login |

Posts filed under '2018/19 finálék'

Abby’s: vége az 1. évadnak. És a sorozatnak is.

2019. 06. 26. 18:34 - Írta: human

3 comments | kategória: 2018/19 finálék,kritika

Ilyen amikor valami azt szállítja a végén, amit az elején is? Mivel az NBC többkamerás fináléjánál teljesen azt éreztem, amit a pilotnál. Elmegy, de ajánlani nem igazán lehet, vagy tudom. Az egyedüli, ami érdekes benne a stíluson belül, hogy nem stúdióban, hanem a szabadban vették fel élő közönség előtt.

Mondjuk a befejezés nem arra ment rá, hogy veszélyben az illegális kocsma, hanem inkább az érzelmes mosolygásra. Ez alatt azt értem, hogy sokkal inkább a barátság volt az előtérben, mint bármi más. Semmi “will they, won’t they”, semmi kopogtatnak a rendőrök, csak pár szál által összehordott ember, és a köztük kialakult kapcsolatok.

És láthatóan ez a lényeg az Abby’s-nél, hogy a néző ha nem is barátainak, de olyan társaságnak tartsa őket, akik közé leülne. Lehet itt mosolyogni néha, meg akadt egy nevetősebb poén is, de ennyi. Középszer, láttuk sokszor, látjuk még sokszor. Még azt a többkamerás pluszt sem láttam benne, ami miatt meglepne a kasza.

Mostanra már ugye a kérdés is eldőlt, nem folytatódik a sorozat, szóval nem is kell azzal törődni, hogy az ember visszatérne-e. A finálé amúgy nem hagy lógva semmit, mondhatni “lezárt”, ha valakit eddig csak ez tartott volna vissza, bár ezt nem hiszem.

Proven Innocent: vége az 1. évadnak. És a sorozatnak is.

2019. 06. 25. 16:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2018/19 finálék,kritika

Legalább szép keretet kapott a sorozat.

Nem fordul elő gyakran, hogy egy országos újonc pilotját akkora érdektelenség övezzen a blogon, mint amilyen a Proven Innocent-ét (azért egy hónappal a premier után csak jött egy komment!), de igazából nem meglepő a dolog. Mindössze annyi történt, hogy sokan belenézés nélkül tudták, hogy felejtős lesz a sorozat, én pedig több esélyt adva neki állapítottam meg ugyanezt.

Aki azonban kíváncsi egy jogi drámára, ami közben morális dilemmákkal szembesítik, hogy az epizódok végén jó érzés tölthesse el (még ha kissé manipulatív, “megint jobb lett a világ”-módon is), annak lehet, hogy érdemes belevágnia, főleg, ha oda van az évadon át ívelő “Ki a gyilkos?”-krimiszálakért, és azért, ha Dávid legyőzi Góliátot.

Itt ugye menetrendszerűen (általában) kiharcolták egy ártatlanul börtönben ülő ember felmentését, miközben a Gonosz Ügyésszel is küzdöttek. Persze azért kapott árnyalást mindkét oldalról a dolog, de kicsit sajnáltam, hogy a fent említett dilemmák némiképp matematika szintre lettek lefokozva, mintha bizonyos tulajdonságokat, illetve pro és kontra érveket számosítottak volna (rasszista (-30 pont), csigákat tapos el (-5 pont), de van gyereke (+10 pont) és ártatlanul ül (+50 pont), és azok alapján hoztak volna meg egyes döntéseket.

Az átívelő eset…, nos, az már a pilotban sem volt igazán érdekes számomra, amilyen irányba pedig elvitték (szektás), az ugyan némiképp legalább aktuális volt, de eléggé lerágott csont, az pedig külön muris volt, hogy csak a finálét látva elég jól ki lehetett totózni, hogy ki lesz a gyilkos, még akkor is, hogy az ember azt sem tudja, ki az a bizonyos karakter. (Csak remélni tudom, hogy sorban nézve a részeket nem volt ennyire látványos a dolog és szervesen illeszkedett a sztoriba az illető.)

A fenti pár sor tényleg csak a krónika kedvéért áll itt, meg azért, hogy ha valaki véletlenül kitartott, kommentben bőszen helyeselhessen, vagy épp ellenkezőleg, azt asztalra csapjon és esetleg ajánlja másoknak a sorozatot, mert bár ezúttal kétlem, de simán előfordulhat, hogy nem láttam meg a rejtett értékeit. Ha választanom kéne, akkor az ugyanolyan jogi, de heti ügyek nélküli, és pörgősebb The Fix mellett tenném le a voksomat. Nemsokára arról is írok.

Ja, ahogy írtam az elején: szépen el van varrva az első szezon, mindegyik fő szál megkapja a maga lezárását. Nyilván érezhető, hogy merre ment volna tovább a második évad, de szerintem senkinek nem lesz hiányérzete az 1×13 után. Bár azt nem tudom, hogy valóban Kelsey Grammer nélkül valósították volna-e meg. Nem csak azért, mert a sztorihoz kéne, de ha valami erőssége volt a Proven Innocent-nek, az az ő karakterének a viszonya a főhőssel.

Happy Together: vége az 1. évadnak. És a sorozatnak is.

2019. 06. 24. 18:40 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2018/19 finálék,kritika

Azok az országos újonc sorozatok per defintionem nem menők, amiknek az évadzárójáról még írni is elfelejtek. Az pedig, hogy nem is nézem meg őket, amikor leadásra kerülnek, végleg skandalumnak számítanak, de most, hogy csekkoltam az első évados leköszönő epizódokat (szeretek képben lenni), tudatosult bennem, hogy a Happy Together valahogy elment mellettem. Mármint a sorozat mellett én mentem el elég hamar, de ez a finálé…, mintha nem is lett volna.

És ez nagyjából az egész sorozatot is sajnos jellemezte – vagy legalábbis, amit láttam belőle: nagyon feledhető, vékony többkamerás szitkom volt, amiben szimpatikus színészek lükéskedtek a jól szórakozó közönség és… ennyi. Nem nagyon erőltették meg magukat. Ők jól elvoltak, élvezték a dolgot, de nagyjából ez csak annyit jelent a minőség kapcsán, amikor anno az Egy rém rendes család Budapesten premierje előtt a producer azt mondta, hogy “a legkritikusabb nézőnek a stáb számít. Amikor ők jól szórakoznak egy jeleneten, akkor tudom, hogy az rendben van.”

Sajnos itt a készítők hittek a színészeknek és a nézőknek (meg talán a stábnak is), hittek a saját koncepciójukban (ami valójában kettő volt: a “rocksztár költözött hozzám” és a “fiatal vagyok, mégis idősként viselkedek”), ami eléggé hamar elvesztette a szavatosságát. Annyi dicséret illeti őket, hogy nem dobták ki az ablakon, végig kitartottak mellette, de ezzel csak annyit értek, hogy önként és dalolva vonultak a Kaszás felé. (Most olvasom, hogy az 1×02-nél is hasonlót írtam. Nincs új a nap alatt.)

Biztos vannak szitkomfanatikusok, akik maradtak, mert a sorozat nem szörnyűséges, csak semmilyen, és mint írtam, a két főszereplő szimpatikus volt (cserébe szerintem Felix Mallard sztárénekesként rettenetesen feledhető – ha helyette valaki jobb lett volna, akkor…), az utolsó részben is voltak aranyos momentumaik, a végére még két érzelmi fröccs is jutott, de ez már csak halottnak a csók volt.

Hawaii Five-O: vége a 9. évadnak – írta Pamats

2019. 06. 21. 14:50 - Írta: vendegblogger

4 comments | kategória: 2018/19 finálék,kritika

A 8. évad zárása óta nem volt szó a sorozatról itt a blogon, de most itt az újabb évad vége és jó alkalom arra, hogy ismét elő legyen véve a széria. Legutóbb azt írtam, hogy továbbra sem okoz csalódást, és ez idén is áll, ami is egy kellemes 6/10-es szórakozást jelent, csak hogy most az írás elején ellőjem a pontszámot.

Érdekesség volt idén, hogy a H50 elérte a 200. epizódját, ami egy jópofa 1941-ben játszódó rész volt, és hogy az évad első részében Marc Dacascos is vendégszerepelt, ami egy különleges epizód volt.

Tavaly változásként Adam Noshimuri állandó szereplővé tétele történt meg, aki idén is maradt, és hozzá kapcsolódott a tavalyi cliffhanger, valamint az is szóba került, hogy mennyire vicces volt az éttermes szál a sorozatban.

Ezekről, a fináléról és az évadról röviden, a tovább mögött, kisebb spoilerekkel folytatom.

Tovább…

The Good Doctor: vége a 2. évadnak

2019. 06. 20. 14:50 - Írta: Shannen

2 comments | kategória: 2018/19 finálék,kritika

Bár alapvetően tetszett az évadkezdés, nem hittem volna, hogy ennyire be fog jönni a The Good Doctor 2. szezonja.

Annyira nem bíztam benne, hogy hosszú hónapokra pihentettem pár rész után, hogy aztán most gyorsan ledaráljam és elismerősen bólintsak nemcsak az országos drámáktól kevésbé megszokott, feelgood, cliffhanger-mentes fináléra, hanem az egész S2-re. Ugyanis idén végre kiemelten karakterizáltak és már nemcsak Shaun és Glassman tűnt hús-vér szereplőnek, hanem szinte mindenki háromdimenzióssá vált.

Persze a sorozat továbbra is a heti esetekre építkezik, amelyek idén is hol jobban-hol kevésbé voltak érdekesek. A karanténos dupla rész (2×10 és 2×11) például kifejezetten izgalmasra sikerült és jó volt látni, hogy az akkor történteknek következményei is lettek, amelyekkel még részeken át foglalkoztak.

Szemben az első évaddal, a heti esetek idén több teret adtak a kicsi átalakult csapatnak. Beleláttunk többük magánéletébe, de épp csak annyira, hogy jobban megértsük a viselkedésüket a kórházban és a döntéseik hátterét. Mondjuk azt kár lenne tagadni, hogy időnként elnagyoltak lettek a mélynek szánt pillanatok (például Reznick rövid életű románca), de a céljukat elérték, sikerült közelebb hozni a szereplőket a nézőkhöz.

Mindeközben Shaun-nak egyszerre kellett bizonyítania, hogy autizmusa ellenére is ott a helye a legjobb sebészek között (lehet-e jó orvos az, aki nem érez empátiát a betegei irányába? Shaun autizmusa jelenti-e egyáltalán azt, hogy ne törődne a betegeivel?), másrészt rájönnie, hogyan tudja feldolgozni Glassman betegségét.

Freddie Highmore továbbra is a sorozat lelke. Idén az érzelmek kifejezetten széles skáláját kellett végigjátszania, aminek a csúcspontja egy olyan összeomlás volt, ahol a nézőnek tényleg a szíve szakadt meg. A tovább mögött röviden, kisebb spoilerekkel folytatom. 

Tovább…

Mom: vége a 6. évadnak

2019. 06. 19. 18:40 - Írta: Deny

6 comments | kategória: 2018/19 finálék,kritika

Vízválasztó évadhoz érkezett a Mom, hiszen idén ért el ahhoz a ponthoz, ahol a Mike & Molly és a 2 Broke Girls elvérzett, így a rajongók a korrekt nézettség ellenére is aggódhattak kedvenc AA-csoportjukért. Szerencsére azonban a CBS kegyes volt a sorozathoz (talán részben a The Big Bang Theory leköszönése miatt is), és rögtön 2 évaddal hosszabbította meg az élettartamát, így a Mom lett az első nem saját gyártású szitlom a csatornán, amely a közelmúltban túlélte a 6. évados küszöböt.

Továbbra sem tudok sok újdonságot mondani a sorozatról, hiszen nagyon stabil minőséget szállít, egyáltalán nem jellemzi ingadozás az évadokat, aminek nagyon örülök.

Idén állandó szereplővé léptették elő az 5. évadban felbukkanó Kristen Johnstont (Tammy), aminek én az amerikai rajongók többségével ellentétben rendkívül örültem, mivel a színésznő nagy kedvencem volt a The Exes-ben, az pedig csak hab volt a tortán, hogy itt is hasonló típusú karaktert alakít. Szerintem abszolút beilleszkedett a csoportba, és jó kis addition volt.

A tovább mögött folytatom spoilerek nélkül. Tovább…

The Good Place: vége a 3. évadnak

2019. 06. 16. 15:56 - Írta: Shannen

2 comments | kategória: 2018/19 finálék,kritika

Az évadkezdő kritikámban azt írtam, hogy ha valaki okos, kreatív szórakozásra vágyik, akkor a The Good Place-t kell néznie. Ezen kijelentésemet a harmadik évad végeztével is fenntartom. A történet nagy fordulatai ugyanannyira meglepőek, mint korábban, annak ellenére, hogy mostanra már a nézők is számítanak a kisebb-nagyobb áll-leesős pillanatokra.

I was just in the middle of torturing William Shakespeare by describing the plot to the Entourage movie.

Aki pedig a könnyen fogyaszthatóvá tett filozofikus gondolatokon rágódna, annak sem kell csalódni, hiszen a morális és etikai kérdések továbbra is folyamatosan jelen vannak a háttérben. A sorozat nagy erénye, hogy felismeri, hogy önmagában sem a csavarok, sem a filozofálgatás nem állná meg a helyét, viszont egy jól, előre kitalált vonalon haladva sokat hozzátesznek, hogy szórakoztató legyen az egyébként is gördülékeny történet, melyet a karakterek tesznek teljessé.

A sorozat humora idén sem változott sokat, talán komolyodott egy kicsit, köszönhetően annak, hogy a tétek is egyre nőttek ebben a földöntúli túlélőjátszmában. Hőseink idén Ausztráliától kezdve, Magyarországon át, az összes dimenzió kereszteződésiig járták útjaikat.

A harmadik szezon összességében talán emiatt is hullámzóbb képet mutatott a korábbiakhoz képest, de még így is bőven az átlag felett maradt végig. Az évad utolsó pár része pedig megint az S2 legjobb pillanatait idézte.

Ha pedig visszatekintünk az idén bejárt útra, sőt az elmúlt három évre, akkor talán nem meglepő, hogy a készítők épp most jelentették be, hogy a soron következő, negyedik évad lesz a zárószezon. Erre én mindenképp pozitívumként tekintek, hiszen idén először bizony voltak olyan pillanatok, ahol kicsit megtorpanni látszódott a sztori, bár a szórakoztató-faktorból így sem veszített semmit. Így tehát, ha valaki pótolni szeretné a sorozatot az ősz előtt, a nyár remek időpont lehet erre.

Ha valaki még az első évadban szállt ki, akkor csak ismételni tudom, amit human írt, megéri visszatérni és a 2.évad elejével egy új esélyt adni a jelen egyik legjobb országos komédiájának. A tovább mögött röviden még ejtek pár szót a harmadik évadról spoileresen is. 

Tovább…

Crazy Ex-Girlfriend: vége a 4. évadnak. És a sorozatnak is.

2019. 06. 14. 14:52 - Írta: Shannen

4 comments | kategória: 2018/19 finálék,kritika

– Meet Rebecca! She’s the coolest girl in the world,
– Wait, wrong Rebecca.

Ahogy az évadnyitó kritikában már jeleztem, minden esély meg volt rá, hogy a Crazy Ex-Girlfriend utolsó évada tökéletesen lezárja Rebecca Bunch történetét, és ugyan a szezon első felével nem igazán voltam elégedett, miután azonban visszatért egy régen látott szereplő, a sorozat is magára talált és részről-részre élvezetesebb volt nézni a történéseket. Lehet, hogy nem azt a lezárást kaptuk, amire számítottunk, de Rebecca életének egy szakasza pontosan úgy zárult, ahogy azt kívánnánk neki.

A Crazy Ex-Girlfriend anno egy vicces, zenés, a romantikus komédiákat kifigurázó és a munkahelyi szitkomokat is felidéző sorozatnak indult. Azonban az eleinte szórakoztató őrültségek egyre sötétebb tónust vettek, és míg mi nézők láttuk, hogy Rebeccát párkapcsolati függősége egyre mélyebbre húzza, ő maga csak a gödör legmélyén döbbent rá, hogy rendbe kell tennie a saját mentális és lelki egészségét, azért, hogy egészséges, romantikus párkapcsolatban élhessen, hiszen mindig is erre vágyott.

Ez a folyamat a 3.évadban kezdődött el és a zárószezon nagy részét is ez töltötte ki, miközben főhősünk három férfi között őrlődött. Hogy aztán jöjjön a felismerés, hogy többről van itt szó, mint a tökéletes szerelem megtalálása.

A sorozat sem Rebecca, sem a többi, kisebb-nagyobb szereplő szerethetősége nélkül nem tudott volna működni. A készítők épp ezért figyeltek arra, hogy mindenki többdimenziós karakterré váljon, sőt az utolsó évadban a korábbiaknál nagyobb teret adtak szinte minden háttér szereplőnek, és feltűnően sok volt az ensemble dal is, ami megint csak azt az érzetet erősítette, hogy itt egy nagy családról van szó, mind a képernyőn, mind azon kívül.

A dalok, melyek témái között idén sem létezett tabu (az egyik legemlékezetesebb talán a La La Land egyik dalának átirata volt, mely az antidepresszánsokról szólt), idén is remekül kiegészítették a történéseket, sőt az évad végére mondhatni főszerepet is kaptak, majd egy koncertes különkiadással szépen keretbe foglalták a sorozatot.

A koncertről és a finálé történéseiről a tovább mögött röviden spoilerekkel folytatom.

Tovább…

Last Man Standing: vége a 7. évadnak

2019. 06. 13. 16:30 - Írta: winnie

4 comments | kategória: 2018/19 finálék,kritika

A  FOX tavaly megmentette az ABC két éve kaszált komédiáját, mely egy év kihagyás után visszatért ősszel. Volt is nagy mutogatás, az LMS lett a bezzeggyerek, mert a kihagyás után magasabb volt a nézettsége (8,13M, 18-49: 1.8), mint talán valaha (vagy legalábbis régóta), de persze kiderült, hogy minden csoda csak pár napig tart, és elég hamar leszállt a sztratoszférából (finálé: 4,72M, 18-49: 0.9, anno az ABC 6,06M, 18-49: 1.1-gyel kaszálta) – akkor ez a szezon minőségére is reflektál?

Nem tudom. Nem tudom, mert az LMS, annak ellenére, hogy az 1. évadban fix program volt nálam, és később némelyik epizódra, amiben a külön költözött tesó nem szerepelt, visszatértem (még pár Jay Leno-s részre is), már jó ideje nem nézős, és a 7. évad sem győzött meg arról, hogy visszatérjek. Főleg azok után nem, hogy még Mandy is más színészt kapott, Eve pedig csak ritkán szerepelt. De akkor mi maradt?

Nyilván Mike. Tim Allen még mindig szórakoztató. Abszolút kiszámítható, de szórakoztató. Talán azért is, mert kiszámítható. És lehet, hogy vele és Vanessa-val, meg pár teljesen új tinilánnyal még érdekelne is egy új sorozat, de a mostani felállás a rengeteg vadhajtással rémesen egyenetlen.

Mondom ezt annak ellenére, hogy az Új Mandy nem rossz, más karakter lett, de még ő az, aki elfogadható. Kyle olyan, mint régen, nehéz nem szeretni. Eve is fanyar, mint ahogy azt megszoktuk. Sőt, még a kínai cserelány is jópofa olykor. Kár, hogy Kristin-ék továbbra is csak zavarnak (úgy meg pláne, hogy “megnövelték” a gyereküket), de a legnagyobb kerékkötést a bolt követi sajnos el, ez az a szál, amit rég vissza kellett volna vonultatni.

Hector Elizondo karaktere még úgy ahogy elmegy, ha Tim Allen-t kapja maga mellé, de a zárásban, egy totál különálló szálon semmi értelme nem volt, mintha két külön sorozatot nézne az ember: egy cseppet sem vicceset, és egy közepesen korrektet. Biztos, hogy nem működne sokkal jobban sima családi komédiaként az LMS? (És ezt még akkor is mondom, hogy ha Mike weblapos üzenete a végén tényleg jópofa volt.)

I don’t like watching old movies. Everybody who was in them is dead.

Ezt meg Kyle mondta. Mintha csak magamat hallottam volna, bár a filmekkel semmi bajom, inkább a reklámokkal, és azokkal az archív videós, randomsnittes betétekkel, amikkel anno a The Middle, manapság pedig a The Cool Kids operált.

Schooled: vége az 1. évadnak

2019. 06. 11. 17:04 - Írta: winnie

4 comments | kategória: 2018/19 finálék,kritika

A The Goldbergs spinoffja kötelező a The Goldbergs-rajongók számára. Pont.

A pilotkritikám pár hete elég skizofrén lett, mert a gyenge első rész után a második eléggé tetszett, de végül a papírforma diadalmaskodott, ha pont a főszereplő nem jön be egy komédiában, azt nem érdemes erőltetni, nekem pedig AJ Michalka az egyik kriptonitom valamiért. Azonban a finálé is rávilágított arra, hogy ebben a sorozatban is van egy csomó olyasmi, amiért sajnálom, hogy nem jön be maradéktalanul.

Nyilván az érzelmi és a nosztalgikus komponens nagyon erős a Schooled-ban és a The Goldbergs-ben is, és annak ellenére, hogy egyiknek sem lettem rajongója, muszáj megsüvegelnem a készítőt, Adam F. Goldberg-et, hogy kitalálta azt, hogy a részek végén elbeszélgetnek azokkal a valódi emberekkel, akik ihlették a sorozatok karaktereit – akár egymással diskurálnak (mint az NFL-es Matt Ryan korábbi edzőjével), akár a színészeikkel, mint a szezonzáró végén (archív felvételekkel!), piszok jó érzés látni. Már-már olyan szintű, amire azt mondanám, hogy csak ezekért a pillanatokért megéri nézni a sorozatot.

Valahol sajnálom is, hogy inkább hideg fejjel, számító módon döntök arról, hogy mi marad nézős, a mellék karakterek például ebben a sorozatban is nagyon erősek, de a prímet Brett Dier viszi CB-ként, ő van olyan érdekes figura, hogy egy saját spinoffot is kiutalnék neki. Kár, hogy Laney-re “hajt”, így nem nagyon lehet leválasztani róla.

Mint írtam, a Schooled kötelező a The Goldbergs-nézőknek. A fináléban például Barry kapott kiemelt szerepet az anyasorozatból, ergó a komédia “elspoilerezte”, hogy mi lett belőle a 90-es években, és azt, hogy mennyire változott meg (nem nagyon), de ilyen húzásokra nem sok sorozat képes, szóval aki nem is nézi a Schooled-ot The Goldbergs-esként, az legalább az 1×13-at csekkolja.

Blindspot: vége a 4. évadnak

2019. 06. 10. 16:50 - Írta: Necridus

3 comments | kategória: 2018/19 finálék,kritika

Na, ezt nem gondoltam volna!

Mármint nem csak azt, hogy megkapja a Blindspot az ötödik, egyben utolsó évadját, hanem hogy ennyire félresikerült évadot kapunk az NBC bűnügyi drámájától, ami nem csak népszerű, de különleges és szórakoztató is volt még az első két szezonjában (a pilotkritika itt olvasható).

Egy egyszerű, nyomozós sorozatot felturbóztak egy igen bonyolult, mégis nagyon jól működő átívelős szállal: megjelent egy nő, aki nem tud semmit magáról, és a testén lévő tetoválások mind egy-egy bűneset tervének szerves része. Ezzel sikerült engem is megvennie a sorozatnak, hiszen ez különlegessé tette a többi, egyre menő nyomozós között.

A második évad még inkább elmélyült az átívelésben (jé, az első írásom az oldalra), csatlakozott a stábhoz Luke Mitchell, aki eltiporta a többi, a kezdetektől jelen lévő karaktert, annyira érdekes és szórakoztató volt. A harmadik évad már a csúcsponton túli lejtmenetet jelentette, kezdték az átívelést hanyagolni, Roman karaktere pedig egy teljesen elszigetelt szálon szerepelt, és csak az évad végén kapcsolódott a többiekéhez. Ellaposodott, majd az évadzáróval ismét visszarántotta nézőit.

A tovább mögött pedig kicsit spoileresen folytatom. Tovább…

The Neighborhood: vége az 1. évadnak

2019. 06. 05. 19:23 - Írta: winnie

2 comments | kategória: 2018/19 finálék,kritika

Többször leírtam, hogy az idei országos, többkamerás újoncok közül (Abby’s, Happy Together, Rel, Fam, Murphy Brown, The Conners + The Cool Kids) nálam a The Neighborhood volt a legjobb nemnézős sorozat, tipikusan az a kategória, amiből pár havonta meg fogok nézni egy-egy epizódot, mert úgy, kvázi frissen jobban hat, mint hetiben, ahol azért előjönnek a “hibái”, és a féloldalassága.

A finálé is nagyjából ezt bizonyította, hiszen a fő, fekete/fehér-viszony által generált “konfliktus” és kérdéskör cincálása elég jól működik, leginkább akkor, amikor Cedric The Entertainer és Max Greenfield révén van középpontban (egyszerűek és egyértelműek a karakterek, a színészek pedig hozzátesznek magukból annyit, hogy működjenek egymással). Cserébe viszont a mellékszálak már eléggé döcögtek, és csak lassították a tempót.

A zárás A-szála egy golfklubban játszódott, a másikon pedig anyuék problémáztak a gyerekekkel való viszonyukon, azon, hogy a csemeték miképp állnak hozzájuk, hogy aztán az egész kaotikus fordulattal valami másba váltson át, természetesen továbbra is az érzelmekre koncentrálva. A gond csak az volt, hogy mindkettő elég randomra sikerült, és egyenetlenre, a készítők a kisebb ellenállás felé mozdultak el, és teljesen kiszámíthatót írtak.

Pedig ebben a témában, ha máskor nem, legalább a fináléban lehetett volna egy erősebb tónust megütni, vagy legalábbis egy össznépi epizódot összedobni, mint a Man with a Plan zárásban, ahol sikerült a karaktereket egy közös térbe összehozni a zárás első tíz percére. Sajnáltam, hogy nem adták meg a módját az évadzárónak, de mivel a szolid 5/10-es színvonal elég volt a folytatáshoz, talán majd az S2-ben erre is sor kerül.

Previous Posts