login |

Search Results for ‘"killing - 4x"’

The Killing – 4×05: Burning the bridges

2014. 08. 02. 22:08 - Írta: winnie

29 comments | kategória: kritika

(A 4×01 kritikája itt olvasható, a 4×02-é itt, a 4×03-é itt, a 4×04-é pedig itt – az évadkritika vasárnap délután kerül ki.)

The bad guys all make mistakes.

Döcögős epizódok után a 4×04 hozta az igazi The Killing-hangulatot, az 5. rész pedig még erre is rátett – nem egy lapáttal, hanem vagy hárommal. Minden fronton nagyon kemény lett a sorozat, a nyomozók oldalán és az esettel kapcsolatosan is, az igazság is kiderülni látszik, lehet meglepődni vagy sem. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a hattyúdalnak köszönhetően ismét kaptunk egy korábbi karaktert, ráadásul még a legelső rész egyik ikonikus jelenetét is felidézték nekünk.

De tényleg nagyon élveztem a 4×05-öt, annak ellenére, hogy abszolút lehúzós volt, s némelyik lépésen talán meg sem lepődtünk már. Egyszerűen a 3. évadról átszivárgó feszültség és a bizonyos téren tapasztalható totális tehetetlenség minden apróságot felnagyít és erőteljesebbé tesz, márpedig ez elég intenzív nézői élményt eredményez.

Ha Holder a 2-3. rész körül kapta meg a Nagy Epizódját, akkor Linden talán most. Azt hiszem maga a karakter elemzése egy posztsorozatot is kitöltene, spoilerek nélkül nem is nagyon mennék bele abba, ami történt, de nagyon hatásosan mutatták be az őt érő hatásokat. És tényleg durva, hogy ilyen körülmények között még melózni is kell – csoda, hogy ismét abba az irányba tart, hogy totálisan megszállottja legyen az éppen aktuális esetnek?

Az esettel és annak kezelésével most már egyedül az “zavar” (nem zavar, csak meglep a repetitivitás), hogy a katonai iskolást bizonyos vonatkozásaiban olyannak mutatják be, mint az 1-2. évadban az indián kaszinót, de ez legyen a legnagyobb problémám.

The Killing – 4×04: Hell

2014. 08. 02. 16:23 - Írta: winnie

17 comments | kategória: kritika

(A 4×01 kritikája itt olvasható, a 4×02-é itt, a 4×03-é pedig itt.)

Szép kis hullámvasút volt ez a rész, sőt, nem is nagyon volt út felfele, szóval inkább egy afféle kőkemény zuhanás – naná, hogy ez lett (eddig) az évad legjobbja. Persze várható volt, hogy mostanra mindenki olyan mélyre kerül, ahonnan nehéz lesz kikászálódni, de sikerült pár olyat húzni Linden-ékkel kapcsolatban, amire nem számítottam.

A rész elején még azt mondtam volna, hogy a 4. évadnak továbbra sem sikerül jól eladnia Kyle karakterét a nézőknek, de most akkora hangsúlyt helyeztek rá, hogy a rész közepére vagy a vége felé végre megtört az átok és sikerült érzelmileg is közelebb kerülni hozzá – eddig ez nagyon hiányzott a drámai húzások kimaxolásával kapcsolatban.

Naná, hogy ismét kaptunk egy visszatérő, régi ismerős karaktert, ráadásul Linden magánéleti szála is kapott egy olyan lökést, ami hihetetlenül működött. Mondjuk még mindig érződik a kissé gyors tempó a szezonon, mintha ide-odaugrálna a karakterek érzelmi állapota, de ha ez volt a záró szezon ára, akkor ezzel együtt kell élni.

Ja, és még annyi, hogy eddig nem hiányoztak a káromkodások a sorozatból, de most nagyon azt érezni, hogy néhány megnyilvánulás annyira működőképes így, hogy az efféle durvább stílus nélkül nem is működnének annyira a párbeszédek (és a karakterek).

The Killing – 4×03: Moving forward

2014. 08. 02. 12:07 - Írta: winnie

13 comments | kategória: kritika

(A 4×01 kritikája itt olvasható, a 4×02-é pedig itt. A nap folyamán elvileg jön a többi részről szóló írás is.)

Fuck god…, fuck god.

Az eddigiek alapján a szezonon nagyon érződik, hogy zárásnak szánják, hiszen elkezdtek bizonyos szálakat elvarrni, ebben a részben három, korábbról ismert karakter is feltűnt, hogy elbúcsúzhassunk tőlük, hogy láthassuk, mi a helyzet velük. Ennek megfelelően ismét inkább a magánszálak kaptak nagyobb szerepet, de persze azért a nyomozás is haladt. Viszont az összkép továbbra is “csak” korrekt, nem különösebb kiemelkedő, amit látunk – persze helyenként vannak nagyon erős pillanatok a 4. évadban is.

De fura volt a cold open, a főcím előtti rész, nem nagyon tudtam hova tenni… Mint ahogy azt sem, hogy Holder milyen gyorsan esett át a ló túloldalára, valahogy nem éreztem 100%-osan megalapozottnak a történteket, mintha átmenet nélkül történt volna az, ami. (A 3. évad egyébként is kezdi egyre jobban rányomni a bélyegét Linden és Holder kapcsolatára…)

Az összképen amúgy az ront némiképp, hogy a gyilkossági ügy, amiben a nyomozás folyik, még mindig nem túl erős, inkább az az érzésem, hogy egy klasszikus, 40 perces krimiepizódot húztak szét hat részre. Oké, kapunk karaktermomentumokat, de még mindig elég homályosak a figurák, ami fura, mert a 3. évadban elég hamar elérték, hogy a nézők kötődjenek hozzájuk, hogy érzelmileg invesztáljanak a történetbe.

Ez eddig látottak alapján azt kell mondanom, hogy a 4. évad inkább darára készült, ez heti formátumban nem működne olyan jól (az epizódok végén a zenés montázsok is olykor erőltetettek), hiába az 55-58 perces játékidő, tartalmilag korábban komolyabb hatása volt a The Killing-nek.

De persze a fentieket nem panasznak szánom, mert ami jó, az jó. Jöhet a negyedik rész.

The Killing – 4×02: Szent György és a sárkány

2014. 08. 02. 08:54 - Írta: winnie

16 comments | kategória: kritika

(A 4×01 kritikája itt olvasható. A nap folyamán elvileg jön a többi részről szóló írás is.)

A korrekt kezdést egy erősebb rész követte – mondom ezt annak ellenére, hogy az epizód szinte teljes egészében a új üggyel kapcsolatos nyomozásra koncentrált. Jobban megismerhettük a “katonák” karaktereit és megkaptuk az Linden és Rayne első csörtéjét – valahol sajnálom is, hogy már csak maximum 4 részen át tusakodhatnak, pedig tovább is elnézném őket, ahogy egymásnak feszülnek.

Érdekes látni a 4. évados hangulatváltásokat. Ugyan itt már végre eleredt az eső az egyik jelenetben, de igen erős a kontraszt az 1-2. évados jómunkásemberes, maffiózós, valamint a 3. évados utcagyerekes közeghez képest. Ezúttal ugyanis Linden-ék tényleg az elitnél sertepertélnek, menő házakban és iskolákban – Holder efféle merev figurákkal körülvéve igazán elemében lehet.

Egyébként Joel Kinnaman a premierbéli visszafogottsága után most már több lehetőséget kapott, hogy Holder legyen. Most már lazábbra vehették őt Linden mellett, akit húzhatott, s emellett erősebben rámentek a karakterére és annak újszerű szituációjára – azt hiszem, hogy ezek a részek tipikusan a hardcore rajongóknak készültek, marha jó így látni. (Csak ne járna az a fejemben, hogy innen lehet nagyot pofára esni.)

Régről még Gregg Henry karaktere, Reddick maradt meg állandó szereplőnek, és úgy tűnik, hogy elég komoly szerepet szánnak neki a történetben, hiszen ő is mozgolódik, miközben Holder és Linden red herring-ek után horgászik. (Poén, hogy a készítők a 3. évad legbénább húzásának, a gyűrűnek szerepet szánnak, mintha revideálni próbálnák magukat. Hmm, működik, végülis.)

