login |

Pilot: The Offer

2022. 05. 23. 15:50 - Írta: Shannen

8 hozzászólás | kategória: kritika, minisorozat,

I’m going to make an ice-blue, terrifying film about people you love.

A Paramount+ minisorozata (ami itthon a SkyShowime-ra jön majd az év második felében) nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy elkalauzolja a nézőket egy igazi filmtörténeti klasszikus, Francis Ford Coppola 1972-es filmje, A Keresztapa kulisszái mögé, hogy bemutassa mennyire nem volt egyszerű tető alá hozni a gengszterfilmek egyik legnagyobbikát.

Bevallom, előzetesen nagyjából ugyanannyira voltam kíváncsi a sorozatra, mint amennyire ódzkodtam tőle. Érdekelt, mert annyit azért tudtam előzetesen is, hogy hiába az utólagos hatalmas siker, már a forgatásra való felkészülés és maga a forgatás is komoly nehézségeket gördített a film készítői elé, tehát volt elég alapanyag, amiből egy izgalmas sorozat összeállhat. Viszont fenntartásokkal is ültem le a pilot elé, mert tudtam, hogy mégiscsak olyan ikonikus karakterek fognak megjelenni, Coppolától kezdve Al Pacinón át Marlon Brandóig, akiknek az eljátszása más színészek által nagyon mellé mehet és alapjaiban ronthat az összképen.

Végül azonban kár volt ezen izgulni, ugyanis nem csak emiatt lett számomra a pilot alapvetően csalódás.

Az epizód egy tipikus, bárban beszélgetős maffia-jelenettel indul New York Little Italy negyedében, ami nagyon egyértelműen szerette volna megidézni A Keresztapát, de közben borzasztó műnek hatott az egész a színészektől kezdve a díszleten át a párbeszédekig. Emiatt konkrétan egy ideig azt hittem, hogy egy filmforgatás egy jelenetét látom a sorozaton belül. Aztán kiderült, hogy nem.

Itt bizony a 60-as évek olasz-amerikai maffiózói szervezkednek, akiknek később még kiemelt szerepük lesz hiszen közülük többen nem nézték jó szemmel, hogy Mario Puzo az ő kis zárt világukról írt egy nem túl hízelgő bestsellert, amire még Hollywood is lecsapott. Arról nem is beszélve, hogy a velük nem túl távoli kapcsolatot ápoló Frank Sinatra is adta alájuk a lovat, miután úgy érezte, hogy a könyv egyik karaktere róla lett mintázva.

Miközben elkezdjük megismerni az akkori gengsztervilágot, a sztori egy másik, izgalmasabb szálon is elindul. A sorozat ugyanis alapvetően a The Godfather producerének, Albert S. Ruddy-nak a visszaemlékezései alapján íródott. Ruddy építészből lett producer és miután elindított egy sikeres sitcomot, majd nagyot bukott egy Robert Redford-filmmel, a Paramount stúdiónál megkapta a lehetőséget, hogy filmre vigye Puzo sikerkönyvét, amiről senki nem gondolta igazán, hogy működhet a vásznon.

Bár gondolhatnánk, hogy a történet ennél a pontnál veszi fel a fonalat, valójában még hátrébbról indulunk, hiszen a pilot azt is bemutatja, hogy jutott el Puzo, a küszködő író a sikerkönyve megírásáig. Mindezt néhány percben, egy sokszor látott, enyhén klisés jelenetsorba fűzve.

A több mint egy órás játékidő tehát maximálisan ki van használva, hiszen rengeteg mindent igyekszik elmesélni, felskiccelve a legfőbb karaktereket és szálakat. A tempóval sincs gond, pörögnek az események is, de akkora ugrások vannak térben és időben, amelyek összességében szaggatottá és ritmustalanná teszik a látottakat. 

Az ilyen döcögős írást és körítést egy jó színészgárda még meg tud menteni, de itt ez sem sikerül maradéktalanul. A probléma nem a színészekkel van. Az Armie Hammer helyére érkezett Miles Teller, mint az ambiciózus de a szakmát még csak épphogy kapizsgáló Ruddy alapvetően passzol a szerepre, ahogy Juno Temple is a titkárnőjeként. De nem lehet nagy panasz Patrick Gallo-ra Puzo-ként és Dan Fogler-re Coppola-ként sem.

Azonban még egy kiváló színészgárda sem tud csodát tenni egy kidolgozatlan forgatókönyvvel ott, ahol gondok vannak a színészvezetéssel. Azzal, hogy a kulisszák mögött zajló események adják a történet fókuszát, rengeteg olyan szereplőt ismerünk meg, akikről nincs egy konkrét kialakult kép a nézők fejében, így könnyebb is őket megformálni, hiszen nincs feléjük szinte semmilyen elvárás. Ennek ellenére a legtöbbször azt érezni, hogy a színészek nem megformálni igyekeznek egy karaktert, hanem utánozni.

Túlságosan maníros, karikatúraszerű lesz az alakításuk, ami ugyan leginkább a maffiózók jeleneteinél érződik, de a hollywoodi részeknél is szembetűnő. Egy igazi kivétel van, Matthew Goode személyében, aki ugyan szintén időnként túlpörgeti a Paramount egyik fejesének, Robert Evans-nek a figuráját, bár közben egyértelműen lubickol is benne, de ebben az esetben legalább passzol a karakterhez ez a megközelítés.

Hiába a színes-szagos hollywoodi körítés, ez a pilot nem állt össze. Az volt az érzésem, hogy kicsit minden is szeretne lenni a The Offer, de végül mégiscsak a földön végzi. Van benne egy kis gengszterkedés, egy kis hollywoodi csillogás, rengeteg korabeli filmes és tévés utalás, amelyeket a nézők töredéke tud csak értékelni, mindeközben pedig bepillanthatunk az akkori stúdiórendszerbe és kapunk néhány jellegzetes momentumot is a nők akkori társadalmi helyzetéről.

Az egészből viszont hiányzik az izgalom. Ez nyilván az igaz történeteket bemutató produkciók esetében egy állandó, bennük rejlő probléma, amit nem lehet teljesen kiküszöbölni. Ilyenkor a hangsúlyok eltolásával lehet játszani és máshol becsatornázni az izgalmakat, amelyek továbbnézésre késztetik a nézőt. Itt viszont úgy tesznek a sorozat készítői mintha a néző nem tudná, hogy Puzo meg fogja írni a könyvet, hogy a Paramount rábólint a film elkészítésére, hogy Coppola végül megkapja a rendezést. Felépítik ezeket a fordulópontokat, de a katarzis elmarad hiszen tudjuk a megoldást, a körítés pedig középszerű.

A The Offer inkább olyan, mint például egy háborús dokusorozat, melyben színészek megelevenítenek jeleneteket, közben pedig minden részben elhangzik egy-két kevésbé ismert tény és érdekesség. Akit érdekel a téma, ez esetben A Keresztapa háttérsztorija és/vagy a 60-as, kora 70-es évek hollywoodi stúdiórendszere, az valószínűleg lesz annyira kíváncsi, hogy végignézze a 10 részes minisorozatot.

A többiek a pilot alapján lehet inkább elolvasnak egy-két Wikipedia-cikket, ugyanis a készítők szándéka ellenére ez az ajánlat egyáltalán nem visszautasíthatatlan. Mindezek, na meg a 6.5/10-es kezdés ellenére, mely a jelenlegi sorozatos felhozatalban normális esetben nagyon kevés lenne ahhoz, hogy nézős maradjon nálam, valószínűleg mégis folytatni fogom puszta kíváncsiságból, legalább addig, míg rátér a konkrét filmforgatásra a történet. Mivel alapvető gondjaim voltak a pilottal, így csodákat nem várok, de azért valamennyit még szépíthetnek a maradék kilenc részben.

8 hozzászólás Ne habozz!

clegane - 2022. 05. 23. 19:25

én minden részt nagyon szerettem eddig.
a történet érdekes, a “filmkészítős” sztorikat mindig szerettem, ebben meg még maffia is van.

szerintem az lehet furcsa és/vagy váratlan, hogy az egésznek egyfajta “wholesome” hangulata van, egyáltalán nem az “edgy”ségre van kihegyezve, ami számomra üdítő manapság, másoknak lehet unalmas emiatt.

human - 2022. 05. 24. 03:47

a rossz kritikák miatt még nem tudtam rávenni magam

todie - 2022. 05. 24. 09:40

human: az elso resz tenyleg docog, de utana jobb lesz. engem egyáltalán nem erdekelt a story, de izgalmasabb, mint vartam es az eddig beleolt 5 orat nem erzem elvesztegetett idonek.

Miss B - 2022. 05. 24. 10:03

Hm én imádom, ugye azóta már kijött 6 rész összesen. Engem pont juno temple idegesít, vagy tartom kevésnek, mindenhol ugyanazokat a manírokat hozza és sztem nem jó színésznő, de pl giovanni ribisi kiba jó egy ennyire szokatlan szerepben, puzo és sinatra is nagyon jók, féltem al pacinotól meg brandotól, de baszki az is rohadt jó lett. minden jelenet tetszik, kivéve amiben temple játszik és sajnos abból meglehetősen sok van, meg talán al ruddy magűnéleti suála sem érdekelt volna annyira, amennyire belevitték, de összességében tök jó fless az egész. meg hát emiatt újranéztem most megint a keresztapát és tök izgalmas nézni a készítését is. 8/10

tghcs - 2022. 05. 24. 13:54

Én is imádom, sokkal jobban tetszik mint gondoltam volna.
Érdekes, mert nekem eddig nagyon kevés ilyen igaz történeten alapuló sori jött be, a Pam & Tommy-nál már az egyben kiadott első 3 részen sem jutottam túl, pedig azt kifejezetten vártam, és ugyanez volt a Truth About Pammel és a The Girl from Plainville-lel is, bár ezek már true crime-ok.
Egyiket sem bírtam 2 résznél tovább, pedig vártam őket, úgyhogy el is könyveltem magamban, hogy ezek a valóságon alapuló sztorik nem az én világom.
Emiatt a The Offerbe is nagyon félve kezdtem bele, majdnem biztos voltam benne, hogy elunom ezt is, de épp ellenkezőleg, nekem ennek minden perce arany, imádom az egész hangulatát, meg utánanézni az egyes karaktereknek.
Ja, és egyszerre indult az Under the Banner of Heavennel, és az szintén nagyon bejött, úgyhogy ez a két sori hozta vissza a hitemet a műfajban :)

Shannen - 2022. 05. 24. 15:17

Kíváncsi leszek a továbbiakra az ilyen lelkes hozzászólások után. Most megnéztem RT-n és elég nagy a különbség a kritikusi (49%) és a közönség (95%) értékelése között, ami mindenképp érdekes.
Amúgy értem azt is ha valakinek bejön, mert a tempója miatt eléggé csúszhatnak a részek még akkor is ha nem annyira nagyon minőségi cucc, mint lehetett volna.

Miss B - 2022. 06. 05. 13:49

kicsit elfáradt a végére, de úgy sejtem amiatt, h ilyen önéletrajzi önajnározó könyv az alapja és sok a felesleges “húdefaszákvagyunkeztismegoldottuk” szál/jelenet. no de ha levesszük ezeket (ruddy és bettye jeleneteit, sztem még mindig jó)

Bori - 2022. 07. 11. 16:02

Szerintem ez egy rettenetesen felrement sorozat. Az pedig kulonosen zavar, hogy mennyire nincs koze a tobbi resztvevo altal elmeseltekhez (ertsd az egesz kb Ruddy fantazmagoriaja: Alig voltak beszelo viszonyban Coppolaval, sot a vegere mar egyaltalan nem es allitolag a forgatasra egyszer sem ment ki. A folytatas otlete nem merult fel egy darabig es Ruddy-nak mar nincs is koze hozza, stb stb)
Tisztaban vagyok vele h egy sorozat dramatizal, valtoztat, de az Offer atment full kretenbe. Merges vagyok, mert egy onimado majom konyvet vettek alapnak es innentol kezdve sokan el fogjak hinni, hogy igy volt. A youtubeon a legtobb Keresztapas video mar is tele van offer-es kommentekkel…

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz