• Mai magyar premier: Clifford, a nagy piros kutya (mozi)
• Premier: Full Custom Garage S7 + Finálé: It’s Always Sunny in Philadelphia S15 (vendégblogger?), Sistas S3, Still a Mystery S4, Flipping Showdown S1, Clash of The Cover Bands S1, Garage Squaf S11, Red Table Talk S4 + volt The Challenge Reunion + The Masked Singer-különkiadás + Reno 911!: The Hunt For QAnon + Elite Short Stories: Patrick
• Teljes évados premier: DreamWorks Dragons: The Nine Realms S1 (Peacock), Bable Bop! S1 (Peacock),
• Új a magyar Netflix-en: Mr. Robot S1-S4
• Magyar premier – HBO GO: 01.08 A boszorkányok elveszett könyve (A Discovery of Witches) 3. évad
• Magyar premier – HBO GO: 02.28 Megszállottak viadala (Killing Eve) 4. évad
• Magyar premier – Netflix: 01.01 Szerelem rendelésre (Plan Coeur / The Hook Up Plan) 3. évad
• —
• A Variety listája 2021 legjobb sorozatos alakításairól, most nem írom le egyenként, hosszú lenne.
• RZA produkciós cége, a Xen Diagram Media elkezdett dolgozni a Jim Jarmusch-féle film, a Ghost Dog: The Way of the Samurai (itthon: Szellemkutya), sorozatos változatán, ami egy ősi szamurájkódex alapján élő bérgyilkosról szól.
• Új sorozat: Litvinenko – ITV és Viaplay, angol, készítő: George Kay, főszereplő: David Tennant – Alexander Litvinenko-ról, aki a KGB-nél dolgozott, valamint polóniummal való megmérgezésének ügyéről, amin 10 évig dolgozott a Scotland Yard. És a feleségéről, aki mindent megtett, hogy a britek hivatalosan beismerjék az oroszok közreműködését a merényletben. További szereplők: Margareta Levieva, Mark Bonnar, Neill Maskell,
• Pilotszkript: Londongrad – HBO, készítő: David Scarpa, executive producer-főszereplő: Benedict Cumberbatch – Alan Cowell könyve, a The Terminal Spy alapján, Alex Litvinenko-ról, egy 2006-ban London városában  megmérgezett KGB ügynökről.
• A DC Thomson és a Beano Studios közösen elindított a Emanata Studios-t, ami klasszikus angol képregényes karakterekről fog tévésorozatokat és filmeket készíteni  olyan képregényekből, mint a The Beano, a The Dandy vagy a Commando, és már szerződései is vannak, többek között Jerry Bruckheimer, valamint Will és Jada Pinkett Smith produkciós cégével. Előbbi, mint tavaly kiderült egy élőszereplős Dennis The Menace (Dennis, a komisz) dramedyn dolgozik, a Westbrook Studios pedig egy high concept drámán a The Amazing Mr X alapján.
• Thora Birch kiszállt a Wednesday című Tim Burton-ös Netflix-es Addams Family-sorozatból, hazautazott családi okok miatt a román forgatási helyszínről. A hírek szerint jelenetei nagy részét sikerült rögzítenie, a helyére nem fognak más castingolni.
• A CBS pilotszkriptet rendelt be a svéd Heder című dráma adaptációjához.
• A The Book of Boba Fett 7 részes lesz.
• Az HBO Max 12.26-án Insecure: The End címmel ad kísérő interjús műsort a befejeződő Insecure-hoz.
• Készül a Younger ukrán adaptációja.
• A Netflix, az Amazon, a Disney+ és az Apple TV+ szerződést írt alá a francia tévés hatósággal, mely alapján… éves bevételük 20%-át fordítják francia tartalmakra.
• Az And Just Like That… premierje HBO Max-es sorozatos nézettségi rekordot hozott 24 órás intervallumban. És all time top10-es a nyitány a platformon, mindössze pár mozifilmes premier előzi meg.
• A Spectrum Originals-premier George & Tammy-t John Hillcoat fogja rendezni.
• A The Good Doctor 5. évadja csak tavasszal folytatódik az ABC-n.
• Az IMDb Tv berendelte a Leverage: Redemption 2. évadját.
• Az HBO berendelte a We’re Here 3. évadját.
• Jason Tracey, a CSI showrunnerje beszél az évadzáróról.
• A Succession fináléjáról beszélnek: Jesse Armstrong + még egy (készítő), Brian Cox (Logan), Sarah Snook + még egy + még egy (Shiv), Matthew Macfadyen (Tom), Harriet Walter (Caroline), J. Smith-Cameron (Gerri),
• Vendégszerep: Carl Lumbly – SWAT, Kyle Howard – The Neighborhood,
• Állandó szerep: Park Hae-Soo – koreai Money Heist (Netflix), Tom Weston-Jones, Maxim Ays, Frank Blake, Alexander Vlahos, Ben Lloyd-Hughes – Sanditon S2,
• Interjú: Daniel Dae Kim (Matthew Ryker – The Hot Zone: Anthrax), Pauline Chalamet (Kimberly – The Sex Lives of College Girls), Devery Jacobs és Dallas Goldtooth (Elora és Spirit – Reservation Dogs), Leonard Robinson (Taurean – Insecure),
• A FilmJUS Alapítvány 2021. évi forgatókönyv/filmterv előkészítési pályázatának nyertesei tévésorozatos kategóriában itt olvashatók. Kormos Anett és Goda Krisztina Durica Katarina A rendes lányok csendben sírnak című könyve alapján dolgozik szkripten, + Elek Judit: Kinek az erdeje, Szabó Iván: A nagy per, Liter Zsófia és Kalmár Lalita: Vizezett kakaó, Kocsányi András: Fekete szemek, Cseh Judit-Ottroba Anna- Kiss József-Patkó Csaba: Éjféli havazás. Nyilván a többséget passzolom, és jó eséllyel nem is lesz belőlük semmi. Ahogy nézem, 2016 óta egyik támogatott sorozatterv sem valósult meg.
• Új sorozat: Reasonable Doubt – Hulu, készítő: Raamla Mohamed, executive producer: Kerry Washington és Larry Wilmore, főszereplő: Emayatzy Corinealdi, egy zseni és rettenthetetlen ügyvédről, akinek ugyan etikához való hozzáállása kérdéses, és a törvényt is olykor meglehetősen vad módon értelmezi, de minden esélyt megragad annak érdekében, hogy ügyfelét megvédje
• Új sorozat: The Orbital Children – Netflix, japán, 6 rész, anime, készítő: Mitsuo Iso, egy, 2045-ben, a fejlett mesterséges intelligencia és az űrutazás idejében a Földön és a Holdon született gyerekekről, akik találkoznak egy űrállomásra tett kiránduláson.
• Pilotberendelés: Belated – FX, készítő: Peter Tolan, eltérő generációk barátságáról, a középpontjában egy nemrég melegségét felvállaló 40-es férfi és egy 17 éves transz fiatal, akik barátsága mellett a férfi ex felesége és gyerekei keresik az új életük rendszerét.
• Meghalt Jason Hitch (90 Day Fiancé).
• Berendelésre került pár Fox-os napközbeni műsor: a Jay Leno-féle You Bet Your Life című vetélkedő 2. évadja, valamint a 25 Words or Less, a Dish Nation és a Divorce Court következő szezonja is.
• Az Awesomeness TV kontentkészítői realityverseny, a Next Influencer a 3. évadját 01.13-án már a Paramount+-on fogja megkezdeni.

– Hey, Sophie, come on. Say it.
– You know you have to.
– Let’s go steal a stolen Rembrandt!

Megspórolom az itthon Lépéselőnyben címen ismert rablós-átverős (anno ezt az erőltetett magyarítást találtam ki a heist műfajára – legalábbis szeretném ezt hinni, mert ha 2006 előtt más is használta, akkor nekem is pont ez jutott eszembe) sorozattal kapcsolatos véleményem hosszas ismertetését (hmm, azt hiszem, hogy elég sokat kritikát írtam róla, szóval), röviden egy jól induló, de hamar guilty pleasure-ré váló limonádéról van szó, ami a közelébe nem ér sajnos a műfaj (talán) csúcsát képviselő Hustle-nek. (Oké, a szívemhez valójában a 80-as évekbeli, hamarkasza és lenézett Mission: Impossible áll legközelebb szentimentális okokból, hiszen gyerekként vallásosan felvettem és rengetegszer megnéztem a Szupercsoport epizódjait.)

De aki utóbbi 8 szezonján túl van, az szerintem nem sok olyan heist szériát talál, ami sokat élt volna, szóval jobb híján én is lelkesedtem azért, hogy felélesztésre került a Leverage. Ráadásul egy, vagyis másfél híján az eredeti szereplőkkel – Timothy Hutton helyére Noah Wyle érkezett, míg az azóta azért prémium(abb) sorozatokban szereplő Aldis Hodge által alakított Hardison-t (aki azért megjelenik az első részekben) leváltja egy rokona.

LEVERAGE: REDEMPTION – 1×01 – 6/10

Az első szezon az egyben kiadott első 8 résszel debütált pár napja Amerikában az Amazon ingyenes digitális platformján, az IMDb TV-n annak első saját sorozatként – itthon inkább tévés premierre lehet esélye, de egyelőre nem tudni, hogy lecsapott-e rá valamelyik hazai csatorna. A szezon második fele valamikor ősszel válik elérhetővé, és az az igazság, hogy nem is bánom a teljes(fél)évados kezdést, mert az epizodikus műfajban nincs semmi “nyomás” az emberen, hogy siessen a részekkel, nincs spoilerveszély, így (pár) naponta le tud szaladni egy-egy epizód.

A sorozat (egy tök felesleges flashforward után) valós időben veszi fel a fonalat, amikor is a régi csapat tagjai más utakon járnak, bár még mindig össze-összeröffennek. A rész elején gyorsan felhoznak minket, hogy éppen mit csinálnak az életben, mi pedig megtudjuk, hogy (amellett, hogy franchise-módra amolyan Leverage: International-ként (SPINOFF-ALERT!) már 12 rablócsapatot irányítanak világszerte), hogy Nate meghalt egy éve.

Nyilván az egykori főnök halála leginkább a vele együtt lévő Sophie-t viselte meg legjobban, és a csapat, hogy kirántsa őt az szomorkodásból, némi figyelemelterelés gyanánt felajánlja neki, hogy meglovasíthatnának valami műkincset egy képtárból. Fel is készülnek a festménylopásra, azonban akció közben felfedezik, hogy más is rabolni igyekszik. Pont ugyanakkor és ugyanott.

Ennek köszönhetően találkoznak egy ügyvéddel, aki egy gonoszgazdagembernek dolgozik, és a maga botcsinálta módján próbál jó útra térni hosszú évek rossz útját követően, a csapat pedig úgy dönt, hogy besegít neki a bosszújában, és mindez egy új és (remélhetőleg) hosszú barátság kezdete lesz, hiszen idővel ő veheti át a főnök/stratéga pozícióját, már persze akkor, ha sikerül belenőnie a szerepbe a nagy vezeklés közepette.

So many vents.

Mondanom sem kell, hogy összességében a sorozat tehát ott folytatódik, ahol abbamaradt, szinte semmi sem változott, konkrétan a készítők versenyt is űznek abból, hogy mi mindent tudnak megidézni a múltból, vissza-visszakacsintanak szituációkra, karakterjellemzőkre (Parker és a szellőzőaknák überaranyos) és dumákra, mindössze annyi történt, hogy a karakterek pár évvel idősebbek (és profibbak) lettek, a világ pedig tovább fejlődött az elmúlt fél évtizedben, így lehetőség nyílik új típusú trükköket is bemutatni, például a 3D-s nyomtatás, valamint a hackerkedés helyett is a közösségi média babrálása fog menőnek számítani.

A premier, a kései évadoknak megfelelően nem hoz igazán nagy fineszességet, az ötletesség továbbra is csak visszafogott szinten van jelen (ezt igazából sajnálom, mert nekem a heist műfajban mindig a csavarok jöttek be a legjobban, amikor a célponttal együtt a nézőt is megvezetik – meg persze az, amikor a legvégén a nyakon csípett gonosz előtt a csapatot látva összeáll a kép, ez volt a Mission: Impossible-ben is a kedvencem), leginkább a fő rablásra összpontosítanak, apró ötletecskékkel, de szerencsére a második részben már több kisebb átverést is bemutatnak, ami mindig növeli a szórakoztató faktort, főleg, amikor szerepet játszanak a karakterek és álcát öltenek.

Aki nézte és szerette az eredetit, annak ez a változat (egyelőre) kötelezőnek tűnik, nem nagyon tudom elképzelni, hogy őket ne fogná el a nosztalgia, kizárt, hogy Timothy Hutton hiánya olyan sokat nyomjon a latban, bár tény, hogy a Hardison-Eliot dinamika hiányozni fog az 1×02 után. Aki nem ismerte az eredetit, de szereti a rablós-átverős műfajt, annak pedig érdemes esélyt adnia neki, ha nem tud hozzájutni a Hustle-höz, illetve a korai szezonokhoz. És azt is kétlem, hogy a karakterek előzetes ismerete olyan sokat számítana, de ez nyilván csak megérzés, konkrét tapasztalat híján.

Ja, és a platformnak köszönhetően inkább 50 perc felé közelít a részek hossza, ami ugyancsak jó hír lehet a karaktereket kedvelőknek, szóval nincs miért késlekedni!

(A nyári félévad kritikáját már korábban megkaptuk, s gondoltam, hogy a téli Leverage-részeket vezetem fel majd a kirakásával, de bealudtam sajnos, hiszen most folytatódott a sorozat és még promókat sem raktam ki, szóval az írás még a nyári 10 részről szól – elnézést mindenkitől és főleg Casey Novak-tól! – winnie)

Igaz, nem most volt már a finálé, hanem szeptemberben, de november 27-ig fellélegezhetünk, kiheverjük a sokkot, amit eddig ez az évad okozott, és újult erővel belevágunk a folytatásba! Pedig összességében nem is volt olyan rossz ez a 10 rész, mint amilyenre az első alapján számítottam: gyengén indult, (bár az 5×02 már a jó határát súrolta, aztán megint visszaesett a minőség), majd volt pár közepes epizód, és a vége felé magukra találta.

Ha nem is 1.-2. évados szinten táncolt a Leverage, de határozottan élvezhető részekkel zárult a nyár. A tovább mögött részletesebben, minimális spoilerrel folytatom. Tovább…

Igen, elkezdődött.  És ezen a mondaton kívül nagyon nehezen tudok újat, vagy egyáltalán bármit mondani a Leverage 5. évad nyitányáról. Új évad, új helyszín, ugyanazok a szereplők és ugyanazok a hibák, amikbe a 3. évad óta előszeretettel belesétálnak a készítők: összecsapott, elrugaszkodott sztori, kicsit sem elegáns megoldás, és a nagy átverést nem a végén leplezzük le, hanem minden egyes mozdulat után, de minek, hisz még a kevésbé rutinos néző is rögtön levágja, hogy hogy történt a dolog valójában. (Ha az első rész első 20 percében kinyírják az egyik főszereplőt, akkor az vajon tényleg meghalt-e?)

Régen – igen, most elkezdem a “régen mennyivel jobb volt”-vonalat – legalább minimális realitása volt annak, hogy a főgonosz arra sétál, amerre a csapat terelgeti, de egy ideje, és ebben a részben is az volt az érzésem, hogy a kereskedelmi adókon a délelőtti telefonos jósasszonyok nagyobb magabiztossággal beszélnek a levegőbe, mint ahogyan itt egy-egy terv felépül. Pedig nézettségben szép számokat hozott.

A tovább mögött folytatom, spoilerekkel.

Tovább…

Jelentem, sikerült. A gyenge 4×01 után megelégeltem az aranyos vergődést (hangsúly a vergődésen!), s ahogy ígértem, kiszálltam a sorozatból, de most visszajöttem, hogy csekkoljam a téli kezdést. A labda nálatok: miről maradtam le? Milyen volt összességében az évad első fele, vagy akadtak-e kiemelkedő rész, akár az átverésre, akár a karakterekre koncentrálva? A 4×10 amellett, hogy jobb volt utána a szám íze, mint a 4×01 után (az osztályzat hasonló, 4-5/10 elfogultsággal), továbbra sem hozta a régi fílinget, a Hustle-nek pedig még az utóízét sem tudja sajnos megidézni.

Szokás szerint kicsit amatőrke volt az epizód, hiába jó ugyanis némelyik színész, ha a többiek túljátsszák szerepüket és az unásig ismert manírjaikat kapják elő. Kár ezért. Maga az átverés is nagyon le volt korlátozva (az alaphelyzet abszurdsága most nem érdekelt, most ez jutott eszükbe), akadt benne korrektebb csavar, de azt is lehetett látni, hogy mi lesz, csak a mikéntje okozhatott meglepetést.

A nagyobb gond, hogy régebben sokkal alaposabban voltak megtervezve az átverések, most viszont, és tudom, hogy ettől el kéne tekinteni, de baromi esetlegesek, tele vannak ki nem számítható dolgokkal, amikre egyszerűen nem lehet bazírozni, ha az ember biztosra akar menni – Mickey Bricks ilyenkor már a fejét fogná. Márpedig a csapatnak ez a célja, csak éppen az írók nem támogatják meg őket jobb stratégiával. Persze esetlenség ide vagy oda, a karakterekért tovább nézhetném, de… nem hiszem, hogy érdemes lenne. Még a jónevű visszatérők és a belebegtetett átívelése ellenére sem. Majd szóltok, jó? Akár itt, akár a legjobb epizód kérdés kommentjeinél.

Az nem újdonság, hogy nagyjából úgy vagyok a Leverage-dzsel, mint human apánk a Burn Notice-szal. Majdnem az egész 3. évadot végighisztiztem, hogy így meg úgy zuhan a Leverage színvonala, de persze a nagy szünet után újult erővel vágtam a 4. évadba. Nem mondom azt, hogy koppantam, nem volt annyira gáz rész a 4×01, de ettől még érdekes sem. 5/10? Inkább 4,5.

Pedig a készítők megpróbálták kirántani a csapatot a megszokott körülmények közül, kaptak maguk alá egy havas terepet, ami jól is nézett ki, kár, hogy minden más a “semmi extra” kategóriába esett. Az elején rámutattak a főgonoszra, akiről kvázi nem is tudtam, hogy mit csinált, mert csak annyi maradt meg benne, hogy meg kell szerezni egy halott ember cuccát. (Vicces volt, hogy mikor notebook-ot kerestek, én azt hittem, hogy számítógépet, de kiderült, hogy jegyzetfüzetet.)

És amikor ennyire nincs kialakítva az érzelmi kapocs (a rosszfiú jó fej, aki segítséget kér, az meg idegesítő), amikor ennyire csak magára a feladatra van lebontva a sztori, akkor nem lehet azon csodálkozni, hogy a néző figyelme is lankad. Ehhez még hozzájön az is, hogy megint nagyon kemény heist-húzások voltak benne (ezeket szokták flashback-elni, a poént elmagyarázandó), némi mobiltelefonozás, és a végén egy, elismerem ravasz tárgycsere, de ennyi nem elég a műfajban. Kvázi két kézmozdulat volt az egész rész esszenciája, egyébként meg csak “Damn it, Hardison” és tsai.

Nem tudom, hiányzott a részből a katarzis, ami az efféle sorozatoknál elkerülhetetlen, mindig jó, ha kiemelik azt a pillanatot, amikor a rosszfiú rájön, hogy mennyire átverték. A Leverage mostanában ezt sem adja meg. Mondom, nem volt rossz a start, de szerintem most már kiszállok, mert kell a francnak közepes sorozat.

Let’s go steal a country.

A készítők eredetileg 10+6-os szezonra készültek (nyári – téli megoszlásban), s ez változott részről-részre, hogy a teljesen abszurd 13+3-as verzió legyen a végleges. A nyári fináléról már írtam pár hónapja, így most a karácsonyi random epizódról és a kvázi dupla fináléról kellene. A finálé dupla volt ugyan, a főellenség személye is összekötötte a két részt, de egyébként két különálló epizódról van szó.

Hol is kezdjem? Ott, hogy nem kéne erőltetni ezt a 16 részt évente, mert bőven elég lenne a 10 is? És szerintem itt be is fejezem, mert akkor lehetne évente 1 nagyon jó és/vagy ötletes, plusz 3-4 jobb rész, ami miatt továbbnézhetném a sorozatot, de egyszerűen döbbenetes volt az a fantáziátlanság, amit az írók a mostani trióban produkáltak – főleg a dupla finálé volt szinte teljesen meglepetés meg heist-mentes, pedig heist-sorozatról beszélünk, nem?

Esetleg azt is hozzáteszem a részek számának csökkentését indítványozó sirámomhoz, hogy ha lehet, hanyagolják a főszálazást. A mostani Nagy Gonosz Moreau-t például már a legelején elszúrták, hiszen annyira keveset foglalkoztak vele, hogy cseppet sem tűnt rettegett fantomnak. Amikor pedig megjelent, akkor sem csinálta össze magát tőle a néző, még csak azt sem mondta, hogy “Úúúúúúú!” – nem volt különlegesebb, mint egy random heti rosszfiú.

A főszál tehát a lehet legszánalmasabb módon kipukkadt, s tette mindezt a 2. évad közepe óta tartó béna megvalósítás mellett, hiszen a párbeszédek továbbra is röhejesek, olykor cikik maradtak, a színészek játéka pedig még mindig amatőröcske, csak sajnos a legvégén már a szórakozás-faktort sem találtam a sorozatban. Akkor most ennyi volt? Létezik, hogy egy 2-3/10-es zárást követően belekezdjek nyáron a 4. évadba?

Nem feledni, a Leverage 3. évad még decemberben visszatér 3 epizóddal, hogy jövő nyáron jöjjön a 4. szezon. Pár napja az előző kritikámban már leírtam, hogy nagyjából mi a véleményem a szezonról, végülis eléggé hasonlít a másodikra, ha a minőséget nézzük – 5-6/10 között mozog, egy-két jobb epizóddal. De azt sajnos még mindig nem veszi be a gyomrom, hogy egy ilyen “szakmában”, ahol mindent ki kell számolni, hogy lehet mindenféle elmejátékban bízni. A 3×13 volt a negyedik epizód az évadban, ahol előkaptak valami hipnózis vagy egyéb trükköt. Most komolyan, azt csont nélkül elfogadom, hogy egy jelszót kitalálnak, de ez valamiért nem jön be. Még, ha van is alapja.

A 3×13-ban természetesen volt Olasz, kellett bele, mert anélkül végleg elment volna a hajó, és bár random volt az eset, egy hajmeresztő megoldással végülis sikerült a főszálhoz kapcsolni, sikerült olyan infót nyerni belőle, mely az utolsó 3 részre fontos lehet. Épp ezért valahol furcsa is volt, hogy nem vesződtek a készítők cliffhanger-özéssel, mindössze a vége előtt pár perccel volt egy telefonhívásos csavar.

Amennyire fontos volt egyébként a heti rosszfiú, olyannyira tűnt túlbonyolítottnak az átverés körülményeinek megszervezése. Annak mindig örülünk, ha visszatér egy-egy régi ismerős (McSweeten – ezúttal Taggert nélkül), az viszont fura volt, hogy ennyire nehézkesen tudták kezelni a részben Eliot-ot és Hardison-t, kvázi elküldték őket vicceskedni, meg “Damn it, Hardison”-ozni, hogy csináljanak valamit. Oké, valahogy hozzácsapták őket a sztorihoz, de az efféle hanyagságok eddig nem nagyon voltak jellemzőek a Leverage-re.

Hát, úgy tűnik, hogy a Leverage már csak guilty pleasure marad, bár a fura 2. évad után még pislákolt a remény, hogy a 3. évad megint a (nagyon) régi szép időket fogja visszaidézni. Persze guilty pleasure-nek is jó a sorozat, de azért valljuk meg, többre, jobbra számítottunk anno. Nem azt mondom, hogy kifogytak  a sztorikból (pedig a rablós/átverős témában kevés dolgot lehet elsütni önismétlés nélkül), de az biztos, hogy engem már csak a fura, mégis kedvelhető, hebegő-habogó karakterek  tartanak a nézőtáborban, annak ellenére, hogy a karakterizálás csak minimális, továbbra is csak egydimenziósak a figurák.

Na jó, a karakterek mellett a folytonos flashbackek, a trükkök leleplezése is jó kampó, a 3×01-ben pedig még meg is leptek a készítők. Más kérdés, hogy a 2. percben majdnem kikapcsoltam az egészet, mert nem hittem el, hogy komolyan gondolják a startot. Szerencsére nem gondolták, viszont a 3×02 végét igen, de rá se rántok, mert a maga esetlensége ellenére is jól szórakoztam az epizódon, ettől függetlenül egyik sem ért többet 4-5/10-nél. (Esküszöm, mintha a készítők is tudnák, hogy amit csinálnak az béna. Nem rossz, hanem… béna.)

Ráadásul ezúttal kaptunk egy átívelő szálat is, amire kíváncsi leszek, hogy mennyire beetetés, és mennyire valós. Megvallom, nem lenne rossz egy jó hosszú con, melyben nem csak a Big Bad kerül rács mögé, hanem esetleg a Big Bad elkapásával megbízó illető is. (Felsejlik előttem a The Brothers Bloom – Szélhámos fivérek című mozifilm. Valaki?)

Szóval elindult a Levarage, most már tényleg csak a kellemes, idióta szórakozást jelenti, azt az egy sorozatot, melyet az ember minden hibája ellenére SZERET nézni. Egyébként most vasárnap is dupla rész lesz, cserébe 07.04-én nem lesz új epizód, utána már megszokott lesz a sugárzási rend, és 15 részt lehet várni az évadban.

Meglepetés egy szál sem, a Leverage tartja előző évados 3,5M körüli nézettségét, így a TNT berendelte a 3. évadot, újabb 15 részt. Gondolom a Dark Blue is nemsokára kap egy kis ajándékot.