Szorul tehát a hurok – nem csak a gyilkos(ok?) körül, a készítők kiosztották az utolsó kártyaparti lapjait. Nemsokára kiderül, hogy kiknél van az aduász, hogy ki blöfföl sikeresen – és, hogy ki fogja csúnyán bebukni a játszmát.

Ja, és a poén? Csak úgy, kvázi random előkaptak egy karaktert a 2. évad elejéről. Bár nem tudom, emlékeztem volna-e rá, ha nem néztem volna újra tavaly nyáron a szezont.

Az év legjobb sorozatepizódja (JAws 2014)

2015. 01. 06. 20:33 - Írta: winnie

19 comments | kategória: díjátadó

Kezdjük el a JAws-szavazások összesítését, az eredményhirdetést. Jöjjön először a kommentben szavazós kategóriák közül a legjobb epizódos. Ti szavaztatok, Leadfoot összesített (köszi!), a végeredmény pedig – az első helyezett hatalmas fölénnyel diadalmaskodott:

Az év legjobb sorozatepizódja: Hannibal – 2×13: Mizumono

A 2. helyezett: True Detective – 1×04: Who Goes There

A 3. helyezett: The Walking Dead – 5×01: No Sanctuary

További kiemelt jóságokThe Walking Dead – 4×14: The Grove, Sherlock – 3×03: His Last Vow, Game of Thrones – 4×06: The Laws of Gods and Men, The Killing – 4×06: Eden, Supernatural – 10×05: Fan Fiction és Sons of Aanarchy – 7×13: Papa’s Goods.

A részek kritikái a linkeken olvashatóak.

Melyik volt a hét legjobb sorozatepizódja?

2014. 08. 22. 16:51 - Írta: winnie

56 comments | kategória: a hét kérdése

(A legutóbbi kedvenceitek.) Ne feledjétek, hogy nem csak aktuális sorozatok érdekelnek minket, hanem az olyan részek, amiket láttatok, szóval a nyári dara is számít.

Múlt héten a Teen Wolf – 4×08 volt a nagy kedvenc, de a The Killing – 4×06 ismét jelen volta listán, mert ugye Netflix. A harmadik helyre a The Leftovers – 1×07 futott be. Sem a The Knick, sem a Legends pilotja nem került dobogóra és meglepetésre a Utopia évadzárója sem.

Mi jóságot láttatok az elmúlt napokban? Csak EGY választ kérünk. (Köszi a számolást SuTteB-nek!)

Melyik volt az általad látott legjobb sorozatepizód az elmúlt héten?
(Nagy köszönet mindenkinek, aki nem csak egy címet és epizódszámot bök oda, hanem pár keresetlen szót is.)

Aki az olvasók daraélményeire kíváncsi, az csekkolja a nemrég indított posztot. Azért itt van egy kis szemelvény:

Peaky Blinders: Teljesen el vagyok ájulva a sorozattól, nem semmi hangulata van; fényképezés, zene 10/10, nemegyszer volt már libabőrös a karom; a sztori és a szereplők is kiválóak, jó ilyen meglepetésekkel teli, mégis logikus, higgadt játszmákat nézni. Tipikusan az a sorozat, amelynek ha elkap a hangulata, akkor nem ereszt, mindig fura egy-egy rész után visszazökkenni a valóságba. (írásunk a sorozatról)

The Killing: vége a 4. évadnak. És a sorozatnak is.

2014. 08. 03. 15:00 - Írta: winnie

111 comments | kategória: kritika

(Mivel Netflix-sorozatról van szó, így a teljes szezon egyszerre vált elérhetővé. A 4. évad nyitórészének kritikája itt olvasható. Ez a poszt az évad és a finálé általános kibeszélésére szolgál, de minden egyes epizódhoz is készült kritika/kibeszélő: 4×024×034×044×05.

Az az igazság, hogy a Netflix-sorozatok esetében még mindig kísérletezünk, hogy mi a megfelelő megjelenési formátum a blogon – eddig a premierírás volt az általános kibeszélő, és azt követte egy évados írás, finálékritika. Most volt lehetőségünk minden részről írni, kiderül, ez mennyire működik.)

Vége. Ennyi volt. És erre azt hiszem, a két feltámasztást követően mérget is lehet venni. Befejeződött az elmúlt évek (egyik?) legjobb sorozata. És szerencsére a visszajelzések alapján, ezt nem csak én gondoltam így.


A The Killing a dán Forbrydelsen feldolgozásaként indult, nagyon komor hangulatú, egyetlen üggyel operáló, tehát erősen átívelő szerkezetű krimi volt. De persze nem a szó klasszikus értelmében volt remake, hiszen már az első 2 évad (“Ki ölte meg Rosie Larsen-t?) is erősen eltért az eredetitől, a harmadikról és a negyedikről nem is beszélve.

You know that feeling, that moment, that split second when you look across the table at your guy and they still think they got away with it? But you know it’s over.

És már most jelezném, hogy míg az S3 egy teljesen új történetet hozott, amibe nyugodtan bekapcsolódhattak a korábbi kaszálók, hogy esetleg még egy esélyt adjanak a The Killing-nek, a negyedik évad az új eset ellenére inkább a harmadik szerves folytatásának tekinthető. (És egyben klasszikus hattyúdalnak is, hiszen minden karakter a lezárás felé tartott és jó pár korábbról, az első 3 évadból ismert figura tért vissza egy-két jelenetre elbúcsúzni. A pilotra való visszautalásokról nem is beszélve.)

A Netflix által megmentett The Killing utolsó évadja hat részt kapott (ami inkább 8, ha a játékidőt tekintjük), és azt mondhatom róla, hogy elégedett vagyok a zárással. Nyilván nem lett olyan zseniális, mint az első és főleg a második szezon, biztos, hogy nem fog olyan jó kritikákat kapni, mint a 3. évad egyes szakaszai, de nekem összességében abszolút bejött. És mindenképp sajnáltam volna, ha nem folytatom az S2 tökéletes lezárása után a sorozatot.

Did the monster go away?

A kezdésre ugyan csak “korrekt” jelzővel hivatkoztam, de ebben nagy szerepe volt annak, hogy akkor még teljesen új szezonnak fogtam fel a negyediket, nem a harmadik közvetlen folytatásaként, vagy lezárásaként. Mondjuk a felfogástól függetlenül az évad első felét követően a negyedik, majd az ötödik rész hatalmas javulást hozott, majd pedig a finálé kellőképpen magas szinten zárt, nekem legalábbis nagyon bejött, egyszerre volt szívbemarkoló, felkavaró és vérfagyasztó.

Bármennyire is furcsa, tényleg sokat számít a nézői hozzáállás a 4. évad elejéhez, hiszen én az új esetet véltem központi szálnak, és a többit kiegészítésnek, holott ez inkább fordítva volt igaz – még akkor is, ha egyébként nagyon szépen összemosták a két vonalat, plusz a magánéleti történéseket, jó pár erős és igen beszédes párhuzamot vehettünk észre, amik még élőbbé tették a fő karaktereket.

Ettől még persze igaz, hogy az új ügy, a katonai iskolás sztori sokkal erősebben is indulhatott volna, hiszen csak az évad felére lett átérezhető mindaz, amit látunk. Ebben egyébként hasonlított a 3. évad börtönös szálához, mely az első pár részben ugyancsak lógott a levegőben, főleg ahhoz képest, amit a szezon második felében kihoztak belőle. A kifejtés és a zárás itt is remek lett.

De beszéljünk a 4×06-ról. Nyilván két részre kell bontanunk az epizódot, vagy akár háromra. Az ügy lezárását követően ugyanis kaptunk egy, a következményekkel foglalkozó jelenetet (eleinte kételkedtem abban, hogy beveszem az ebben felvázolt irányvonalat, de végül elfogadtam), majd pedig egy epilógust, ami látszólag mindenki elégedettségére szolgálhat, pedig biztosan megosztja majd a nézőket. Sőt, még azt is el tudom képzelni, hogy általános utálat fogja övezni. Majd kiderül.

Részemről egyrészt, a szomorú felhang ellenére nagyon jó érzés volt látni azt, amit meg akartak mutatni, másrészt viszont előre rettegtem attól, hogy mit akarnak majd húzni az utolsó percekben. De így, ahogy végül megoldották a készítők az egészet, ahogy lezárták a sorozatot és a főszereplők történetét, azt kell mondjam, hogy elégedett vagyok, még akkor is, ha simán elfogadom, hogy valaki gyávának vagy döntésképtelennek tartja Veena Sud-ék húzását.

Persze hiába vagyok elégedett, hiába fogom a legjobb sorozatévadok közé sorolni év végén a The Killing S4-et, a részek kritikáiban írtak zömét továbbra is tartom. A tempó kicsit gyorsnak tűnt, írtam, hogy pár változás a karakterekkel kapcsolatban látszólag mindenféle átmenet nélkül történt meg. Nos, kiderült, hogy szó sem volt arról, hogy az egész sztori csak pár nap alatt zajlott volna le, sokkal több idő telt el – ezt azonban nem nagyon jelezte nekünk konkrétan semmi, mindössze pár utalás alapján következtethettünk (volna) erre.

De, ahogy kommentben is írtátok, így legalább össze lehet vetni a két végletet és mindenki eldöntheti, hogy az tetszett-e neki jobban, amikor Rosie Larsen ügyét 2 évad alatt oldották meg 26 részben, vagy a mostani megoldás, amikor is a Stansbury-család legyilkolását pörgették le 6 részben.

Most már tényleg vége. Köszi, The Killing. Nem csak a copfkamerát, hanem azt is, hogy a kinti vegyes fogadtatás ellenére Amerikában is elindított vagy bebetonozott egy műfajt, az átívelős krimiét.

The Killing: kezdett a 4. évad

2014. 08. 02. 07:16 - Írta: winnie

35 comments | kategória: kritika

Uhh, hiányzott már ez a fakó képi világ, amivel visszatért (most már tényleg) utolsó szezonjára a The Killing. Persze idővel kivilágosodik minden, de nem azért, mert annyira vidám lenne az új évad.

Mondanám, hogy új évad – új eset, azonban hiába kapott Linden és Holder új ügyet (egy ronda családgyilkosságot), meglepetésemre a készítők sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy továbbvigyék az előző szezon zárását és cliffhanger-jét.

Minden adott tehát ahhoz, hogy ismét The Killing-esen nyomott lehessen a hangulat, dúlnak a viharok a lelkekben, arról nem is beszélve, hogy még egy rejtélyszálat is kapunk mindehhez kapcsolódva (erre nem számítottam…) – a rész végén ráadásul kiderül, hogy a múlt nem ereszti az embert, némiképp előrevetítve a befejezést.

Cseppet sem meglepő, hogy számomra a 4×01-nek ezek a visszautalások jelentették a fő erősségét, bár az évadnyitó csavarját nem tudom, hogy hova akarják kifuttatni. A történet másik ága egyelőre csak brutalitása miatt lehúzó, de mivel elég személytelen volt a dolog, nem igazán volt átérezhető a szituáció – remélhetőleg nem marad ennyire távolságtartó az eset megközelítése.

A négyes gyilkosságnak egyelőre csak a felszínét karcolgatták Holder-ék, találtak pár furcsaságot, eljutottak egy katonai középiskolába, ahová gazdag szülők dugják problémás gyerekeiket, itt kiemeltek nekünk három karaktert, plusz az igazgatót, de érdemben egyelőre korai lenne nyilatkozni erről a vonalról.

De szokás szerint nem az eset és annak megoldása tűnik fontosnak (bár a motivációra kíváncsi lennék), hanem az, hogy mik lesznek a következményei a 3. évadnak, hogy hol végzi Linden, aki totális mélypontra kerülve kénytelen melózni és maga sem tudja, hogy mitévő legyen – és, hogy hol végzi Holder, aki valamivel jobb helyzetbe került, legalábbis kapott egy jónak tűnő hírt. Más kérdés, hogy a következmények őt is csúnyán magukkal sodorhatják.

Korrekt volt a kezdés, de mondhatnám azt is, hogy The Killing-szinten semmi extra, inkább azt kaptuk, amit elvárhattunk. Jöhet a folytatás.

Mivel Netflix-sorozatról van szó, vagyis egyszerre vált elérhetővé az összes rész, ezért a 4×01 utáni eseményeket spoilerrel jelöljétek kommentben, ha muszáj, de remélem, nemsokára jönnek a további részek kibeszélői is, addig ide írhatjátok a véleményeket, csak kérünk titeket, hogy legyetek tekintettel a többiekre.