login |

Forecasting Love and Weather: vége a sorozatnak – írta Scat

2022. 06. 23. 15:50 - Írta: vendegblogger

Szólj hozzá | kategória: Ázsia sorozatozik, kritika,

Az eső azt mondta a szélnek: te fújsz, én leesek.

Nemrég ért véget a Szerelem és egyéb időjárási jelenségek (pilotírás), ezzel pedig már csak egy dorama maradt hátra a márciusban megkezdettjeim közül (a Harminckilenc). Bár ezt kezdtem el először nézni a négy közül, mégis ez maradt meg utolsó előttinek, egyszerűen azért, mert igazából erre a sorozatra az a legjobb szó, hogy korrekt.

Nagyjából azt kaptam amit vártam, egyenletes szinten volt végig, nem hullámzott a minősége, cserébe kiugróan jó dolgok sem voltak benne. Ennek ellenére mégis kicsit más volt, mint a többi, amiket párhuzamosan néztem.

A tovább mögött folytatom.

Mivel a cselekmény nem arra volt kihegyezve, hogy a főszereplők összejöjjenek egymással, ugyanis ez már a második részben meg is történt. Innentől fogva jött a tipikus húzás, miszerint ezt titkolni kell a kollégák elől. Majd egy idő után persze ez is kiderült, mire szakítottak egymással. Az utolsó kettő részben pedig vagy újra egymásra találnak, vagy nem.

Emiatt számomra szokatlan íve volt a sorozatnak, ugyanakkor azt semmiképpen sem mondanám, hogy rossz. Egyenletes volt végig. Mondanám, hogy az dobta fel ez a furcsa átlagot, hogy a főszereplők kiemelkedőek voltak, de ez sem igaz. Persze, kíváncsi voltam rájuk, meg a kapcsolatukra, amin sokat segített az, hogy bár nyűglődtek egymással, főleg Ha-Kyung, a főszereplőnő miatt, de mindig volt valami, ami miatt mégsem vált ez fárasztóvá.

Pedig neki ott volt az anyja, aki egy tipikus, európai szemmel nézve végtelen nagy klisé volt, mert folyamatosan férjet akart találni a lányának, akár tetszik neki, akár nem. Ha választanom kellene, ő volt a legfárasztóbb mellékszereplő. A minden lében kanál, hiába szólsz neki, hogy felejtse el, csak azért is csinálja karakter. Szerencsére nem szerepelt túl gyakran, így idegesítővé nem vált.

Ha-kyung mellett volt még egy nővére is, aki a sorozat első harmadában éppenhogy csak felbukkant, majd idővel kapott egy szerelmi szálat a főszereplőnőnk egyik kollégájával. Ez főleg azért lepett meg, mert így a sorozatban a már megszokott doramás, „egy sorozat, két párkapcsolat” felállás helyett lett egy harmadik is. Igaz, az övüké kapta a legkevesebb játékidőt, de a lehetőségekhez képest jól működött a képernyőn.

Kibonthatták, hogy milyen egy elvált, illetve egy fiatalságát csak a munkának szentelő, ezért párkapcsolattal soha nem rendelkező ember egymásra találása. Nyilván emiatt utóbbi elég magának való volt, míg előbbi a családja, de főleg az anyja miatt (aki ugye mindenbe beleszól) meg egy szószátyár.

De természetesen a két másik párkapcsolaton volt a hangsúly, amik közül nyilván a főszereplőké volt a hangsúlyosabb, de azzal, hogy a másikat az ő exeik alkották, sikerült az utóbbiakét is fontosabbá tenni, puszta mellékszálnál. Ez elsősorban Ha-kyung és Ki-jun párbeszédeiben mutatkozott meg, amiknek segítségével szépen lassan rájöhettek arra, hogy hol rontották el korábban, mik voltak a hibáik és miért nem működhetett ez köztük, ami pedig a legfőbb, miben kell változniuk, hogy a mostani párjukat ne marják el maguk mellől.

Ezek amilyen fárasztóak volt eleinte Ha-kyung arroganciája és Ki-jun pitiánersége miatt, az utolsó részekre annyira jóvá sikerült válniuk. Egyszerű nézőként is úgy véltem, hogy valóban fejlődik a jellemük, tényleg elgondolkoztak azon a karakterek, amit a másik mondott nekik. Talán ez a sorozat legnagyobb erénye, hogy sokszor életszerű volt, hihető.

Ugyanakkor míg Ki-jun és Yu-jin kapcsolatában az előbbi bizonytalansága volt a legnagyobb akadály az életükben, Ha-kyung és Si-woo-éban voltak külső tényezők is. Legfőképpen az, hogy a munkahelyükön is titkolni akarták ezt a kapcsolatot, miközben ugye munkatársak voltak, főnök-beosztott viszonyban.

Ez egyébként a maga bosszantó módján még azt mondom bele is fért. Hirtelen nem is jut eszembe olyan dorama, ahol ne akarták volna titkolni a főszereplők a párkapcsolatukat valaki elől. Barátok, munkahely, család… valakik elől mindig kell. Szóval ez kissé bosszantó volt, de hozzátartozik a műfajhoz. Akitől viszont hülyét kaptam, az Si-woo apja. Egyszerűen nem tudtam megérteni, hogy miért nem szakítja meg vele a kapcsolatot, mikor csak kihasználja őt.

Ráadásul ő úgy volt minden lében kanál, hogy nem csak a fiát, Si-woo-t használta ki folyamatosan, hanem mindent és mindenkit. Oké, ellenszenves volt a karakter és nyilván szándékosan lett ilyen, de, hogy miért nem küldte el soha senki a fenébe, az rejtély. Gondolom ez is kulturális dolog lehet.

A miatta való szakítás ellenben érthető volt. Legalábbis, hogy Si-woo miért érezte úgy, hogy az apja béklyóba veri a sorsát. Ez egy nagyon jó húzás volt, ráadásul ez nem koreaiként is tök érthető, és ami a legfőbb, átérezhető. Ironikus, hogy Si-woo ehhez való hozzáállását éppen Ha-kyung fontoskodó anyja változtatta meg.

A munkatársaik, a kettes csapat emberei közül viszont csak egy kapott jelentősebb szerepet, Dong-han, akivel azt mutatták be a készítők, hogy ha valaki tíz éven keresztül csak a munkájának él, de a családját alig látogatja, akkor mi történik azzal a házassággal. Igazából ez is érdekes volt.

Az egyetlen furcsaság az volt, hogy a lányával, Boo-mival meglepően hirtelen lettek jóban. Mármint persze, feltételezhetjük, hogy nem is igazán haragudott soha az apjára, ezt viszont nem érzékeltette a sorozat. Sőt, éppen az ellenkezőjét. Roppant távolságtartó volt vele, amit egy KMSZ látogatás ripsz-ropsz megoldott.

Végül pedig, ha már megemlítettem, kitérek magára a munkájukra is, ugyanis ez meglepően nagy szerepet kapott. Kifejezetten meglepne, ha ezt a szériát nem támogatta volna valamiképpen a Meterológiai Szolgálat, mert ha hasonlítanom kellene valamihez, akkor úgy képzeljétek el, mint a Top Gunt. Az is úgy mutatta be a légierőt (és reklámozta), hogy egy történetbe csomagolta az egészet.

Persze igaz, ez egy időjósokról szóló sorozat, ami nem az akcióval próbálta ezt eladni, de részletes volt, érdekes, és amennyire laikusként megtudtam ítélni, alapos is. A karakterek magánéletének árnyékában megismerhettük, hogy milyen fontos is a meteorológia és mennyire nem egyszerű munka ez. Emiatt pedig rengeteg erőfeszítésbe és szorgalomba kerül, hogy a lehető legpontosabb előrejelzést tudják biztosítani. Mindenféle időjárási jelenséget láthattunk, kifejezetten változatos volt a repertoár. Természetesen a Csedzsu-szigetre is eljutottunk.

Ami még külön tetszett, hogy a részeknek voltak címeik, ráadásul szinte mindig egy időjárási jelenségé, amit párhuzamba állítottak a karakterek magánéletével is. Bár a hosszú főcímeket sosem szerettem és örülök, hogy ezek kiveszőben vannak, az hiányzik, hogy már a részeknek sem adnak címeket, vagy ha igen, akkor ritkán írják ki az adott epizód elején (ezért neten rákeresve ér a megdöbbenés, hogy hoppá, hát pedig ennek van).

Összességében ez egy kellemes kis sorozat, az átlagosnál valamivel érdekesebb eseményekkel, amiknek nagyon jó hátteret ad a meteorológia. Emiatt azt írnám, hogy egy korrekt 7/10 a széria.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz