login |

Pilot-mustra: A Private Affair – 1×01

2022. 09. 17. 15:29 - Írta: winnie

8 hozzászólás | kategória: Európa is létezik, kritika, pilot-mustra,

Tegnap magyar felirattal érkezett meg Prime Video-ra a spanyol Magánügylet, azaz az Un Asunto Privato, amit már júniusban elkezdtem magamnak hype-olni, elég volt egy pillantást vetnem a plakátra, és máris a legvárósabb idei újoncok közé lőtt. (Röhejes, de valamiért annyira elvette az eszemet a régies, kosztümös stílus, valamint a főhős nagyítóval a kezében, hogy tegnapig le sem esett, hogy a másik főszereplő egy igencsak ismerős arc, Jean Reno.)

Szóval egy kosztümös krimivel van dolgunk, ami kapcsán nem lehet egy másodperce alatt nem a Miss Scarlet and The Duke-ra asszociálni. Női főhős, akinek halott, rendőr apja anno minden tudását átadta, és akit nem nagyon vesznek komolyan a férfiak által dominált nyomozói világban. Emellé még a humort és a bájt is behúzhatjuk, a különbség mindössze annyi, hogy nem a 19., hanem a 20. század közepén járunk, illetve, hogy az Aura Garrido által alakított Marina Quiroga nincs megszorulva anyagilag, konkrétan az inasa segít neki be. (Intermezzo: Pff, most, hogy megnéztem a nevét, a szokatlan keresztnévből rögtön leesett, hogy a The Innocent egyik főszereplőjéről van szó. Ugye nem csak én nem jöttem rá a pilotot nézve?)

 A PRIVATE AFFAIR – 1×01 – 6,5/10

Sztori szempontjából még annyiban tér el a Miss Scarlet-től ez a sorozat, hogy a jelek szerint ez abszolút átívelős, hiszen a kiinduló pontunk eleve az, hogy Marina a kikötőben járva (csempész krimi magazinokért ment) belebotlik egy gyilkosságba. Amiről később kiderül, hogy egy sorozatgyilkos műve lehet, aki prostituáltakra utazik. Ezt a rendőrség viszont titkolja, szóval már az infó megszerzéséhez is fifikára van szükség, és a folytatásban is ez a vonal dominálhat, ugyanis a hatóság, pár szövetségesnek tűnő arc ellenére nem nagyon tűnik partnernek Marina detektíves szárnypróbálgatásait illetően.

Így a lány nem is annyira osztja meg a zsarukkal sem, amit talál (a nagyobb gond, hogy velünk sem, vagy legalábbis elég látványosan kimaradunk a nyomozósdiból, ha olyan béna nyomok lesznek később is, hogy “ilyen bogarat csak egyetlen gyárban használnak”), de jobbkéznek, figyelemeltérésnek, ökölnek, meg miegymásnak az inasa kéznél van – kíváncsi vagyok, hogy Reno karaktere végig csak ficsúr komornyik marad, vagy kiderül róla, hogy azért vannak skilljei.

Mivel átívelős műfajról van szó, így a pilotban nincs megoldás, nincs semmilyen “katarzis”, ezért elég nehéz magas ponton zárni az első részt, max egy cliffhangerrel lehetne, de az itt elég satnyára sikeredett, semmiképp sem olyannak, hogy az ember azonnal látni akarja az 1×02-t. (Később érdekes lesz látni, hogy miképp próbálják a részeket érdekessé tenni a nyomok elszórásán kívül, az előzetes inkább arra utal, hogy kvázi set piece-ekkel, mintsem kisebb rejtélyekkel.)

Szerencsére, ha már a sztori nem is fogja meg a nézőt, a két főszereplő bőven elég ehhez. Garrido nagyon jópofa és pörög, Reno pedig hebeg-habog és látszólag sodródik az árral. Jó párost alkotnak, és bár nekik köszönhetően a báj és a könnyedség megvan a sorozatban, a humor még nem biztos, hogy az igazi volt, vagy legalábbis nem magával ragadó. Ugyanez a helyzet a többi karakterrel is, legyen szó rendőrökről, vagy a családi oldalról, anyuról és a nyomozó tesóról, remélhetőleg a későbbi részekben ők is megtelnek élettel, mert így inkább azt tudnám sorolni hosszabb ideig, hogy a biztató alaphelyzet ellenére mi mindent hiányolok a szériából.

A potenciák szokás szerint tehát meg. Az első rész igazából csak alapozott, és arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy a nyomozás kapcsán merre akarnak elindulni, illetve, hogy milyen szempontból fogja az ügy a központi helyet betölteni a sztoriban. Mert az sejthető, hogy nem a “ki tette?”-kérdés lesz itt a lényeg (a legelején, bár nem tisztán, azért a főhőssel együtt látjuk a gyilkost), hanem talán a macska-egér játék, a motivációk felderítése, illetve a nyomozás folyamata, az elkapás? Ez utóbbi azért is tűnhet valószínűnek, mert az előzetesben autós és vonatos akciójeleneteket emeltek ki a kalandfaktort kihangsúlyozandó,

Majd kiderül. Tipikusan olyan kezdés volt, ami után hetiben nem biztos, hogy előre venném a folytatást, mert nem pörgetett fel maxra, viszont így, hogy teljes évados premier volt, adja magát, hogy gyorsan megnézzem a második, esetleg a harmadik részt, és akkor elég hamar eldől, hogy lelassulva végignyomom az évadot pár nap vagy hét alatt, vagy kukázom.

8 hozzászólás Ne habozz!

perelli - 2022. 09. 17. 04:44

Egy részt néztem meg, eddig semmi extra, de spanyolosan bájos, tetszett. Képregényes hangulata van számomra. Spanyol hangsávval sokkal élvezhetőbb.

Nemkati néni - 2022. 09. 17. 18:26

Off, bizony isten, nem tudtam, hogy Jean Reno valójában Juán Moreno néven született, első blikkre azt hittem, hogy déli francia, ezért olyan sötét kicsit. Közben meg andalúziai spanyol és ezért beszélt tökéletesen az anyanyelvén a Ki ölte meg Sarát?-ban. (karrierje csúcspontja lehet)

m minnifield - 2022. 09. 17. 18:36

Mondjuk nekem inkább az Időminisztérium Ameliája :D

heidfeld - 2022. 09. 17. 18:58

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Időminisztérium. Nem igazán kedvelem a műfajt, de kiváló színészek miatt feltétlen megpróbálom, lehetőleg spanyollal!

perelli - 2022. 09. 17. 20:19

7 éves az Időminisztérium? Atyavilág. De szerettem, és feliratozni is. A Magánügylet is végigmegy, úgy tűnik.

speranza - 2022. 09. 17. 20:55

Én sem tudtam, hogy Jean Reno nem született francia. Olyan franciás természetességgel hozta mindig a bohém karaktereit, hogy fel sem merült bennem eddig, hogy utánajárjak, honnan származik. :)
A spanyol azon nyelvek egyike, amit sajnos (még) nem beszélek, de imádok hallgatni. Úgyhogy egyetértek, csakis spanyolul fogom nézni! :)

Bandi - 2022. 09. 18. 17:47

Most értem az évad végére.
Kellemes meglepetés volt. Valóban semmi extra, de kellően bájos, aranyos, szerethető karakterekkel. Igazi felüdülés volt a sok darkos krimi után. Öröm volt nézni.

zagloba - 2022. 09. 25. 01:12

Egyik abszolút kedvencem, Aura Garrido számomra is Amelia az Időminisztériumból.
Nem volt kérdés, hogy megnézem Jean Renóval alkotott párosukat.

Az eleje bizony igen unalmas, és számomra sok volt Marina túlbuzgósága, de a 3. rész után nagyon beindult az évad. Sokkal jobb, pörgősebb, összeszedettebb és célirányosabb lett.
Úgyhogy a végére egy nagyon kellemes sorozatélménnyé vált, és jóval darkosabbá, de ez jól állt a szériának és illett a kialakult történetbe.

Külön említést érdemel, hogy nagyon szép volt a sorozat kiállítása, a tájak, a ruhák, az enteriőrök, autók, nagyon adták a 40-es évek végének hangulatát.

7/10-et mondanék rá. Ha lenne 2. évad, ott lennék.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz