új szintre is emelték a dolgot. Úgy éreztem mintha, az írók hirtelen rájöttek volna, hogy ezzel a sorozattal még inkább bedurvulhatnak, és ez iszonyúan jót neki.

Azonban pont ez a viszonylagos keménység, ami sokszor a Legacies-ből hiányzott. Sőt úgy éreztem, mintha erre a sorozatra kicsit kifogyott volna a szufla az írókból. Az ellenség egyszerűen nem tudja eléggé lekötni a figyelmem, arról nem is beszélve, hogy elég sokáig ő csak amolyan mumusként volt jelen. Emiatt a történet sem haladt igazán előre elég sokáig. Az új mitológiai lények megismerésére pedig egyszerűen nem hagytak elég időt, ami nagy kár.

A karakterekre mindig hagytak időt természetesen, sőt azok a részek sikerültek a legjobban, amelyek karakterközpontúak voltak. Őszintén szólva miattuk nem hagytam abba ennek a sorozatnak a nézését, mert érdekelt, hogy mi lesz a sorsuk. Egészen mostanáig, ugyanis a Legacies végre magára talált.

A tovább mögött folytatom.

Egyrészt azért is, mert a végére sikerült egy olyan megoldást találniuk, aminek köszönhetően a főellenség egy élő személy lett. Ráadásul ezt egy másik főszereplő, Landon kárára tette. Ennek köszönhetően az ellenség végre gonoszkodhatott kicsit, illetve megismerhettük a motivációit. Kár, hogy ez csak a végére jutott eszükbe az íróknak.

Másrészt azért is, mert sikerült egy olyan dilemma elé állítani hőseinket, de főleg Hope-t, amire csak két válaszút létezett. Ezt az előző évadban nagyon szépen felvezették, és ezt most sikerült lezárni. Ugyanis Hope végül egy olyan helyzetbe kényszerült, amikor választania kellett Landon vagy mindenki más megmentése között. Ugye tudjuk azt, hogy Malivore-t Hope csak úgy tudja legyőzni, ha átalakul teljes értékű tribriddé. És ezt végre meglépték az írók, aminek köszönhetően végre belekezdhettek egy teljesen új sztoriszálba, ami bőven tartogat még meglepetéseket számunkra. 

Ezzel együtt pedig maga Hope karaktere is kicsit megváltozott a jó irányba, és remélem nem búcsúzzunk el tőle túl hamar, mert nagyon badass-re sikerült, nem egyszer emlékeztetett Klaus-ra is, aki az egyik nagy kedvencem volt a régi sorozatokban. Örülök neki, hogy végre kicsit többet láthattunk ebből az oldalából.

A többi karakter sem panaszkodhat. Josie párkapcsolati problémái is meglepően érdekesre sikerültek, Lizzie-nek pedig egy egészen új oldalát ismerhetjük meg. MG is meglepően sokat változott, sőt ő lett a csapat vezetője, ami kifejezetten jól áll a számára.

A csapatdinamikát sikerült kicsit megváltoztatni is azáltal, hogy Kaleb teljesen új erőket kapott, ráadásul egy új taggal is bővült a csapat Ethan személyében. Cleo ugyan eleinte kicsit kevés teret kapott, amit aztán pótoltak, sőt egy új dilemma elé is állították, ami okozhat még meglepetéseket. Ugyanakkor a régi szereplők visszatérése is nagyon jól sült el, különösen Rebekah az, akinek nagyon örültem. De szerintem ezzel mindenki így volt.

A végére hagytam Alaric-ot nem véletlenül, hiszen úgy tűnik, hogy tőle (remélem végleg) elbúcsúzhattunk. És annak ellenére, hogy már túl estünk vele egy ilyen búcsún, mégis az ő elbúcsúzása könnyeket csalt a szemembe. Viszont azért is remélem, hogy örökre elbúcsúztunk tőle, mert úgy érzem, hogy már nem lehetne mit elmondani vele kapcsolatban. Nagyon szép történetet és lezárást kapott az ő karaktere. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a lépéssel a főbb szereplők is új helyzetben találták magukat, hiszen most nincs velük egy felnőtt, aki képes a kemény döntéseket hozni, most már nekik maguknak kell ezeket megtenni, és őszintén kár lenne ezt tönkre tenni azáltal, ha megint visszahoznák. 

Az eddigi részek alapján azt mondanám, hogy a sorozatot egy olyan 8/10 -re tudnám értékelni. Remélem az írók lesznek elég tökösek, és merészebbnél merészebb fordulatokkal elkápráztatni bennünket. 

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz