login |

Murderville: az 1. évad

2022. 02. 24. 21:30 - Írta: winnie

10 hozzászólás | kategória: kritika,

Egyszer volt, hol nem volt, egy nagyon érdekes formátumú brit sorozat, a Murder in Successville. Ami nagy kedvencem lehetett volna, ha egy kicsit jobban ismerem az ismerem az ismert embereket, akiket alakítottak benne neves brit komikusok. Az a sorozat egy celebek által lakott városban játszódott, ahol bűntény történt, amit a Tom Davis által játszott nyomozó derített fel egy sztárvendég közreműködésével. A csavar az volt benne, hogy mindenki szerepet játszott megadott szkript, illetve utasítások alapján – kivéve a sztárvendéget, aki nincs beavatva semmibe, és így kell kiderítenie, hogy ki a gyilkos, miközben sodródik az árral, azaz a szituációkkal, amikbe kerül.

Alapvetően tehát egy improvizációkra építő komédiáról van szó, hiszen az előírt információk átadásán kívül minden tényleg az egymásra adott reakciókból áll, ami még gyenge írás vagy gáz ötletek esetén is marha élvezetes tud lenni, ha jók a szereplők. Az már csak tényleg hab a tortán, hogy még egy rejtélyt is felderíthetünk benne, illetve együtt nyomozhatunk a mit sem sejtő vendéggel, aki lehet komikus, sportoló vagy médiaszemélyiség. Na, a Netflix nemrég ezt adaptálta Will Arnett főszereplésével, olyan vendégnyomozókkal, mint Annie Murphy, Conan O’Brien, Ken Jeong, Kumail Nanjiani, Marshawn Lynch és Sharon Stone.

Az amerikai változat kihajította az ablakon a celebek által lakott várost (volt valami jópofa abban, hogy mondjuk Taylor Swift, Hilary Clinton vagy Cara Delevingne került kikérdezésre, de nem őket, hanem az őket alakító komikusokat láttam csak, mert nem kaptak igazán elmaszkírozást, arról pedig gőzöm nem volt, hogy mennyire adták vissza az illető gesztusait és stílusát, így értékelni sem tudtam), egyszerűen csak átlagemberes nyomozásokat kapunk, átlagember gyanúsítottakkal. Amivel nincs gond.

Arnett Terry Seattle-t alakítja, aki egy tipikus, borízű hangon narráló, harcedzett, rezignált nyomozót, akinek az a feladata, hogy a minden nap mellé beosztott aktuális celebet (aki magát alakítja, illetve magát adja, hiszen számára az egész olyan, mintha egy játékba, egy színházi előadásba csöppenne) pesztrálja, vagyis inkább helyzetbe hozza. Egyrészt mindenféle ütődött dialógokkal, párbeszéd kezdeményekkel, másrészt pedig idióta szituációk révén.

A Murderville-ben semmi korszakos nincs, de bármikor elnézhető, és szerintem el is fogom nézni, ha mondjuk a tévé elé keveredek és van szabad fél órám. Nem kihagyhatatlan, de kellemes, tipikusan olyan, amit sosem darálnék az epizodikus jellege alapján, hiszen akkor hatványozottan csak azt az érzést erősíteném, hogy túl akarok jutni rajta, holott ennek a formátumnak éppen az az előnye, hogy az ember megnéz egy részt, elvan vele, majd folytatja a napját.

Az epizódok egyenkénti értékelésére nem nagyon érdemes időt vesztegetni, mindegyik egy kaptafára van felépítve, ami nem kritika vagy dehonesztálás, csak a bűneset ismertetése – 1. gyanúsított – 2. gyanúsított – 3. gyanúsított kikérdezése metódust követik, hogy a végén összegyűjtve az érdekelt feleket, sor kerülhessen a leleplezésre. Ekkor derül ki, hogy a vendég az elszórt utalások alapján rájött-e a tettes személyére – és a végén mi is megkapjuk a rendőrfőnöktől a kiértékelést és a teljes magyarázatot, hogy mi történt, hogy kit miért lehetett kizárni, és, hogy miért az a tettes, aki.

A krimiszál egy játék, de azért elég átlátszó, az elejtett infók egy részét rögtön ki lehet szúrni, de ettől még nem rossz együtt játszani a sztárokkal, akiknek a részeit mindig felfűzik valamilyen visszatérő poénra (ezeket nem lőném el), ráadásul legtöbbször kapnak egy, az Impractical Jokers-hez hasonló kihívást, ahol váratlan helyzetben kell magukat feltalálniuk. Ezeknél (és máshol is) természetesen a nézői élményt komolyan fokozhatja az, amikor vagy ők, de még inkább Arnett röhög el valamit, az ilyesmi a színházban is a nézők kedvence szokott lenni, nem?

Tényleg sok múlik azon egyrészt, hogy mennyire ismerjük a vendégszereplőt, illetve hogy viszonyulunk hozzá, mennyire vagyunk pozitívan vagy negatívan elfogultak vele (pl. Lynch vagy Murphy biztos, hogy nem ismert sokak által, de lehet, hogy itt megkedvelik őket), másrészt pedig azon is, hogy ki mennyire game, mennyire van benne a buliban, mennyire hozza magát, vagy a nyomozói szerepet, hogy totálisan hülyül és rájátszik, vagy azért komolyan veszi magát és úgy bolondozik? Tényleg mindenkinél másképp sül el a dolog. És ez benne az élvezetes és a váratlan.

6 rész, 6 történet, elvileg bármelyik nézhető bármikor, aki akarja, csak a kedvenceit csekkolja, de azért a készítők némi jutalmat is adnak annak, aki sorban megy és végig is ér a szezonon, hiszen egy átívelő sztorit (magánéletbeli és rejtélyes is) is kapunk, ami nyilván nem több jutalomfalatkánál, de mégiscsak van.

10 hozzászólás Ne habozz!

FP Jones - 2022. 02. 25. 05:51

5 percet bírtam első részből..annyira erőltetett és abszolút nem vicces.

winnie - 2022. 02. 25. 06:13

igen, a lostot is ezért kaszálták sokan 5 perc után:) viccen kívül a mondat első fele nélkül abszolút nem lepne meg, ha valaki így gondolja (nekem ez volt a helyzet a murder in successville esetében), hiszen ez műfaji sajátosság. értelemszerűen (és ezt mindenkinek írom, aki esetleg érdeklődne), amikor improvizálás van, akkor, mint minden imprózós sorozatban (sokan tényleg csak a magyar beugrót ismerik, így arra mutogatok) pár/sok néző biztosan csak az erőltetettséget fogja érezni, hiszen a szereplők pontosan tudják, hogy muszáj valami vicceset hozni, és ha nem jön magától a dolog, akkor a kényszer erőltetettséget szül. az pedig, hogy egy nem megtervezett, hanem helyszínen kitalált poén működik-e, mindig kétesélyes, ember függő, nem mindenki számára lesz humoros.

de… amikor még el sem kezdődik a játék (“5 perc”), és mondhatni csak a játékszabályokat ismertetik (mert ismertetni kell), és karakterexpozíció van a nézők részére, akkor nem csoda, hogy nem vicces, túl kell esni a kötelező körön.

más kérdés, hogy jó eséllyel ez később sem fog változni, mert a sorozat élvezetéhez tényleg az kell, hogy miképp a celeb, a néző is “game” legyen. lesz, akit simán elringat a sorozat, más pedig, mondjuk azért, mert szokatlan számára a nem tipikus műfaj, értetlenül fog maga elé meredni.

juhaszvik - 2022. 02. 25. 06:47

Ên nagyon jól szórakoztam, és így utólag tényleg jó volt egyszerre csak egyet fogyasztani, de még így is lement hat nap alatt.
Szívesen kifejteném, hogy mi tetszett benne és mit csináltam volna másképp, de jelenlegi netes figyelmem éppen a világ egy részének elpusztulására fókuszál. :(

Csigusz - 2022. 02. 25. 07:58

Nagyon jó formátum, a legjobb részek tényleg azok, amikor látod a színészeken is, hogy alig bírják nem elröhögni az adott helyzetet, egyszerűen csak jól érezték magukat :)

Bevallom én is csak a számomra érdekes részeket néztem meg (Conan, Kumail, Jeong), a többit vagy bepótlom vagy nem, de nem érzem a hiányukat.

copass - 2022. 02. 25. 08:22

érdemes megnézni. szerintem remek lett.

JKJ - 2022. 02. 25. 08:29

Csigusz. Sharon Stone nagyon jól beleélte magát a szerepbe. Nem igazán kedvelem őt mint színészt, de talán Ő volt a legjobb az összes közül. Adj neki egy esélyt.

winnie - 2022. 02. 25. 08:31

érdekes egyébként, hogy miután megírtam, körülnéztem hivatalos kritikákban, hogy kiket emelnek ki, és az egyikben marshawn lynch-et, a másikban nanijanit, itt is olvasni sharon stone-t, szóval ez is mutatja, hogy sok minden függhet a nézőtől, hogy melyik hogy jön be.

Pip - 2022. 02. 25. 13:56

Lynch és Nanjiani kiemelkedően jó volt, a többi csak simán nézhető.

Dave - 2022. 02. 26. 11:56

Belenéztem pár epizódba és én fészkelődtem a színészek helyett kellemetlenűl annyira nem volt ez vicces. Vagy rossz hanguilatban kezdtem el vagy valóban gáz volt.

SASboy - 2022. 02. 26. 19:30

végignéztem, de ez nagyon gagyi volt (humorostól messze van)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz