login |

Physical: vége a 2. évadnak

2022. 08. 15. 15:50 - Írta: Shannen

1 hozzászólás | kategória: kritika,

Mit lehet egy olyan sorozattal kezdeni, ami két évad alatt sem tudja beváltani az ígéreteit, de közben simán szállítja a jelenlegi felhozatal egyik legjobb alakítását?

Az Apple TV+-os Physical tele van lehetőségekkel, szinte minden pillanatából sugárzik a potenciál, hogy ez egy igazán ütős dramedy is lehetne, a végén mégis kihagyott ziccernek érződik az idei tíz rész, ami ugyan nem kezdett rosszul, de sokkal erősebb később sem lett. Vagyis nagyjából ugyanazt érzem most, mint az első évad zárásakor. Itt kéne abbahagyni?

Lehet, de én azért még kitartok és ott leszek a nemrég berendelésre került folytatásnál. Ennek pedig szinte egyetlen oka van, ez pedig Sheila személyes története Rose Byrne lehengerlő alakításában. Az első évad elég mélyre ment a mentális problémákkal és az ebből fakadó bulimiával, valamint egy érzelmileg üres házassággal küzdő családanya mindennapjainak bemutatásával, aki sok év után végre rátalál egy olyan dologra, nevezetesen az aerobikra, ami képes lehet kimozdítani őt ebből az önsanyargató létből.

Sheila belső küzdelmei és önutálata annyira plasztikusan elénk volt tárva, hogy nem csodálkoznék, ha azok triggerelők lennének a nézők egy részénél. Mindezekhez képest a második évadban, ha nem is egy mentálisan stabil, de egy jóval erősebb Sheilát látunk, aki ugyan döcögve, de azért haladgat azon az úton, amiről úgy érzi, hogy végre a sajátja. Egyszerre hajtja a bizonyítási vágy, hogy képes a saját jogán is sikert elérni és a mindentől és mindenkitől függetlenné válás hatalmas vágya.

Éveken át mindig meg kellett valakiknek felelnie, akik legtöbbször egyúttal ki is használták. Először az apjának, aki abuzálta és az anyjának, aki ezt hagyta, aztán a férjének, aki mellett nem lehetett több, mint egy bólogató feleség, majd a lányának, akit annyira nem is akart, mint szerető anya. Ezek után nem meglepő, hogy cinikusan, sőt, gyakran ellenségesen áll a körülötte lévőkhöz és nem tud mély kapcsolatokat kialakítani másokkal.

Ahogy mindenki más, ő is csak egy szerepet játszik kifelé, miközben próbálja elrejteni a valódi, sebzett, tökéletlen énjét. Így tesz a legjobb (egyetlen?) barátnője, a férje, a szeretője, és még a mentora is. Nem beszélve az étkezési zavarokkal küzdőknek elvonulós terápiát vezető terapeutáról. Miért lenne ő más? Mindenki a saját kis poklában él, amit mások és/vagy maga teremtett magának, ahol csak önmagára számíthat és ahonnan csak akkor tud kilépni, ha tudatosítja mindezt magában.

Kellett idő Sheilának is amíg eljutott arra pontra, hogy kilépjen a sehova nem vezető helyzetéből, és így most lesz majd izgalmas látni, hogy mit tud kezdeni az újonnan jött szabadsággal. Sheila karaktere kívülről nagyon simulékony, ám valójában legalább annyira nyers és direkt, amit persze a körülötte lévők eddig nem igazán tapasztaltak meg, szemben velünk, nézőkkel, akik a belső monológjaiból nagyon is érzékeljük ezt a karcos, kemény jellemet. Hamarosan pedig ez a külvilág számára is látható lesz.

Sheila útja tehát engem maximálisan leköt, Byrne egy szemvillanással is ezer szót képes közölni. Nagyon örülök, hogy megkapta ezt a lehetőséget, teljes mértékig él is vele és látszik, hogy lubickol a karakterben. A többi állandó szereplőre sem lehet panasz, a karaktereikre viszont annál is inkább. Sheila férjét, Danny-t idén megpróbálták egy kicsit jobb színben feltüntetni, de aki egy arrogáns tuskó, az az is marad, akkor is, ha közben, kényszerből ugyan, de próbál jó apa lenni.

A legnagyobb fájdalmam idén mégis Bunny és Tyler volt, akiket az első évadban nagyon bírtam, az idén viszont annál a néhány jelenetnél, amiben felbukkantak, csak az járt a fejemben, hogy miért? Miért vannak ők még a sztoriban? Látványosan nem tudtak velük mit kezdeni az írók, és amikor időnként interakcióba is léptek valamelyik másik szereplővel, azok a pillanatok is csak úgy lógtak a levegőben. Nekem volt kínos nézni, ahogy szinte erőszakkal próbálták az írók képernyőn tartani őket.

Cserébe Murray Bartlet-ben most sem csalódtam, remekül hozta a fitness guru szupersztárt, akinek az egész brandje pont akkora kamu, mint Sheila családi idillje. Nem véletlen, hogy a közös epizódjuk (2×08) volt az évad fénypontja.

A Physical technikai megvalósítás szempontjából beleillik az Apple TV+ sorozatainak sorába, nem csak szépen fényképezett, de a 80-as évek hangulatot is hibátlanul hozza, ám az írás erősen hullámzó minősége miatt nem tud bekerülni a streamingfelület presztízs sorozatai közé és megmarad egy korrekt 7/10-es szinten.

1 hozzászólás Ne habozz!

Rapguruz88 - 2022. 08. 16. 09:14

Tökéletes kritika, abszolút egyetértek.. A finálé után én is azon agyaltam hogy ezt most el kellene engedni, de valószínűleg a hangulata, a 80-as évek korrajza bent fog tartani a 3.evadra is… Mennek mennek a részek de igazából nem nagyon jutunk előre a sztoriban.. Sokkal de sokkal több lenne ebben a sorozatban mint amit kihoznak belole

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz