login |

Search Results for ‘Fringe’

The Walking Dead. Lost. Fringe. És Day 5?

2018. 12. 18. 16:30 - Írta: winnie

4 comments | kategória: kampány

Nem tudom, hogy a megnevezett sorozatok mennyire apokaliptikusak vagy ‘recent’-ek, de a Rooster Teeth posztapokaliptikus szériáját, a Day 5-ot a DVD-s(?) megjelenés és/vagy a tévés premier alkalmából ebben a társaságban emlegeti az alant látható promóanyag.

Mivel tudom, hogy kedvelt műfaj a posztapok, és nemrég vettem észre, hogy lesz 3. évad, gondoltam, megemlítem még egyszer a sorozatot (itt a kritikám róla), aminek az első részét még mindig meg lehet nézni a YouTube-on. Ebben nem zombik öldösnek, hanem az alvás, szóval, aki életben akar maradni, annak nem szabad elaludnia.

Edinburgh Fringe – egy sorozatjunkie szemével – írta gromit

2016. 04. 28. 14:50 - Írta: vendegblogger

1 comment | kategória: Anglia lecsap,insider,találkozó

Akkor hallottam először a erről a rendezvényről, amikor komolyabban kezdett érdekelni kedvenc angol színészeim / humoristáim (Monty Python, Fry & Laurie) háttere, honnan indultak, milyen karriert futottak be addig – és valahogy mindig előkerült a Fringe. (Nem a sorozat!)

fringe-royalmile

A Fringe, pontosabban az Edinburgh Festival Fringe, a meghívásos Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál szélén és mellett indult 1947-ben, annak nem teljesen hivatalos alternatívájaként. Akkor még csak néhány színtársulat vett benne részt, de hamar népszerűvé vált, köszönhetően az Edinburgh-i Egyetem és diákjai szervező- és segítőkészségének, valamint Peter Cook és Dudley Moore Beyond the Fringe című műsorának is (ami ugyan a hivatalos fesztiválon szerepelt, nem is a Fringe-en).

Mára már hatalmas fesztivállá nőtte ki magát, Edinburgh népessége augusztusban lazán megháromszorozódik. Idén 313 helyszínen 3314 show volt látható, ami összesen több mint 50 ezer előadást jelentett.

fringe-uttabla A Fringe lényege, hogy nincs előválogatás, tulajdonképp bárki benevezhet, akinek kedve tartja. Így aztán óriási a kínálat, műfajilag bármilyen előadó-művészet belefér.

Habár eredetileg színházi fesztiválnak indult, ma már túlsúlyban van a komédia. A paletta eme kategórián belül is széles, lehet színi komédia, improvizációs vagy sketch comedy, standup, paródia, bármi, ami vicces (lehet valakinek).

Több ezer előadó jön itt össze, az amatőr szinttől a teljesen profiig, egyetemista társulatoktól világhírességekig. Sőt, sok ismert színész és humorista karrierje indult el a Fringe-en.

fringe-underbelly

Az első Comedy Awards-ot például a Cambridge Footlights egyetemi klub nyerte szkeccs show-jukkal, tagjaik között pedig olyanok volt, mint Stephen Fry, Hugh Laurie és Emma Thompson – mindez 1981-ben történt (az utókor szerencséjére pár hónappal később tévéváltozatot is készítettek belőle). Későbbi díjazottakból és díjra jelöltekből is lettek számunkra is ismert sorozatos arcok (pl. Dylan Moran, The League of Gentleman, Richard Ayoade).

A Fringe-en járva jó eséllyel láthatunk olyan előadót, akiből majd valamikor később lesz sztár, de a nagyok is előszeretettel ugranak el Edinburgh-ba.

Views of Fringe Festival and crowds, on Royal Mile (High Street), during the annual International Arts Festival, Edinburgh.. Image shot 2011. Exact date unknown....C74RN6 Views of Fringe Festival and crowds, on Royal Mile (High Street), during the annual International Arts Festival, Edinburgh.. Image shot 2011. Exact date unknown.

Sorozatos szempontból természetesen nem annyira koncentrált a Fringe, mint egy Comic Con, és nem csak mert ez majd’ 1 hónapig is eltart. A show-k nagyon különfélék, de pont ez a fajta változatosság garantálja, hogy mindenképp lehet találni sorozatos vonatkozásút is.

Lehet ez egy ismert sorozatos szereplő miatt (pl Jeffrey Holland (You Rang, M’Lord?) egyszemélyes Laurel & Hardy, avagy Stan & Pan-darabja). Vagy egy sorozat készítői miatt (a QI szerkesztői, John Lloyd, a Black Adder, a QI és sok más producere). Vagy egy híres sorozat paródiája, mint pl az egyszereplős One Man Breaking Bad, vagy a musicales I Need a Doctor, Thrones! The Musical, Winter is Coming Again. Vagy egy egész sorozatzsánert parodizáló improvizációs komédia (Murder She Didn’t Write, Upstairs Downton). Vagy egy sorozat rajongóira koncentrálva, What Would Spock Do?

fringe-whose Esetleg egy tévéműsor élő változata, minden nap más vendégekkel. (A Whose Line Is It Anyway? címet már amerikaiak birtokolják, de végül is mit számít a cím, ha tavaly az eredeti bandát lehetett látni élőben?)

Éjfélkor még a legkomolyabb vetélkedő is viccessé válik, főleg, ha a műsorvezető, a játékosok, de még a ketyegő óra is a fesztiválon másik show-ban fellépő humorista. Ez itt a Countdown c. vetélkedő élő változata, a számolós körben (ők hivatalosan használhatták a címet).

És ne feledjük, nem csak mi nézünk sorozatokat, úgyhogy bármelyik standupon vagy szkeccs show-ban előkerülhet valami sorozatos téma. Pár nap alatt is öten is poénkodtak például a Great British Bake Off-fal, az éves hírösszefoglalóban (NewsRevue) meg elhangzott egy dal a darálásról is (“Ne zavarj, Netflixet nézünk!”).

fringe-countdown

Én mindenképp szerettem volna egyszer elmenni a Fringe-re, és ha már ott vagyok, minél több mindent látni, megnézni, magamba szívni, és persze nevetni egy (sok) jót. Aztán a tavalyelőtti öt nap alatt annyira elkapott a fesztiválozás, úgy éreztem, ez is valami olyan, amire rá lehet szokni (de tavaly is csak öt napot vállaltam be).

Skócia nincs elérhetetlen távolságban tőlünk, aki szerint pedig drága mulatság (mert bizony az), érdemes figyelni a Half Price Hut napi ajánlatát félárú jegyekre, és az ingyenes kínálatból is bőven akad érdekesség (a kijáratnál illik bedobni valamennyit a kalapba).

Thrones-landscape

A Fringe nagy élmény, de fel kell készülni, hogy minden előadásra egyszerre engedik be a népet, előtte szépen sorba kell állni – kint, akár az esőben is. Ha pedig valakinek van valami jó ötlete, akár sorozatos, akár egyéb más témában, tulajdonképpen csak szervezés (és persze pénz) kérdése, és akár ő is felléphet a világ legnagyobb művészeti fesztiválján.

Fringe 9 nyelven

2016. 04. 05. 13:30 - Írta: winnie

12 comments | kategória: szinkron,video

(Előzmény posztok: nemzetközi House-szinkronok + The Big Bang Theory 9 nyelven)

Amikor 2012-ben eltettem megírásra ezeket a videókat (azóta van draftolva a poszt), akkor még aktuálisabb lett volna, de egyrészt a Fringe-re elég sokan emlékeznek, másrészt nem a sorozat a lényeg, harmadrészt meg szondázásra tökéletes, hátha kommentből kiderül, hogy vannak még hasonló szinkronvideók a neten.

A tovább mögött három videó a Fringe különböző nemzetközi változataiból összeállítva. Először Olivia és Peter egy jelenete sorban angolul, cseh nyelven, szlovákul, lengyelül, oroszul, olaszul, franciául, németül és végül spanyolul, majd a következő két videón jön Walter, végül Broyles és Nina.

Ugye nem csak én gondolom egyedül azt, hogy nagyon érdekes hallani egymás után azt, hogy egyes országok szinkronrendezői milyennek képzelték el saját nyelvükön a karaktereket. Ahány ország, annyiféle típusú Peter-t és Olivia-t kapunk. Tovább…

Rectify: kezdett a 3. évad – írta fringemiki

2015. 07. 12. 16:22 - Írta: vendegblogger

24 comments | kategória: kritika

Previously on Rectify: Daniel Holden 19 évet tölt halálsoron, mert állítólag megerőszakolta és megölte középiskolai barátnőjét. Egy új bizonyíték felszínre kerülésével aztán szabadlábra helyezik, a sorozat pedig itt kapcsolódik be a család történetébe. (Aki felhozná magát, annak 1. évados és 2. évados kritika.)

Be kell valljam, hogy az első évad remeklése után úgy éreztem, hogy a második etap tízrészessé való bővítése nem tett jót a sorozatnak. A tavalyi szezon kezdetekor olyan gondolatok fordultak meg a fejemben, hogy ez a sorozat Daniel nélkül nem az igazi és ezt a véleményemet továbbra is tartom. Hiába a sok remek karakter, a történet mozgatórúgója mégis Daniel Holden.

Aztán a 2. évad végére megint varázsoltak valamit, hogy a harmadik évadban visszatérjenek a jól bevált 6 részes recepthez. És az egyén önfelfedezéséhez. A tovább mögött apró spoilerekkel folytatom.

Tovább…

Rectify: az 1. évad – írta fringemiki

2013. 07. 16. 22:24 - Írta: vendegblogger

41 comments | kategória: kritika

A kritikusok körében a Sundance Channel Rectify című sorozata volt az év első felének leginkább istenített szériája. Nem könnyen fogyasztható darab, stílusa egy független mozifilméhez hasonlítható, de az évad végén nem marad el a “jutalom”. Legalábbis amikor az utolsó másodperc is lepergett az első évadból, néma csendben megvártam, míg eltűnik a stáblista, majd az elkövetkező 3 percben a fekete képernyőt bámultam.

Könnyekkel a szememben. Megcsinálták. De cefetül.

Előre kijelentem, hogy nem fogom bővebben taglalni a színészi játékot, teljesen felesleges lenne. A szereplők ugyanis egytől-egyig kiváló teljesítményt nyújtottak, irgalmatlanul nehéz lenne eldönteni, hogy melyikük végezte legjobban munkáját.

A sztoriról már több szónak kéne esnie, itt viszont nem vagyok egyszerű helyzetben, mert sokkal érdekes a cselekmények mögötti mozgatórugó. Persze az alaphelyzetet mindenképpen ismertetni kell: Daniel Holden 19 évet töltött halálsoron – nemi erőszak és gyilkosság vádjával ítélték el -, várva élete utolsó napját, egészen addig, amíg egy új bizonyíték felszínre nem kerül, és szabadlábra helyezik.

Itt álljunk meg egy pillanatra.

Képzeljétek bele magatokat egy ilyen helyzetbe. Nem kell feltétlenül nektek is embert ölni, de 19 évet kihagyni a rohanó világunkból elképesztően sok időnek számít. Egyrészt, a modern társadalom technikai vívmányaihoz hozzá sem tudnánk érni, teljesen elvesznénk ebben az egyre inkább gépiessé váló civilizációban. Másrészt pedig, ami igazán megterhelő lenne mindannyiunk számára, az pontosan ebbe a közösségbe való visszailleszkedés.

Komplett reszocializációra lenne szükségünk, amiben – köszönhetően az emberek inkompetenciájának – vajmi kevés segítséget kapunk. 19 évig gyakorlatilag soha nem kerültünk ki a fehér szobából, emberi kapcsolataink zömét a vastag börtönfalakon keresztül tartottuk fenn.

Hogyan lehet mindezek után visszatérni a szülővárosunkba, ahol – ha még nem lenne elég problémánk – mindenki elítélően néz ránk? Az egész életünk meg van bélyegezve, nem csak magunknak okozunk szenvedést, hanem a családunknak is, akikre olykor-olykor ferde szemmel nézünk, hiszen képtelenek vagyunk összekötni a szálakat. Egyszerre ekkora mennyiségű és tömegű vizuális, valamint audiális hatás szimpla sokklöketként terít le minket a lábunkról.

Aztán ott van a másik véglet. Az egyetlen – talán – tömegtájékoztatási eszköznek nevezhető tárgyunk az a könyv volt, ebből ismertük meg a körülöttünk sürgő-forgó természetet.

Látunk. De nem ám úgy, ahogy egy hétköznapi ember. Nem, dehogy. Felfedezzük azokat az apró részleteket, amelyeket más már magától értetődőnek vesz. Ugyan a sorozat ezt nem tolja az arcunkba, de a főszereplő alapos vizsgálatával felfigyelhetünk az egzisztenciális én tétovaságára, amint tudat alatt is a visszailleszkedésre törekszik.

Danielen kívül más szereplőt eddig nem emeltem ki konkrétan, gyűjtőnéven családként hivatkoztam rájuk. Ha valakit mégis muszáj megemlíteni, az Teddy. A mi kis Teddy barátunkat az élet olyan arcberendezéssel áldotta meg, hogy már első pillantásra – különösebb fiziognómiai vizsgálat nélkül – bevernénk a képét, hát még ha hozzávesszük elviselhetetlen személyiségét.

Csakhogy aztán kicsit elmélázunk. Azon, hogy mit és miképpen mondott. És ekkor ötlik először az eszünkbe, hogy ez a Ted lehet, hogy nem is annyira hülye. Mármint, honnan is tudhatnánk, hogy Daniel valójában nem ölte meg a középiskolás barátnőjét? Nyilván egydimenziósnak tűnhet a karaktere, de a mondandója mögött abszolút megalapozott, vagy legalábbis annyira megalapozott feltevések állnak, mint hogyha az ellentétjét állítanánk.

A hat kis fejezet egyértelműen legjobb jelenetét is az ő kettejük dialógusa szállította. Az a párbeszéd a pályán, amikor az ember beleborzong, és elkezd kétkedni az addig ártatlannak hitt báránykában. Mélyen belenéz a szemébe, miközben a rácsok mögötti élet egy legborzasztóbb élményét tárja elénk.

A Rectify számomra azt az érzést adta át, mint mikor egy jó regényben teljesen elmerülök, és észre sem veszem, már el is telt… mondjuk 42 perc. Akarva-akaratlanul is elemezzük Daniel viselkedését. Vajon ő követte el a gyilkosságot? Képes lenne rá? Mi volna az indítéka? Figyeljük, hogyan beszél, miképp viszonyul a többi emberi lényhez, miközben azt is látjuk, hogyan küszködik a családja a felgyülemlett stressz ellen.

Majd szépen lassan összeáll a kép, kibogozzuk a szálakat, és a végére minden a helyére kerül. Ezzel ugyan még egy kicsit várnunk kell, de tény: a Rectify piszok erős alapokat helyezett le. Most már csak reménykedhetünk, hogy az épület többi része is legalább ilyen stabil lesz.

Fringe-összes

2013. 02. 08. 13:11 - Írta: winnie

8 comments | kategória: dvd

Íme a teljes sorozat gyűjtődoboza, a kis képeken pedig az egyes évadok pakkja. Így változtak.

Délelőtti videó 1.: Fringe

2013. 01. 28. 10:44 - Írta: winnie

22 comments | kategória: video

A Fringe szereplői mondanak köszönetet a tovább mögötti videóban a rajongóknak. Az ilyet mindig jó látni.

Tovább...

Így ért véget a Fringe

2013. 01. 19. 21:22 - Írta: winnie

24 comments | kategória: video

Ha vannak olyanok, akik kiszálltak már a Fringe-ből, de érdeklik őket a sorozat utolsó percei, azok a tovább mögött megnézhetik ezeket. A többieknek nem tudom, mennyit mond, de tippre nem olyan befejezést akartak, amiről évekig beszél az internet. A finálé kritikája és kibeszélője itt.

Tovább...

Fringe: vége az 5. évadnak. És a sorozatnak is. – írta darkspell

2013. 01. 19. 18:18 - Írta: vendegblogger

132 comments | kategória: 2012/13 finálék,kritika

Szépen lassan elfogyott a Fringe utolsó évadja is (az elejéről már olvashattatok nálunk itt és itt), és sajnos azt kell mondanom, hogy olyan nagyon nem fog hiányozni. Legalábbis az utolsó két évad alapján semmiképpen sem. Azt hiszem, most már kerek perec kijelenthetem, hogy amennyire ütősnek tűnt az előző szezon végén belengetett új irány, annyira nem sikerült végül kihasználni a jövőben rejlő lehetőségeket.

Őszintén szólva nem igazán tudtam, mit lehet majd kihozni a kvázi-posztapokaliptikus világból, de végül ez lett a legkisebb gond az egésszel. A világ – legalábbis számomra – működött, még ha volt is pár betegsége. A sztori másik fele, a “terv” azonban rém gyenge volt, és erre sajnos az egész évadot felölelő kazetta-vadászat csak még jobban rányomta a bélyegét.

Nem volt persze könnyű dolguk a készítőknek, hiszen egyszerre kellett bemutatni a jelent, azaz, hogy mi minden változott, milyen most a világ, s a múltat, azt miképp jutottunk el idáig. Ráadásul még a cselekményt is görgetni kellett előre – és egyszerűen csak elvérzett az egész.

A finálé is valami grandiózus zárásnak volt beharagozva – de hiba csúszhatott a gépezetbe, mert hozzám már csak a “zárás” része jutott el. Igaz, hogy az is tartott vagy másfél óráig, miközben csak lazán egymás után pakolt jelenetek sorát láthattuk, általában kínos nyögvenyelősséggel és egy utolsó résznek megfelelő mennyiségű műkönnyel. De legalább kiszámítható és nagyrészt unalmas volt.

A tovább után válogatott spoilerekkel fogok támadni az évadot és a finálét tekintve, szóval csak óvatosan a hajtással. Tovább…

A Fringe főcímeiről – írta secret

2013. 01. 18. 21:30 - Írta: vendegblogger

34 comments | kategória: insider,kritika

Fogalmam sincs, hogy kit mennyire foglalkoztatnak a “hogyan?”-ok a főcím-készítésen belül, vagy ki mennyire megszállott intró-áttekerő, én mindenesetre előbbi kategóriába tartozom, és a Fringe-főcímek azok, amelyek igazán megfogtak. Főleg azért, mert dinamikusan változnak, és egy-egy adott epizód miatt is deformálhatóak. De vajon ki készítette őket, és hogyan?

A fickó neve Andrew Kramer, azonban hogy megértsük a munkáját, tudnunk kell, hogy ezek az intrók az úgynevezett Adobe After Effect programmal készülnek. Ez nem feltétlenül egy vágó program, sőt! Legfőképpen utómunkálatoknál alkalmazzák, gondoljunk csak az Avatarra, mint kirívó példára – Cameron csapata rongyosra használta. De nem csak ő, hiszen a Game of Thrones vagy a The Walking Dead epizódjaiban is használják. Az összes, CGI-nak hívott effekt ebben a programban készül el.

Ezt a programot pedig a Kramer pedig nem csak használja, hanem fejleszt is rá. Például a J. J. Abrams munkáiban lépten-nyomon felbukkanó lens flare-effekteket mind-mind Kramer által készített pluginokkal rakták a végleges változathoz. Kramer ugyanakkor foglalkozik mással is – csapata különböző robbanást, omlást, füstöt és óriási lángokat ábrázoló jeleneteket vesz fel egy stúdióban, amiket később egy jelentős összegért cserébe bárki belerakhat saját filmjébe.

A Fringe-főcím elkészítésére tehát őt kérte fel J. J. Abrams, Kramer pedig le sem tagadhatná az intrót, bár valószínűleg nem is akarja. Természetesen a főcím rendkívül összetett, de akad néhány tutorial, melyekből egy-egy eleme nagyjából megalkotható. Ilyen technikával készül például maga a Fringe-logó, amikor sok kis részletből egy nagyobb rajzolódik ki.

A formákkal gyakorlatilag nem érdemes foglalkozni, mindössze pár kattintás a programban és simán változtatható a végső kimenetel. Illetve itt használ nagyon sok ún. particle-effektet, és manipulálja a fókusz távolságot. Ettől hasonlítanak a részletek inkább egy átlátszó körlapra, mintsem saját magukra. Az intró első pár másodpercében láthatóak a legjobban azok a kis fekete úszkáló pöttyök –  azok mind ilyen technológiával készültek, csak kicsit mutálva.

A Fringe-főcímek az évek során sokat változtak. Például lehet, hogy észre sem vette az ember, de a szövegeket néhol kicserélték és belekerült egy Observers are here-felirat is, a hetedik és a nyolcadik másodperc közé. Egyébként a nagy bevillanó fény is lens flare-technika, itt található egy demó róla.

Ugyanakkor néha radikálisabb változtatások is történtek, lásd a retró főcímet 1985-ből. Kramer blogján olvasható, hogy a producerek kérték fel ismét a főcím elkészítésére, olyasmit akartak Abramsék, ami passzol a 80-as évekhez. (A teleportáció és telekinézis szavakat például lecserélték klónozásra és személyi számítógépekre, hogy még hitelesebb legyen.) Elmondása szerint sokkal nehezebb volt egy ilyet legyártani, mint bármi mást, hiszen kínosan ügyeltek arra, hogy véletlenül se legyen túl modern. Ugyanakkor annyira alapszintű dolgokat használ, hogy tutorial egyáltalán nincs is rá. De például ebből az epizódból feltöltött egy kisebb illúzióromboló videót ide.

A legutóbbi nagy váltás a 4×19 főcímében történt – Kramer a linkelt videóban pár másodpercben meg is mutatja, milyen technikákat használt az intró elkészítéséhez. A zöld háttér lételeme a filmiparnak, ráadásul nem is gondolnánk, hogy az új főcím elején robbanó gomb valójában nem is effekt, hiszen egy közönséges izzó is képes rá. Illetve hogy három ember is elég ahhoz, hogy ezer legyen belőlük. Rendben van, ez utóbbi azért elég közhelyes húzás – és költséghatékony.

Abrams további filmjeiben is gyakran feltűnik Kramer munkája. A Star Trek és a Super 8 esetében Kramer is melózott a vizuális effekteken. Az Alcatraz-ban bár nem vagyok teljesen biztos, de néhány tipikus jel a sejtésem megerősítésére utal.  Elég megnézni az Alcatraz- és a Fringe-feliratot, s látni, hogy a háttér is nagyon hasonló, és a feliraton alkalmazott textúra is Kramer sajátjának tűnik. (Csak jelzem, hogy a Person of Interest főcímét is Kramer készítette. Átigazolóban van a CBS-hez? Vagy az NBC-hez – ld. a Revolution intrója.)

Akit érdekel a téma és szívesen belevágna valami hasonlóba, nyugodtan kipróbálhatja az Affter Effect 30 napos próbaverzióját. Kramer blogján több mint 130 tutorial található, melyek elégnek bizonyulhatnak a kezdő lépések megtételéhez. Én például ezek alapján haladtam egy pár hónapig és egész normális, vállalható dolgokra lettem képes.

Finálé előtt: Fringe

2013. 01. 16. 13:15 - Írta: winnie

60 comments | kategória: kampány,video

(Bevállalna valaki (vagy valakik) vendégkritikát a zárásról? Nálunk csak Desmond tartott ki az 5. évadig, de ő is lemaradt, és kár lenne kibeszélési lehetőség nélkül tölteni a hétvégét. Persze, ha nem, akkor is csinálok egy posztot. És ha esetleg az utolsó jelenetet is kivágja valaki belőle, hogy kirakhassuk, azt is megköszönjük. A magunk módján.)

Fate can be changed.

A Fringe nézettsége már nem igazán mérhető (bár, mondhatnám azt is, hogy kint többen nézik, mint a Dexter-t, relatív az egész), de biztos vannak, akik várják a finálét, amely dupla lesz. Úgy dupla, hogy egy napon adják le, de egyébként lehet, hogy 2 rész – bár valójában nyilván összefüggőek lesznek. A két rész címe: Liberty és An Enemy of Fate, egyébként.

Van egy plakátunk a záráshoz, a tovább mögött egy rövid és egy 2 perces, “mozis” promónk – vélemény? S mielőtt még a finálé minősége elhomályosítaná az érzékeket, ejthetünk pár szót arról, hogy ki mit vár, illetve, hogy milyen volt az évad. (Számomra egyébként nagy csalódás, hogy bár az 5. évadra végképp csak a fanatikusok tartottak, mégis rengeteg a negatív hang. Nem a negativitás a csalódás, hanem az, hogy a készítők megint mintha mellélőttek volna.)

Lehet, hogy istenkáromlás, de felteszem a kérdés (és nyugodtan leköphettek): túlértékelt sorozat a Fringe? Mármint a nézők szerint.

Tovább…

Fringe – 5×02: In Absentia

2012. 10. 09. 22:45 - Írta: Desmond Wallace

29 comments | kategória: kritika

Elég feledhető epizóddal folytatódott az Fringe záró évadja, márpedig ha a folytatás is ennyire semmilyen lesz, akkor bajok lesznek. Őszintén szólva nem is hiszem, hogy most túl sok kibeszélni való lenne. Persze volt egy nagy pozitívuma is a résznek, de erről csak a kép után és a tovább nyilatkoznék.

Tovább…

Previous Posts