login |

Pilot-mustra: That Girl Lay Lay – 1×01

2022. 02. 17. 15:50 - Írta: winnie

Szólj hozzá | kategória: kritika, pilot-mustra,

Korábban, még a Paramount+ tervei előtt volt szó arról, hogy a Nickelodeon és a Netflix összébb borul, több közös projektet is bejelentettek, de ettől még meglepődtem, hogy a tévécsatorna legutóbbi élőszereplős komédiája, a Sadie és Lay Lay kalandjai a kinti tévés premier után nem sokkal a digitális platformon kapott globális premiert, így itthon is láthatjuk már egy ideje.

Bár engem a Disney Channal és Nick gyerek…, oké, ifjúsági sorozatai, főleg komédiái általában nem nagyon érintenek, nem vagyok célközönség, mindig örülök, ha ilyen sorozat érkezik itthon streamingre magyar szinkronnal, mert a gyerekeim pont olyan korban vannak, hogy ez a műfaj bejön nekik, és a régi Nick-komédiák némelyike mellett például az Alexa & Katie nagy kedvencük volt, és ezért is sajnálom, hogy a Netflix-nél a korábbi hasonszőrű premierek zöme csak felirattal érhető el.

THAT GIRL LAY LAY – 1×01 – 4/10

A főhős egy tinilány, aki elég visszahúzódó, és nagyon szívesen használ egy alkalmazást, ami kapcsán egy gyengébb pillanatában azt kívánja, hogy a virtuális avatárja bárcsak életre kelne. És hogy hogy nem, az életre is kel. Lett egy új barát, akinek még mindenféle képességei is vannak (pl. időmegállítás), azonban nyilván senki nem tudhat róla, ezért az iskolában és odahaza is új cserediákként kell eladnia őt.

Az új társtól természetesen egy fokkal magabiztosabbá válik Sadie (bőven van lehetőség a révén pozitív üzeneteket átadni), de miközben elkezd erre ráébredni, a közel sem konvencionálisan viselkedő és cseppet sem megszeppent avatárt is vissza kell fognia valamennyire, ami otthon és az iskolában is okoz galibás szituációkat – el lehet képzelni, mint a Nick-komédiák nagy részében.

Amit nem nagyon tudtam hová tenni a sorozat kapcsán, az az appos megközelítés. Ez elég vonzó lehet a fiatalságnak, de a pilotban azok után, hogy megtörtént a “csoda”, azaz elindult a sorozat, látszólag teljesen elfelejtették az egészet. Oké, Lay Lay hozzáállása pozitív, mint az alkalmazásé, de ennél több visszautalást várt az eredeti énjére (talán ez változni fog), mert így olyan a sorozat, mintha valamelyik “varázsolni tud az egyik szereplő” komédia lenne a közelmúltból, mint mondjuk a The Thundermans vagy a That’s So Raven/Raven’s Home. Azért jó lenne saját identitást kreálni.

Mondanom sem kell, hogy a That Girl Lay Lay elég tipikus, gyerekközönségre kalibrált poénokkal operál, és még tipikusabb karakterekkel, akiket anno az egyik lányom is szépen felsorolt (kiszúrt), mondván, hogy bizonyos típusok minden komédiában előfordulnak – igen, itt is van “gonosz lány”, meg “üresfejű srác”, meg a többi. Még szerencse, hogy a főhős kifejezetten jó és kedvelhető (bár lehet, hogy csak színtelen és nem harsány?) karakter. Mármint Sadie. Lay Lay…, nem tudom, ő elég megosztó lesz. Nem fogja mindenki belevalónak találni, bár talán az idegesítőségi foka attól függ, hogy ki milyen nyelven és hangon nézi, biztos, hogy másképp működik eredetiben, magyarul vagy németül. Ami… nem tudom, hogy jó-e, de törvényszerű a szinkronok esetében. A magyar Jóbarátok példájából is nagyon jól tudjuk, hogy másféle hang másféle karaktereket is kreál.

A That Girl Lay Lay a mostani, gyerekeknek is szóló komédiás próbálkozások közül nálam nagyjából középvonalas lett, olyan, amit magamtól biztosan nem néznék (értsd, nem az a szint, mint mondjuk a Nick-es Drama Club, vagy a Disney Channel-ös Secrets of Sulphur Springs, bár utóbbi ugye nem komédia), de nyilván a fiatalabbaknak simán bejöhet. Majd leteszteltetem velük is.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz