login |

Search Results for ‘"kosztümös krimi"’

Egy kosztümös krimi jöhet?

2017. 12. 24. 14:15 - Írta: human

3 comments | kategória: kampány,Kanada odavág

Bár nekünk első nekifutásra nem tetszett annyira a kanadai Frankie Drake Mysteries, de hátha valaki tovább nézte.

Délelőtti videó 3.: Dead Still

2020. 02. 06. 11:30 - Írta: human

Add comment | kategória: Európa is létezik,video

Az Acorn TV, az ír RTÉ és a német ZDF kosztümös krimisorozata elég furcsa hangulatúnak ígérkezik. És a koncepciója is érdekes.

Az 1880-as évek Írországában, a posztmortem fényképezés viktoriánus fénykorában játszódó nyomozós sorozatról van szó, aminek a főhőse egy temetkezési fotós, aki “modelljei” ügyében nyomozgat.

Az előzetes a tovább mögött. Szereplők: Michael Smiley, Kerr Logan, Eileen O’Higgins, Aidan O’Hare, Jimmy Smallhorne, Mark Rendall, Peter Campion és Martin Donovan

Tovább…

Emlékeztető: Frankie Drake rejtélyek 3. évad

2020. 01. 07. 19:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: ajánló,Kanada odavág

Ma. 21:00. Epic Drama. Frankie Drake Mysteries – 3×01 (magyar promó + pilotkritika + szinkronhangok)

Általában a sokadik évados premiereket egy sorban szoktam elintézni, de azért most írok pár sort, mert

  1. az évadnyitóban Agatha Christie is szerepel – karakterként.
  2. az Epic Drama nem semmi kosztümös krimis napot dobott össze mára (0:00-tól 7 Miss Fisher-epizód, 7 Murdoch-epizód, 8 Frankie Drake-epizód, majd egy Miss Fisher / Frankie Drake / Murdoch / Murdoch-kombó vezeti fel az új epizódot, ami után holnap este kilencig megint csak Murdoch és Frankie Drake-részeket lehet nézni a csatornán.
  3. Frankie Drake nem kicsit megváltozik a premierre.

Emlékeztető: A rózsa neve 1. évad

2019. 12. 20. 17:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: ajánló,Európa is létezik,kampány,minisorozat

Ma. 21:00. Filmcafe. The Name of The Rose / Il Nome della Rosa – 1×01-02 (kritika + szinkronos előzetes + eredeti előzetesek + szinkronhangok) – a Telekom MoziKlub-os premier után a tévében is!

Umberto Eco klasszikus könyvének legújabb adaptációja egy 8 részes minisorozat formájában olyan színészekkel, mint John Turturro, Michael Emerson és Rupert Everett? Naná, hogy az év egyik legjobban várt újonca volt nálam, főleg, hogy erre is ráhúzható a kedvenc műfajom, a kosztümös krimi. Amit tippre sokan a 86-os Jean-Jacques Annaud-film révén ismernek, amiben Sean Connery és Christian Slater szerepelt.

Nos, a sorozatnak jóval több ideje van a történet és a mondanivaló kifejtésére, Eco könyvén ráadásul van is mit kifejteni, hiszen nem puszta krimiről van szó, sőt, annál sokkal többről – a fenti kritikából kiderül, hogy mindezt mennyire sikerült átültetni.

Íme a hivatalos leírás a szériához:

 „A rózsa neve” 1327-ben játszódik egy észak-itáliai bencés kolostorban, ahova Baskerville-i Vilmos és kísérője, Adso von Melk egy egyházi béketárgyalás ügyében érkeznek. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, titokzatos gyilkosságok egész sora bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. Vilmos és Adso nyomozni kezdenek, közben a kegyetlen inkvizítor, Bernard Gui a nyomukban van. Mindenkit üldöz, aki a pápát kritizálja. Célja a ferences rend felszámolása, így első számú célpontja Baskerville-i Vilmos.

The War of The Worlds

2019. 12. 04. 14:50 - Írta: winnie

10 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,minisorozat

No one would have believed in the first years of the 20th century intelligences greater than man’s, yet as mortal as his own that as men busied themselves about their various concerns, they were scrutinised as narrowly as creatures that swarm and multiply in a drop of water.

Ráduplázunk a Világok harcára, jó? Főleg, hogy most már az angol premierje is megvolt a The War of The Worlds-nek (mindig fura látni, ha egy nemzeti produkció más országban (ezúttal Új-Zélandon) hamarabb látható – a különbség elvileg csak annyi, hogy Angliában 3 részes, máshol 2 részes a mini), míg a nemzetközi War of The Worlds (itt a kritikánk) francia részei végre angol feliratot is kaptak – arról majd human ír este.

H.G. Wells marslakó-invázióról szóló története szerintem sokak számára ismerős – egy 1897-ben írt regényről van szó, ami 1938-ban a tömegpánikot keltő Orson Welles-rádiójáték révén vált újra ismertté, és azóta jó pár adaptációt élt meg. Legutóbbi Steven Spielberg rendezésében (itthon: Világok harca) Tom Cruise menekült Dakota Fanning-gel a kezében, számomra pedig a Jeff Wayne-féle musical révén maradt örökérvényű az IP – most is azt hallgatom. Ez az adaptáció hű, vagyis 1900 körül játszódik – a másik a modern korba van helyezve.

Vannak olyan sorozatos/filmes koncepciók, amik a gyengéim, ami esetében túl könnyűen megadom magam, lehet, hogy minőségtől függetlenül. Ez akkor tűnt fel, amikor a hasonlóságuk ellenére zsinórban a negyedik “visszatérnek élőként a halottak”-sorozat (ld. Les Revenants, Resurrection, The Returned, Glitch) pilotja jött be nagyon. Egyszerűen minden egyes alkalommal annyira erős volt az érzelmi komponens, hogy képtelen voltam magamat függetleníteni a látottaktól, be lettem szippantva.

Nos, mint kiderült, a The War of The Worlds is hasonló számomra: ennek a BBC-s minisorozatnak a kezdése (és a FOX International-sorozatnak a startja) is megteremtette nálam a totális kilátástalanság érzetét. Amikor így bele tudom élni magam a karakterek helyzetébe, akkor nem nagyon látom azt, hogy mennyire jó vagy nem jó a megvalósítás, hiszen nálam csont nélkül elérte hatását a sorozat. (Szóval, spoiler, a másik széria is jobban bejött, mint human-nek.)

Az alapsztori nagy vonalakban tényleg csak annyi, hogy jönnek a marslakók és szétszedik az emberiséget. Persze köré vagyon írva egy kerettörténet is egy fiatal párról, akikről szép lassan kiderül, hogy miért is örvendenek némi megvetésnek, valamint egy csillagászról, aki egy fura fémgömböt vizsgál, ami városa közelében zuhant le az égből. A fémgömb a politikusok érdeklődését is felkelti (főleg, hogy az egész világon megjelennek), hogy aztán a tanulmányozás közben működésbe lépjen és mindenkit elporlasszon.

Meg is indul az össznépi menekülés (hova? a fővárosba, London-ba!), azonban a két főhős elszakad egymástól, így külön követhetjük a történetüket, s mellett még egy elég titokzatos, vörös világban játszódó szál is elkezd kibontakozni, mely elég vérfagyasztó (és szívfacsaró) módon idővel bekapcsolódik a fő folyamba.

This is nothing for anyone to be concerned about. You are in Great Britain. We are the masters of warfare. Our cavalry, our cannon are the best in the world.

A kosztümös krimik kapcsán meg szoktam említeni, hogy mennyire szeretem a műfajt, de úgy tűnik, hogy a múltban játszódó zsánersorozatokért vagyok oda, hiszen a kosztümös horror, vagy jelen esetben a scifi is több tekintetben sokkal érdekesebb, mint egy mai. Számomra kifejezetten izgalmas, hogy a karakterek teljesen másképp gondolkodnak, mások a félelmeik, mások a rendelkezésükre álló eszközök (komikusan tragikus volt a puskákkal felvonuló hadsereg) – a The War of The Worlds világában még a scifi popkultúra sem létezett.

Nyilván egy földönkívüli támadás ma sem lenne könnyen kezelhető, de a XIX. század végén különösen esélytelennek tűnik az emberiség (az első támadás elég sokkoló), és idővel a sorozat továbbviszi a marslakó mitológiát, nem csak porlasztó gömbök, hanem az ismert háromlábú, lépegető gépmonstrumok is megjelennek (és ezzel még mindig nem merült ki az alien arzenál!), mi pedig nézőként egyszerűen elképzelhetetlennek látjuk a hepiendet, ami kőkeményen rányomja a bélyegét a nézői élményre – a The War of The Worlds-ben nem a felhőtlen szórakozást kell keresni.

A fentiek mellett arra is rá kell mutatnom, hogy nem egy fullos, (poszt)apokaliptikus sorozatot kapunk. A The War of The Worlds elég lassú sodrású, és elég komoly hangsúlyt helyeznek a korabeli társadalmi viszonyok ábrázolására is – talán túlságosan is hangsúlyosat, aminek köszönhetően nem csak nehezen indul be a sztori, hanem később is el-elkalandozhat egyesek figyelme.

Tudom, hogy elfogult vagyok, látok negatív kritikákat is a minisorozatról, főleg annak második feléről, de nekem összességében kifejezetten tetszett, amihez természetesen kellett az, amit fent is írtam, hogy képes legyek ebbe a kilátástalan szituációba belegondolni. Ha az ember benne van a sztoriban, akkor még a kevesebb téttel bíró, karakterizáló vagy expozíciós dialógok is magukban hordozzák a nyomasztó drámát. És a The War of The Worlds szuper jó nyomasztásban.

Ja, még valami: alapból a könyvet nem ismerem tüzetesen, a filmbeli nevekre pedig nem emlékeztem, így tök poén volt hallani azokat a neveket (Ogilvy, Mayberry Hill) és történetszálakat, amik a már említett musicalből ismerősek voltak.

Pilot-mustra: Vienna Blood – 1×01

2019. 11. 26. 15:50 - Írta: winnie

2 comments | kategória: Anglia lecsap,Európa is létezik,kritika

– He does not fit our profile.
– “Profile”? What the hell is that supposed to mean?

Megint azzal akartam kezdeni, hogy mennyire szeretem a kosztümös krimisorozatokat (tudjátok, no hackelés, no modern helyszínelő technológia), de annyiszor leírtam már, hogy ha valaki rákeres a kifejezésre, akkor elolvashatja, miképp azt is, hogy melyeket tartom etalonnak. Szóval nem kell ragoznom, hogy miért volt várós számomra a BBC2 múlt heti premierje, az 1900-as évek Bécsében játszódó nyomozós széria.

Az angol-osztrák koprodukcióban készített Vienna Blood Frank Tallis Liebermann Papers-regényei (itthon az első könyv Gyilkos illúzió címen jelent meg – itt a hivatalos, magyar nyelvű tartalma) alapján készült és az első szezonja alapvetően három 90 perces tévéfilmből (dupla epizódból – az alcímek: The Last Seance, The Realm of Night és Fatal Lies) áll, melyek közül az elsőben pont az imént említett regényt adaptálják.

VIENNA BLOOD – 1×01 – 4,5/10

A sorozat főhőse egy bizonyos Max Liebermann, aki Sigmund Freud protezséje volt, és akit rákényszerítenek egy nehézségekkel küzdő nyomozóra (annak akarata ellenére), hogy megfigyelje a munkáját, és esetlegesen bevesse tanult tudását, ami leginkább a profilalkotásra hajaz, de persze az emberi viselkedésekben is otthon van, és jobb híján a nyomozót analizálgatja, amíg nincs mást.

Az ügy pedig egy rejtélyes, médiumnak tűnő, a szomszédai által sem igazán ismert nő halála, mely ügyet az bonyolítja, hogy az áldozat bár egy belülről bezárt szobában halt meg lőtt seb következtében, de nem nagyon lehetett öngyilkos, hiszen gyilkos fegyver sem volt a közelében. (Arról nem is beszélve, hogy golyót sem találnak benne, WTF.)

Az első 20 perc teljesen elkapott. A hangulat is, Bécs is, a korabeli nyomozói mentalitás meg a nyers rendőri hozzáállás is, ahogy összehozták a két főszereplőt, és persze az, hogy klasszikus zárt, ajtós üggyel kezdtek (mennyi változatát olvastam már könyvben! szinte minden nevesebb krimiíró megírta erre a saját variánsát, bár elsőre mindig a Joe Alex-féle fog eszembe jutni), azonban utána váratlan lejtőre tévedtünk, és nem volt megállás.

Amikor ugyanis kettesben a tetthelyre mennek, hirtelen egy csomó triviális felfedezést tesz Max, amit minden normális nyomozó megtett volna (ld, a preparált asztal és a többi). Oké, nem feltétlenül kellett volna vágnia Rheinhardt-nak, hogy mi mit jelent, de egy csomó olyan nyom volt, amin el lehetett volna indulni. És ez az írói tálalás sajnos nagyjából meg is maradt a folytatásban.

A körítésről mindenképp a The Alienist juthat eszünkbe először, nem csak a korszak, hanem a lélekbúvárkodó főhős miatt is, de itt nagyjából a végére is értünk a hasonlóságoknak, bár lehet, hogy ha a sorozatgyilkosos sztorival bíró könyvet is feldolgozzák, akkor már több lesz. Sajnos a Vienna Blood-ban sokkal kevesebb komplexitás és karakterizálás van (mondjuk a brutalitást sem mérték olyan mennyiségben), inkább úszik el az egész valamiféle cozy mystery-s vonalba.

Félreértés ne essék, semmi bajom a cozy mystery-vel (mi is erre a magyar kifejezés?), de ettől a sorozattól azért többet vártam volna, számomra mást ígért, és némelyik témája (a barbár orvoslás), amibe belekaptak erre is utalt, de alapvetően a végeredmény (számomra) túlságosan fapados lett.

Pedig a két főszereplő kapcsolata érdekes volt. Nyilván nem volt elvárás a haverkordás tőlük, és az is papírforma volt, hogy az egyiküknek igencsak ellenére van a dolog, de az egész mikéntje, hogy a nyomozó nyitott és hajlandó tanulni a másiktól, kifejezetten üdítő volt – mondjuk a pilot végére már túlságosan is összemelegedtek szerintem.

A kivitelezés elég lassú tempójú, ráérős volt, bár bevetettek némi akciózást, de egyébként a szokásos, nyomozói ügymenetes metódust követték. Tetszetős volt, ahogy behoztak egy mentálbetegséges mellékszálat Max-hez, ahol ugyancsak prezentáltak egy rejtélyt, valamint egy karaktert, akivel később is lehet dolgozni, viszont itt lehetett érezni, hogy ez a könyvben sokkal jobban ki lehetett dolgozva, mert itt eléggé el lett maszatolva a jelentősége, mint ahogy a főhős romantikus szála is teljesen semmilyen volt.

Biztató első negyed ide vagy oda, összességében nagy csalódás volt a Vienna Blood: The Last Seance, persze alapból hátrányból indult a sztori azzal, hogy médiumos volt (ld. természetfeletti vonal belebegtetése), és azt is el kell ismernem, hogy alapvetően a sorozat pszichoanalízisre alapuló koncepciója is elég távol áll tőlem, a The Sinner S1 is ezért csúszott el nálam – és naná, hogy itt is volt hipnózis, habár nem a fő szálon.

És persze minden kriminek a lényege a rejtély, illetve annak megoldása. A pilot esetében ez a megoldás sajnos nem sok fantáziát tartalmazott, mindössze egy (kitalálhatatlan) variánsa volt egy klasszikus, ezerszer alkalmazott megközelítésnek. Ami pedig a gyilkos személyét illeti, a gyanúsítottak végképp nem kaptak akkora kiemelést, hogy bárkire komolyan lehessen megalapozottan gyanakodni, vagy mondjuk meglepődni a megoldás láttán, a logikázás felejtős. (A leszámolás mikéntjének motivációja pedig számomra teljesen érthetetlen volt.)

Délelőtti videó 2.: Alta Mar / High Seas

2019. 10. 28. 10:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: Európa is létezik,video

11.22-én folytatódik a Netflix spanyol kosztümös krimisorozata (nagyon vártam, de csalódtam benne…) a 2. évadjával, és mivel még mindig nem jutottam el a végéig, így nem tudom, hogy csak folytatódik-e az eredeti sztori vagy valami új kezdődik-e. Valaki?

A tovább mögött mindenesetre a 2. évados teaser.

Tovább…

Hírpéntek – Dear White People 4. évad! Dear White People-kasza!

2019. 10. 04. 09:27 - Írta: winnie

12 comments | kategória: hírek

  • Megtörtént a Netflix lokalizációjának élesítése, most már magyar nyelv is választható a beállítások között, és akkor a felület magyar lesz. Ez kiterjed menüpontokra, címekre, leírásokra, kulcsszavakra a keresésnél. De, ahogy azt írtuk már többször is, ez csak azoknak ér valamit, akik csak és kizárólag magyarul tudnak nézni, mert magyar nyelven mindössze a magyar specifikációs tartalmak jelennek meg, szóval csak töredéke a kínálatnak. (Plusz ugye a sorozatok eredeti címen ismerőknek elég nagy káosz lesz látni olyan címeket, mint Vérengzés, Megmentés, Több, mint normális, Gikszer, Csecsebecsék, Tíz ember a szigeten, Tengerszint alatt, A telhetetlen vagy A tettes – mindenki totózhat, hogy melyik milyen sorozatot fed.
  • Mai magyar premier: Nagy Katalin 1. évad + tévés premier: Fekete hölgyek szkeccs show-ja 1. évad + holnapi magyar premier: X-Faktor 9. évad, 800 szó 2. évad
  • Premier: Catherine The Great S1, My Country: The New Age S1, Chasing The Sun S1, This Old House Hour S18, Chrisley Knows Best S7 (őszi), Mysteries of Th Abandoned S6, The Holzer Files S1, Rehab Addict S11, Eugenics Science’s Greatest Scandal S1, Wonderful World of Crafting S1, Fifth Gear S28, Britain’s Naughtiest Nursery S1, Rich House, Poor House S5, The Met Policing London S3, RuPaul’s Drag Race UK S1, Snake City S6, Bride And Prejudice AUS S3 + lement az Into The Dark – 2×01 az Uncanny Annie
  • Teljes évados premier: Light as a Feather S2 (folytatás – Hulu), Raising Dion S1 (Netflix – MAGYAR FELIRAT ÉS SZINKRON), Big Mouth S3 (Netflix – MAGYAR FELIRAT), Goliath S3 (Amazon), Super Monsters S3 (Netflix), Rotten S2 (Netflix – MAGYAR FELIRAT) + Super Monsters: Vida’s First Halloween
  • Magyar premier – AXN: 10.10 Éjszakai műszak (Night Shift) 2. évad
  • Magyar premier – Comedy Central: 10.06 Amynek áll a világ (Inside Amy Schumer) 4. évad (vagy már volt korábban? valamiért a blogon egyik évad hazai premierjét sem jeleztük, nem is értem…)
  • Magyar tévés premier – HBO3: 10.22 Mr. Robot (Mr. Robot) 3. évad
  • A Dragon Slayer 666 szinkronhangjai.
  • Új a magyar Netflix-en: Peaky Blinders 5. évad (MAGYAR FELIRAT!), Creeped Out 2. évad
  • A heti reboot? A Hogan’s Heroes. A 60-as évekbeli komédia modern változata egykamerás, kalandkomédia lenne az eredeti széria hőseinek leszármazottjaira koncentrálva, akik szét vannak szóródva a világon, de összeállnak egy globális kincskeresés kedvéért. Mindez az eredeti készítőtől, Alan Ruddy-tól és Danny McBride csapatától (David Gordon Green, Jody Hill).
  • Mivel csak tévéfilm volt, ezért tavaly nem nagyon beszéltünk a Channel 5-os a Ruth Bradley főszereplésével készített Agatha and the Truth of Murder-ről, ami nemsokára magyar premiert kap. Ez egy kosztümös krimi volt, amiben Agatha Christie nyomozott. Nos, mostantól fogunk beszélni, mert a csatorna két újabb Agatha-epizódot, azaz tévéfilmet rendelt be Agatha and the Curse of Ishtar és Agatha and the Death of X címen Tom és Emily Dalton készítésében. Az első története szerint Christie az iraki sivatagba utazik a 20-as évek végén egy ásatásra, ahol egy sor rejtélyes gyilkosságot fed fel, míg a második a 40-es évek London-jának bombázása alatt játszódik, amikor az írónő úgy dönt, hogy végez egyik leghíresebb alakjával, és közben ő is célponttá válik.
  • Osric Chau is benne lesz az Arrowverse-crossoverben, a Crisis on Infinite Earths-ben, mint Ryan Choi, akit említettek már a The Flash – 5×01-ben. A képregényekben belőle lesz Atom Ray Palmer után.
  • Az AMC passzolta a Rainy Day People című sorozattervét – itt írtunk róla bővebben.
  • Kibeszélő podcastet kapott a Law & Order: SVU, aminek Squadroom a címe, a műsorvezetője pedig Anthony Roman, aki a stábtagokkal, színészekkel, írókkal beszélget inspirációról és minden másról. Az első részben Mariska Hargitay, a showrunner Warren Leight és Peter Scanavino a vendég.
  • Az angol Channel 5 berendelte az ausztrál Neighbors című szappanopera spinoffját. Az 5 részes Neighbours: Erinsborough High a csatorna digitális szolgáltatására, a My5-ra készül és novemberi premier lesz, ami bemutatja, hogy mi történik egy középiskola kapui mögött vizsgaidőszakban, amikor egy 12. osztályos tanuló eltűnése révén jó pár meglepő dolgot fedeznek fel. A történetszál az anyasorozattal párhuzamosan fog futni, és több szereplő is feltűnik benne onnan.
  • Emmy-morzsa: Idén a Game of Thrones végül rekordmennyiségű 32 jelöléséből 10 díjat kapott, amiből 5-öt a The Long Night című 8×03-rész érdemelt ki.
  • A Hasbro 4 milliárd dollárért megvette az Entertainment One stúdiót.
  • A Peaky Blinders 5. évad Angliában 3,8M nézővel köszönt le a BBC-n, ami sorozatrekord.
  • Jon Watts rendezi az FX-es The Old Man pilotját.
  • A Netflix berendelte a ‪Dear White People 4. évadját. És ezzel kaszálta is a sorozatot.‬
  • Tim Minear, a 9-1-1 showrunnerje beszél az évadkezdésről.
  • Pete Nowalk, a How To Get Away with Murder készítője beszél az évadkezdésről.
  • Állandó szerep: Jim Parsons, Dylan McDermott, Jeremy Pope, Joe Mantello, Samara Weaving, Maude Apatow, Jake Picking, Laura Harrier, David Corenswet – Hollywood (Netflix), Will Arnett, Shaquille Ali-Yebuah, Jack McMullen, Jake Short – The First Team (BBC2)
  • Vendégszerep: Gerald McRaney, Erik Palladino, Gil Birmingham, Bill Goldberg, Natassia Halabi – NCIS: Los Angeles, Lindsay Pulsipher – NCIS: New Orleans, Molly Price, Timothy Busfield – Almost Family, Montel Williams – The Resident, Sakina Jaffrey, Michael Esper – Prodigal Son,
  • Interjú: Angela Kang (a The Walking Dead showrunnerje), Ben Platt + még egy (Payton – The Politician), Kaitlyn Dever (Marie – Unbelievable), Folake Olowofoyeku (Abishola – Bob Hearts Abishola), Christopher Lloyd (a Modern Family egyik készítője),
  • Az HBO GO ingyenes kipróbálási időszaka 10.21-től 1 hónapról 1 hétre csökken.
  • A Village Roadshow Entertainment Group megvásárolta Ernest Hemingway emlékiarataink, az A Moveable Feast-nek (itthon: A vándorünnepitt a hivatalos, magyar nyelvű tartalma) a tévésorozatos adaptációs jogait. Afféle eredettörténetről van szó, amiben az író szegénységben töltött fiatalkori, ambíciókkal teli éveire emlékszik vissza, amikor újságíróként és íróként dolgozott az 1920-as évek Párizsában.

Délelőtti videó 5.: Frankie Drake Mysteries

2019. 09. 15. 13:10 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Kanada odavág,video

Látszik, hogy nem néztem bele a második évadba (itt listáztam az okokat, pedig piszkosul vártam a sorozatot) – vagy csak mostanra lett Frankie Drake hullámos, vörös hajából szőke, sima frizura? Akárhogy is, holnap (vagyis holnapután hajnalban) kezd a Murdoch Mysteries utódjának (és követősorozatának) szánt kosztümös krimi 3. évadja, a tovább mögött ott az előzetese – benne Agatha Christie-vel!

Tovább...

Pilot-mustra: High Seas / Alta Mar – 1×01

2019. 05. 25. 14:50 - Írta: winnie

6 comments | kategória: Európa is létezik,kritika,pilot-mustra

Az az igazság, hogy a pontozásos értékelést, ha évadról vagy random részről van szó, egyre többször elengedjük, és kezdek arra hajlani, hogy a Netflix-es premierek esetében is ezt tegyük. Egész egyszerűen azért, mert itt általában nem a pilottal adják el a platformnak a sorozatot, nem feltétlenül az lesz az ütős rész, sokszor csak egy könyv első fejezetéről van szó, hisz egyrészt számítanak arra, hogy a néző nézi a folytatást is, másrészt kell 2-3 epizód, hogy normális véleményt alkossunk.

Épp ezért, ha most valaki meglátja az első rész értékelését, akkor simán továbbléphet, mondván minek valamire időt áldozni, ami csak “korrekt”, de inkább azt mondanám, hogy akit érdekel a műfaj (kosztümös, átívelős krimi egy tengerjáró hajón), annak érdemes belevágnia. Mert bár az első részben, a bevezetésben nincs olyasmi, amitől beindulna az ember, de megágyaznak benne egy esetleges kellemes élménynek.

HIGH SEAS / ALTA MAR – 1×01 – 6/10

A 40-es években járunk, Spanyolországból indul egy hajó Dél-Amerikába, ahol 10 nap alatt 3 gyilkosság történik. Mindezt egy rövid, kezdeti flashforward során a kapitány közli velünk (kérlek, néző, tarts ki!), hogy aztán megismerkedjünk a főszereplőkkel, két lánytestvérrel, akik a hajóra tartanak (az egyik a tulajdonoshoz megy férjül), és útjuk közben elütnek egy ijedt fiatal nőt, akit, miután az közli velük, hogy a férje meg akarja ölni, potyautasként felcsempésznek magukkal a hajóra.

Utána megismerjük a szereplők viszonylag szűk körét, a magot (ők vannak rajta a plakáton), pár családtagot, a vőlegényt és a saját és a hajós személyzetet (köztük pár gyanúsabb elemet), és kisvártatva a gyilkosságra is sor kerül, és kezdődhet a nyomozás, aminek nem csak az upstairs, azaz a gazdag réteg lesz a része, hanem a hajón utazó downstairs különítmény, hiszen átlagemberek is próbára akarják tenni magukat az új világban.

Az az igazság, hogy bár anno a Gyilkosság az Orient-expresszen című Agatha Christie-történethez hasonlítottuk a High Seas-t, egy nagy különbség van a két mű között: itt nincs nyomozó. Márpedig ő nagyon hiányzik. Illetve van a hajónak nyomozója, de azonnal látszik rajta, hogy egy sunyi, sikamlós alak, akiből nem hogy főhős nem lehet, de a világon semmit nem fog kideríteni.

Persze az egyik lánytestvér, mivel mondhatni tanúja volt a gyilkosságnak, elkezd vizsgálódni és kotnyeleskedni az elsőtiszt segítségével – majd kiderül, hogy mennyire fognak rájuk koncentrálni. (Annyiban biztos, hogy ki próbálják játszani kettejük és más duók romantikus feszültségét, szóval egy szappanos bukéra mindenképp érdemes számítani.)

A krimiszál megoldása szokás szerint valahol a múltban gyökerezik (tippre), így szép lassan megismerkedünk a karakterek előéletével, a gond csak az az egész nyomozgatással és a rejtéllyel, hogy a profi kriminéző számára megfoghatatlan, ugyanis az első gyilkosságnál, mivel nincs holttest, ezért csak feltételezni lehet dolgokat (és tudjuk, hogy mit jelent a holttest hiánya), a második haláleset indítéka pedig nem annyira a főrejtélyhez ad hozzá – márpedig ez így (egyelőre) vékony.

Rejtély azért van, de nem annyira “ki a tettes?”-szerű, ami kicsit visszavette a lelkesedésemet, ráadásul a tegnapi Slasher: Solstice után szeretném azt hinni, hogy kapunk egy érdekes sztorit, és nem csak arra megy ki a játék, hogy valamelyik, látványosan rosszban sántikáló, “tuti, hogy vaj van a fején”-figurára a végén ráhúzzák, hogy gyilkos, mert konspiratív gondolatokkal volt tele a feje. Jobb lenne egy komplexebb, nem annyira elcsépelt sztorit látni.

A spanyolok már korábban is bizonyították, hogy a korabeli körítés megteremtését rájuk lehet bízni, ebben tehát nincs hiba, bár megvalósítás terén komoly látványra nem kell számítani, hiszen inkább belső tereken játszódik a sztori, díszes termekben kabinokban, hajóhídon, gépházban – olykor pár fedélzeti esemény is van tengeres snittekkel, de nem ez a jellemző.

Mint írtam, korrekt volt a kezdés, nem sok mindent tudnék felhozni ellene (maximum a viszonylag kevés szereplőt, ergó ha közülük kerül ki a gyilkos, nem lesz nagy meglepődés – igaz, az 1×02-ben kapunk új arcokat, és sejthető, hogy a háttérfiguráknak komolyabb szerepe lesz később), tisztességes felütés, a hangulat adott, a potenciál megvan. A sztori abszolút átívelő, szóval egy 5 és fél órás filmként is kezelhető a nyolc rész, de szerencsére odafigyeltek a készítők arra, hogy minden rész végére valami cliffhangert biggyesszenek. (Bár, aki az 1×03 végén meglepődött, az nem krimiprofi.)

A gond az, hogy az első 45 perc történései után (gyilkosság, ennyi) minden további sóvárgás nélkül el is tudtam volna engedni a sorozatot, vagyis nem az tart meg, amit láttam (egyelőre sem a sztori, sem a karakterek), hanem a körítés és a műfaj által kínáltak, az ígéret. És mivel a kosztümös kriminél nem sok mindent szeretek jobban, így egyértelmű, hogy maradok. És majd kiderül, hogy megbántam-e.

Délelőtti videó 4.: Murdoch nyomozó rejtélyei 10. évad

2019. 05. 06. 11:55 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Kanada odavág,video

Pedig nemrég elég jól álltunk, de mára elértünk oda, hogy míg odakint a 13. évadot készítik elő a Murdoch Mysteries-ből, addig nálunk 2,5 év szünet után végre folytatódik a TV4-en a kanadai kosztümös krimi. De legalább folytatódik, nem? A tovább mögött a magyar nyelvű teaser promó.

Tovább...

Pilot-mustra: Ms. Fisher’s Modern Mysteries – 1×01

2019. 03. 13. 18:30 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Ausztrália megmutatja,kritika,pilot-mustra

Ez az új ausztrál sorozat nem csak azért indult előnnyel nálam, mert szeretem a kosztümös krimiket, hanem azért is, mert a Miss Fisher’s Murder Mysteries igen közel állt a szívemhez, még akkor is, ha a remek első évad után a könyveket javarészt hanyagoló 2. és 3. szezonra azért visszaesett a minőség. Az a sorozat véget ért, és miközben a mozifilmre várunk, befutott a 60-as években játszódó spinoff.

Phryne Fisher-t Peregrine Fisher váltja (Essie Davis-t pedig a zseniális Geraldine Hakewill, aki a Wanted-ben is nagyon szórakoztató), aki előbbi unokahúga. És aki természetesen botcsinálta magánnyomozói szerepben találja magát, miután egy női társaság (Adventuresses’ Club) feltölti taglétszámát, köszönhetően annak, hogy Phryne Fisher nyomtalanul eltűnik.

MS. FISHER’S MODERN MYSTERIES – 1×01 – 5/10

 

És az imént vázolt felállás elég hangsúlyos is, hiszen nem csak ad egy, az arra a korra jellemző haladóan feminista tónust a sorozatnak, hanem így a főhősnek sem kell pusztán saját magára hagyatkoznia a nyomozgatásai közben, hiszen mindig segítségül hívhat valakit a “nőkörből”, hogy szakértelmével támogassa meg az éppen aktuális gyilkos elkapására irányuló törekvéseket. (Bár mindez egyelőre csak néhány tagra korlátozódik.)

Az első részben egy modellt gyilkolnak meg egy divatbemutatón, és némi közjáték után indulhat is a kotnyeleskedés, amit persze a nőtársaság is támogat (még egy saját, különbejáratú Q-t is kap Ms. Fisher a kütyüivel), miközben az épp aktuális, korabeli szubkultúrát is megismerhetjük (a pilotban a divatvilágot, az 1×02-ben a tévét), szóval a korrajz is kap egy pipát. (Mindezt még némi álruhás beépüléssel és pár kalandos szituációval öntik nyakon, mint az eredeti sorozatot is.)

Azt mondanom sem kell, hogy Ms. Fisher a rendőrség rosszalló hümmögése mellett nyomoz, az ottani főnöknek nem csak az nem tetszik, hogy beleüti rá nem tartozó dolgokba az orrát, hanem az is zavarja, hogy nő – olyannyira, hogy a fickót konkrétan f*szkalapnak mutatják be, aki azt hiszi, hogy neki mindent szabad. Nem is tudom, hogy mikor irritált ennyire sorozatszereplő, remélem, hamar eltakarítják a képből. Szerencsére neki is vannak emberei, akik rendőri szövetségesként (és potenciális romantika alanyaként) kapnak majd szerepet.

Az az igazság, hogy nekem a Ms. Fisher’s Modern Mysteries sok. Mármint szó szerint. Úgy értve, hogy hosszú. Tudom, hogy a részeket dupla epizódokként lenne érdemes kezelni, szóval a szezon 4 darab másfél órás történetből áll, és vannak is sorozatok, amiknek a hosszabb játékidő jól áll, de (szigorúan a pilot alapján!) a Ms. Fisher’s Modern Mysteries nem tartozik ezek közé. Legalábbis az epizodikus krimi szálban biztos, hogy nincs ennyi.

Való igaz, hogy a Miss Fisher’s Murder Mysteries is ráérős és igen levegős volt, de a Ms. Fisher’s Modern Mysteries sokkal, de sokkal lazábban áll a feszességhez, amiért nagy kár. Szó se róla, így remek karakterpillanatokra van lehetőség, és Geraldine Hakewill-t iszonyat szórakoztató nézni ebben a szerepben (is), de pusztán jópofáskodás és vicceskedés kedvéért semmire sem szánnék 30 vagy 60 percet – nem véletlen, hogy a standup különkiadásokat is csak több adagban tudom végignézni.

Nyilván ebben a sorozatban nem csak áll valaki egy mikrofonnal, de valójában elég egyemberes a sorozat, így pedig még az is árt neki, amikor nem elég egyemberes, mert egy, maximum két kivétellel a többi szereplő közel sem olyan érdekes, hogy indokolja a rá szánt képernyő-időt, és ami nagyon sajnálatos, egyelőre a Peregrine-nek segítő rendőr sem érhet nyomába az eredeti sorozat Jack-jének.

Mivel a pilot valójában két rész volt, ezért akár azt is mondhatnám, hogy láttam már eleget a sorozatból, hogy felelőst döntést hozzak a kaszájáról, de lehet, hogy a cím miatt az 1×02 is megkapja az esélyt (UPDATE: Megkapta, 20-25 percig…). Amit, ha végignézek, akkor már a szezon felénél fogok tartani, de szerencsére bőven volt már példa arra, hogy valamit pár résszel a fináléja előtt kaszáltam el.

Previous Posts