login |

Posts filed under '2018/19'

Második blikk: Grand Hotel

2019. 07. 02. 18:10 - Írta: winnie

3 comments | kategória: 2018/19,kritika

Vagy lehetne harmadik blikk, hiszen ma hajnalban lement az 1×03 is Eva Longoria rendezésében és vendégeskedésével.

Mindenesetre az ABC nyári dramedy-jének a folytatása olyan volt, mint a pilot, csak pepitában, tehát akit a kezdés megnyert, azt a folytatás is jó eséllyel megtartja, akinek viszont nem keltette fel az érdeklődését ez a készítői szándék szerint igényesebbre hangszerelt szappanos felállás, azt nem biztos, hogy az 1×02 fogja meggyőzni. Nekem bejött, szóval maradok.

Egyelőre továbbra is az győz meg, hogy valamilyen szinten visszafogott a Grand Hotel. Lehet, hogy aki megnézi a pilotot vagy a második részt, az ezen felhúzza a szemöldökét, de zongorázni lehet a különbséget a Dynasty-hez vagy az Empire-höz képest, egyelőre catfight, ordibálás, mindenféle tipikus elvetemültség és trashközelinek híján van a sorozat, inkább az eleganciát emelik ki, meg a látványt, a csillogást, a latin hangulatot. Jó, persze itt is felgyújtottak valamit (sosem volt a kezemben, de így működik egy tűzijáték?), de amíg a szezonzáróban vissza nem tér mondjuk a halott feleség (vagy az ikertestvére), addig szerintem maradni fogok.

Nem hiszem, hogy a történet újszerűsége kötne le persze (egy kis rejtély, egy kis fenyegetés, egy kis gonoszkodás, egy kis bájolgás, egy kis intrika, egy kis problémamegoldás – patikamérlegen kimérve), de már az is pozitív, hogy két részen át kibírták, hogy minden sztori kapcsolati drámás szálakhoz fűződjön. Sőt, kvázi minden van a sorozatban, de egyelőre semmi “viszony”, vagy felhevült, szerelemből eredő, állandóan ismétlődő egymásnak esés nem volt, mindössze két fiatal kóstolgatja egymást óvatosan, illetve az egyik főszereplő megpróbál mindenkit megfektetni, de ő sem kapcsolatot keres. (Oké, akadt más szex is, de annak is egyéb oka volt.)

Hogy meddig bírja a legtipikusabb szappanos jellemző (szerelmi háromszög!) nélkül a sorozat, nem tudom (vannak jelek rá, hogy nem sokáig), de ki tudja, talán még a kiszámítható nyűglődéssel is élvezhető lesz. Az egyetlen gondot a műfajra jellemző hipergyors problémakreálás és -megoldás jelentheti számomra, a mostani részben is 20 perc alatt megjárták a szélsőségeket, a mennyet és a poklot mindenféle komolyabb következmény és mélység nélkül.

Arra mondjuk kíváncsi vagyok, hogy a vendégeket, mint sztorilehetőséget be fogják-e vonni, bár való igaz, hogy már így is kicsit zsúfolt a sorozat (például az ikerlányok eléggé periférián vannak), de szerintem amíg az Alicia-t játszó, az Anna Kendrick-hasonmás bajnokság örökös ezüstérmeseként is ismert Denyse Tontz hol tágra nyílt szemekkel, hol fogas mosollyal végigpörgi a jeleneteit, addig nem fogok ilyesmin problémázni.

Második blikk: The InBetween

2019. 06. 27. 14:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2018/19,kritika

My name is Cassie, and I see ghosts. Sometimes they send me a message, and sometimes they just show up.

Igen. Pont ezért szállok ki a The InBetween-ből. human már írt az NBC utolsó 2018/19-es újoncáról, aminek a halottakkal beszélő főszereplője besegít a rendőrségnek, és nagy meglepetésemre kifejezetten bejött neki. Nekem is bejött, 6,5/10-re hoztam ki a pilotot, de a folytatást már egyszerűen nem tudtam hová tenni, egyszerűen nem látom, hogy mi akar lenni ez a sorozat, csak egymásra vannak halmozva benne dolgok.

Az az igazság, hogy amiket most negatívumként fogok felhozni, másnak talán pozitívumok lesznek, illetve még reálisnak is tűnhetnek, már amennyire a témában lehet realitásról beszélni. Először is az irány hiánya alapvetően arra utal, hogy nincs egy konkrét sablon, amire fel lehetne húzni a részeket. Mondom, az akár üdvözlendő is lehetne, mert bármi jöhet bármikor bármilyen formában, de számomra pont a random történetmesélés húzta le az értékelést.

A másik meg az, ami a fenti idézetből lejön. Egyszerűen zavarja a nem létező OCD-met, hogy a főhősnek nincs egy konkrét módszere a látomásokra, nincs semmi visszatérő mechnika. A Ghost Whisperer-ben megvolt, hogy Melinda miképp kapja őket, a Medium-ban pedig Allison Dubois mindent álmában látott. Itt viszont teljesen véletlenszerű minden. Az is, ahogy jönnek a látomások, az is, amit lát Cassie, az is, ahogy látja. Hol érintésre, hol közelségre, hol csak úgy – hol lát valakit, hol találkozik egy szellemmel, hol pedig bekerül egy halott bőrébe és az ő szemén keresztül tapasztal meg mindent.

Tippre egy “valódi médiumot” sem egy konkrét recept szerint rohannak le a víziók, de itt azért fel kellett volna szerintem áldozni a “realitást” a tévé kedvéért, mert egyszerűen így nincs íve az epizódoknak, és tényleg az az érzésem, hogy csak ötleteket dobáltak egymásra. Az első 3 rész olyan volt, mintha 3 különböző sorozat egy epizódját néztem volna meg.

Nyilván ilyen szempontból az ügyek is változatosak akad, ahol a rendőrség konkrétan nyomoz valaki után, és még rejtély is van, máskor pedig csak valamit ki akar deríteni a főhős, de annyira all over the place az élmény, hogy besokalltam. És az az igazság, hogy egyébként is minden döcög a The Inbetween-ben, kezdve a megvalósítástól egészen a főszereplő játékáig. (Például gőzöm sincs, hogy viszonyul a látomásokhoz. Van, hogy megrémül, pedig tudja, hogy nem valódiak, máskor direkt keresi őket, és azt is csak úgy random bedobták, hogy alkohollal elnyomja őket.)

Nem is folytatom, mert napestig tudnám folytatni mondjuk a szellemek hol egyéni, hol tömeges megjelenésével (ld. a kórház), akik hol horrorba illenek, máskor tök normálisan néznek ki, rendelkezzenek bármilyen sötét sztorival. (Ide tartozik a főhős mellé szegődött kvázi Hannibal Lecter, aki ötletnek ismét csak jó, de jelentősége nem nagyon volt, csak némi repetitív lelkizést kényszerített ki.)

Azt meg külön sajnáltam, hogy a pilottal ellentétben a 2. és 3. részben nem volt szellemnek segítős mellékszál.

Pilot-mustra: Grand Hotel – 1×01

2019. 06. 19. 14:50 - Írta: winnie

7 comments | kategória: 2018/19,kritika,pilot-mustra

Az amerikai főműsoridős szappanoperák, vagy ha úgy tetszik akciódús, intrikákkal és konfliktusokkal teli, szórakoztató kapcsolati drámák, ha az alapjaikat nézzük, akkor igencsak hasonlítanak egymásra – vegyük csak az Empire-t, a Dynasty-t, vagy régről a Dallas-t. És most az ABC-s Grand Hotel-t. Vannak egy pénzgyártó birodalom (olaj, zene), egy gazdag család, pár szegényebb, pénzre utazó külsős, sok interperszonális kavarás meg titok. Bűnözők. És egy rejtély, lehetőleg gyilkosság.

Ez mind megvan a Grand Hotel-ben is. Itt olaj helyett szállodás vagyon van, a helyszín Texas helyett Florida, gyilkosság helyett eltűnik valaki, és még folytathatnám a sort. Mindezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy az ember nem a sztorielemeknek köszönhetően fogja letenni a voksát egyik-másik szappan mellett, inkább a karakterek és a közöttük lévő viszonyok, esetleg a közreműködő színészek győzhetik meg őket. Szóval… teljesen szubjektív az egész.

GRAND HOTEL – 1×01 – 6,75/10

És nekem a Grand Hotel kifejezetten bejött – ahogy nézem az értékeléseimet, jobban, mint annak idején az Empire vagy a Dynasty. És még az is lehet, hogy mindez nem a sorozat érdeme, talán csak kevésbé voltam álmos és jobban oda tudtam figyelni. De előfordulhat, hogy Miami és a tengerparti luxus nyűgözött le. Vagy csak szimpatikusak voltak a szereplők – más kérdés, hogy nem volt emlékezetes, szélsőséges figura közöttük. Sőt, lehet, hogy azért nyert meg jobban, mint az említett kettő, mert hiányzott belőle az extrém faktor.

Egy nagy szállodát irányító család van a középpontban: Apu és a második feleség (vajon csak a pénzre utazik?) viszi a boltot, s mindkettőnek van két-két felnőtt gyereke is (akik élvezik a gondatlan életet), akik nem jönnek ki túl jól egymással: az egyik épp az esküvőjére készül (ismerős motívum), a másik csak van (és közben őt adják el a rút kiskacsának – amúgy ikerpár a két lány), a harmadik egylábú és minden vendéggel lefekszik, a negyedik pedig némi tanulás után hazatér, hogy szerzett tudásával még magasabb szintre emelje a hotelt.

A gond csak az, hogy a hotel napjai meg vannak számlálva, ugyanis a házasság annak eladásával kapcsolatos, márpedig ez elég rosszul érint egyes családtagokat. De még mielőtt felszínre törnének a konfliktusok az üzlet kapcsán, a fő sztori előtt egy hónappal történik valami, eltűnik az egyik szakács, mely eseménynek minden további történésre kihatása lesz, csak éppen egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan mi.

A Grand Hotel nem fogja megreformálni a műfajt, csak egy színvonalas(abb) képviselője akar lenni, ami talán nem fog trash-be átmenni – nem mintha az baj lenne, csak éppen egy szállodás körítésben (az események is a vendégek lakhelyén történnek), ahol fontosak a külsőségek, nem biztos, hogy jól venné ki magát az efféle, a látványos balhék nem festenének túl jó képet a bizniszről.

Ahogy az kell, a pilotban már bőven van intrika, célozgatás homályos múltra, a nézők elől rejtegetett motiváció, s ahogy az lenni szokott, ahol titkok vannak, ott azok a felszínre is fognak kerülni.

Persze minden a pénz körül fog forogni, a gazdag család adott is, de szerencsére kapunk személyzetet is (szobalányt, pincért, kisfőnököt), és a helyszínnek köszönhetően az éppen aktuális vendégekkel (epizodikus sztorikkal) mindig fel lehet majd dobni a szappanosabb mesélést, hogy ne menjen át a sorozat unalmas csikicsukiba.

Mondanom sem kell, hogy ennél a sorozatnál kiemelt szerepet kap a hangulat, legyen szó akár vizualitásról (tengerparti jelenetek! színes Miami!), akár zenékről (latin cuccok és hiphop!), kifejezetten mutatós volt a megvalósítás, ami persze egy pilotnál nem csoda, kérdés, hogy a heti robot idején ez mennyire lesz fontos a készítők számára, és mennyire fognak csupán stúdiókra, esetleg medencékre korlátozódni a történések.

A pilot viszonylag jól alapozta meg a szereplőket, nem bonyolította agyon a viszonyokat, világosnak tűnnek az elsődleges motivációk, és bár csavarosan próbálnak ezt-azt tálalni (és olykor sikerült is meglepni), összességében azért elég kiszámítható módon tették le az alapokat, amikre a folytatás majd lehet építkezni. Ebben a műfajban élvezetes első epizódot persze nem nehéz csinálni. Hullámzás nélküli folytatást viszont annál inkább.

Tetszés ide vagy oda, még egyszer hangsúlyoznám, hogy a világon semmi újat nem hozott a Grand Hotel, főleg, hogy eleve egy spanyol sorozat alapján készült, ami ugyan a 20. század elején játszódik, de a pilot a fő csavarját onnan kölcsönözte. Azonban azt a semmi újat egyrészt korrekt módon prezentálják (sem a készítők, filmesek, sem a színészek között nem éreztem gyenge pontot), másrészt a szappan sokszor azért is működik, mert a klasszikus elemek révén próbálják úton-útfélen meglepni a nézőt.

Grand Hotel: minden, amit tudni kell a sorozatról

2019. 06. 18. 16:50 - Írta: winnie

2 comments | kategória: 2018/19,ajánló,kampány,video

És itt az utolsó 2018/19-es országos újonc, ami eléggé szezonon kívül kerül adásba az ABC-n. Én persze jól elkéstem a poszttal, mert ma hajnalban már megvolt a premier, de azért jönni fog a héten a kritika, viszont szűz szemesre kell számítani, épp ezért csak reménykedem abban, hogy lesz olyan kommentelő vagy vendégblogger, aki a spanyol eredetit ismerve fogja véleményezni az amerikai változatot. (Ami egyébként gőzöm sincs, hogy mennyire fogja követni az alapot.)

Természetesen szállodás szappanról van szó rejtéllyel, intrikával, eyecandy-vel, upstairs-downstairs dinamikával (azaz vendégekkel és jómunkásemberekkel, valamint a gazdag tulajokkal), ami csak kell, és mivel a helyszín Miami, így a sorozat gyökereihez hűen a spanyolos tematika fog dominálni.

A plakátok alatt, a tovább mögött még pár előzetes és pilotrészlet, amik eddig nem kerültek ki.

Tovább…

Délelőtti videó 2.: Grand Hotel

2019. 06. 16. 11:20 - Írta: human

Add comment | kategória: 2018/19,video

Ha nyár, akkor szappan? Mármint érkezik az arra alapozó ABC-sorozat nemsokára. Itt írtunk róla bővebben, lássuk a tovább mögötti két új előzetest.

Tovább…

A The InBetween folytatásában

2019. 06. 04. 15:30 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2018/19,video

A halottakkal beszélős új, NBC-s krimisorozat nem csak human-nek jött be (pilotkritika itt), hanem nekem is, bár azért vékony jégen egyensúlyoz, mert fura, hogy nem voltak szabályai a főhős képességének – de amíg a halott látás több lesz, mint a hackelés (ld. a kislány sztorija), addig nincs gond. A tovább mögött az 1×02 promója, amiből kiderül, hogy mi a szerepe a totál levegőben lógó cliffhangernek, ami egy átívelő szál lesz majd.

Tovább...

Pilot: The Inbetween

2019. 05. 30. 18:33 - Írta: human

14 comments | kategória: 2018/19,kritika,pilot-mustra

Így kell rögtön a nézőnek ismerős dolgokba vágni? Az NBC újonca nem sokat tököl a felvezetéssel, rögtön egy klasszikus nyomozós sorozat részt szállít.

Igazából pont emiatt szórakoztatott jobban? Nincs semmiféle “szellemeket látok”-dologra ráébredés, meg a rendőrség lassú befogadása, hanem a főszereplő már alapból segít a rendőröknek (vagyis egy rendőrnek, a nevelőapjának) az ügyeikben. Emiatt nem is lett túlzsúfolt a pilot, ami elég jót tett neki.

Viszont alapból érdekes ez, hiszen az írók feltételezik, hogy a néző tisztában van a zsánerrel, így a The InBetween kezdése olyan, mintha a 2. évad elejét néznénk, vagy hasonló, ahol az új szálat vezetik fel, nem pedig most ismertetnek meg minket a karakterekkel. Csak pár pillanat ment ki az építésükre, mintha már ismernénk őket. És igen, bizonyos szinten tudjuk az alapjaikat, mivel sok hasonló sorozatot láttunk.

És a poszt is olyan lett, mintha én tisztában lennék a ti ismereteitekkel a sorozatról. Na nem direkt, de most már így hagyom. A történet tényleg annyi, ahogy tegnap is kiemeltük, hogy amolyan Medium vagy Ghost Whisperer módra a főszereplő halottak szellemeit látja, akiknek lezáratlan ügyeik vannak az életben, és segít nekik. Na meg a rendőröknek.

Egyelőre nem megy velük a helyszínekre, vagy ilyesmi, sokkal inkább a nő szála kicsit külön létezik, és információt szolgáltat a nyomozásba, amikor összeér a kettő, kicsit előrerugdossa a sztorit. A pilotban látottak sokkal hagyományosabb felépítést sugalltak, legalábbis az elejére, mint amit a tavalyi leírás sugallt, így tényleg meglepő volt az itteni megoldás. Legalábbis egyelőre.

Nem tudom, nehéz pontozni. Egy érdekes 7/10? De csak mert kőszívű, sokat látott néző vagyok, így a furcsaság miatt lekötött a pilot. Rendes nyomozósként… majd winnie értékeli a 2. rész után?

The InBetween: minden, amit tudni kell a sorozatról

2019. 05. 29. 16:51 - Írta: winnie

4 comments | kategória: 2018/19,ajánló,kampány,video

Tavaly májusban 33 újonc sorozatot rendeltek be az országos tévécsatornák. Ezekből 31 már bemutatásra került, csak kettő csúszott át nyárra. Az egyik az ABC szappanja, a Grand Hotel, a másik pedig a The InBetween. Aki emlékszik még a sztorijára, az igazi junkie, mert én már rég elfelejtettem. Vajon mekkora esélye van a sikerre?

A halottakkal beszélős/halottakat látós nyomozós sorozat promózására már nem jutott pénz a jelek szerint, vagy nem vesződtel promóképek fotózásával, vagy csak nem akarták széles körben terjeszteni őket. Sebaj. A plakát alatt, a tovább mögött további, fél perces promók, valamint egy hosszabb, interjús videó.

Tovább…

Délelőtti videó 3.: The InBetween

2019. 05. 17. 11:45 - Írta: human

1 comment | kategória: 2018/19,video

Úgy tűnik, nyári sorozat lett az NBC tavalyi midseasonös berendeléséből. A tartalom előtt annyit mondanék, hogy a Medium rajongói mindenképp próbálják be. És nem meglepő módon, az itteni showrunner abba is írt anno 12 részt.

karakterközpontú krimisorozat egy nőről, aki adottsága révén képes kommunikálni a halottakkal, segít nekik megoldani hátrahagyott ügyeiket – akár tetszik neki, akár nem. Érthető is, hogy ő inkább átoknak éli meg ezt egészen addig, amíg nyomozó barátja vonakodása ellenére be nem vonja egy sötét gyilkossági ügybe, mely megoldásával mintha sikerülne lelki békére találnia, lenyugtatni démonjait. Így hát tovább segítség a rendőrségnek a nagy kihívást jelentő ügyekben.

Az előzetesek a tovább mögött. A főbb szerepekben: Harriet Dyer, Paul Blackthorne, Anne-Marie Johnson, Cindy Luna, Chad James .

Tovább…

The Red Line: minden, amit tudni kell a sorozatról

2019. 04. 28. 18:50 - Írta: winnie

2 comments | kategória: 2018/19,ajánló,kampány,video

Így az évad végén megérkezett (a tévébe, mert a teljes évad kiszivárgott pár hete…) a magasan legjobb kritikákkal rendelkező országos újonc, amit a CBS dupla részekkel event sorozatként fog leadni.

Hogy egy zseniális American Crime lesz-e belőle, vagy egy hamar eltűnő Shots Fired, az majd kiderül, de az biztos, hogy kemény lesz az erős politikai és társadalmi kérdésekkel foglalkozó széria, aminek a készítői nyilván remélik, hogy senki nem futamodik meg előle a témája miatt.

Ez Greg Berlanti executive produceri bábáskodása mellett készített tizenvalahányadik országos széria, de nem csak a többitől fog elütni, hanem a CBS kínálatától. Hiába ugyanis a bűnnel kapcsolatos téma, alapvetően három család sorsa fog összefonódni benne.

A plakát alatt, a tovább mögött egy utolsó előzetes, valamint 3 karakterpromó.

Tovább…

The Code: 3 rész után

2019. 04. 26. 18:40 - Írta: human

3 comments | kategória: 2018/19,kritika

Bevallom, hogy a rendező miatt voltam igazán kíváncsi a The Code premierjére. Marc Webb sorozatos szinten eddig kettő dologgal volt számomra emlékezetes: a Lone Star pilotja, és a Limitless vizuális alapozása (bár ott sokat merített a filmből). Hát, itt nem azt érezni, hogy jól választott, és meghintette valami plusszal.

Alapozásnak persze itt van winnie írása a pilotról, szóval röviden csak annyit, hogy katonai jogászokról van szó, akik néha nyomoznak kicsit, akkor is, ha ezért ki kell menniük a háborús övezetbe. Modern JAG, csak nem tudom ez a három betű kinek írja le igazán a sorozatot.

Amit viszont megjegyeznék, hogy bizony ott lehet ragadni előtte. Legalábbis, ha nem terveztem volna ezt a posztot, és adok pont ennek három esélyt az országosokból, akkor szerintem a pilot után lelőttem volna, mert abban nincs semmi plusz, viszont mostanra már érzem a húzását. Mondjuk ez annak is köszönhető, hogy már elkezdett kialakulni a dinamika a karakterek között. De ez elég-e?

Persze akadnak átívelőbb szálak is, de a részekből ezek 5 percek, szóval mint a The Mentalist esetében, ez ad egy keveset a karakterekhez, viszont aki csak ilyesmi miatt nézné, az nyilván csalódni fog, a középpontban mindig egy heti eset, egy aktuális ügy van. Ami néha érdekes, néha pedig unalmasabb.

Viszont mellette már érdekes nézni a “világot”, amit felépítettek az írók. Kicsit Boston Legalös, mindig van beugró ismerős arc, érdekesek a bírók, ilyesmi. Látszik valami összhang az egészben. Mondjuk ez néha elvesz a realitásból, mert szerintem az vicces, hogy a kirendelt katonai védő segít az ügyésznek, mivel morálisan azt tartja helyesnek, akkor is, ha így a védence ellen cselekszik.

Viszont még mindig ugyanott vagyok, hogy 2019-ben ez elég-e? Mert nekem nem igazán. Ha van 40 percem nézni valamit, akkor valahogy mégsem a The Code felé görgetne az ujjam, hanem a sok pótolnivaló között válogatnék. Sőt, még klasszikusok is vannak talonban.

Második blikk: In The Dark

2019. 04. 24. 18:50 - Írta: winnie

5 comments | kategória: 2018/19,kritika,pilot-mustra

Nem krimi ám a CW legújabb premierje (amiről human már írt pilotkritikát), csak egy kicsit becsapósak voltak a kezdeni a sajtóanyagok. Az In The Dark valójában egy szappan, kapcsolati dráma, aminek a főhőse egy vak lány. Amit nyakon öntöttek egy gyilkosságos/nyomozós szállal – hogy vonzóbb legyen a közönség számára? Lelkük rajta. Tényleg érdekes lenne elolvasni a sorozat keletkezésének körülményeit, hogy milyen lett volna eredetileg, és mi az, amit mondjuk a fejlesztés közben adtak hozzá.

Ritka, amikor egy készítőnek egy idényben két országos pilotjából is sorozat lesz, és most Corinne Kingsbury megcsinálta ezt a bravúrt, hiszen a CBS-es Fam mellett az In The Dark-ot is ő jegyzi – legutóbb egy másik Corinne, méghozzá Brinkerhoff neve ugrik be, aki ilyen bravúrt vitt véghez, meg is kapta a kaszát azonnal mind a jó kis No Tomorrow és a jó kis American Gothic. És a duplázásra itt is jók az esélyek.

Alapvetően az In The Dark érdekes is lehetne, ha tudná, hogy mi is akar lenni. Érdekes lehetne, mert a némiképp nimfomán és nem túl barátságos főhős karaktere elég egyedi, az, hogy vak, tényleg csak hab a tortán, de elég finom hab, hiszen ő végképp nem olyan típusú karakter, aki szánalomra szorulna – még a kutyáját is utálja. Legalábbis ez az álca, ami olykor leesik, és akkor láthatjuk, hogy valójában egy ugyanolyan törékeny emberrel van dolgunk, mint amilyenből rengeteg van a világban.

Murphy tipikusan az a típusú antihős karakter, akit az angol ‘mess’-nek ír le. Cinikus, szétszórt, némiképp deviáns, hajszolja az élvezeteket, nem törődik sem magával, sem másokkal, még viselkedésének következményeivel sem, és úgy tűnik, mintha saját szívásaiból sem tanulna. A sorozat pedig elvileg egy karaktertanulmány lehetne, amiben Murphy jelenén keresztül feltárulna a múltja is, hogy miképp lett belőle az, aki.

Eközben megismerjük a családját (akik kvázi a kedvéért vakvezető kutyaiskolát nyitottak), a lakótársát, pár munkatársát, a legjobb haverját (kár, hogy őt megölik…), és leendő barátját, a gyilkosságban nyomozó zsaru lányát. És nagyjából körülöttük forog a sztori, miközben a B-szálon (hol az A-szálra kiemelve, hol C-szállá silányítva) pár gengszter bevonásával folyik átívelve a nyomozás. Egy totál érdektelen, minekvan? ügyben.

A gyilkossági eset többek között azért is érdektelen a pilot után, mert alig ismerjük az áldozatot, számunkra ő egy senki volt, így nem nagyon lehet átérezni a főhős lelki világát – nem véletlen, hogy az 1×02-t rögtön flashback-ekkel kezdik, hogy bemutassák, milyen jó gyerek volt a srác. Ez is valami, bár nem old meg sok mindent.

Attól, hogy tök feleslegesnek tűnik a krimi ebben a sorozatban, el lehetne tekinteni a halvány átívelés fölött és csak a többit nézni, de valahogy ez a krimis vonal az egész széria DNS-re rányomja a bélyegét, folyton előkerül, hiszen hol magánéleti szálak kapcsán ugrik be valami a főhősnek, ráadásul az új pasiját is a bűnügy kapcsán ismeri meg – hátha ő lesz a gyilkos?

Ha kivesszük az ócska nyomozgatást és erőltetett nyomok révén való előrejutást, akkor kapunk egy 30 perces dramedy-t, ami olykor ugyan csépeli a főhőst, de alapvetően a komédia dominál benne – az egyes jeleneteket is próbálják feldobni humorral (nyilván főleg a vakságra, illetve Murphy karakterére alapozva), és fura módon a 2-3. részen is átívelt egy szexuális szál (az egyikben egy húgyúti fertőzés, a másikban pedig egy eltört pénisz…) – erre a srófra járt az írók agya. De… valahogy mégsem áll össze a kép.

Egy biztos, Perry Mattfeld nagyon, nagyon szórakoztató alakítást nyújt, csak miatta is érdemes nézni a sorozatot, és itt nem nagyon tudok ellenpólust mondani, mint az Abby’s esetében, ami helyett Natalie Morales-t a The Middleman-ben is tudnám nézni. Mattfeld-re akár nyűglődik, akár végletekig cinikus, akár szexre vágyik, akár szemét, nem lehet haragudni vagy rosszat mondani. Az írók is talán túlságosan is rá építenek a többiek kárára, mert 3 rész után csak a lakótárssal való kapcsolatát tudom kiemelni.

Akár heti 5, akár 15 perc a krimi, nekem ennyi már sok abból, ami érdektelen, így nem maradok, összességében közepes/10 (plusz/mínusz 1) szinten mozogtak a részek. Viszont az In The Dark az a sorozat, ami bír annyira egyéni hangvétellel, hogy érdemes bepróbálni, mert hiszem, hogy többeknek bejönne, akik a CW-s címke miatt leírják.

Previous Posts