login |

American Idol: kezdett a 20. évad

2022. 03. 02. 20:00 - Írta: Thomas

9 hozzászólás | kategória: kritika, reality,

A 20 év egy nagyon komoly jubileum a mai televíziózásban, amikor a streaming már napi rendszerességgel ontja az újdonságokat és az évadpremiereket minden létező műfajból, amik vérre menő harcot folytatnak a figyelmünkért, és azért, hogy egyáltalán a következő évadjukig ne felejtsük el őket. Létezik azonban néhány jól bejáratott cím, legfőképp a reality-k és a szinte korlátlanul “spinoffolható” epizodikus drámasorozatok között, amik már csak azzal is fenntartják az érdeklődést akár évtizedekig is, hogy a néző mindig tudja, mire számíthat, amikor leül egy részük elé. Természetesen az American Idol is ebbe a csoportba tartozik.

Emiatt kényes az egyensúly a hosszú ideje futó reality-k kapcsán, hogy mennyire érdemes frissíteni a formátumon különféle csavarokkal, amik esetleg szerezhetnek új, vagy visszacsábíthatnak régi nézőket, és hogy mennyire legyen hű az eredeti alapokhoz, amik sikerre vitték egykoron. A játékelemekkel rendelkezőkbe persze könnyebb beleszőni ilyesmit, a Survivor kapcsán gyakran szóba kerül, hogy szinte kötelező jelleggel minden évadban csavarnak néhányat a játékmeneten, de még a The Voice-ba is előszeretettel dobnak be új gimmick-eket, erősítve a game show jellegét.

Ezekhez képest az American Idol maga a megtestesült kőszikla. A műsorszerkesztés természetesen fejlődött, modernizálódott, de a lebonyolítás gerince még ma is ugyanaz. Ami nem feltétlenül rossz dolog, ami nem romlott el, minek megjavítani?

A meghallgatások még mindig intim környezetben, csak a zsűri és a stáb jelenlétében zajlanak, pontosan 10 évre volt szükség, míg addig eljutottunk, hogy a versenyzők legalább hangszeren játszhassanak (bár a színpadon már a 7. évad óta engedélyezve volt). A köztes fordulók felépítése sem sokat változott, mindössze a showcase bevezetése jelentett komolyabb újdonságot a 14. évadban.

Az élő adások egyre nagyszabásúbbak lettek a technika fejlődésével, míg a számuk egy ideje csökkenésnek indult a megváltozott igények miatt. Az egyetlen komolyabb “belenyúlás” a formátumba a zsűri mentése volt a 8. évadtól, amit állítólag Michael Johns előző évi meglepetésszerű búcsúja hívott életre. Akadt még egy próbálkozás a rajongói mentéssel Twitteren keresztül, de ez gyorsan el is halt.

És hogy miért is volt szükség erre a kis visszatekintésre? Mert a friss évad kezdéséről nehéz bármi újat mondani, ha terveznek is a készítők komolyabb frissítést, mondjuk a zsűri tekintetében, azt (nagyon helyesen) nem a jubileumi évadra időzítették. Bár a showrunner új, szinte minden más változatlan maradt a premier alapján, mert az állandó mentor, Bobby Bones távozása nem hiszem, hogy nagy hullámokat kavarna, eddig is elég láthatatlan volt a ténykedése.

Egy apró gimmick azért akad, a platinum ticket. Ebből mindössze három kerül kiosztásra, az egyes városok meghallgatásainak legjobbjai kapják, és jutalmul a hollywood-i hét első napján nem kell énekelniük, automatikusan továbbjutnak. Hogy ez mekkora előnyt (vagy hátrányt?) jelenthet, még a jövő zenéje, mindenesetre így a készítők látványosan kiemelhetik a favoritjaikat.

Örömmel láttam továbbá, hogy a vírusfenyegetés csökkenésével és az oltások megjelenésével lazíthattak a biztonsági intézkedéseken. Megszűnt a kötelező távolságtartás, újra engedélyezve van az ölelgetés, és az aranyjegyek személyes átadása is. Jelenleg úgy érzem, hogy megvan az esély egy normálisra kísértetiesen hasonlító évadra, amire nagy szüksége lenne az Idolnak a két évvel ezelőtti fiaskó és a tavalyi kizárások/kilépések után.

Maga a premier korrekt volt, szokás szerint telepakolva a készítők által valamilyen szempontból érdekesnek tartott emberkékkel, akik között voltak kimondottan jó hangúak, átlagosak, és valamivel átlag alattiak is. Ahogy megszokhattuk, érzelmes pillanatoknak és szomorú háttérsztoriknak sem voltunk híján. Igazából komolyabb következtetéseket ebből levonni még felesleges, már megszoktam, hogy az igazi kedvenceim inkább a 2-3. részben érkeznek.

Egy dolgot kiemelnék, a cold open számomra az ABC-éra legjobbja volt. Nem tudom, hogy vetekszik-e a klasszikus FOX-os, maximumra pörgetett kezdésekkel, amiket nagyon szerettem annak idején, de rendkívül ügyes húzás volt az A Moment Like This, Kelly Clakson eredeti winner’s single-jének szövegére felfűzni, ami tökéletesen illett az alkalomhoz.

A tovább mögött azért kicsit konkrétabban sorra veszem, kiket ismerhettünk meg a premierben, aztán a további részekkel a kommentszekcióban folytatom.

Az élre kívánkozik az első platinajegy büszke tulajdonosa, HunterGirl.  Countryzene-rajongóként bevallom, hogy meglepett a dolog, mert kicsit monotonnak találtam az előadását, de az igaz, hogy a végére egyre jobban “belejött”, a hangja pedig Sara Evensre emlékeztetett, szóval különösebb gond nem volt vele. Csak azt furcsálltam, hogy a zsűri szerint az utóbbi 5 évad legjobb countryénekesnője. Ezek szerint Gabby Barrettnél is jobb? Vagy amikor ilyenekkel dobálóznak a hatás kedvéért, akkor ilyenbe bele sem gondolnak? A fellépési lehetőség Luke Bryan bárjában nagyobb nyeremény lehetett számára a tényleges jegynél.

A countrys vonalon én jobban élveztem Noah Thompson nyers tehetségét, érdes hangját, nekem mindig a hasonlók jönnek be, lásd Chayce Beckham tavalyról. És eleve jó arcok voltak a spanjával, aki a tiltakozása ellenére nevezte be a meghallgatásra. A másik kedvencem pedig Cole Hallman lett, aki lehet, hogy nem tökéletes technikailag, de az előadásmódja kellőképpen egyedi, és tökéletes dalt választott a hangjához.

Nicolina eszméletlen hangi adottságokkal rendelkezik, és emellett rengeteg érzelmet vitt bele előadásába. Még ha nulla háttérsztorit is kapott és nem is igazán színpadra termett alkat, kikövezett útja lehet az döntőkig. Az éneklő babysitterben, Delaney Renee-ben már kevésbé vagyok biztos, mellette inkább csak kellemes hangszínét tudom felhozni.

Aztán ott volt Tyler Allen, egyike azoknak, akiket komolyabban kiemeltek a promókban, szóval tőle valami nagy durranást vártam. Erre egy picikét furcsa, és nagyon visszafogott előadást kaptam, noha a soulos hangok sosem tartoztak a kedvenceim közé. Azért még nem írnám le, ő kapta a premier talán legdurvább szomorú sztoriját a balesetben elhunyt családtagjaival, és egy jobb dalválasztással még jobban megmutathatja magát.

Természetesen a zsűritagok idén sem mondtak le arról, hogy pár jótanáccsal segítsék a versenyzőket akár a meghallgatásuk közben is. Camryn Champion túlságosan visszafogott volt, Danielle Finn pedig rossz hangnemben énekelt, mindkettejüknél sikerült jelentős javulást elérni a második próbálkozásra.

Egy bohóc is kell minden premierbe, ez most a nyuszis papucsban érkező és elképesztően irritáló beszédhangú Normandy volt. Azt aláírom, hogy az énekhangja már vállalható, de a karaktere miatt nem hiányzott volna. Pedig gyaníthatóan pont azért került ide. Búcsúzott viszont a rendkívül félénken éneklő, tapasztalatlan Grace Franklin, aki egyébként Aretha unokája, és a harsány, de a dalát csak színtelenül ledaráló Maddie Belle Glidewell.

A végére hagytam az időrendben is utolsó versenyzőt, Taylor Faginst, az egyetlent, aki saját dallal érkezett, mert sok mondanivalóm nincs róla. Talán majd kiderül, hogy mit tud kezdeni egy olyan szerzeménnyel, amihez nincs érzelmi kötődése, de a pimp slotot most kizárólag dalának témája miatt kapta meg, ami számomra visszatetsző.

Ennyi volt tehát az első adag, 12 bemutatott énekessel sikerült felülmúlniuk egyel az előző két premiert, és nem is éreztem sehol vontatottnak a részt. A szokásos hülyeségekről, a Luke Bryan-rajongó anyuka elől bujkálásról, meg arról a jelenetről, amiben Katy Perry székkel üldözte Lionel Richie-t, mert amaz kiejtette Aretha Franlin unokáját, azért lemondtam volna.

Bízom benne, hogy innen már csak felfelé vezet az út, hiszen a készítők sok nosztalgiázást és mentorként visszatérő régi versenyzőt ígértek, ami már a 15. évadban is remekül sült el. Ha csak egy kívánságom lehetne, az elődöntőkben a B-kategóriás sztárok helyett is őket szeretném látni újra duettpartnerként.

9 hozzászólás Ne habozz!

Thomas - 2022. 03. 08. 17:52

20×02: Ez már sokkal jobb rész lett, több kedvencre leltem:) Bár csak 11 embert sikerült bemutatni, plusz volt egy montázs kiesettekből, amire nem térnék ki külön, annyira nyúlfarknyi volt.

Betty Maxwell: Miss America 2016:) Hozta a koronáját is, és Katy még éneklés közben is azzal játszott, mégis nyugodtan viselte. Amúgy szép erős, tiszta hangja van, szimpi, kedves csaj:) Egy countrydalt is kértek tőle, az is ment, úgy tűnik, az lesz a stílusa.

Leah Marlene: Elég dilis és túlmozgásos, van egy idegesítő stílusa, az biztos:) Zenész családban nőtt fel, remekül gitározik, a hangjával sincs gond. Dalokat is ír, egyiket előadta, teljesen jó volt. Persze Katy egyből Catie Turnerhez hasonlította, aki az egyik leggagyibb döntős az ABC-korszakból, szóval érthető, hogy ő sem lesz a kedvencem:)

Mike Parker: A Voice 15. évadjából ismerhetjük, a Knockoutsig jutott el. A szülei zenészek voltak, egy helyileg sikeres együttes tagjai. Most beteg az anyukája, bűntudata van, hogy elutazott a meghallgatásra. R&B/soul énekes, de szereti a countryt, azt is énekelt, de R&B stílusban. Erre egyből beindult a politikai gépezet a fekete sztereotípiákkal kapcsolatban, és gondolom bele is kényszerítik a stílusba, pedig egyáltalán nem countrys a hangja.

Kelsie Dolan: Sob story áradat beindul: a szülei drogosok lehettek, mert a húga ópiumfüggőként született, a nagyszülei nevelték fel őket, de a nagymamája meghalt a Covidban. Más oka nem lehetett, hogy bemutatták, mert rettentő félénken énekelt, nem merte kiereszteni a hangját. Először énekelt mások előtt, meg is látszott. Azért továbbengedték, kellenek a Hollywood Weekre a könnyes búcsúk.

Skylie Thompson: Gyerekkora óta Idol rajongó, 5 éves szülinapi bulija Idolos témájú volt! Apukájával zenélnek, egy közösen írt dalukat adta elő, ami aranyos volt, de a második dalát jobban énekelte. Ő volt az este egyetlen kiesője, és persze, hogy ráférne még némi tapasztalat, de pl. az előző lánynál előrébb tart, és Mike Parkert is bármikor lefőzi countryban.

Luke Taylor: Szerepelt az I Can See You Voice-ban. Sztorija a meglepően mély és karakteres hangja, filmelőzeteseket narrálhatna akár azonnal is, be is bizonyította. Nem tudom, én nagyon jól szórakoztam ezen az egész szegmensen, kellemes volt hallgatni, vele is rádupláztattak (Frosty the Snowman, LOL:), de nem hinném, hogy lenne esélye túlélni a Hollywood Weeket.

Kenedi Anderson: Gyerekkorában sokat költöztek az apja munkája miatt, de a nagy család, 5 testvér enyhített a magányán. Gyönyörű csaj, kellemes, rádióbarát popos hanggal, ami általában nem szokott egy nyerő kombináció lenni az Idolban. De hatalmas meglepetésre a zsűri oda meg vissza volt érte, és ő kapta a 2. platinajegyet! Nagyon örültem neki, instant kedvenc, ha valami csoda folytán eljutja a végéig, az nagy durranás lenne:)

Aaron Westberry: Egy furcsa, túlságosan nyugodt, belassult srác, erre építették a kisfilmjét is, sztorit nem kapott. Neki sincs közönség előtti éneklési tapasztalata, kicsit olyan az előadása is, mint ő maga:) De kellemes hangszíne van egy csipet egyediséggel, szóval kap egy esélyt teljesen helyesen.

Allegra Miles: A Voice 18. évadjának volt a legjobbja, ahol jól megjárta, mert a Covid miatt nem léphetett színpadra. Sajnos itt sem bánnak vele eddig méltón, semmi bemutatás, csak a dalának a közepén kapcsolódunk be, amibe belebeszél a zsűri. Saját dalt énekelt, ebből is ragyogott a tehetsége, de aki eddig nem ismerte, nem tudom, mit jegyzett meg ebből a rövid bevágásból.

Christian Guardino: Az America’s Got Talent 12. évadjában szerepelt, golden buzzert kapott, aztán az elődöntőben esett ki. Nagy összetartó olasz család, 1 évesen már az Idolt nézte, mindenáron énekes akar lenni. Az jutott róla eszembe, hogy klasszikus Idol, régen sok hasonló srác volt, ma már kicsit régimódinak tűnik ez a stílus. De hatalmas, erős hangja van, az biztos:)

Lady K: A másik komolyabb sob story: Gyerekként hajléktalanok voltak, az egyik testvére öngyilkos lett. Hát a premier pimp slotjánál komolyabb volt, az tuti. Erős, soulos hang, nagy terjedelem, érzelmek, minden a helyén volt. Jó dalválasztásokkal könnyedén frontrunner lehet.

Thomas - 2022. 03. 14. 19:46

20×03: Egyre javulnak a részek, legalábbis ebben már szinte mindenki tetszett, aki meg nem, az úgyis kiesett:) Viszont megint csak 11 embert sikerült bemutatni (és megint volt egy kieső-montázs, de még a nevüket sem írták ki), vagyis a tempó sajnos nem gyorsul.

Tristen Gressett: Szoros a kapcsolat az anyukájával, ő a menedzsere is, minden fellépésére elkíséri. Igazi showman, tele energiával, mindent belead. Tényleg egy kicsit sok volt elsőre, ahogy letámadott minket, de a zsűri kérésére visszafogta magát a második dalára, és végül egészen remek előadást hallhattunk tőle.

Cadence Baker: Zenész családból származik, nagyapja híres dalszerző, apukája kíséri gitáron, és ő sem okoz csalódást, tökéletesen kiénekli Whitney Houston klasszikusának minden hangját. Luke szerint top 10 material, hát reméljük, igaza lesz:)

Dontrell Briggs: Keresztanyja néhány hónapja tüdőbetegségben hunyt el. Egy gospel klasszikust énekelt, és noha nem igazán zsánerem a stílus, engem már azzal lenyűgözött, rendkívül érzelmes előadás volt. De teljesen igaza van a zsűrinek, hogy túlhasználta a vibratóját (talán ehhez a stílushoz passzol, nem értek hozzá), utána egy countrydallal bizonyított, hogy helyt állhat más stílusokban is.

Abigail Brooks: A seprű nyelét szokta mikrofonként használni a munkahelyén, úgy látszik, ez lett a védjegye TikTokon is, így itt is megkapja a seprűjét, amibe énekelhet. Érdekes időutazás őt hallgatni, mintha egy érett, középkorú nő hangja szólna egy régi lemezről, de nagyon szépen előadta ezt a Disney-slágerekre emlékeztető balladát. Az viszont nem hinném, hogy a különböző műfaji kihívásokat könnyen venné a Hollywood Weeken.

Dakota Hayden: Csak az életmódja lett a sztorija, egy farmon él, és minden olyasmit csinál, amit ilyen helyeken szoktak az emberek:) Luke zenéjén nőtt fel, és izgatott, hogy találkozhat vele. Megvan a hangjában a countrys vibe, meg egy kis extra is, engem sokkal jobban lenyűgözött, mint Caleb tavaly a meghallgatásán. Itt talán nem túlzás a top 10-t emlegetni, mert legjobb countrys srácként bérelt helye lehet.

Taniya Boatwright: A súlya miatt bullyzták a suliban, emiatt önbizalomhiányos lett, de Willie Spence sikere inspirálta, hogy elinduljon az Idolban. A tehetség megvan, csak tapasztalatlan, nem tudja használni a hangját, mintha egy altatót énekelt volna. Nagyon helyesen nem engedték tovább.

Emily Faith / Donavan Diaz: Mindketten halottakkal foglalkoznak, Emily sminkeli őket, Donovan meg balzsamozó. A srác csak a poén kedvéért került be, itt Emily a lényeg: angyali, csilingelő hang, bájos arc, megvan a kedvencem, nem is kell tovább nézni!:) A zsűri is belelkesül, amikor hangnemet vált, a dal második fele határozottan jobban sikerült.

Mark Osborne: Volt egy együttese, de feloszlottak, és most raktárosként dolgozik. Anyukája kérésére próbálta ki magát az Idolban, mert már épp lemondott volna a zenei ambícióiról. Szuper jó, raspy hangja van, árad belőle a nyers tehetség, egy újabb előadás, amit nagyon élveztem.

Ryleigh Madison: Nagy kedvence Gabby Barrett, az ő nyomdokaiba szeretne lépni, természetesen az ő dalát is énekli. Egyáltalán nem volt rossz ő sem, de Dakota és Emily után ez már talán kevés lesz? Nem tudom, majd kiderül. Mindenesetre imádni való a déli akcentusa, meg ahogy próbál nélküle beszélni, a zsűri is jól elszórakozott rajta.

Sam Finelli: A szokásos sob story a végére: autista, kirekesztett, nehezen ismerkedik, a zene a legjobb barátja. Önbizalomhiányos, de mivel ez az utolsó éve az Idolban, megpróbálja. Nem rossz ez a magasabb hang, alapvetően tetszene, de épp az egyik kedvenc dalomat kellett kipécéznie, az már kevésbé. Így nekem ez inkább kínos volt, mint élvezhető.

winnie - 2022. 03. 15. 05:32

érdekes látni, amikor máshol már látottak tűnnek fel. kíváncsi vagyok, hogy melyiknek jön össze egy komolyabb kifutás a szezonban.

Thomas - 2022. 03. 15. 12:07

Igen, szerintem is. Allegrának nagyon szurkolok, mert ő abszolút kedvenc volt nekem az amúgy is erős, 18. évados Voice-os brigádból. Őket nagyon sajnálom, hogy nem léphettek fel élőben akkor, nagyon remélem, hogy most is eljut odáig. Bár nem túl jó jel, hogy ilyen keveset foglalkoztak a meghallgatásával.

Tök érdekes, hogy Kenedi Anderson is ki lett választva a Voice 18. évadjára, de nem került adásba a meghallgatása, talán mert beteltek a csapatok? Gondolom, mindig több embert hívnak oda a biztonság kedvéért. Különben ő is ugyanabban a cipőben járna, mint Allegra, de szerintem így jobban járt.

És szívesen néznek visszatérőket is a korábbi évadokból, de az idén még nem volt. Bár amilyen kevés embert mutattak be eddig, lehetnek még meglepetések a Hollywood Weeken.

Itt van egy jó gyűjtés arról, hogy az idei jelentkezők közül kiket láthattunk már korában tehetségkutatóban. Még svéd X Factoros is van:)
https://www.mjsbigblog.com/american-idol-2022-the-voice-agt-idol-alums-kids-who-auditioned.htm

Thomas - 2022. 03. 21. 19:58

20×05: Voltak megint nagyon jók, meg teljesen feleslegesek is, úgyhogy ez inkább csak közepes rész lett. Most ugyan 12 embert sikerült bemutatni, de az egyikük nagyon rövid volt.

Zaréh: A 4. évados döntős Nadia Turner lánya! Meglepte anyut, aki azt hitte, hogy spa dayre indul a lányával, aztán Ryan fogadta:) A divatszakmában dolgozik, de nem csak a szépségét, a tehetségét is örökölte anyutól, nagyon kellemes, mélyebb tónusú, de gazdag hangja van. Azt nem értem, hogy Nadia nem vállalta, vagy miért hagyták egy rögtönzött anya-lánya duett ziccerét?

Thomas Patrick Moran: Újabb bohóc, ugrál és táncol összevissza, szómenése van. Majd az anyja, Katy és Luke is beáll táncikálni, igazi ABC-Idolos felesleges pillanat:) Van azért hangja is, de semmi extra, én nem engedném tovább. De kellenek bohócok a Hollywood Weekre is ezek szerint.

Sam Moss: Egyszer már volt idén meghallgatása, a két srác elküldte, hiába akarta Katy nagyon továbbjuttatni. Ezt azóta is felhánytorgatja nekik. Erre Sam egy másik városban visszatér, ami régen bevett dolog volt, mostanában nem volt szó ilyesmiről. Ezúttal egy remek saját dallal érkezett, amit szívszaggatóan adott elő, szóval megérte újabb esélyt adni neki. Persze ez nagy előny, mert másodjára minden könnyebben megy, ő sem volt olyan ideges már.

Kenzie Elizabeth: Hasbeszélő meg hangokat utánoz, és nagyon sokat beszél, ő is inkább bohóc. Őrzi a pólóját a 10. évados Idol Tourról, amire 10 évesen elvitte a nagyija. Hát ez szörnyű volt, de végre valakit elküldtek, aki nem ide való:) Persze a tutujgatást teljesen félreértette és már Broadwayről álmodozik.

Fritz Hager: Kisgyerekkora óta énekelget. Phillip Phillips a példaképe, miatta tanult meg gitározni, aki meg is lepi egy videóüzenettel. Szenvedélyes előadás volt, és megvan benne a tehetség, de ő is nagyon tapasztalatlan. Annyira elmerült a saját kis világában, hogy fel sem pillantott a dal végéig. Azért kap egy esélyt.

Kevin Gullage: William Hung a példaképe, aki arról híres, hogy minden idők egyik legrosszabb meghallgatását produkálta a 3. évadban. Mert magabiztosan kiállt énekelni mindenféle képzés nélkül, oké. Ennek ellenére nálam lazán a nap legjobbja, nem is tudom, mikor volt legutóbb ilyen erős, soulos hangunk, most Joshua Ledet óta nem ugrik be senki, annak meg már 10 éve. Tökéletes meghallgatás, épp csak egy finom kis ízelítőt adott abból, hogy mire képes, de már ezzel is hengerelt.

Charvonay: Poénkodtak kicsit a nevével, hogy hasonlít a borra, énekelni nem sokat hallottuk, de hangja nincs sajnos, csak kiabált.

Jacob Moran: Visszatérő, a 17. évadban a Hollywook Week során búcsúzott. Azóta lefogyott, magabiztosabbá vált, és nagyon elszánt. Tökéletesen kiénekelt egy női hangra írt dalt, nekem ez erősebb meghallgatás volt a 3 évvel ezelőttinél. De nyilván nem véletlenül került képernyőre, akinél nincs észrevehető fejlődés, nem szokták újra kiemelten kezelni.

Haley Slaton Myles: 3 éves kora óta templomban énekel, de az igazi sztori vagy inkább gimmick, hogy 5 és fél hónapos terhes. Az első dala átlagos volt, nem tudta beletenni azt a szenvedélyt, amitől működne a dal. A második után már inkább megérdemelte a továbbjutást, de egyáltalán nem értem, miért kell neki pont ebben az évben versenyeznie.

Elli Rowe: A szüleinek bluegrass együttese volt, velük zenélt gyerekkorában. Kellemes tónusú a hangja, főleg az alsó tartományban. Rajta már érződik, hogy van előadói tapasztalata, tud bánni a hangjával, szerintem remek volt.

Dan Marshall Griffith: Főiskola után 4 évig focizott, most viszont már a zenére koncentrál. Pár hónapja kezdett énekelni a TikTokon, és volt néhány élő fellépése is. Teljesen egyetértek Luke-kal, a legjobb countrys hang, amit hallottunk mostanában, de ő is tapasztalatlan. Ez a dal csupa érzelem, erre teljesen egykedvűen adta elő, nulla átéléssel. Remélem, hogy ki tudnak belőle hozni valamit, mert a tehetség megvan.

Douglas Mills Jr.: A szokásos sob story a végére: gyerekkorában bullyzták a testalkata miatt, nem hittek benne, nincs kibékülve magával. Ami érdekesebb, hogy kapott egy silver ticketet a houstoni ABC-től, amivel úgy tűnik, hogy egyenesen a zsűri előtti meghallgatásra jöhetett. A fekete közösségnek énekel/nyöszörög valami dalt (már megint…), emiatt a zsűri épp csak szentté nem avatja.

Thomas - 2022. 03. 25. 01:18

20×05: A végére általában gyorsul a tempó, nincs annyi hosszú sob story, mégis csak 12 versenyzőt sikerült bemutatni most is, ha a két viccnek szánt blokkot nem számolom. Bár most elhúztak 8 percet egy egy kimondottan gyenge énekessel.

Tobias: Középiskolai zenetanár, a tanítványai biztatják Zoomon. Az éneklés és dalszerzés mellett táncol is, abból is kapunk némi bemutatót. Lágy, soulos hangja van, nem rossz, bár a zsűri nem volt oda tőle annyira, mint gondoltam.

Morgan Gruber: Igazi country girlként mutatják be, aki egy nagy birtokon él, vadászik, halászik, terepjáróval rallyzik a sárban, aztán nagy meglepetésemre egy blues dalt énekel Elle Kingtől. De tökéletes választás volt, csak úgy ragyog ez nagyon érdekes, néha szinte elcsukló hangja. Rendhagyó módon az éneklés után kap egy újabb kisfilmet a nemrég elhunyt nagymamájáról, aki biztatta, hogy énekeljen, mert korábban nem mert emberek előtt.

Kimmie Caraffa: Újabb bohóc, szerelmes Luke-ba és már elment a hangja, mert egész nap kiabált neki kintről. Hát nem volt az igazi, szerencsére elküldték.

Kaylin Roberson / Matt Gorman: Egy pár, akik együtt is zenélnek és valamiért együtt is hallgatták meg őket. Együtt és külön-külön is nagyon jól hangzanak, a srácnak jó kis raspy hangja van, a csajnak erős countrys hangja nagy terjedelemmel, ráadásul egy saját dallal érkeztek, amit együtt írtak. Meglep, hogy Matt nem jutott tovább, nem is tudok másra gondolni, mint hogy ez valójában Kaylin meghallgatása volt, a sráccal csak a duett kedvéért játszották el, hogy ő is versenyzik.

Saylor: Apukája csinált róla gyerekkorában egy éneklős vírusvideót. Nagyon közel álltak egymáshoz, míg egy másik nőért el nem hagyta a családját, és már 1 éve nem is találkoztak. Láthatóan nincs túl jó passzban, ideges, többször megcsuklik a hangja és szinte elsírja magát, de amikor nem, akkor kimondottan kellemes hallgatni. Őt nem bántam, hogy továbbengedték, de nem úgy tűnik, hogy készen állna erre.

Schyler Dixon: Fake contestant! Luke-ot prankelte meg a felesége, és ehhez kellett egy beépített ember. Egyébként ő a 11. évados döntős Colton Dixon húga, aki már többször próbálkozott az Idolban, de nem jutott el az élő adásokig.

Cameron Whitcomb: Csőszerelőként dolgozik és folyton hátraszaltókat csinál. Kanadai és érdekes akcentusa van, ami éneklésnél megszűnik. Nem lépett még fel közönség előtt, nagyon nyers, nem érzi, hogy mekkora intenzitással kéne énekelni, de amikor eltalálja, akkor kijön az érdekes hangszíne. Az esélyt megkapja.

Emyrson Flora: Nincs különösebb sztori, egyből énekel, és hasonló az előző sráchoz. Érdekes hangszín, de tapasztalatlan, ő túlkiabálja a dalt. A vége viszont igazán szép és visszafogott volt, emiatt az esélyt ő is megkapja a zsűritől.

Sir Blayke: Nehéz az élete, először Atlantába, majd LA-be költözött a zenei karrierje miatt, de nem ment rózsásan, hajléktalan is volt. Most dalszerzőként dolgozik. Hát ebben tényleg semmi extrát nem éreztem, eléggé a saját szájíze szerint adott elő egy Ed Sheeren dalt, szerintem túlcicomázta. Aztán énekelt egy sajátot is, az sem állt igazán össze. Valamiért még őt is továbbengedték.

Phoebe / Jessarae / Kira Rizavi / Marlene Mendoza: Egy Halsey-t éneklő kutya, egy srác egy fura dobossal, egy rettentő hamis csaj, majd egy screamelő zenetanár. Igen, ez volt a poénblokk:)

Carly Mickeal: Kutyakozmetikusként dolgozik, a kisfilmje is főleg erre épül, meg a zenész apukára, aki zongorán kíséri. Nekem ő volt a kedvencem ebből a részből, hihetetlen színes előadás, sok kis apróság, amivel a maga képére formálta a dalt, emellett kellemes hang, nagy terjedelem.

Jay Copeland: Egy újabb ismerős versenyző az előzetesekből, meglepő módon nem kap semmi extra sztorit. Zene szakon diplomázott, de most színésznek tanul, és fel kellett adnia az ösztöndíját, hogy elindulhasson az Idolban. Ez már nem is éneklés volt, hanem promóció, bemutatta, hogy mi mindenre képes a hangjával. Eléggé túlcifrázta a Stevie Wonder-klasszikust, de a zsűrit teljesen lehengerelte, meg is kapta a harmadik platinum ticketet.

Skyler Maxey-Wert: Végre nem egy sob story az utolsó! Balett-táncosként dolgozik Drezdában, de újabban az Instagramon énekelget és felfigyelt rá Brandon Boyd az Incubusból, ő biztatta, hogy próbálja ki magát az Idolban. Különös egy előadás, elég régimódi a dal is, meg szerintem ahogy használja a vibratóját, minden sor végi hangot sokáig kitartva. Én nem voltam annyira oda érte, de a zsűri totál meghibbant és elkezdtek balettozni, csodálatos befejezés.

És elvileg ezzel még nincs is vége a meghallgatásoknak, mert vasárnap is lesz valami az Oscar után, de azt nem tudom, hogy fognak-e még újakat mutatni.

Thomas - 2022. 03. 28. 18:20

20×06: Pont ilyennek kéne lennie minden meghallgatásnak, kevesebb sallanggal 1 óra alatt sikerült bemutatni 9 versenyzőt, de úgy, hogy még sztorikra, meg hülyéskedésre is maradt idő. Plusz volt egy kis montázs a platinum ticketesekről, amiben hallhattunk egy részletet Kennedi saját dalából, ami a múltkor nem fért bele. A vágáson múlik minden, hogy szórakoztató vagy bealvós lesz-e egy rész.

Yoli Mayor: Az America’s Got Talent 12. évadjából ismerhetjük, ahol a top 22-ig jutott, vagyis csak a döntő előtt esett ki. A kubai gyökereiről és a nagymamáról mesél a kisfilmjében. Saját dalt énekel, ami nem is volt rossz egy ilyen rap-szerű részig, ott elveszített:) Amúgy szép, soulos hangja van, énekeljen inkább! Katy hiányolta a dinamikát, de a srácok továbbengedték.

Danielle Clavell: Ő nem kapott kisfilmet, csak annyit mondott magáról, hogy salsatáncos, így Lionellel táncikáltak egy kicsit. A kiírás szerint színésznő is, ami meg is látszik az előadásán, nagyon modoros, el akarja játszani a dalt éneklés közben. De a hangja megvan, így a zsűri nem mond le róla, és egy kis mentorálás után el is éri azt a szintet, amivel már tovább lehet engedni.

Katyrah Love: Kapott egy rövid kisfilmet a munkájáról, hajléktalan fiatalokkal dolgozik. Újabb klassz hang, de ő meg a fura dobolásával idegelt ki:) A zsűri nagyon lelkes, de eddig mindenkinél azt éreztem, hogy hiába van nagyon jó hangja, valami nem stimmelt.

Brooks Kidd: Ma is kapunk azért egy sob storyt: duci kisfiú volt, bullyzták az iskorában, öngyilkos gondolatai voltak, a zenének köszönheti, hogy még él. Ő volt eddig a legjobb, meghallgatásokon ritkán hallunk ilyen jól felépített előadást! Csendesen, de mégis magával ragadóan kezdte, aztán szépen kinyílt, majd a végére megint visszavett. Kicsit nyers még, de megérdemel egy esélyt.

Sage: Semmi sztori, csak bekapcsolódunk a dalába, és nagyon kellemes a hangja. Jó kis jazzes előadás, ritkán hallunk ilyet az Idolban, mutathattak volna többet is belőle!

Maurice: Anyja nem tudott róla gondoskodni, 10 különböző nevelőszülőnél élt. Az utolsó nevelőapja egy zenekart vezetett, ő tanított meg neki mindent a zeneszerzésről és a hangszerekről. Egy újabb fekete countryénekes! Ő legalább nem soulos hanggal énekel countryt, határozottan van benne valami, de látszik az utcazenészi háttere is.

Israel McFarland: Vallásos szülei a Bibliából veszik a gyerekneveket. Nem örülnek neki, hogy világi zenét szerez és szeret káromkodni:) Szóval újabb saját dal, és kimondottam jól kezdődik, neki is kellemes, érdekes hangja van, de aztán átmegy valami darálásba, ami egyszerűen nem jó. Kibombázta magát a vacak dalával?:)

Ava Maybee: Ismét semmi bemutatás, úgy látszik, hogy az apja, aki a Red Hot Chili Peppers dobosa, nem akart szerepelni. Gyönyörű, érzelmes előadás, a zsűri nem győzi dicsérni a szép, alt hangját.

Scarlet: Visszatérő tavalyról! Akkor nem tudott elmenni a Hollywood Weekre, mert az érettségire kellett készülnie, így nem is mutatták be. Most viszont visszatért egy évvel érettebben, és valószínűleg így járt jobban. Akkor mára is tartogattak nekünk egy nagyágyút, mert ez valószínűleg az eddigi legjobban megírt saját dal volt, ráadásul tökéletes előadásban! Hangja kellemes, popos, rádióbarát, még frontrunner is lehetne, de akkor miért ne adták volna le a meghallgatását főműsoridőben? Valami gikszer biztos megint közbejön:(

És ezzel tényleg vége, holnap indul a Hollywood Week, 5 korábbi győztessel és döntősökkel, akik a saját műfajuk képviselőit fogják mentorálni.

winnie - 2022. 05. 16. 04:43

erős epizód volt az első!:)

“Az élre kívánkozik az első platinajegy büszke tulajdonosa, HunterGirl.”

“A countrys vonalon én jobban élveztem Noah Thompson nyers tehetségét,”

“Nicolina eszméletlen hangi adottságokkal rendelkezik, és emellett rengeteg érzelmet vitt bele előadásába. ”

mindig vissza szoktam nézni, hogy miket írsz a döntősökről.

Thomas - 2022. 05. 18. 14:35

Na igen, hárman is bejutottak a premierből, meg egy a 2. részből, Fritzről meg senki sem gondolhatta akkor, hogy idáig viszi, azért süllyesztették el az ötödikbe:) Luke nemet mondott neki konkrétan:) Most meg az volt már a meglepetés, hogy kiesett, sajnáltam is szegényt.

Huntergirlt meg megszerettem, voltak remekül sikerült előadásai, meg igaz, hogy többször hamiskás is volt egy kicsit, de alapjában véve kellemes hang, otthonosan mozog a színpadon, nincs vele gond:)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz