login |

Posts filed under '2018/19'

Délelőtti videó 2.: In The Dark

2019. 03. 08. 10:50 - Írta: human

Add comment | kategória: 2018/19,video

A CW újonc sorozatának főszereplője egy vak, de a gyertyát látszólag mégis mindkét végén égető nő, akinek eltűnik a legjobb barátja, és egyben drogdílere, és senki nem hisz neki az eset kapcsán, így elkezd ő is vizsgálódni az ügyben. Természetesen leírtunk már róla mindent a berendelésnél, lássunk a tovább mögött egy hosszú és két rövid előzetest.

Tovább…

Második blikk: The Enemy Within

2019. 03. 06. 14:52 - Írta: winnie

16 comments | kategória: 2018/19,kritika

Oké, ez gyors volt.

Komolyan mondom, tanítani kéne, hogy biztató kezdés után miként kell ráállni a lejtőre szabadesésben. Nem mondom, hogy túl nagy illúzióim lettek volna, túl jól ismerem ahhoz a műfajt és főleg az országos sorozatokat, de szerintem az 1×02 vaskos aránytévesztés volt, a készítőknek jobban oda kellett volna figyelniük arra, hogy mi volt a pilot erőssége.

Jó, persze, az egy dolog, hogy nekem mi tetszett az első részben, de szerintem a The Enemy Within Jennifer Carpenter karakteréről szól elsősorban. Arról, hogy mennyire profi. Hogy mennyire fifikás. Hogy mennyire számító. Mindez a pilotban remekül tetten érhető. Ebben a részben viszont 20 percen át bilincsben van Erica Shepherd, és később is inkább csak passzívan asszisztál, folyton jelezve azt, hogy ő szövetséges.

Mindez persze abszolút reális, nyilván nem fogják pikkpakk barátként kezelni Amerika nagy ellenségét, idő kell ehhez, némi átmenet, míg egy haverzsarus szcenáriót kapunk az FBI és a CIA egy-egy ügynöke révén, de itt szerintem felül kellett volna írni a “szabályokat”, én hibának érzem a szórakoztatást feláldozni a valóságalap oltárán. Legyünk unalmasak és csökkenjen a nézettség, de legalább nem éri szó a ház elejét?

Pedig nem indult érdektelenül az epizód (egy vonaton egy ügynöktől ellopnak egy laptopot), de minden, ami utána történt, mind az egyediség, mind pedig az érdekesség legapróbb szikrájától mentes volt. Klisék, némi kikérdezés, némi hajkurászás, a végén pedig pár perc agyatlan lövölde, ami számomra legtöbbször dögunalom (épp ezért értékelem az érdekesebb pisztolyos akciókat, mint például amik a SWAT-ban szoktak lenni).

Ami bosszantóbb, hogy Shepherd aztán később sem lett sokkal érdekesebb, nem sokat mutatott (bár azt legalább megmagyarázták, miért volt szükség rá: az áldozat anno neki dolgozott), az ügy sem volt semmi extra, s bár kaptunk kiegészítő fejleményeket a lánnyal és a belső emberrel, de az ásítozáson mindez nem segített. (Az meg döbbenetes, hogy a többi FBI-os mennyire nonfaktor egyelőre.)

Megvallom, én azt hittem, hogy valami azért el fogja mozdítani a főhőst a jó/gonosz-skálán a most sugallthoz képest másik irányba és megmarad a karakter a szürke zónában, de a jelek szerint erre (még) nem fog sor kerülni. Azonban így, hogy semmi kétség nincs, melyik oldalon áll, a sorozat sem lehet több, mint egy random, “kapjuk el a heti rosszfiút” akciózásnál, amit kiszámítható belső szabotálással mixelnek. Ez pedig ezerszer látott formula – de legalább a krimiknél van némi rejtélykomponens, itt viszont még az sem.

Két apró momentum volt a részben, ami tetszett, a cipők a flashback-ben és a baseball sapkás húzás, aminek mondjuk nem sok értelme volt (azt hittem, hogy valami ősbéna átívelést indítanak be vele), a rész pedig 3/10 volt nálam, de csak jó indulattal. Az 1×03-nak nagyot kell szólnia, hogy megtartsam a sorozatot.

Délelőtti videó 2.: The Fix

2019. 03. 06. 10:50 - Írta: human

Add comment | kategória: 2018/19,video

Robin Tunney ügyészt alakít az ABC nemsokára bemutatásra kerülő jogi drámájában, ahol főhősként egy korábban elvesztett ügyének gyanúsítottjával újra szembekerül 8 évvel később – itt leírtunk róla bővebben mindent. A tovább mögötti két hosszú előzetesben meg is lehet nézni, hogy vajon van-e fantázia a sorozatban.

Tovább…

A Whiskey Cavalier folytatásában

2019. 03. 01. 21:50 - Írta: human

2 comments | kategória: 2018/19,video

A pilot a popcorn/szórakoztató halmazban mindkettőnknek tetszett: itt írtam róla én, de winnie sem fogta vissza magát. Lássuk a tovább mögötti előzetesben, hogy az elkövetkező hetek mit hoznak, mivel amolyan évadpromóról van szó.

Tovább…

A The Enemy Within folytatásában

2019. 03. 01. 15:15 - Írta: human

Add comment | kategória: 2018/19,video

Jennifer Carpenter áruló lett az NBC sorozatában, majd pedig kémek elfogásában segít be. A pilotról már beszélgetünk, lássuk a tovább mögötti előzetesben, hogy mi várható az évadban.

Tovább…

Pilot-mustra: Proven Innocent – 1×01

2019. 03. 01. 14:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2018/19,kritika,pilot-mustra

Ahhoz képest, hogy a FOX újonca már két hete bemutatásra került, nekem pedig akkor szombat hajnalban az első dolgom volt megnézni a pilotot (és utána a kikerült második részt), valamiért nem írtam rögtön róla, és így sajnos némiképp elfelejtődött. És azt kell, hogy mondjam, mindez nem véletlen. Mert a Proven Innocent felejthető.

Igen, így kell profi lead-et írni egy véleményhez. Nehogy véletlenül bárki is folytassa az olvasást az első mondat után. Akkor adok neki “vonzó” pontszámot is, hogy ezzel tetézzem a kritikusi amatörizmusomat.

PROVEN INNOCENT – 1×01 – 3,5/10

Ez a sorozat elvileg egy jogi dráma akar lenni némi nyomozással és jelenbéli átíveléssel, meg politikával, meg szappannal, meg családi drámával, meg lehet, hogy összeesküvéssel, meg múltbéli rejtéllyel. Igen, a készítők úgy gondolták, hogy ha mindent beletömnek, akkor a nézőt ott marad a képernyő előtt. És lehet, hogy ott is maradna, a gond csak az, hogy ahhoz le kéne ülnie elé, márpedig azt nagyon kevesen fogják megtenni, ahogy a számok utólag bizonyították is.

A főhős egy nő, aki ártatlanul elítéltek jogaiért, illetve felmentésükért harcol ügyévdként. Ez nem egy új koncepció, több ilyen sorozatot is láttunk már (a legutóbbi Hayley Atwell kapott egy évadot a Conviction-nel), szóval annyival csavarják meg a sztorit, hogy Madeline Scott motivációja az, hogy egy korábbi, nagy sajtóvisszhangot vert gyilkosság elítéltjeként maga is ült tíz évet testvérével – hogy aztán kiderüljön, ártatlanok voltak.

Madeline érzelmi kötődése tehát adott az áldozatokhoz (ő tudja, mi a tét), de mindez csak egy kis szelete a Proven Innocent-nek. A sorozat motorja az, hogy az őt (tévesen) börtönbe juttató ügyész politikusi babérokra tör, ezért megpróbál munkatársaival más, általa bekasztlizottakat keresni, akik ugyancsak ártatlanul ülnek. És ha mindez nem lenne elég, lassan, a szezon során fiatalkori flashback-ek révén megismerjük a régi gyilkossági ügy körülményeit – és gondolom fény derül a valódi gyilkos személyére.

Afféle “mindent bele”-koncepcióról van szó, aminek az elhasalásán annyira nem lehet csodálkozni, hiszen egy mondatban nem tudtam volna leírni a sorozat lényegét, maximum a nem túl vonzó, “ártatlan elítéltek felmentése”-leírással. És ezzel, hogy alapvetően nincs konkrét fókusza a sorozatnak, hanem inkább mindenbe bele akar markolni, elég profi módon ki is csinálja magát.

Pedig Madeline karaktere kifejezetten pofátlan és izgalmas, már a pilot kezdése elég WTF rá nézve, mint ahogy az is, hogy abból indul ki, hogy az őt elítélő ügyész nyilván csak ártatlanokat küldött sittre és nem tévedhetett egyszer véletlenül, éppen az ő esetében. (Más kérdés, hogy az 1×02-ben azért korrigálnak az írók és jelzik, hogy a Kelsey Grammer által alakított főmufti valóban megérdemli, hogy rászálljanak, de persze ő sem riad vissza a keményebb eszközöktől, hogy mindezt megakadályozza.)

A többi karakter már sokkal szürkébb, legyen szó a korábban a főhőst felmentő jelenlegi főnökről vagy kollégáról (aki egy jogi podcastet vezet, ami révén ügyesen megoldják az expozíciót, illetve levonják a részek végén a “tanulságot”) – egyedül Vincent Kartheiser folyton álruhákba öltöző, az éppen aktuális karakterében talán túlságosan is elmerülő nyomozója szórakoztató.

A Proven Innocent-ben a kevés politikai csatározással és taktikázással kapcsolatos jelenet kifejezetten korrekt, és az is nagyon látszik, hogy a dialógok írása kapcsán odatették magukat, azok elég szórakoztatóak, sőt, egyes felvetett erkölcsi és egyéb kérdések is jók, mint például a szabadság és az ártatlanság kapcsolat – például, hogy megéri-e az előbbi az utóbbi bizonyítása nélkül. (És még abban is lehet bízni, hogy ha valaki ártatlanságát akarják bizonyítani, akkor beérik azzal, nem fogják a valódi tettest is kinyomozni, mert akkor végképp kipipálnák a “mindent bele” összes aspektusát.)

Annyira nem gáz a Proven Innocent, csak felejthető. A pozitívumait sajnos teljesen háttérbe taszítják az érdektelen elemek, mint a flashback-ek vagy annak szereplőinek jelenkori, agresszív acsarkodása, mert mondanom sem kell, hogy az átívelő ügy ismét csak olyan, hogy 40 percnyi nettó anyagot széthúznak 10*4 percre ahelyett, hogy megírták volna egy random nyomozós sorozat egyetlen részének. Mert tippre nem lesz sokkal bonyolultabb, és a végére nyilván kiderül, hogy mégiscsak valamelyik tesó a tettes. Mert abba is kell egy csavar.

A lényeg, hogy a sorozat bőven elnézhető lenne és lehet, hogy a személyes csatározás érdekesebbé válik idővel, de ha csak a bűnügyi tematikájú, epizodikus motorral is rendelkező sorozatokat vesszük, akkor is túl sok kerülne elé, így mindig egy nagy kupac alján gyűlnének belőle a részek. Akkor meg minek?

Délelőtti videó 2.: Abby’s

2019. 03. 01. 10:50 - Írta: human

1 comment | kategória: 2018/19,video

Na lássuk, hogy az örökre a The Middleman-ből ismert Natalie Morales mire képes bártulajként az NBC új komédiájában!

A sorozat berendelése ezer egy éve volt, ott le is írtunk minden fontosat róla (nem mellesleg az akkor legjobban várt országos komédiátok lett), és most végre egy előzetest is megnézhetünk hozzá a tovább mögött. Nem csak Morales lesz ismerős a kocsmai törzsközönségből.

Tovább…

Pilot-mustra: Whiskey Cavalier – 1×01

2019. 02. 28. 14:57 - Írta: winnie

7 comments | kategória: 2018/19,kritika,pilot-mustra

A lot of sexual tension in the car.

(A másik pilotkritikánk itt olvasható.) human popcorn sorozatnak titulálta az ABC kémes akciókomédiáját, én meg afféle agyatlan szórakozásnak, mert a pilotban úgy halmozták egymásra a jeleneteket, hogy azok fun akciózásnak és vicces szituációknak ágyazzanak meg. És mindez marha jól működött, legalábbis nekem nagyon bejött. Kérdés, hogy kitart-e a lendület a folytatásban is?

WHISKEY CAVALIER – 1×01 – 7,5/10

Tényleg élveztem a kezdését a sorozatnak, ami alapvetően, akárcsak a The Enemy Within, a CIA és az FBI egy-egy ügynökének összeállásáról szól majd, és a közös munkájukról. A premier nyilván ezt a párosítást vezette fel: Scott Foley egy szentimentális (de vérprofi!) FBI-os, aki egy fájdalmas szakítás után van, Lauren Cohan pedig egy hidegfejű (de vérprofi!) CIA-s, aki nem hagyja hogy érzelmei befolyásolják.

Agent, do not empathize.

Előbbi kap egy moszkvai megbízatást, és eközben fut össze leendő társával, no meg egy államtitkot ellopó kockával (aki később dettó a társuk lesz) – először versenyt futnak egymással a küldetés teljesítése érdekében (hol az egyik, hol a másik kerül megbilincselve partnere autójának csomagtartójába), majd pedig egymás mellett dolgoznak a szláv haramiák, illetve belső ellenségek ellenében.

A Whiskey Cavalier valóban semmi extra olyan szempontból, hogy nem lehet kiemelni a koncepciója vagy a sztorija kapcsán semmi különöset, nincs mögötte olyan gondolati faktor, amivel jól el lehetne adni, ami miatt felkapnánk a fejünket, egyszerűen csak működik szórakoztatóipari termékként, mint mondjuk a teljesen más műfajú Lucifer vagy a The Good Doctor pilotja.

Legfőképp azért működik, mert megtalálták az összetevőket. Nagyon jó a főszereplők kémiája, legalábbis a legelejétől szórakoztató Foley és Cohan civódása, de ami még inkább elismerésre méltóbb, hogy a mellékszereplőket, a csapat többi tagját is jól hozták be, az ötös minden egyes tagja pozitívan csapódott le bennem, egyedül Josh Hopkins karaktere lógott ki némiképp, és így, hogy átívelés is kapcsolódhat hozzá, végképp nem hoz lázba.

A színészek (vagy a karakterek?) mellett pedig a megvalósításért is plusz pont jár. Nekem mindig is gyengéim voltak az európai helyszínek, itt pedig nem spórolnak velük (a sorozat állandó jelleggel egyébként Prágában forog), a látvány is korrekt, amikor pedig a Magnum PI-é után ebben a pilotban is beizzították a Thunderstruck-ot az AC/DC-től, tudtam, hogy nyert ügyem van. Igen, ennyire könnyű eset vagyok, de akkor még nem is sejtettem, hogy a koronát az egészre Karel Gott német nyelvű, mulatós Paint It Black-je teszi fel, amiről nem tudom, hogy nem hallottam eddig.

Élveztem, na. Ahogy írtam, a koherencia hiánya meg a sok has- és mellkas-lövés (mert ugye golyóálló mellénynél csak úgy lőnek) nem nagyon zavart, mint ahogy az sem, hogy hiába hullanak el jobbra-balra ellenséges és szövetséges emberek, a karakterek ezen is azonnal túllépnek, a felületes néző (mint én) esetenként szerintem megelégszik a szórakoztató összképpel. És a Whiskey Cavalier-ben még a főhős lelkizése is vicces volt. Remélem, ez így is marad, nem posványosítják el.

Pilot: Whiskey Cavalier

2019. 02. 26. 21:20 - Írta: human

49 comments | kategória: 2018/19,kritika,pilot-mustra

(A másik pilotkritikánk itt olvasható.) Na tessék, egy popcorn országos sorozat véget ér, és rögtön jön a helyére valami?

Nemsokára írok a Lethal Weapon 3. évadjáról, ami hajnalban köszön le, de az általa hagyott űrbe simán megérkezett az ABC akciósorozata. Az első rész alapján nem a nyomozás lesz a fő téma, hanem inkább a kémkedéshez és rosszfiúk üldözéséhez állhat közelebb. Bár mondjuk összejött a csapat a rész végére, szóval még arra is kanyarodhatnak, főleg, hogy az olcsóbbnak tűnik a pilotban látottakhoz képest.

A történet egy nagyon érzelmes FBI ügynökről szól, aki a világ minden táján igyekszik az amerikai állampolgárokat szolgálni. Eskü úgy élt a fejemben, hogy FBI országon belül, CIA országon kívül, de itt mindenképp az volt, hogy mivel amerikait is érint az eset, esetleg Amerikát, ezért az FBI is beavatkozik nemzetközi terepen.

Amúgy nem is ez a lényeg, csak meglepett, mivel a rész végére amolyan keverék FBI/CIA-csapat jön össze, akiket utána aztán bárhol be lehet vetni. Nem hiszem, hogy spoiler lenne a két ügynökséget képviselő főszereplő egy munkába összehozása egy efféle sorozatnál.

A Whiskey Cavalier lényege az ügynökök közötti civódás lesz úgyis, hiszen annyira nem illenek össze, még munkaügyileg sem: az egyikőjük mindentől elérzékenyedő profi, a másik pedig egy senkiben sem bízó profi. És együtt kell dolgozniuk.

A végeredmény nagyjából semmi extra, de talán pont ezért nem is húzom le a pilotot. Ebből még bármi lehet, de maga a kezdő rész nagyon sokszor öntötte a karakterekről az információt. Nem feleslegesen, kellett őket alapozni, csak nem elegánsan oldották meg. Viszont mivel nem ez a lényeg, hanem a tényleges dinamika, így igazából be sem lehet lőni miképp fog lecsapódni mindez. Csak sejteni.

Mondjuk az eddig is gyanús volt, hogy Lauren Cohan nem az a színészisten, de ez a pilot végképp meggyőzött róla. Nyilván szép, ezzel nem vitatkoznék, de például az a “Hagyjatok itt!” kiszólása engem ledöbbentett. Persze amilyen magasra lő a Whiskey Cavalier, ott el fog menni, és ezt nem negatívan értem. A könnyed szórakozáshoz, és a két főszereplő közötti adok-kapokhoz simán működni fog, csak néha lesz egy-két döccenő, elmegy.

A kidolgozás is hasonló. Mondjuk ebben a pilot nagyon igyekezett, ahogy winnie említette remek zeneválasztással, meg az országos mivoltához képest egész korrekt akciójelenetekkel, és rengeteg európai (német, francia, kelet-eu) helyszínnel.

Nem is tudom, legyen 7/10 a kategóriáján belül? Szórakoztató, elég könnyen lecsúszott. A többi majd tényleg kiderül, mert adok neki még esélyt.

Pilot-mustra: The Enemy Within – 1×01

2019. 02. 26. 18:10 - Írta: winnie

18 comments | kategória: 2018/19,kritika,pilot-mustra

The FBI estimates there are 100,000 foreign spies working within The United States today.

Amikor elkezdődött az NBC midseason újonca, a The Enemy Within, akkor ugyanazt éreztem, mint az FBI őszi startja esetében: biztos, hogy erre van mostanság szüksége a tévénézőknek? Mindkét sorozatban ugyanis azonnal kinyírnak több, mint egy tucat embert. Itt például egy férfit gyorsan kivégeztek az utcán, egy családanyát a száguldó kocsijában lőttek le, majd pedig a biztonság kedvéért egy szintnyi irodát is a levegőbe röpítettek. Erőszak, erőszak, erőszak.

Nyugi, ez nem prüdéria (az Into The Badlands-nél nem sok erőszakosabb sorozat van mostanság, és az a kedvencem), csak szöget ütött a fejembe, hogy ki miért néz tévét, és nem vagyok abban biztos, hogy ezzel lehet berántani a nézőt. Amikor persze már megvagyunk, akkor sokkal rugalmasabban a reagálunk a tévés erőszakra is. És a The Enemy Within beránthatja a nézőt. De csakis akkor, ha hisz Jennifer Carpenter-nek.

THE ENEMY WITHIN – 6,5/10

Mindez nem újdonság, sok sorozat támaszkodik komolyan a főszereplőjére, itt viszont azt érzem, hogy nem fognak a nézők egyöntetűen állást foglalni a főhős hitelessége kapcsán. Carpenter-nek ugyanis piszok nehéz dolga van, annyira eltérő karaktertípusokat kell hitelesen hoznia: az egyik pillanatban jéghideg pszichopatának tűnik, a másikban pedig kicsorduló érzelmekkel van tele. És nekünk muszáj mindkettőt elhinni neki. Nekem úgy ahogy, de ment.

Carpenter egyébként a nemzet ellenségének, az ország leggyűlöltebb emberének titulált zseni CIA-ügynököt alakítja, akit 3 éve hazaárulásért csuktak le, és azóta a lehető legszigorúbb körülmények között őrzik. Azonban a fent említett gyilkosságok miatt az FBI segítséget kér tőle, mellécsapnak egy ügynököt is, aki személyes okok miatt még inkább rühelli a nőt.

Szóval a haverzsarus felállás, a romantika és egymás játékos húzása egyelőre ki van zárva, bár nyilván idővel, ahogy megtudunk információkat az árulásról, másképp fogjuk látni a főhőst. Azt a főhőst, akiről kintléte során elég sok mindent megtudhatunk, például, hogy mennyire jó megfigyelő (ezzel szuperül pár expozíciós lépést is megúsznak a készítők), de legfőképp azt, hogy kivételesen jól tud az ellenség fejével gondolkodni.

Az akció során arról is tudomást szerzünk, hogy egy FőGonosz mozgatja a háttérből a szálakat, akinek a lefülelése lesz az idei kiemelt feladat – az ő elkapása motiválja egyébként Erica Shepherd-öt, valamint egy érzelmi szál is, amit pár rövid flashback során kibontanak, és bár ez kifejezetten bejött nekem, menten aggasztani is kezdett, hogy vajon mihez fognak kezdeni vele hosszabb távon, mert a kötelezően behozott, de érdektelen melléksztorikkal nagyon le fogják lassítani az epizódokat. Remélem, jól megoldják.

Mondom, a sorozat megítélése Jennifer Carpenter-en, illetve a hozzá való nézői hozzáálláson áll vagy bukik. Nekem elsőre bejött, amit láttam, bár ebben a felfedezés is sokat jelentett (ezért szeretek pilotokat nézni), az, ahogy hántották le a főhősről a rétegeket. A karaktere, a viselkedése kifejezetten izgalmasnak tűnik, bár (egyelőre) háttér nélkül kell elfogadnunk, hogy ennyire ősprofi és magabiztos.

Ha mi lehántjuk a rétegeket a sorozatról, akkor alapvetően egy heti kémes motorja lesz a jelek szerint, amiben nem nyomokat fognak olvasni, hanem inkább pszichikai oldalról fogják megközelíteni a rosszfiúkat, hogy utána akciózzanak egy kicsit. Erre itt is sor került, de egyelőre nem úgy néz ki, hogy az eksön lesz a sorozat fénypontja.

Szóval nem véletlen, hogy némiképp a The Blacklist juthat eszünkbe róla, és talán ebben az átívelő szál nem lesz annyira szappanos és az érdektelenségig húzott, tippre az első évad végére lezárós. Majd meglátjuk, hogy lesz-e ebben is legalább hat évad.

Whiskey Cavalier: minden, amit tudni kell a sorozatról

2019. 02. 25. 17:30 - Írta: winnie

10 comments | kategória: 2018/19,ajánló,kampány,video

Az ABC az Oscar után már leadta a Whiskey Cavalier pilotját, amit szerda 22:00-kor, a rendszeres (eléggé béna sávban…) helyén meg fog ismételni. A jelek szerint egy könnyed, akciózós sorozatról van szó, két szimpatikus színésszel (Lauren Cohan ezt a sorozatot választotta a The Walking Dead-es kilépése után rá hulló szkriptekből), szóval papíron akár még sikert is arathatna.

A nagy kérdés, hogy a lazább műfaj mennyire fogja érdekelni az esetlegesen karcosabb kábeles sorozathoz szokott junkie-kat, ki mennyire keres ilyen sorozatot, vagy a Whiskey Cavalier már csak és kizárólag a tévés közönséget akarja megcélozni? Akárhogy is, a sikerről utóbbiak fognak dönteni, bár tippre ezt a sorozatot elég jól lehetett nemzetközileg értékesíteni, többek között a nemzetközi aspektusa miatt is.

A másik nagy kérdés, hogy be merik-e vállalni a készítők, hogy felületesebbek lesznek és inkább a fun faktorra helyezik a hangsúlyt, vagy komolyabb húrokat is fognak pengetni, mélyebben karakterizálni, és megpróbálnak valami egyensúlyt találni aközött, ami fajsúlyosabb, és ami könnyedebb. Mindenesetre az látszik a promóanyagokon is, hogy mit akarnak sugározni magukból, a lenti plakáton még a ‘fun’ szó is kiemelésre került.

A plakát alatt, a tovább mögött további rövidebb-hosszabb előzetesek, majd pedig pár pilotrészlet.

Tovább…

The Enemy Within: minden, amit tudni kell a sorozatról

2019. 02. 25. 16:30 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2018/19,ajánló,kampány,video

Na, az NBC-nek nem volt elég egy The Blacklist, most beújított egy másikat? Aminek a premierjét gondolom, körmüket rágva figyelik a Manifest rajongói, ugyanis ez a sorozat ugyanúgy hétfő 22:00-kor kerül adásba, mégpedig a The Voice erős felvezetésével

Mondanom sem kell, hogy az ismerős főszereplő sokat segíthet a sorozat ügyén, de a nagy kérdés az lesz, ahogy írom a perjeles várakozásomat magyarázva, hogy mennyire lesz epizodikus, illetve átívelős a kémvadászós thriller, illetve mennyire lesz komoly, valamint vicces, illetve, hogy a főhős karaktere lesz-e annyira erős, mint Reddington a The Blacklist-ben.

A plakát alatt, a tovább mögött még találtam egy ki nem került előzetest, utána pedig egy pilotrészlet van, majd két interjú a két főszereplővel – főleg a második, a 20 perces hordoz sok infót a sorozatról.

Tovább…

Next Posts Previous Posts