login |

The House

2022. 03. 21. 15:50 - Írta: Necridus

4 hozzászólás | kategória: animáció, antológia, kritika, pilot-mustra, tévéfilm,

Eredetileg epizodikus antológiának készült, majd film lett az Egy ház, három család-ból a Netflixen (pont, mint a Coen-testvérek The Ballad of Buster Scruggs-a), de mivel három egymáshoz első blikkre szinte alig kapcsolódó történet van benne (amiket különböző készítők jegyeznek), belefér még nálunk a sorozat kategóriába legalább egy poszt erejéig (legalábbis nincs még szó folytatásról).

A három egyenként 30-35 perces sztori annyiban kötődik egymáshoz, hogy ugyanaz a központi helyszín: egy ház (micsoda meglepetés!). Először a múltban, majd a jelenben, végül egy különleges világban, ahol a vízszint folyamatosan emelkedik, s a környéken már alig van más, csak ez a bizonyos épület.

A történetekről röviden: az első központi szereplői egy szegény család tagjai, amiknek megadatik a lehetőség egy fényűző palotában élni, azonban a ház sokkal misztikusabb, mint azt gondolták, és ezt a gyerekek középpontba állításával mutatják be. A második történet főszereplője egy rágcsáló, akinek ezen ház eladásán múlik gyakorlatilag az élete, azonban egy olyan világban kénytelen helyt állni, amit elleptek az élősködő patkányok. A harmadik történet pedig a már említett árvizes, amiben a ház szállodaként funkcionál, ahol egy különös vendég érkezése és a vízszint folyamatos emelkedése miatt minden megváltozik.

Az antalógia hivatalosan komédiának készült, azonban spoilerek nélkül azt mindenképp leszögezném, hogy ez egyáltalán nem az lett. Inkább groteszk, keserédes, sőt, az egyik kifejezetten thrillerszerű, ami nem persze nem probléma, így is jól működnek ezek a történetek, csak helyükön kell kezelni őket, mert aki komédiát vár, az lehet, hogy csalódni fog.

Ezért nem is azt kell várni tőle, hogy minden percben nevettetni fog vagy az izgalom miatt lerágjuk a körmünket, inkább három amolyan lassú lefolyású, relatíve egyszerű sztoriról van szó, amiknek a végén van az igazi nagy csattanó. Főleg úgy, ha az ember a valódi mondanivalóját is látja a sorozatnak: a konzumizmus felemelkedése, aranykora és következménye.

Emiatt érdemes sorban végignézni a három darabot, ugyanis úgy az igazán elgondolkodtató és élvezetes. A stop-motion animációs jellege pedig kifejezetten igényes, élvezet volt látni, bár engem ezzel a technikával amúgy sem nehéz megvenni.

Azt hiszem, nem is nagyon kell ragoznom, hiszen a történetekből több részletet nem árulnék el, a fogyasztásközpontúság felfogásának kritikáját pedig látni kell – ennek utólagos megértéséhez itt egy cikk is. Én nem bántam meg, hogy megnéztem, szórakoztató és elgondolkodtató darab a The House, ami látványra sem utolsó.

4 hozzászólás Ne habozz!

szirial - 2022. 02. 07. 14:56

Az első tetszett nekem a legjobban. Sötét, abszurd, feszült.
A második, az egeres túl volt nyújtva és a csattanó is gyengébb lett a végén. Ebben volt némi komédia, de ez sem mentette meg.
A harmadik szürreális volt és elgondolkodtató. Emészteni kell.

Shyllard - 2022. 02. 07. 15:51

Nagyon jó kis élmény, mind a három “epizód” eléggé beleégett a fejembe, meglepett, hogy ténylegesen voltak benne kifejezetten para momentumok.

Mersby - 2022. 02. 07. 20:11

Tehát akkor ez igazi stop motion volt?

A kinézet és hangulat is nagyon jó. Szerintetek a harmadikban mi volt a mondanivaló?

GipszJakab - 2022. 02. 08. 10:33

Mersby,

Az út a lényeg, nem az úticél. Karrier vagy valami távoli cél, ami azt hisszük valami boldogságot fog hozni csak elterelheti a figyelmünket, hogy az élet a mindennapok élvezete kellene legyen.

spoiler

Ha a legvégére gondolsz, akkor az annyi volt szerintem, hogy sose késő ezen változtatni. A házzal kellett valahogy bemutatni, hiszen az volt a címszereplő, narratív kapocs.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz