login |

Posts filed under '2019/20'

Zoey’s Extraordinary Playlist: 2 rész után

2020. 02. 20. 19:30 - Írta: human

14 comments | kategória: 2019/20,kritika

Nehéz megfogalmazni, hogy miért volt sokkal lejjebb nálam az NBC éneklős sorozatának folytatása. Pedig minden rendben volt vele, szóval tényleg csak személyes érzelmekről van szó, és rendesebb ajánlónak például ezt a pilotkritikát ajánlom.

Nyilván készültek arra, hogy a pilot után nagyobb szünetet tart a sorozat, így simán felzárkóztatóval kezdik: a főszereplő hallja mások gondolatait, csak épp dal formában. De nem mindig, és nem is irányíthatóan, és egyelőre még harcol is ezen képessége ellen. Ennyi lenne a sorozat.

Ebből bármit ki lehetne sütni, úgy tűnik, az első részek arra mennek el, hogy szépen lassan elfogadja az élete változását, és igyekszik jobb dolgokra használni a tudását. Segít a munkatársán, a súlyos beteg apával foglalkozó családján, és közben még a mi szívünk húrjain is játszik.

Mindeközben nem csak csendes éneklések vannak, hanem hatalmas musical darabok is, sok díszlettel és résztvevővel. A pilotban ugye a Beatles-től a Helpet adták elő, és a 2. rész az eléggé árulkodó című I’ve Got The Music In Me-vel indított.

Igazából a problémám ott van, hogy sosem léphetnek eleget előre, és látszik, hogy mi jön. Hiába szomorkásan feelgood az eddigi két rész, várható az apa visszaesése, a szerelmi most már ötszög is bonyolódhat összevissza. Az lenne a meglepetés, ha nem így tennének.

Persze mindez nem úgy baj, hogy rosszul csinálják meg, kidolgozásban eddig üt a sorozat, és már-már realista karakterfejlődés van. Nyilván nem a képesség, inkább az annak kapcsán kiváltott dolgok során. Szerethetőek ezek a karakterek. Egyáltalán nem akarok lebeszélni senkit, sőt, nem sok a Zoey’s Extraordinary Playlist-hez (röviden ZEP:) hasonló megy, érdemes belenézni.

Valahova oda akarok kikanyarodni, hogy hiába különleges a sorozat látszólag, a gerincét alkotó dolgokra most mégsem vagyok kíváncsi. Lehet, hogy csak az ilyen szentimentálisabb darabok nem mozgatnak épp, és nyáron visszanézek, hogy aztán egy jó kis dara várjon rám, mert mondom, konkrétan belekötni egyszerűen semmibe sem tudnék.

A lényeg, hogy nem egy hatalmas eséssel folytatódott a sorozat a pilot után, most is voltak remek és megható pillanatok, ami egyelőre a ZEP erősségének tűnik.

Pilot: Duncanville

2020. 02. 18. 16:50 - Írta: human

Add comment | kategória: 2019/20,animáció,kritika,pilot-mustra

Bár nem jött be nekem a FOX új animációs sorozata, de az mindenképp érdekes volt benne, hogy miképp tették tele felnőtt témával. Ha csak ezt tudom kiemelni, az baj? Például winnie-t nálam sokkal inkább meglepte a sorozat.

Igazából mióta a kábelesek rendesen beszálltak az animációs üzletbe, azóta még kevesebb minden vesz rá arra, hogy országoson nézzem a stílust. Mármint például itt ez a Duncanville, ami erőteljesen hasonlít a Netflixes F is for Family-re így ránézésre, és utóbbi azért sokkal jobb. Meg ugye a Big Mouth is előkerülhet.

A történet főszereplője a tök átlagos Duncan, aki tini, és hát a hormonok meg a barátok dominálják a mindennapjait, ami bizony a családdal is összeütközést okoz néha számára, főleg, hogy úgy érzi az öregek csak visszafogják a szárnyalásban, az érvényesülésben. És ennyi a Duncanville alapja. Meg a fantáziálgatás.

Ennél a sorozatnál már teljesen az a helyzet, hogy nem látom kinek szól. Mert a Big Mouth a hormonokról, de felnőtt humorral nyilván a nosztalgiázóknak, de itt tényleg mi a cél? A tini megpróbáltatások elég felszínesek, bár a pilotban valós érzéseket dolgoznak fel velük, a darkos felnőtt poénok (például a bántalmazás) pedig szintén átsiklósak, nem elmerülősek.

Igazából az egész Duncanville ilyen, semmit nem mondt, csak felszínes vázlatokat szór tele ötletekkel és poénokkal, reménykedve, hogy betalál párszor. Hát, nálam egyáltalán nem sikerült, teljesen két szék közötti seggreülés lett. Persze elmegy amúgy, it’s fine, de ha akárcsak az országos klasszikusokhoz, a The Simpsons-hoz vagy Family Guy-hoz hasonlítjuk, akkor is elmarad a mögöttük levő marás itt.

Olyan 6/10 volt a pilot? Nemtom, leírtam az alapokat, szerintem csak az ehhez hasonlókat kedvelőknek javasolt, nem olyasmi, aminek minden nézőnek érdemes esélyt adni. Amúgy vicces volt az álarcos énekes csattanónak használata, Amerikában már itt tartanak, nálunk meg csak most indult.

Folytatódott a Zoey’s Extraordinary Playlist

2020. 02. 17. 22:00 - Írta: human

2 comments | kategória: 2019/20,video

A premierről már mindketten írtunk, úgy megfogott minket ez a dalolászás – az 1×02-t még nem láttuk (reméljük, ugyanolyan jó volt!), de lehet, hogy arról is lesz írás. Addig is a tovább mögötti kulisszás videóból kiderül, hogy a színészek és a készítők miképp álltak a dologhoz.

Tovább…

A For Life folytatásában

2020. 02. 17. 16:19 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2019/20,video

Végre egy jó országos sorozat, aminek érdemes szurkolni? Nem tudom, még nem láttam, de human-nek bejött az ABC drámájának a pilotja, a tovább mögött pedig meg lehet nézni az évados trailert.

Tovább...

Délelőtti videó 2.: The Baker and The Beauty

2020. 02. 17. 10:50 - Írta: human

8 comments | kategória: 2019/20,video

Az ABC új, romantikus sorozatáról, amiben egy mezei pék egy szupermodellel kavar, már írtunk a berendeléskor, májusban. A tovább mögötti az első előzetes viszont olyan hosszú, hogy konkrétan úgy érzem láttam a pilotot.

Tovább…

Duncanville: minden, amit tudni kell a sorozatról

2020. 02. 16. 15:50 - Írta: human

1 comment | kategória: 2019/20,ajánló,animáció,kampány,video

Annak ellenére, hogy a The Simpsons és a Family Guy itthon is megkerülhetetlen sorozatok, az elmúlt évtized tapasztalatai alapján az új FOX-animációk a junkie-k körében ritka alacsony érdeklődési fokot generálnak – talán a Bob’s Burgers kivételével, de eleinte az iránt sem volt nagy tülekedés. Példának elég a másik idei újoncukat hozni, aminek már a címét is elfelejtettem.

A korrektség kedvéért előre jelzem, hogy ennek a videói lejjebb abszolút bejöttek, jópofák, talán Ty Burrell karaktere volt túl Phil-es nekem, az viszont csak a promóanyagokról esett le, hogy Amy Poehler nem csak az anya, hanem a fia szinkronhangja is.

A FOX úgy reklámozza sorozatát, hogy az Amy Poehler executive producertől és a The Simpsons készítőitől (vagyis némelyik írójától) jön – mint láthat fent, még annyi figyelmet sem szenteltünk neki, hogy előzetest kapjon külön (az én hibám, hirtelen eszméltem rá, hogy mai a premier), szóval most majd kiderül, hogy mit tud ez a családi sztori.

A plakát alatt, a tovább mögött négy előzetes és három részlet. Plusz a szinkronhangok interjúi és karakterbemutatók is.

Tovább…

Pilot: For Life

2020. 02. 13. 15:50 - Írta: human

4 comments | kategória: 2019/20,kritika,pilot-mustra

Csak befutott egy remek országos pilot is az elmúlt hetekben. Ráadásul az ABC-re, és mivel ügyvédes, a sorozat, számomra valamennyire nagy szó, hogy jó lett. Lehet, hogy csak 1 részre, de mindenképp elkaptak.

Igazából a valós személy tapasztalataira épülő alapsztoriról is az ugrott be, hogy micsoda film lehetett volna belőle. Egy rab, akit ártatlanul ítéltek el, de valahogy kibugizza, hogy ügyvéd lehessen, miután széttanulta az agyát. Miközben társain segít ezzel, addig a saját ügyét is próbálja megoldani.

Közben ott van a családi szál is. Egyrészt a volt felesége nem várta meg az életfogytiglant, a lánya is felnő és beszerez pár komoly problémát. Meg persze a börtönön belül is nőhetnek a feszültségek, mivel az ügyvéd elég sokat dumál az igazgatóval, amit a többi rab lehet nem néz a legjobb szemmel.

Igazából egy komoly gondom volt a résszel: az első tárgyalt ügyének a feloldása. Mármint persze ügyvédes zsánerhez illő klisé volt, meg kellett a “minden elveszett”-fordulat a forgatókönyvbe előtte, de túlságosan tipikusra sikerült. Persze zsigeri szinten működött, azzal nem volt gond, de a recept talán nem mindenkinek jön majd be.

A lényeg, hogy lesz elvileg heti ügy a For Live-ban, de átívelő szál is, vagyis ebben így akármennyi évad benne lehet. Viszont a kötöttségek, az, hogy börtönben van a főhős és így nem olyan könnyen intézhet el dolgokat, vagy mehet át nyomozásba a rész, érdekes megközelítés lehet.

Meg persze az is a sorozat mellett szól, hogy Nicholas Pinnock felkapta a hátára a pilotot, és simán elcipelte már a nézésével is. Amikor összetörik a karakter, az minden, csak nem szép, és teljesen átjön.

Olyan 7/10 volt a kezdés. Persze sok évadnyi követést részemről már nem feltétlenül látok benne, már ha megéri, viszont aki valami új ügyvédesre vágyik, mert kedveli a zsánert, az nehogy kihagyja. Épp ideje volt.

Pilot: Tommy

2020. 02. 12. 19:51 - Írta: human

5 comments | kategória: 2019/20,kritika,pilot-mustra

Ilyen az amikor csak a fontos üzenetek lebegnek egy sorozat készítői előtt? Legalábbis amikor a CBS új pilotját néztem, és a sokadik hot button probléma került elő, akkor már csak forgatni tudtam a szemem. Főleg, hogy közben a karakterekről elfeledkeztek.

A történet alapfelállása az, hogy Los Angeles Southland kerületének eddigi rendőrfőnökét szexuális zaklatások meg egy prostitúciós balhé miatt, amibe valahogy kiskorúak is kerültek, le kell váltani. A helyére (ahogy az a valóságban is történt) pedig egy nőt tesznek, az elsőt a város történetében, többek között politikai okokból. Aki nem mellesleg leszbikus.

Hogy ezt miképp lehet tetézni? A pilotban például rögtön azzal, hogy az első komolyabb ügye egy illegális bevándorlós, amiben az ICE, az aktuálpolitika és mindenféle keveredik. Nem nyomozásról van szó, ez az egyedüli tényleg érdekes a sorozat alapjában, hanem egy politikai játszmáról, amiben mindenki mást akar, miközben a emberek és a média ezerrel figyel.

Azt már csak félve említem meg, hogy a fentiek mellett a főszereplőnek még egy lánya is van, akinek szétesőben a házassága. És behozzák a lecserélt eddigi rendőrfőnököt. És a polgármestert is próbálják felépíteni. És még nem is végeztem, de már nem sorolom tovább.

Nem a témákkal van a baj, hanem egyszerűen ez túl sok volt nekem, főleg egy pilotban. Konkrétan olyasmi volt az egész, mintha az 5. részt néznénk, amiben már mindenkit ismerünk valamennyire, így mernek kevés infóval operálni az írók. De nem, ez az 1×01, ahol mindenkit szöveggel vezetnek fel, erőltetett jelenettel, amiben elhangzik, hogy kicsoda, honnan érkezett és hasonlók.

Igazából most még azt sem tudom mondani, hogy kompetens, korrekt munka, még ha nem is jött be, mert nem az. Túlzsúfolt kupi, amiben próbálták az érzelmi húrokat pengetni, de nagyon nem ment nekik.

Mindezt azzal megfejelve, hogy én rájöttem: Edie Falco-t nem bírom. Tudom, hogy több díja is van, a szakma szerint jó színész, de itt is volt pár olyan döntése, amit nem értettem. Semmi, de semmi kisugárzása sincs, nem karakteres, hanem seszínű ebben a szerepben.

Nem is tudom, számomra pontozhatatlan? Legyen mondjuk 3/10, de ha van 45 perced és bepróbálnál valamit, akkor nem hiszem, hogy erre érdemes áldoznod.

Pilot-mustra: Katy Keene – 1×01

2020. 02. 12. 16:50 - Írta: winnie

2 comments | kategória: 2019/20,kritika,pilot-mustra

– I don’t want you going alone.
– Oh, no, Katy, I am from Riverdale. It is the murder capital of the world.

Majdnem egymás után három országos újoncra is azt mondtam, illetve fogom mondani, hogy annak a sorozatok tökéletesen megfelelnek, amilyen célra és akik számára megálmodták létrehozták őket, de engem annyira nem fognak meg. Ez volt a helyzet a Deputy-val (ott legalább a pilot lekötött), ez lesz a helyzet a Tommy-val (arról ma este vagy holnap), és pontosan ugyanez a helyzet a Katy Keene-nel is. Nincs vele semmi gond, csak ez a habos-babos fantázia nem az én stílusom.

A CW újonca a Chilling Adventures of Sabrina után a Riverdale második spinoffja, csak egy (vagy több) fokkal közvetlenebb, hiszen ennek az egyik szereplője Josie (bár nem fő-főszereplő, ld. cím), szóval már az első részben kap bőven namedroppingot Veronica. A lényeg, hogy pár évvel a Riverdale 4. évadja után járunk, és a műfaj az eredeti készítői szándékkal ellentétben nem thrillert kapunk, hanem a csatorna kérésére valami sokkal optimistábbat.

KATY KEENE – 1×01 – 3/10

Szóval Josie “feljön” New York City-be álmait kergetve, hogy zenész legyen, és így lesz történetünk főhősének, a divatmegszállott Katy Keene-nek a lakótársa, és baráti körének oszlopos tagja egy Broadway-aspiráns sráccal meg egy, a kezét a város pulzusán tartó lánnyal, akiről gőzöm sincs, hogy ki akar lenni, de jók a kapcsolatai. Az ő történetüket láthatjuk mindenféle komolyabb célt belebegtető szál nélkül.

Amellett, hogy Josie kezdeti szárnypróbálgatásainak is tanúi lehetünk, azért leginkább Katy környezetét ismerhetjük meg – a pasiját, kollégáit és főnökét, aki miközben egyre komolyabb feladatokat bíz rá divatházában és előléptetéssel kecsegteti, nem nézi jó szemmel, hogy saját szakállra is tervezget (például barátainak ruhákat – egy ilyen karakter minden jelmeztervező álma!). Láttunk már sok “fiatalok megpróbálnak befutni a nagyvárosban” szappant.

I found her Instagram. She’s… no one. She has under a thousand followers. Ugh, for the love of Coco, she’s a commoner.

A legnagyobb gondom az a Katy Keene-nel, hogy bár afféle fantáziatörténet (fel sem merül bennünk, hogy ilyen a valóság, ahhoz kissé fel van tekerve, erőteljesen sugallják a full csillogós világot), hiányzik belőle mindenfajta báj, ami engem általában megtart a stílus mellett. Ráadásul nem is őszinte (az az utcazenész jelenet túlzás volt), de akit ez nem zavar és ilyesmit keres, az simán beleeshet, igazi eszképista cucc, ez tippre nem lesz sötét, itt a gonosz idővel meglakol.

Sajnos még a kevés narrálás is teljesen színtelen és felesleges, nem ad szinte semmit az összképhez, ezen felül eléggé mesterkélten néz ki a bemutatott viszonyrendszer, már-már kínosan a középiskolát idézi meg Katy Keene karakterének munkahelye klikkekkel meg “gonosz” menő lányokkal. Cserébe nem annyira kiszámíthatóak a történések, legalábbis többször is nem a várt irányba mozdultak el. A hangulatról pedig Josie szálán az énekelgetések is gondoskodnak

Még egyszer hangsúlyozom: a Katy Keene szerintem annak tökéletes, ami akar lenni. Nem ciki, nem béna, nem kínos, több fronton is kap technikai plusz pontokat, egyszerűen csak olyan stílust lőttek be, ami nem az én stílusom. De ha választanom kéne a három Archie Comics-adaptáció között, akkor minden vita nélkül emellett maradnék. Viszont így nem nagyon kötött le, a karakterek sem izgattak, valahogy Lucy Hale is olyan fura volt a Life Sentence-béli aranyossága után.

ui: Szerintem évek óta nem zökkentett ki annyira zöld hátteres forgatás, mint itt, a pilotnál. Egyes jeleneteknél túl egyértelmű volt, hogy a színészek csak stúdióba pakolt díszletelemeken üldögélnek.

Második blikk: Deputy

2020. 02. 11. 19:20 - Írta: winnie

5 comments | kategória: 2019/20,kritika

Pár hete human viszonylag pozitívan írt a FOX új, cowboy-járőrös sorozatáról, aminek Stephen Dorff a főszereplője, nekem is nagyjából bejött a pilot, és szerintem egyrészt jól is van megvalósítva a széria, másrészt annak meg is felel, ami akar lenni. Mármint nem a seriffhivatal toborzóreklámjának (mert a készítők ezt is említették), hanem egy karakteres, a törvény szolgálatában álló főhőssel megáldott bűnügyi darabnak. Aminek a 2. részét már halálosan untam. Az 1×03 meg piszok jól sikerült.

A kezdés kapcsán rögtön eszembe jutott a Training Day-sorozat, le sem tagadhatná a készítője (a showrunner már nem ő), még a főszereplő karaktere is hasonló (ott Bill Paxton volt, ugye), 6-6,5/10-et érdemelt is nálam, mert mint pilot működött- Megalapoztak pár érdekesebb karaktert (bár a nőket eléggé kevertem magamban, mert vak vagyok…) és dinamikát, valamint felvezettek átívelő (politikai és magánéleti) szálakat – az 1×01 végén még bármi lehetett volna.

Hogy nem lett, az inkább nekem köszönhető. Hiába volt ugyanis a tisztességes megvalósítás, valahogy egy percig sem kötött le sem a megfigyelés, sem a bűnöző hajkurászása, sem az ügy komplikálása, valahogy minden fapados volt, és ami rosszabb, a karakterekkel egy tapodtat nem léptek előre, mindegyik untatott, mert szinte mindent láttam már tőlük a pilotban.

Ennek ellenére inkább az jött le, hogy mindez inkább az én saram, vagy legalábbis a Deputy nem az én műfajom. Olyan sorozat inkább, ami egyszer 40 percre adekvát szórakozást nyújt, de minden egyes epizóddal veszít erejéből az újdonság, és a végén azon kapom magam, hogy ugyanazokat a köröket futjuk – ismétlem: tisztességes köröket.

Akinek kell egy zsarus sorozat, amiben a nép gyereke nem hagyja magát, hogy felülről az öltönyösök, kívülről pedig a bűnöző cseszegessék, aki, ha kell, akkor keményen odacsap (és akinek helyén a szíve és úgy gondolkodik, ahogyan az a nagykönyvben írva vagyon), akkor érdemes a Deputy-nak esélyt adnia. De nekem most több kéne, mint tisztesség. És ebben a stílusban maradok a SWAT-nál.

Ja, az pozitívum volt, hogy nem untattak halálra az akciójelenetek és a lövöldözések. Mert jók voltak, és mert nem PC-zték túl őket: a zsaruk fogták magukat, rajtaütöttek a rosszfiúkon, és először lőttek, utána kérdeztek. Nem kell ezzel egyetértenem, de néha felüdülés ilyet látni a tévében. Ettől még a 3,5/10-et második rész után csak tisztességből kezdtem el a harmadikat, gondoltam, hagyom félúton elhalni.

Erre az meg egyetlen eseményre, egy rendőr lelövésére épült, nem kisebb történetekkel szenvedett, nem nagyon magánéletezett, hanem egy elég érzelemdús vadászatot mutatott be, és bár az áldozat iránt nem sok mindent lehetett érezni, a bűnöst keresők iránt annál inkább. Ha ilyen lenne a Deputy, nézném, de nem hiszem, hogy később ne a karakterekre koncentrálnának, így nem biztos, hogy érdemes maradnom.

Nyilván Stephen Dorff karaktere a központi figura, és bár a többiekben is lehetne potenciál, megragadnak a nem túl érdekes szinten. Még talán a hivatali játszmák, a szívózások adhatnának pluszt, de ott meg ugyanazokat a köröket futják, így marad az, hogy olykor tanítgatják a nézőt a seriffi hivatásról, olykor pedig megmutatják, hogy milyen keménycsávók választják ezt a szakmát.

Pilot: Indebted

2020. 02. 11. 15:50 - Írta: human

8 comments | kategória: 2019/20,kritika,pilot-mustra

We’re coming out as broke.

Egy élő közönség előtt felvett, alánevetős sitcomnak mindig van hely, nem? Főleg, ha nagyjából az Ok, Boomer-meme kel életre benne. Mert ha belegondolunk, az NBC új komédiája mögött ez is ott van.

Az alapfelállás annyi, hogy a gyerekeikről értelmesen gondokoskodó, szorgalmas millennialok elszörnyedve konstatálják a szüleik költekező viselkedését, amikor azok “meglepik” őket az adósságokkal, amikbe estek az évek során. Kijönnek a szekrényből vele.

Azért valahol mélyen ott sorozatban a családi szeretet, ez visszatérő témának tűnik, mivel felajánlják a felelőtlen szülőknek, hogy náluk lakhatnak, amíg kipofozzák a házukat, hiszen annak eladása valamennyire rendbe tenné a pénzügyeiket. A lényeg: az “egyetem után hazaköltözik a gyerek” helyett ezúttal a szülők viselkednek gyerekesen, és költöznek össze felelősségteljes gyermekükkel.

Sok hozzátenni való amúgy nincs is. Ez az a sitcom, amit teljes rutinnal csinál mindenki. Mármint akárki akármit mond, nem hiszem el, hogy 1-1 résznek nem csak egy újabb munkalehetőségként ülnek neki mindannyian az íróktól kezdve a szereplőkön át. Rendben, az alapötletük lehet, hogy kicsit fellelkesítette őket, de a kidolgozáson ebből semmi nem látszik.

Mindezt kedvelt, és talán nem annyira kedvelt színészekkel teletömve. Bár lehet, hogy csak nekem volt ismerősebb a többség, és Fran Drescher senkinek nem mond semmit, vagy a rengeteg sorozatban játszó Steven Weber is hasonló. Ellenben a Happy Endings-es Adam Pally csak csak… nem? Na jó, a lényeg, hogy a szereplőgárdán is látszik a komédiás múlt ezerrel.

Tényleg nem tudom hova tenni az Indebted-et. Nyilván nem az alapötlet számít, de nagyjából csak az ér valamit benne. Azon kívül a kidolgozáson egyszer sem mosolyodtam el. Lehet csak a sok-sok év sitcomnézés után már tényleg ritkán kapnak el, de eskü, nem látok szinte semmi érdekességet ebben.

Ha valakinek egy semmi kell a “háttérbe”, akkor 5/10, és akár ennek is nekiülhet. Nem borzasztóan rossz, csak hát nem is jó.

For Life: minden, amit tudni kell a sorozatról

2020. 02. 11. 14:50 - Írta: winnie

14 comments | kategória: 2019/20,ajánló,kampány,video

Na, még egy országos újonc, ami itthon minimális számú embert fog érdekelni. Mi azért írunk róla legalább egyet, de talán kettőt is, ha jól sikerül. A valós alapokra építő For Life az ABC-re érkezik (kint is az esélytelenek nyugalmával, gondolom), és afféle börtönös jogi krimi lesz, komoly átívelő szállal.

Jó sok ismerős arcot összehoztak a sorozatra, és én személy szerint nagyon bízom abban, hogy a főhőssel nem lesz gondom, mert nemrég a Counterpart-ban nagyon semmilyen volt számomra, ami persze javarészt nem az ő hibája volt, gondolom.

A plakát alatt, a tovább mögött még két rövidebb előzetes.

Tovább…

Next Posts Previous Posts