login |

Business Proposal: az 1. évad – írta Scat

2022. 06. 01. 15:50 - Írta: vendegblogger

7 hozzászólás | kategória: Ázsia sorozatozik, kritika,

Nemrég véget ért a Netflixen a dél-koreai Üzleti ajánlat, ami az idei év egyik legnagyobb nem saját gyártású sikere volt a platformnak.

A történet alapja, ami beindítja a cselekményt, egy nemzeti szokás. Méghozzá az, hogy a gazdagabb vagy éppen sikeresebb emberek szülei vakrandikat szerveznek gyerekeiknek (vannak külön erre szakosodott cégek is), hogy még időben megházasodjanak és az üzletet megörökölhesse valaki.

A Business Proposal is innen indul, hisz a férfi főszereplő, Kang Tae-moo egy sikeres üzletember, aki olyan gusztustalanul gazdag, hogy a sorozat nem egyszer humorizál is ezen. Egy ételkutató/-fejlesztő cégnek az elnöke, nagyapja pedig a vezérigazgatója. Utóbbinak nagy szívfájdalma, hogy előbbi csak a munkájának él, így per pillanat esély sincs arra, hogy dédunokái lehessenek. Választás elé is állítja unokáját, hogy leszervez neki több tucatnyi vakrandit, amikre vagy elmegy, vagy többé nem hagy neki nyugalmat a munkában.

Tae-moo kelletlenül belegyezik, de úgy van vele, hogy az első nővel összeházasodik egy színjáték keretein belül, hogy végre dolgozhasson. A nagyapó össze is hozza őt egy konkurens cég igazgatójának lányával, Young-seo-val, aki viszont úgy van vele, hogy esze ágában sincs még megházasodni, akármennyire is erőlteti az apja.

Így kerül képbe a legjobb barátnője, a sorozat női főszereplője, Shin Ha-ri, akit megkér arra, hogy menjen el helyette a randira, és csináljon hülyét magából, hogy Tae-moo soha többé ne akarjon találkozni vele. Ez egyébként nem az első eset lenne, a sorozat mutat is pár ilyen korábbit, ami mindig valami röhejes hülyeségbe torkollott, viszont hatásos is volt.

Végül Tae-moo és Shin Ha-ri randiznak egymással, azonban közben kiderül a lány számára, hogy a férfi annak a cégnek az elnöke, ahol maga is dolgozik kutatóként, ezért „elmaszkírozza magát” (egy csodaparókával, amivel szinte ugyanúgy néz ki, mint egyébként, mégsem ismeri fel őt részeken keresztül senki) és nagyon dolgozik azon, hogy pocsék legyen a randi. Végül valamennyire az is lesz, ám később Tae-moo számára kiderül a „csere”, ezért egy szerződésben kötelezi Shin Ha-ri-t, hogy el kell játszania vele egy párkapcsolatot, hogy nagyapja békén hagyja őt (erre utal az Üzleti ajánlat cím).

Természetesen aztán a sorozat előrehaladtával a színjátékból valódi szerelem lesz, sőt, közben Tae-moo titkára és egyben mostohatestvére, illetve az első részben helyettesített Young-seo is egymásba szeret, ők lesznek a „másod páros”.

Az az igazság, hogy a sorozat rettenetesen szórakoztató, amire szándékosan rá is játszanak. A pocsék randinak nagyon pocséknak kell lennie, de már eltúlzottan annak, a karakterek, ha berúgnak (mert koreai sorozat lévén, isznak benne, mint a gödény), akkor az érthetetlen beszédüket feliratozzák a képernyőn, akár egy szövegbuborék, ha Shin Ha-ri-nak el kell rejtőznie, folyton belebotlik valaki másba, akivel ugyanúgy nem kellett volna találkoznia, stb.

Ez így leírva erőltetettnek hathat, de rém jópofa az egész. A humor kiemelten fontos része a sorozatnak és a klassz karakterek miatt nagyon is jól működik. Példának okáért a mellékszereplő nagyapa, aki dorama rajongó és hát hogy, hogy nem, a sorozatban is pont vetítenek egy híres sorozatot, aminek ő nagy rajongója. Sőt, igazából szépen lassan kiderül, hogy mindenki nézi.

A sors iróniája, hogy nem kicsit ismerős a története, miszerint egy gazda fickó beleszeret egy „átlagos” nőbe, amit nagyon ellenez a családja, ő pedig többször is megjegyzi a sorozatban, hogy a gazdagok (tehát esetében „mi”) nem is ilyenek. Ezt tényleg el is hittem, egészen az utolsó részig, ami…, nemsokára rátérek.

A sorozat legfőbb drámája az, hogy bár a főszereplők egész gyorsan egymásba szeretnek, mégsem vállalhatják ezt fel, hiszen mit szólnának hozzá a cég dolgozó, vagy éppen a rokonaik. Mókás, mindegyikük egy másik emberben bízhat ezzel kapcsolatban, akik még náluk is hamarabb elkezdenek egymással járni.

A karakterek szokás szerint nagyszerűek. Egy élmény nézni, ahogy ismerkednek egymással vagy éppen próbálnak tovább lépni a kapcsolatukban. Nagyon szórakoztatóak, és ami a legfőbb, szimpatikusak.

Azt javaslom mindenkinek, hogy akit érdekel egy klasszikus felállású sorozat, amit megbolondítottak azzal, hogy próbál rájátszani a klisékre (nagyon ügyesen), az feltétlenül nézzen bele! Humoros, szerethető, és nem olyan hosszú. Eleve „csak” 12 részes, és a megszokottal ellentétben azok sem nyolcvan-, hanem „csak” hatvanpercesek. A tovább mögött folytatom, már spoileresebben, részletekre is kitérve.

Megismerhetjük például Shin Ha-ri kutatócsapatának tagjait is, akik közül egyértelműen Gye úr a legjobb. Eleinte bosszantó volt az az erőltetett és (tényleg) nagyon hangos nevetése, de valahogy mégis megkedveltem. Persze sokat segített, hogy mellette volt Shin Ha-ri közvetlen főnöke, akivel folyamatosan évődtek, de nem azzal a fárasztó, lekezelő stílussal, hanem amolyan szeretetteljes vérszívással (ha érthető, hogy mire gondolhatok ez alatt).

Sajnos a nagypapa hiába volt meglepően szórakoztató, az utolsó részre kvázi csak úgy eltűnt. Na jó, akkor rátérek. Az utolsó epizód egy bakugrás. Egy nem nézőnek talán kissé érthetetlen lesz, amit írni fogok, hogy egy tizenkétszer egyórás sorozatban mégis hogyan lehet bakot ugrani, de így volt.

Olyan kurtán-furcsán ért véget az egész, hogy nekem kissé hihetetlen, hogy ez így tervezték. Egyszerűen a teljes rész, de főleg az utolsó fél óra egy rohanás. Már az is furcsa volt az utolsó előttiben, hogy a nagyapa ellenzi ezt a párkapcsolatot, de aztán az, hogy az utolsóban ezt próbálták feloldani a kórházi jelenettel (nem is rosszul), majd hopp, kikerült a képből, arra nem találok írói magyarázatot.

Elkezdték lágyítani a szereplő ellenségességét (ami szerintem eleve bele lett erőltetve), és ez igazából még működött is. Aztán gyorsan elküldte őt a cselekmény az USA-ba, hogy többé ne is lássuk, vele együtt pedig ment Tae-moo is, majd jött egy egyéves időugrás az utolsó kb. húsz percre. Ebben pedig kiderült, hogy az öreg megüzente, már nem is ellenzi ezt az egészet. Ezért Tae-moo meg is kérte Ha-ri kezét, aki igent mondott, aztán helló, vége.

Ami szerintem az ilyen doramák erőssége, hogy a kapcsolatoknak nagyon szép ívet tudnak adni, kibontják azokat és nem rohannak velük, és ami itt is nagyon jól működött tizenegy, de tíz részig biztosan, az itt valahogy megbicsaklott. A végét úgy elsiették, hogy még most, írás közben sem hiszem el. Egy idő után már azt hittem, hogy ez is valami szándékos fricska, ami a stílus közhelyeit akarja kiforgatni, de aztán neten olvasva sokan voltak vele úgy mint én, hogy ez egy bakugrás volt, értelmetlen rohanás. Most vagy nem érthetik meg sokan ezt a „fricskát”, vagy pedig tényleg nem az volt, hanem kényszer. A kibontott, szép ívre jó példa egyébként a „másod páros”, nekik egyáltalán nem tett rosszat ez az időugrás.

Viszont az utolsó fél órát leszámítva, ez a sorozat nagyszerű. Sikerült még egy olyan tipikus, dél-koreai problémát beletenni, aminek létezéséről nem is tudtam. Arra gondolok, mikor kiderül, hogy az a lámpa, amit Young-seo szomszédja ad neki, rejtett kamerát tartalmaz, hogy felvegye őt és a felvételeket pénzért árusítsa a neten. Bevallom, nem is értettem a sorozatban, hogy mikor ez kiderül, és a fickót elkapják (Tae-moo pedig egyszerűen felvásárolja a céget, ahol dolgozik, hogy kirúghassa), utána Young-seo miért tart annyira a nyilvános mosdóktól, hiszen nem ott történt ez, hanem nála, otthon.

Azonban azóta kiderült számomra, hogy Dél-Koreában valós probléma az, hogy felvételeket készítenek az emberekről. De nem okostelefonnal, hanem kis kémkamerákkal, amiket ott „molkának” hívnak. Ezeket bárhol elrejthetik az utcán vagy épületekben, akár kicsi kis repedésekben is. A legjellemzőbb pedig a nyilvános mosdó. Így már érthető, hogy egy szereplő, akit egy ilyen molkával figyeltek meg otthon, miért retteg azoktól a helyektől, ahol a legvalószínűbb, hogy ilyesmik lehetnek.

Ami még plusz volt nekem a sorozatban, az, hogy a grafikákat, a CGI-t, nagyon ügyesen használták. Persze nem verekedésekre, meg nagy csatákra kell gondolni, vagy ilyesmi, de a visszatérő ősmadár a telefonhíváskor, vagy a kétszer, más szemszögből elmesélt találkozás, ahogyan virágba borult a szereplők körül a tér, klassz volt.

Sőt, az első részekben volt egy nagyon megkapó jelenet, ahol vizuálisan mesélték el, szavak nélkül, hogy Ha-ri milyen keményen dolgozik, mégis, mikor már egyről a kettőre jutna, kiderül, hogy újabb adósságot kell törlesztenie. A diákhitelt, a szüleiét vagy éppen az éttermük hitelét. Gyakorlatilag a Squid Game is ezt fejtette ki, csak másképpen elmesélve.

Tetszettek még a feliratozások, mikor például más telefonját kölcsönveszi egy karakter, majd kiírták, hogy „nem lopta”, és húztak oda egy nyilat. Kissé talán gyerekes, de jók voltak, egyáltalán nem lógtak ki a cselekményből.

Kilehetne még térni több dologra is, például egyéb mellékszereplőkre (gondolok a séfre vagy az idegesítő anglomán kolléganőre, akit jó gyorsan el is felejtett a cselekmény), vagy arra, hogyha egy doramában autóbalesetet szenved valaki, az mindig egy többsávos úton történik, ami olyan kihalt, hogy hiába csak egyetlen másik jármű van rajta, de azzal richtig össze is ütközik a főszereplő. Viszont nem akarok műelemzést írni.

Mint írtam, úgy éreztem, hogy sajna a végét elsiették, ami számomra levon az élmény értékéből, addig viszont nagyon jó a Business Proposal. A befejezés milyensége miatt 8/10-re értékelem, ami ha kifejtősebb, akkor kilences is lehetett volna.

7 hozzászólás Ne habozz!

LambSkewers - 2022. 04. 06. 16:46

Nekem nagyon tetszett, főleg a sorozat első 6 része. Szerintem az első randis jelenet az örökké ikonikus marad a K dráma világban. Én hangosan nevettem.

A sorozat viccet csinál dráma klisékből úgy, hogy azok aktívan a dráma történéseinek részei. Remélem ez most lelket lehel a döglődő műfajba, amelyet feelgood Koreai rom comnak hívnak (kiemelkedően jó nézettségi számokat hozott).

Ritka mód nem tarkítja a sztorit egy a háttérben megbúvó sorozatgyilkos, vagy gyerekkorukban együtt tragikus eseményeket átélő főhősök. Egy kőgazdag cégelnöknek megtetszik egy fura csajszi és olyan szituba kerülnek, ami miatt együtt kell működniük. Mindeközben ott van a crackhead második páros és a drámákat néző nagypapa. Persze nem lenne dráma valami múltban történt, a jelenre is kiható esemény nélkül, de szépen be van illesztve a történetbe, nem lóg ki.

Itt most valami remélhetően tényleg el fog kezdődni Kim Sejeong-nak színészi karrier terén, mivel hihetetlenül jó alakítást nyújtott Shin Ha Ri-ként. A poénok nem hiszem, hogy ilyen jól landoltak volna más kezében. Samantha és Rachel mindörökké ikonikus lesz.

Capri - 2022. 04. 06. 19:44

Megerősítem az előző, LambSkewers kommentjét.

Globálisan 4. helyezett, és végül 2. helyig jutott. És ez az első nem-angol nyelvű sorozatok listáján első lett! Március utolsó héten. (Netflix)

Igazi feelgood, ajánlom!

Szereplők között a kémia működik.A második páros még inkább.

12 részes!

micu8 - 2022. 06. 01. 18:47

Egyetertek, nalam meg 10 -es is lenne a sori ha azt a kdrama kliset elhagynak belole, h vmelyik foszereplonek el kell mennie hosszabb idore majd pikk-pakk visszater :> kedvencem belole ahogy a telefon kijelzi azt a dinot amikor a Ha-rit hivja a srac :D

juhaszvik - 2022. 06. 02. 08:30

Nem olvastam el, csak az első pár bekezdést (így is spoileres volt), de így leírva nagyon tetszik.
Köszi a tippet, mindenképpen belenézek.

Scat - 2022. 06. 02. 09:26

Valamennyire jogos ez, de egy teljes évados kritikánál úgy gondoltam muszáj kicsit többet elárulnom az első tíz percnél.

Azért ha majd belekezdenél, remélem emiatt nem csorbul az élmény :)

juhaszvik - 2022. 06. 02. 14:22

Scat: ja, így visszaolvasva kritikusan hangzik, amit írtam, de nem annak szántam. Már előrébb tartottam az olvasásban, mire eldöntöttem, hogy meg akarom nézni :)

Sook Jai - 2022. 06. 03. 13:53

Nagyon jó kis sorozat, igazi kikapcsolódás volt a szombat-vasárnap este, de lehet, hogy jobb lett volna darálva nézni.
Tipikusan feelgood darab, és tökéletesen dolgoztak a klisékkel. Egyébként az eredeti webtoon is nagyon jó, a karakterek castingja telitalálat. Véleményem szerint még 4, de legalább 2 részt simán elbírt volna az évad, tutu újranézős, már csak a legendás jelenetek miatt is :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz