login |

Pilot: Smother-in-Law

2022. 06. 14. 15:56 - Írta: Necridus

Szólj hozzá | kategória: kritika, pilot-mustra, ,

Meglepő, de a Netflix még csak idén hozta el az első brazil szitkomját, ami Az anyósok réme, és én ugyan csak a pilotig néztem, de azalatt számomra rögtön kiderült, hogy nem egyszerűen csak az anyósok réméről van szó, hanem a szitkomokéról is.

Azért mindenek előtt kicsit ismertetném a történetet, hátha az vonzóvá teszi valakinek: a világjárvány elején a szűk körülmények között élő Isadir beköltözik kissé esetlen fiához és annak feleségéhez, akivel kimondottan rossz viszonya van, így mindent meg is tesz a kotynyeles anyós, hogy megkeserítse annak életét.

Innentől pedig jöhetnek is az anyós különböző vad akciói, amiket az egykor nyugodt életet élő, tehetős házaspárnak el kell viselnie. Az első epizódban például már bulit tartott, de az előzetesből már kiderült, hogy lesz itt még rengeteg őrültség, többek között robbanások is.

Ezeket én már nem fogom megnézni, szerencsére nekem nem kötelező elviselnem a nagyi őrültségeit, amiből bőven elég volt az első 26 perc, nem vágyom még kilencszer ennyire, ugyanis abszolút nem az én stílusom. Az egész annyira mű és túltolt, hogy talán paródiaként még működne is, de valahogy igyekszik közben komolyan is venni magát, amitől humortalan maszlaggá válik.

Az anyós túlságosan lesarkított karakter, aki cseppet sem vicces vagy szerethető, inkább idegesítő – főleg így, hogy egy férfi öltözött be és játssza el úgy, hogy néha elfelejti, hogyan is kellene mozognia és beszélnie karakterének. Ezért is érződik az egész annyira műnek, na meg azért, mert nem tipikus szitkomosan vannak berendezve a helyszínek (értsd: zsúfolt), hanem inkább színháziasan, sokkal jobban érződik, hogy csak néhány méter széles tér a fontos, onnantól a stáb van.

De mondhatnék közönséget is, ugyanis végig olyan érzésem volt az első epizód alatt, mintha egy színdarabot néznék, amiben nemcsak túljátszák a karaktereiket a színészek, hogy minden messziről is látható legyen, hanem úgy is helyezkednek, hogy azt egy kiemelt nézőtábor valóban lássa, ami azért valljuk be, sokszor nem reális képet mutat. Közben a nevetés és a helyenkénti tapsolás fokozta ezt az érzést.

Mindezt összevetve kicsit olyan érzésem volt, mintha egy Beugró, egy Irigy Hónaljmirigy típusú szkeccs-show és egy jó negyven évvel ezelőtti sitcom szerelemgyerekét nézném, ami szándékosan hangos, túlzó, és ma már nemigen elfogadható poénokat hajigálnak nőnek beöltözött férfiak végig ökörködve, amihez kell egy különleges hangulat, egyébként elviselhetetlen.

Ha valakinek van néha-néha az ilyenhez hangulata, annak azért egy kipróbálásra ajánlanám annak ellenére, hogy több fórumot olvasva is elviselhetetlennek tartják sokan. Nem vagyok az imdb pontozás híve, de direkt ránéztem és gúnyosan elmosolyodtam, hogy 4.2 pontot látok, mert én korábban 4/10-re értékeltem. Azóta az emlék még keserűbb, simán lejjebb tudnám pontozni valahova a Powerless szintjére, sőt, ezt még jobban is utáltam.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz