login |

Posts filed under '2018/19'

Pilot: All American

2018. 10. 11. 21:55 - Írta: human

5 comments | kategória: 2018/19,kritika,pilot-mustra

Nem tudom, miért érzem úgy, hogy vannak sorozatok, amik után felesleges ahhoz a stílushoz nyúlni másnak. Nyilván készíthető még jó rendőrös sorozat a The Wire után, a The Sopranos sem ásta alá az összes maffiatörténetet, mint ahogy a Friday Night Lights sem birtokolhatja örökké a trónt az amerikai a focis sorozatok között, de nem az All American fogja lelökni onnan.

A történet egy szegény srácról szól, aki középiskolában focizik. Egyik meccse közben kiszúrja őt egy Beverly Hills-i sulis edzője, és lehetőséget ad neki arra, hogy a sport segítségével jobb élete legyen. A további fordulat, hogy később az irányítószámra is szüksége lesz a csapatban maradásra, így az edzőhöz költözik a srác. Elvileg csak rövid időre.

Mivel a CW-n mutatkozott be a sorozat (nálunk az HBO GO-n kapott világpremiert), így nem meglepő, hogy erős benne a tinidráma. Konkrétan még a felvetett problémák része is valóságban gyökerezőnek tűnik, hiszen igaz történet inspirálta a sorozatot, viszont a kidolgozásuk valami siralmas. Lehet, hogy páran most legyintenek, hogy kinőttem a stílust, és ez igaz lehet a tipikus tinisorozatokra, mert nekem már valami igazi kell. És ezt az írósztrájkos évad kivételével tökéletesen megragadta már a Friday Night Lights.

Itt pedig csak kliséket látok rohangálni, miközben 20 féle dal szól már a pilotban is. Túlzsúfolt az egész. Konkrétan a főszereplő srác alakításával nincs bajom, és nyilván Taye Diggs sem az a borzasztó színész, de a forgatókönyv egyikőjüket sem segíti. A legnagyobb hiba, hogy semminek nincs súlya, úgy sietnek a történettel. Rögtön a közepébe akarnak vágni, és felvetnek vagy 10 problémát, a régi sulis barátjáén tényleg már csak nevetni tudtam, pedig egy-kettő is elég lenne.

Arról ne is beszéljünk, hogy a nagy rohanásban a sorozat központi cselekménye, a foci milyen siralmasan van kezelve, konkrétan ebben csúcsosodik ki a hozzáértés, vagy törődés hiánya. Van egy meccs a rész vége felé, amiben nulla feszültség van. Természetesen az utolsó másodpercben kell megnyerni a meccset touchdownnal, de ezt minimálisan sem adják át a nézőnek, csak gépiesen adagolják az információt. Siralmas.

Ritkán késztet ekkora negativitásra egy pilot, mert többnyire még az unalmasok meg tipikusok is profin vannak összetéve. Itt ilyesmit nem éreztem, szóval számomra értékelhetetlen volt. 2/10?

Második blikk: The Neighborhood + Happy Together

2018. 10. 11. 18:50 - Írta: winnie

4 comments | kategória: 2018/19,kritika

The Neighborhood – 1×02: 4,5/10. (Pilotkritika itt.) Nem mondom, hogy bármelyik hétfő CBS-es újonc szitkom maradandó élményt okozott volna, szóval nem is egyszerű feleleveníteni azt, hogy mit gondoltam róluk két napja. De az biztos, hogy a The Neighborhood az értékelhetőbb, a fenti képen látható két figura miatt chemistry-je miatt. A gond csak az volt, hogy az 1×02-nem jóval kevesebb közös jelenetük volt, akkor viszont megint kaptuk a tipikus és tényleg jól előadott, mulatságos poénokat.

Ezzel nem azt mondom, hogy a többiek nem rosszal (a kisebbik gyerek (Malcolm Butler tesója) simán lopja a show-t), egyszerűen csak nem ütik meg azt a szintet, hogy nézősé tennék a sorozatot. Az is érdekes dolog, hogy a két család közül a fekete famíliáról külön is megnéznék egy sorozatot, de a fehér önmagában annyira nem érdekes, ők csak a szomszédokkal együtt működnek.

Verdikt: kap még egy esélyt, de nyilván nem sok esélye van a maradásra.

Happy Together – 1×02: 3/10. (Pilotkritika itt.) Ennek a sorozatnak semmi értelme. Mármint így. Sem az alapfelállásnak, sem a címnek. Ugyanezt egy nagy családi szitkomként is meg lehetne írni, mindenféle keretsztori nélkül. Pár random történetelemet és poént akkor is el lehet sütni. Tipikus, helyenként szórakoztató limonádé, ami akkor a legviccesebb, amikor a főszereplők túljátszanak és fizikai komédiáznak.

Egyébként az már most elfáradt, hogy a fiatal harminc éves párt kvázi nyugdíjasnak mutatják, még akkor is, ha az írók ezen is poénkodnak, hogy mennyire abszurd ez a nézőpont. Verdikt: nem hiszem, hogy megnézem a harmadik részt, inkább valamelyik évadközit, hogy lássam, mi marad az alapkoncepcióból. Mert vagy unásig fogják ismételni, vagy totál kidobják és egy együttélős haverszitkommá teszik a sorozatot.

ui: Egyébként az WTF (és totál lényegtelen) kontinuitási hiba, hogy a feleség cipője két jelenet között megváltozott? Csak mert 3:35-nél felmegy az emeletre fehér cipőben van, majd pár másodperc múlva amikor belép az emeleti szobába (ami nyilván egy szomszédos díszlet), már valami totál más stílusú, drapp színű van rajta.

Két országos sorozat kapott teljes évados berendelést

2018. 10. 11. 05:42 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2018/19,hírek

Az NBC berendelte a New Amsterdam (pilotkritika, 1×02-es írás) teljes első szezonját, vagyis az eredetileg bekért 13 rész mellé további 9 fog érkezni. A FOX pedig a The Resident (évadnyitós írás) 13 részes berendelését bővítette ki 22-re – ez ugyan második évados sorozat, de az előző éves midseason premierek esetében (óvatosságból?) dettó csak 13 részt szoktak kérni.

All American: minden, amit tudni kell a sorozatról

2018. 10. 10. 19:50 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2018/19,ajánló,kampány,video

Az őszi országos újoncok közül ahogy nézem pont egy CW-s sorozat kapta a legjobb kritikákat, bár itthon az amerikai focis melléktematika miatt nem biztos, hogy annyira népszerű lesz. Hogy Amerikában mi lesz a helyzet, nem tudom, de a CW mostanság, ha eltért a fősodortól, akkor nem nagyon járt sikerrel.

Üröm lehet a jó vélemények keltette örömben, hogy pont az All American-nél történt az egyik korai showrunner-váltás (még az FBI rémlik), és ugyebár sosem veszi ki jól magát, ha ez a sorozat készítőjének elzavarását jelenti, azt pedig nyilván sosem tudjuk meg, hogy ezúttal milyen kreatív nézetkülönbségek voltak.

A plakát alatt, a tovább mögött egy csomó promó van.

Tovább…

Második blikk: God Friended Me + A Million Little Things

2018. 10. 09. 19:00 - Írta: winnie

5 comments | kategória: 2018/19,kritika

God Friended Me – 1×02: 8/10. (Pilotkritika itt.) Ó, hát ebben a folytatásban minden megvolt, amiért szeretem az efféle embereken segítős, abszolút pozitív, cseppet sem cinikus sorozatokat – azt hiszem, az előző kritikában írtam is róluk. Remélem, marad továbbra is ez hol mosolygós, hol feelgood, hol elérzékenyülős a hangulat, az pedig, hogy ilyen szépen összeűzték a dolgokat minden szinten, nagyon hatásos volt.

Verdikt: simán nézős. Eddig. Ha bármi negatív vagy semleges is van benne, az a podcast-es szál, ami kissé erőltetetten van a képben, kvázi prófétává téve a főhőst. De egyébként eddig minden klappol, sokkal jobban, mint a tavalyi Kevin Saves The World esetében. Vajon idővel be fognak hozni valami átívelő szálat?

A Million Little Things – 1×02: 4,5/10. (Pilotkritika itt.) Valahogy csak csordogált ez a rész, sem a visszaemlékezések, sem a halott szála, sem a nyomozgatás nem volt erős. A sztorik kifutása felemelő volt, a rész végén a zenés montázs tényleg nagyon jó, az odáig vezető úton folyton elkalandozott a figyelmem. Lehet, hogy erősebb karakterek kellenének?

Nem rossz a sorozat, de nem több ennél a besorolásnál, márpedig ez édeskevés, még akkor is, ha jó a készítői szándék. Egész egyszerűen nem annyira érdekfeszítő, hogy kitartsak mellette. Arról nem is beszélve, hogy túlságosan is támaszkodik a sorozat a rejtély aspektusra, márpedig ez idővel gimmick-ké fog silányulni. A mostani felfedezés mondjuk hatásos volt, de nem annyira nagy dolog.

Verdikt: érzem, hogy az 1×03 után el fogom kaszálni – azt még megvárom, hogy mégis mit akarnak Eddie feleségével, aki most talán nem is szerepelt.

Második blikk: The Cool Kids + Murphy Brown

2018. 10. 08. 16:25 - Írta: winnie

2 comments | kategória: 2018/19,kritika

The Cool Kids – 1×02: 5,5/10. (Pilotkritika itt.) Nem tudom, hogy nézni fogom-e a sorozatot, de bízom benne, hogy itthon többen felfedezik, mert talán az újak közül ez jönne be legtöbbeknek. Igen, olykor egyszerűek az egymásra halmozott idősemberes poénok (most a 60+-osok elmentek egy éjszakai szórakozóhelyre), de nagyon jó látni a veterán színészeket, ahogy élvezik, amit csinálnak.

Az 1×02-ban simán Leslie Jordan vitte a prímet, de tippre lesz ez másképp is. A chemistry nagyon jó, és ha valami nem is annyira vicces vagy kiszámítható, az előadásmód, vagy egymás lereagálása eladja azt. Verdikt: mint írtam, nem tudom, de egyelőre biztos, hogy maradok, tippre vagy ez, vagy a The Neighborhood marad meg az újonc komédiák közül első körben.

Murphy Brown – 1×02: 1/10. (Pilotkritika itt.) Erről nem is akarok nagyon írni, annyira szörnyű volt. Oké, eleinte csak humortalan (a kocsmai részeket lehetne azonnal a kukába száműzni, rém erőltetettek), de az, amit a sajtótájékoztatóval műveltek, nagyon, nagyon kutyába való lemenés. Egyrészt arra gondolok, hogy a kérdéseket összevágták az amerikai elnök szóvivőjének való életbeli reakcióival (pofavágás, random válaszok), másrészt a fullos, in your face kioktatásra, “tanításra”.

Nem azzal volt gond, amit mondani akartak, és lehet, hogy a régi Murphy Brown is csinált ilyet, de épp ez az a szintű tukmálás és prédikálás, ami kontraproduktív, ráadásul ami éjszakai talkshow-ba elfér, hiszen azokat egy délután alatt írják meg, az egy egyhetes írási ciklussal rendelkező sorozatnál nagyon ciki. Mármint, hogy nem futja többre. Verdikt: NEM!

Apa, kezdődik!, csapó 3. (9 premier, ebből 1 újonc)

2018. 10. 08. 15:01 - Írta: winnie

8 comments | kategória: 2018/19,ajánló

Csendesedik az országos front, végre lest idő megint a kábeles sorozatokra!

Ismét csak próbálunk minden évadnyitóról írni és a pilotok egy részéhez legalább két kritikát kirakni, de persze szokás szerint a ti segítségeteket is kérnénk – ezekben, az “Apa, kezdődik!”-posztokban is jelezzük, hogy mihez, de a napi hírekben is lesz szó róla. Mint mindig, most is kommentben lehet (de nem kötelező) jelentkezni premierkritika/kibeszélő írására, és az előnyt élvez, aki korábban írt az adott sorozatról.)

Mindennek az a célja, hogy a lehető legtöbb sorozatot lehessen kibeszélni az évad során, és sokaknak jelenthet segítséget a pilotoknál a sok komment, hogy ne csak azt lássa a junkie, hogy nekünk hogy tetszett az adott újonc. (Minden kritika linkje kikerül az oldalsávban, de csak azok maradnak meg végig ott, amik pörögnek kommentileg, azaz amik kibeszélésére van igény részetekről.)

Országos premierek a héten – a héten folytatjuk a kritikákat, vannak még elmaradásaink.

10.07. vasárnap Madam Secretary S5 (vendégblogger?),
10.09. kedd The Flash S5 (vendégblogger?), Black Lightning S2,
10.10. szerda Riverdale S3, All American S1,
10.11. csütörtök Supernatural S14 (vendégblogger?),
10.12. péntek Blindspot S4 (vendégblogger?), Dynasty S2 (vendégblogger?), Crazy Ex-Girlfriend S4,

Az eddigi pilotkritikáink:

Az eddigi évadnyitós írásaink, kibeszélőink:

Pilot: God Friended Me

2018. 10. 05. 18:30 - Írta: human

6 comments | kategória: 2018/19,kritika,pilot-mustra

(A másik pilotkritikánk itt olvasható.) Ha jól látom, valamennyire vártam a CBS feelgood drámáját, de még így is simán pozitív meglepetést okozott. Konkrétan talán az ősz legjobbja nálam. Pedig heti “ügyes” lesz, mondjuk pont olyanból nem is nézek sokat, szóval még lehet is neki helye. Az meg sem lep, hogy winnie kíváncsibb volt rá, és neki is bejött. Ilyen is ritkán van, mármint tökéletes egyetértés.

A történet egy vallásos apával rendelkező fiatal férfiról szól, aki már nem hisz Istenben, sőt, a podcastje révén igyekszik irányt mutatni a többi ateistának. Semmi nihilizmus, igyekeznek kedves emberek lenni, de csak úgy maguktól, nem pedig azért, mert tízparancsolat meg a többi. A karrierje épp előreléphetne, amikor egy Isten nevű account bejelöli Facebookon. Hoppá.

Hogy hogyan lesznek ebből heti esetek? A nagy, “Tényleg Isten ösztökéli?” kérdés mellé, amit gondolom, majd feldob, amikor a vallásos, sőt, papként dolgozó apa megtudja a dolgot, bejön, hogy a Facebook újabb barátokat ajánl Isten ismerősei közül. Rajtuk kell majd segítenie hősünknek, miközben “nyomoz” az után is, hogy ki szórakozik vele ilyen módon. Hát, nem tudom mit tudnak kitalálni rá, de csak a koncepció elfogadása után működhet  sorozat, akit az elriaszt, az szerintem ne erőltesse.

Persze valahol felejthető is a God Friended Me. Ezt most azért mondom, mert pár hete láttam, és úgy osztottuk el, hogy van, aki akkor ír róla, a másik pedig a tényleges premiernél. Na mostanra már nagyjából csak az érzésre emlékszem, amit utána éreztem: tetszett, feldobott, meghatott picit, mosolyogtam.

Ez alapján egyelőre semmiképp sem mondanék olyat, hogy modern klasszikus, viszont egy belenézés szerintem mindenképp javasolt. Konkrétan tényleg azt tudom mondani, hogy az országosok közül ez tetszett a legjobban. A színészek is rendben voltak, és úgy az egészből sütött valami minőség, nem tipikus, befásult volt a látványa. Nem kiemelkedő a fényképezés, de látni, hogy valamennyire azért igyekeztek.

A pontszám ezek alapján 7/10, mivel felet nem adok. Ennyit csak egy másik újonc kapott tőlem, de ha tippelnem kéne, akkor sokkal inkább fogadnék arra, hogy későbbiekben a God Friended Me-nél leszek még ott.

Második blikk: Single Parents + Rel

2018. 10. 04. 21:20 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2018/19,kritika

Single Parents – 1×02: 5,5/10. (Pilotkritika itt.) Ez még mindig csak potenciál. Azt már elfogadtam, hogy hiába nagyon vicces sokszor a sorozat, valahogy a poénjaira nem röhögéssel fogok reagálni, és hiába zseniálisan jó Brad Garrett ebben a figurában, a rész után semmi jó duma nem fog eszembe jutni tőle. A többiek most kicsit háttérben voltak, de legalább Will-t kezdem megszokni. (A gyerekek javarészt megint bejöttek.)

Verdikt: nehéz ügy, még legalább két részre szerintem ki fogok tartani, csak aztán nehogy megszokás legyen belőle rajongás helyett.

Rel – 1×02: 4,5/10. (Pilotkritika itt.) Na, ez meglepett, pedig a kezdés nem ezt sugallta, hiszen egyetlen helységben játszódó, kvázi családi komédiának tűnt (némelyik szegmensről lerítt, hogy egy az egyben standupból van átemelve, csak hárman mondják el), de volt két kifejezetten vicces jelenet a megszokott perlekedésen kívül. Az egyiknél le sem esett, hogy a főszereplőt látni egy másik szerepben (akkor minden részben új karakter lesz? ez jó hír), a másikban pedig volt egy tucatnyi pisztolyos gengszter, ami többkamerás szitkomban elég WTF, mint ahogy a haláleset is.

Verdikt: nyilván nem fogom tovább nézni, mert túl sok benne az üresjárat vagy tipikus komédia, de az azért pozitívum, hogy tudnak az írók, ha akarnak, és biztosra vehető, hogy a folytatásban is olykor el fog sülni a kezük.

Pilot: Happy Together

2018. 10. 04. 14:50 - Írta: human

7 comments | kategória: 2018/19,kritika,pilot-mustra

Újabb fárasztó országos komédia. Ezúttal a CBS-től. Próbáltam ugyan pozitívumot találni benne, de nem igazán sikerült. Ennél még a Single Parents is jobban lekötött. Nem kerülgettem a forró kását.

A történet középpontjában egy átlagos házaspár áll, akik Netflix and Chillből a Netflix résznél tartanak a pilot elején. A nő belsőépítész, a férfi könyvelő, a hétköznapjaik 30 felett teljesen nyugisak és rutinszerűek. Mindez megváltozik, amikor a pasi egyik rocksztár ügyfele beállít hozzájuk, hogy beköltözne egy időre.

Gondolom, előkerül majd, hogy a pár évvel fiatalabb, menő srác szüleiként tekint rájuk, nem csak barátokként, de… már maga az alaphelyzet is sántít nekem. Mármint tudom, hogy ez csak egy sitcom, különböző személyiségeket kell összetenni, de olyan képtelen, hogy nincs hova mennie. Az meg még képtelenebb, hogy utána marad is. De oké, ezen túl kell lépni, érdekes a híres és az átlagemberek közötti eltérés, legyen.

A főbb gond sokkal inkább az lenne, hogy az átlagos házaspár a legklisésebb pillanatokat villantja fel, mindenféle komolyabb megerőltetés nélkül. Kínos, ezerszer láott “próbálok menő és cool lenni”-pillanatok, esti bulizás nem bírása, stb. Erre persze a sztár csak mosolyogva néz, míg az ismerősei pedig lekezelik az öregeket.

Itt még bejön az is, hogy többkamerás komédia, szóval néha csak pislogtam, hogy miért is röhög a közönség. Láttam, odaírták a poént, az rendben van, csak épp siralmas volt az egész jelenet. Nem is a messziről látható csattanók a lényeg, hanem hogy még rosszul is csapják le. Pedig Damon Wayans Jr. és Amber Stevens West is kellő rutinnal kéne rendelkezzen a stíluson belül.

A lényeg, hogy itt tuti, nem fogok eljutni a 3. részig. Legyen 3/10 a kezdés. Ebben semmi nincs, ami miatt esetleg érdemes lenne visszanéznem. Igazság szerint letör, hogy első nekifutásra nincs igazán érdekes komédia újonc országoson, pedig sokáig abban erősek maradtak a nagyok, és mindig volt egy-két jobb próbálkozás. Most meg ott a The Good Place, és azon kívül alig hallani másról ezen a téren.

Második blikk: New Amsterdam + FBI

2018. 10. 03. 22:10 - Írta: winnie

4 comments | kategória: 2018/19,kritika

New Amsterdam – 1×02: 5/10. (Pilotkritika itt.) Ehh, persze várható volt, hiszen látszott, hogy itt minden héten pár orvos megkapja a maga kis történetét, amit a főhős szépen összefog ide és oda is beleszólogatva. Ez sajnos elég nagy csalódás, hiszen egyrészt egy ilyen kis, szinte különálló sztori vagy bejön, vagy nem, másrészt a sorozatot a főhősért nézné inkább az ember, azért, ahogy küzd mondjuk a betegért, itt meg sokkal kevesebb teret kapott, mint a pilotban.

A pszichodoki és Kapoor betege jó volt, elég kemény, a szívdoki és a vudu sajnos egy cseppet sem izgatott, és a két C-szálnál is 1-1 volt az eredmény, mert a médiadokit szívesen néztem volna, viszont pont a főhős magánéletes szála totál érdektelen volt számomra. Verdikt: Ez így egál, 2-2, nem? Ha csak ennyire futja, nem lesz nézős a sorozat.

Az azért jó volt, hogy emlegettek pár vonatkozó törvényt kritika gyanánt, a dübögő dobzene is lehetne gyakoribb, és tényleg van bíróság a kórházban? Nem rossz. Ja, a vége megint nagyon, nagyon cukrosra sikeredett, de tetszik, hogy a készítők nem fogják vissza magukat, hanem kőkeményen bevállalják a giccset. Önazonosság-tudat, ha van ilyen szó. És ha ezt jelenti.

FBI – 1×02: 6,5/10. (Pilotkritika itt.) Ugyanazt kaptuk, mint a pilotban, csak pepitában – ahogy a Magnum-nál is írtam. Vagyis nem ugyanazt, de nem az volt a különbség, hogy míg ott vagy 30 halottal járó bűncselekménnyel indítottak, a folytatásban “csak” 8-10-en haltak meg. (Maga az ügy elég ijesztő és ijesztően valóságos volt online vetülettel.)

Továbbra is imponál, hogy 42 percből 40-et az üggyel töltenek. Hogy az infót nem egy telefonhívás révén szerzik meg, hanem komoly utánajárással vagy egy 5 perces kikérdezési jelenet révén. Hogy a nyomozók egy ponton leültek egymással szemben és elkezdtek közösen gondolkodni és kombinálni, de nem ám egy 5 másodperces jelenetben. Ezek egyike sem újdonság vagy egyedi, de manapság elég ritka.

Verdikt: még maradok, de várnék valami pluszt a részek végén is, mint a Law & Order-ekben. Nem feltétlenül végső csavart vagy totál pesszimista befejezést, az tényleg nem illene ide, de fél perc magánélet vagy totál hepiend helyett kitalálhatnának valamit.

A The Neighborhood folytatásában

2018. 10. 03. 15:10 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2018/19,video

Nem mintha sok értelme lenne az efféle előzeteseknek a komédiák esetében, hiszen nem irányt árulnak el, csak pár poént lőnek le, de folytassuk a sormintát a CBS új komédiájával (kritikánk itt), aminek az 1×02-es promója a tovább mögött nézhető.

Tovább...

Next Posts Previous Posts