login |

Posts filed under '2020/21 finálék'

Dynasty: vége a 4. évadnak

2021. 10. 06. 17:50 - Írta: Necridus

4 comments | kategória: 2020/21 finálék,kritika

Cselszövés, zsarolás, árulás, titkolózás, hallgatózás, rengeteg feszültség és folyamatos köpönyegforgatás. És a frenetikus Liz Gillies.

Ez az, amivel a Dinasztiák megnyert magának (nem először, mert én az elején kaszáltam, csak tavaly adtam neki egy újabb esélyt, amikor már nagyon bejött, le is daráltam a három évadot a Netflix-en – a negyedik szezon is mindjárt érkezik oda). Minden szezonban a fentieket keresem, és ezek alapján értékelek.

Szokatlan volt egyébként a szappanos, de nem a megszokott latinamerikai telenovellás környezetbe bújtatott háborút a gazdagok között immáron hetiben nézni, de nem rontott az összképen, még így is rettentően bejön a Dynasty, ami problémám volt az évaddal, az nem emiatt volt. Folytassuk a tovább mögött spoileresen. Tovább…

Housebroken: vége az 1. évadnak

2021. 10. 05. 21:50 - Írta: Necridus

Add comment | kategória: 2020/21 finálék,animáció,kritika

Elég nagy trauma volt számomra a The Secret Life of Pets-filmek megnézése, pedig én csak arra vágytam, hogy az állatok mindennapi helyzetét egy új nézőpontból mutassák be. Helyette valami Fast & Furious hullámot meglovagoló katyvaszt kaptam, ezért is örültem, amikor winnie ajánlotta a nemrég a FOX-ra érkező HouseBrokent, ami ugyanezt a témát járja körbe, csak nem annyira elvetemült módon.

A pilot, ellentétben winnie-vel, nekem bejött, bár tény, hogy főként a hatalmas csalódást jelentő mozifilmek után volt főleg üdítő a sorozat első epizódjának megnézése. Lehet, hogy kevésbé élveztem volna, de jól jött ki a lépés és megnéztem még néhány epizódot addig, hogy tényleg megszeressem a sorozatot. Remélem, a FOX nagy sorozatai mellé lép és megél még jó néhány évadot az állatos komédia, még ha közel sem tökéletes, akkor is. A második évad mindenesetre már zsebben van!

Folytassuk a tovább mögött spoilerek nélkül. Tovább…

Grey’s Anatomy: vége a 17. évadnak

2021. 09. 26. 21:34 - Írta: Deny

9 comments | kategória: 2020/21 finálék,kritika

Mivel nyakunkon a 18. szezon premierje, gondoltam, épp itt az ideje, hogy törlesszem az adósságom, és megemlékezzek végre a Grace klinika 17. évadáról. Ami minden volt, csak szokványos nem.

Nehéz értékelni egy olyan szezont, ami, ha nem történt volna pár kulcsmomentum benne, kis túlzással simán elmenne egy tematikus, alcímmel ellátott spinoffnak is, mert annyira különálló darabnak tűnt, mintsem egy veterán sorozat újabb fejezetének.

Az biztos, hogy nem sok sorozat merte volna bevállalni, hogy egy egész évadot szenteljen egy, a való életben is tomboló orvosi jelenségnek, és bár ez leginkább a kényszer szüleménye volt, számomra pont ez tette nagyszerűvé a 17. évadot (amit egyébként egy adott ponton, valószínűleg még a COVID előtt befejezésnek is szántak, amint az kiderült a napokban megjelent, a sorozatot boncolgató könyvből.)

A tovább mögött folytatom spoilerekkel.

Tovább…

The Republic of Sarah: az 1. évad

2021. 09. 17. 15:50 - Írta: Necridus

4 comments | kategória: 2020/21,2020/21 finálék,kritika,pilot-mustra

Sajnos a The Republic of Sarah nem kapott pilotkritikát, pedig winnie is imádta, és nekem is kifejezetten bejött – és sajnos folytatása sem lesz (a pilot számait elnézve halálra volt ítélve az első héten már), így feltehetőleg ez lesz az egyetlen írásunk a CW tavaly berendelt, de csak idén bemutatott politikainak mondható drámájáról. Nem szeretném azonban elvenni a lehetőséget azoktól, akik még csak most ismernék meg a sorozatot, ezért a bejegyzés első fele pilotkritikaszerű lesz, s majd a tovább mögött olvasható az évados értékelés.

Ködös már a pilot, hiszen nyár elején láttam, azt azonban kijelenthetem, hogy meglepő újdonságnak találtam a TROS-t. Persze megvannak a tipikus drámai elemek (rossz szülők, szakítások, se-veled-se-nélküled kapcsolat, megcsalás, apaság kérdése), de ezen túl olyat akart mutatni a széria, amit ritkán látunk: hogyan próbál a 21. században egy alig 2700 fővel rendelkező kisváros önálló országgá alakulni.

Az USA a kisvárost gyakorlatilag eltiporta volna egy befektetésével (értékes nyersanyag található az itt lakók házai alatt), a helyi suliban történelmet tanító Sarah azonban talált egy kiskaput, hogy kivédjék az ország fejeseinek döntését: a történelmet bújva rá tudott világítani arra, hogy Greylock városa sosem tartozott jogilag az Államokhoz vagy Kanadához, így ki is kiáltotta a kisváros függetlenségét annak érdekében, hogy megvédje a közösség értékeit.

Engem rögtön felvillanyozott, hiába legyintene a legtöbb ember, hogy lehetetlen az efféle, és fenntarthatatlannak is tűnik első gondolatra (honnan lesz étel, víz, áram, egészségügyi ellátás, oktatás, stb?), annak mindenesetre remek táptalaj, hogy olyan történéseket lássunk, amiket eddig nem vagy csak nagyon ritkán: hogyan birkózik meg a kisváros azzal, hogy két óriás állam közt heverve már csak magára számíthat úgy, hogy a vezetőjét az ország kikiáltása után rögtön elviszi a rendőrség.

Közben azért megalapozott a sorozat jó pár erős drámai szálnak is, hogy ne unatkozzunk: Sarah és legjobb barátja vonzódnak egymáshoz, de az fél újra bárkinek megnyílni megözvegyülése után. Sarah édesapja lelépett már 20 éve, édesanyja (a volt szenátor) pedig alkoholista. Az USA által odarendelt nagyvállalat képviselője pedig nem más, mint az öccse (Danny), aki évekkel ezelőtt hátrahagyta a kisvárost, s most azt kvázi kifosztani tért vissza.

Sarah-n kívül van még egy rendőrnőnk, akinek titkos viszonya van a polgármester feleségével, a főhősnő legjobb barátja és egyben öccsének volt szerelme, aki immáron házas és édesanya, de a mai napig véreznek a Danny-vel való szakítás miatti sebei. Mindeközben tinédzserek magánéleti problémáival is találkozhatunk: pályaválasztás és első szerelem is képbe kerül, miközben az ország jövőjéről is elkezdik véleményüket formálni.

A TROS nem akart semmit sem a véletlenre bízni, bedobott egy halom szálat, amivel megtöltheti az első (és azóta kiderült, hogy utolsó) évadját. A főszereplő Stella Baker egyébként relatíve új a képernyős színészetben (innen lehet ismerős), de remekül megállta a helyét, szinte lubickolt a szerepben, ahogy Luke Mitchell is, bár már a The Tomorrow People, az Agents of S.H.I.E.L.D. és a Blindspot óta folyamatosan kiemelkedő alakítást kapunk tőle.

Erős 7/10-esre értékeltem a pilotot, ami nálam könnyedén elérte, hogy benevezzek a folytatásra, mert különleges. Nem a színészi játék, a dráma, a rendezés miatt lesz egyedi, hanem az országgá alakulós sztori miatt. Hogy ezzel mennyire sikerült egyensúlyozni és valóban az átalakulásra helyezni a hangsúlyt, azt már a tovább mögött beszéljük át spoileresen. Tovább…

The Goldbergs: vége a 8. évadnak

2021. 09. 10. 20:00 - Írta: human

3 comments | kategória: 2020/21 finálék,kritika

Food, I love it.

Már nyakunkon a 9. évad indulása, szóval még előtte idézzük fel a hozzánk is nemsokára érkező S8-at, ami pár hónapja fejeződött be.

Amikor újra elővettem Goldbergáket azon filóztam, hogy elfelejtettem volna a karakterek ennyire idiótaságát? Ez a baj többnyire a túl sokáig tartó hagyományosabb sitcomokkal, ahol alig változhatnak a figurák: idővel kicsit mindenki karikatúra lesz. Nyilván mostanra már van, aki egyetemre ment meg ilyesmi, nem a történetre értettem a változatlanságot, hanem például a családanya úristen mennyire pont ilyennek rémlik… 7 évvel ezelőttről. Apró változások, de “annyira Beverly” még mindig.

A konkrét részekről pont azt tudom mondani, ami miatt visszanéztem kicsit a sorozatra, mert nem függnek össze, de a két utolsót vállaltam be, és szokás szerint működött kicsit a nosztalgiahúr, megpengette a Goldberg család. Nyilván már sokkal kevésbé, mint az elején, de azért jó pár dolgon elmosolyodtam.

A finálé kifejezetten érdekes volt egy darabig, mert a múltból élő sorozat megpróbált kritikusan nézni azokra a filmekre a 80-as évekből, amikre tulajdonképpen épült folyamatosan. Magam sem hittem el, hogy végigviszik ezt a szálat, de természetesen nem tették, az első igazi konfliktusnál inkább a feelgood hangulat felé mentek, a langyos vízben való békésen üldögéléshez, hiszen a nézők emiatt ülnek elé.

Most jöhetnék azzal, hogy úristen, mennyire nem néznek már ki középiskolásnak azok, akik még oda járnak, és hasonló negatívumokkal, de nem annyira tudok, mert jó volt kicsit lógni velük, feldobtak a részek. El nem tudom képzelni, hogy hosszabban visszatérnék, de ezt a 40 percet kicsit sem bántam meg. Csak igazából ezeket a köröket már lefutotta, amik itt voltak, már nem úgy múltat idézni, ami üt, változni pedig sosem fog.

Pure happiness.

Legends of Tomorrow: vége a 6. évadnak

2021. 09. 10. 17:30 - Írta: Necridus

8 comments | kategória: 2020/21 finálék,kritika

Nem szégyelltem sosem, hogy én a Legends of Tomorrownak azon oldalát preferálom, amely nem annyira agyament, hanem egy poénos, de néhol drámai szálakat tartalmazó, valódi szuperhősös szériára hajaz. A premiert is ezért bírtam annyira. A folytatással kapcsolatban viszont már voltak fenntartásaim.

Könnyű lenne most azt mondani, hogy nekem semmi sem jó, de a LoT most a ló másik oldalára esett, túlságosan is komolyan akarta magát venni, ami mint tudjuk, hogy nem az erőssége. Még az évad elején kaptunk poénosabb jeleneteket, a vége fele már csak Constantine személyes problémája vette át a szerepet, ami egy másodpercig sem szállította a könnyedséget.

A tovább mögött folytassuk spoileresen. Tovább…

Walker: vége az 1. évadnak

2021. 08. 23. 21:40 - Írta: Necridus

2 comments | kategória: 2020/21 finálék,kritika

Robbant a Walker premierje (mármint országos, pláne CW-hoz képest mérhető számokkal) annak ellenére, hogy előre temettük sokan a sorozatot, pedig láthattuk volna, hogy a pár évtizedes klasszikusnak is mondható krimik újragondolásai nem teljesítenek rosszul nézettségileg.

A Supnat sztárjának a sorozata a Superman & Lois-szal (és a The Republic of Sarah-val?) együtt a CW egy új hullámát hozza el, ami … végre minőségét tekintve a többi csatorna szintjét is megütő darabokat tartalmaz?

Direkt nem a hibátlan kifejezést használtam, mert korántsem arról van szó, hogy tökéletes szériákat kapunk, mindenesetre úgy néz ki, elkezdte a csatorna a tinidrámák kezét elengedni és jelentősen átgondoltabb és látványelemeiben is minőségibb darabokat kaptunk. Avagy … ?

A Walker ugye a legendás Chuck Norris 1993-ban rajtoló, nyolc évadot megélő sorozatának mai köntösbe bújtatása. Természetesen teljes újragondolásról van szó, nagyjából a főhős neve és foglalkozása egyezik csak, de valljuk be, nem vágytunk karatézó Jared Padalecki-re, az valahogy komolyanvehetetlen lenne, a kopóság pedig azt gondoltuk, hogy majd a heti nyomozásokat fogja hozni, ehelyett inkább, ahogy a pilotkritikában is szó volt róla, egy mélyebb családi drámát kaptunk, amiben a főhősünk bűnüldöző.

És ez így nálam működött is! Biztos nem írnám ezt a kritikát, ha pusztán epizodikus krimi lett volna belőle, ugyanis amiben csak nyomozunk, az nagyon nem kenyerem – még úgy se, hogy gyakorlatilag a fiatalokat leszámítva az összes színész ismerős és kedvelt arc -, a Walker mellett viszont még annak ellenére is maradtam, hogy az igazából a közepesnél nem sokkal jobb.

A tovább mögött folytatom. Tovább…

Superman & Lois: vége az 1. évadnak

2021. 08. 18. 20:00 - Írta: Necridus

13 comments | kategória: 2020/21 finálék,kritika

Azt hiszem, mindannyiunkat sokkolt a Superman & Lois pilotja, hiszen láthattuk a két címszereplőt az Arrowverse más sorozataiban és mind úgy hittük azok alapján, hogy a két színész és karaktereik rém gyenge sorozatot fognak lehozni. A kezdeti siker után már csak az volt a kérdés, hogy csak a premier számított-e beetetésnek, vagy az egész évad ugyanolyan jó lett-e, mint a kezdés?

Igen! A S&L az önmagát komolyan vevő sorozatok közt egy olyan frissességet hozott el, amiből nagyon remélem, az összes többi (új, mert gyanítom a már létezők nem térnek át erre a stílusra) sorozat meríteni fog. Igényesen kidolgozott történet és karakterek, igen látványos és nagyon szerethető darab lett, ami nemcsak azt mutatta meg, hogy a rövidebb szezon ütősebb, de azt is, hogy így is lehet ezt a műfajt népszerűsíteni.

Pillanatok alatt sikerült a sorozatnak azt az öt éve bemutatott Supermant “leépítenie” és újra létrehoznia egy teljesen más köntösben, ami egy ilyen stílusú darabhoz kell. Ezzel nem a Supergirlt szeretném ócsárolni, amiért nem ilyen karakterei vannak (annak már úgyis mindegy…), hiszen egy egészen más stílust képvisel, ami egykor még működött, ma már ráuntunk. Az Arrow időben kiszállt, a Superman & Lois (a Stargirl-lel és a Titans-szel egyetemben) pedig megteremtette a zsáner reneszánszát.

Folytassuk a tovább mögött, miért lett a Superman & Lois első szezonja 2021 egyik legjobb sorozatos évadja. A folytatás nyomokban spoilereket tartalmazhat! Tovább…

Nancy Drew: vége a 2. évadnak – írta Cleda

2021. 08. 05. 21:30 - Írta: vendegblogger

Add comment | kategória: 2020/21 finálék,kritika

It’s time to go visit my favorite relatives. The dead ones!

Kissé megkésve ugyan, de sikerült a CW-s Nancy Drew idei évadjának a végére jutnom, és végül egész jó etapot tudhatunk a hátunk mögött.

Az évadkezdés kapcsán már írtam, hogy nem túl sok minden változott a minőség terén, és ez az egész szezon alatt így is maradt. Ennek ellenére még mindig jól hozza a szokásos hangulatot, és talán kicsit kreatívabbak is voltak a heti ügyes részek terén, bár idén ezek már háttérbe szorultak, és inkább az átívelős szálakra koncentráltak.

A tovább mögött spoilerekkel folytatom. 

Tovább…

Magnum P.I.: vége 3. évadnak

2021. 08. 03. 19:50 - Írta: human

Add comment | kategória: 2020/21 finálék,kritika

Minden évben elosztjuk az országos premiereket, amikről nem kapunk vendégírást, vagyis winnie megkímél ezek egy részétől, mivel úgyis mindent megnéz és kevesebb jut rám, és ekkor is igyekszem az akciókba belenyúlni, hiszen kedvelem a zsánert. Lehet, hogy pont ugyanezt írtam tavaly is, hiszen akkor is ráraboltam a Magnum P.I.-szezonfináléra. Hogy aztán csalódjak. Mily meglepő: most sem történt máshogy.

Ami a legdurvább benne, hogy a “Magnum üldögél a haverokkal”-felállás micsoda sitcom lenne? A finálé Bobby Lee karakterével kezdett, és szétvigyorogtam a pillanatait. Aztán az említett egyenesasztal, szintén korrekt. Erre elkezdték a rész ügyét kibontani, és máris éreztem a cecelegyet zümmögni a fejem körül.

Nyilván ez az országos sorozatok rákfenéje, hogy szinte mindben van valami, ami jó, ami miatt megértem, miért nézik őket. Ebből a részből is ki tudnék vágni vagy 10 percet, amihez hasonlókat simán elnéznék rendszeresen. Viszont ott van mellette a többi harmincvalahány perc is. Arról nem is beszélve hogy több millióan ezeket reklámokkal nézik, az USA-ban óránként hat reklámszünettel. Meg sem lep, hogy háttértévé, és eszerint is van írva, avagy rengeteg minden ismételve van újra meg újra meg újra, hiszen lehet, hogy kimaradt a nézőnek az esti teendők közepette, de mégis érteniük kell az aktuális ügyet.

Ennek megfelelően a nyomozás/akció most is borzasztó volt a fináléban. Most már eskü újranézek valami régi Magnumot, hogy ott is ez az ismételgetés ment-e. Konkrétan a való életben nem beszélnek így emberek, ahogy itt a karakterek amikor a plotot kell mozgatniuk. Ez érdekes, mert amikor a magánéleti szálak gubancolódnak, az viszonylag elmegy.

Viszont amikor egy “XY veszélyben lehet” elhangzik, erre a másik ahelyett, hogy “Hívom a zsarukat!” elkezdi, hogy “Igen, mert Zs azt látta, ami miatt azt gondolhatja, és ezért lehet meg akarja ölni, szóval hívom a zsarukat”, az számomra katasztrófa. Hülyének néznek. Vagyis ha rendesen odafigyelve nézem a részt akkor lehet az is vagyok.

Természetesen mivel fináléról volt szó, így az Összejönnek/nem jönnek össze-szál is pedzegetve lett, hiszen ha tényleg megtörténne így 3 évad alatt, akkor mit tudnának még írni? Mindegy, mert igazából a végső 5 perc keserédessége is tetszett, de amúgy, mondom, 10 percet össze tudnék vágni….

The Equalizer: vége az 1. évadnak

2021. 07. 30. 20:00 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2020/21 finálék,kritika

Lehet, hogy a tavalyi évad legsikeresebb országos újonca volt a CBS sorozata, de a csatornán mindenképp, ami azt jelenti, hogy a Hawaii Five-0, a MacGyver és a Magnum PI után egy újabb sorozatos reboot sült el jól, azonban számomra elég komoly csalódásnak bizonyult a The Equalizer újragondolása – itt írtam róla, és a másik kritikánkból az is kiderül, hogy nem csak én voltam így vele.

Alapvetően kaptunk egy erős főszereplővel és komolyabb érzelmi szállal megáldott/megvert sokadik nyomozós sorozatot, ahelyett, hogy valami egyéni hangvétel, mondjuk keményebb akciózás jött volna ki belőle. Az egyik kedvencem az embereken segítős epizodikus műfaj, de itt mindent leegyszerűsítettek problémamegoldásra és likvidálásra, ahol a neccesebb helyzetek feloldására egy hacker és egy mesterlövész szereplőt vetnek be, hogy még véletlenül se kelljen körmönfont és igazán kreatív megoldásokat alkalmazni. Tornyosul egy akadály? A megoldás: megnyomjuk a gombot/meghúzzuk a ravaszt. Pff.

Pedig lenne fantázia mind Queen Latifah-ban főszereplőként, mind pedig a karakterében, és a segítői is kifejezetten szimpatikusak (Adam Goldberg ugye egy állat, és Liza Lapira is régi kedvenc), de bármennyire is tetováltak meg kemények, inkább csak humorforrásként vannak jelen, amikor épp nem gombnyomásra oldanak fel problémákat. Kár, hogy ennyire kevéssel megelégszenek a készítők.

S bár mondanivaló (vagy inkább üzenet) terén nem muzsikál rosszul a sorozat, de inkább csak kötelező köröket érzek, és egyáltalán nem emelkedik ki a hasonszőrű darabok közül, és ez alatt most nem a minőséget értem, hanem a stílust. Tényleg itt lett volna a lehetőség, hogy egy, olykor a törvény rossz oldalán táncoló karakterrel komolyabban rendet rakós széria szülessen, erre még a fináléban is úgy kerülték az akciózást, mint a tüzet. Most komolyan, amikor lett volna lehetőség rá, akkor a főhős az egyik jelenetben elindult a rosszfiút elkapni, a következőben pedig már hozta is magával a fülénél fogva. A többit meg bízzuk a fantáziánkra.

Az első évad (mert ugye természetesen papírforma, hogy lesz második is) zárása nem nagyon különbözött a korábbi epizódokétól, nem igazán erőltették meg magukat az írók. Igaz, veszélybe került a főhős lánya egy gépfegyveres leszámolás miatt (a barátja lett járulékos veszteség), de maga a rész különösebben nem sikerült fantáziadúsra, csak lekapcsoltak egy fölényeskedő gengsztert, akit nyilván előbb tőrbe kellett csalni, de még ehhez sem használtak semmi fineszt.

Némi lövöldözést azért kaptak zárásnak a torkolattüzek rajongói, meg egy so-so cliffhangert annak kapcsán, hogy még valaki tisztába kerül a The Equalizer alteregójával, de a folytatásra sokkal több kéne ahhoz, hogy a sorozat a tinglitangli kategóriából kiemelkedjen. A nyomozós szál kapcsán erre lehetne, illetve lehetett volna is esélye, de az is elúszni látszik.

Kenan: vége az 1. évadnak

2021. 07. 29. 19:30 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2020/21 finálék,kritika

Az NBC tavalyi komédiája (ahogy az kell?) nem sok vizet zavart itthon, és nem csak azért, mert Kenan Thompson nem annyira ismert Magyarországon, mint odaát. Azért ki tudja, talán pár Saturday Night Live-rajongót megmozdított nálunk is a széria, amely minket sem igazán hozott lázba a kezdésével.

A start után még kicsit bizakodtam, és azt követően sem “marasztaltam” el ezt a próbálkozást annak ellenére, hogy kaszáltam, hiszen tudtam, hogy nem az én stílusom, és hogy sosem lesz olyan, ami igazán lekötne. Azonban akkor (még) találtam benne viszonylag szellemes momentumokat, amik, ha egy cseppet is kompletista lennék, talán maradásra késztettek volna. Azonban mire a szezon elért a végére, még nagyítóval sem találtam rá ezekre.

Szürkébb szerintem már nem is lehetett volna az első szezon zárása, főleg az utolsó rész. Azt ugyanis értem (és még meg is süvegelem), hogy a Kenan nem engedi el a halott feleséges szálat és a gyász mindvégig jelen van, hol hangsúlyosabban, hol kevésbé kiemelve, de azért egy komédia ne csak azért legyen komédia, mert komikusok szerepelnek benne. Márpedig itt a vége felé, ami humort észlelni véltem, az inkább volt kínos, mint mulatságos.

A sorozat érezhető módon kezdte elveszíteni a valósághűséget a karakterei terén, a szereplők visszasüllyedtek tévés figurákká, ami leginkább azon volt tetten érhető, hogy Kenan is olyan volt, mint valamelyik SNL-es Kenan Thompson-szkeccsszereplő, ami több, mint kellemetlen.

Még mindig nem szörnyű a Kenan, azonban a szezon vége felé bántóan közepes gyenge lett, és hiába próbálja felvezetni a főhős új kapcsolatának esélyét, ha azt ilyen gyerekes módon teszi, miközben azért a nem komédiai alapkelléknek számító érzelmeket továbbra is elég jól ábrázolja. De azt meg megette a fene, ha az ember tényleg inkább szórakozni akar rajta.

Previous Posts