login |

Posts filed under '2020/21 finálék'

The Amazing Race: vége a 32. évadnak

2020. 12. 17. 20:00 - Írta: winnie

24 comments | kategória: 2020/21 finálék,kritika

HÁNYÁS! Végre volt megint esély HÁNYÁSRA!!!

Bocsánat, elragadtattam magam. És remélem, hogy ez nem spoiler, de végre valami “jó” is történt a 32. évad utolsó harmadában, mert bár a szezon első fele hozta a klasszikus TAR-életérzést, jó volt látni, az utolsó pár rész sajnos nagyon tönkre lett vágva. Nyilván nem nevezhetem a legrosszabb szezonnak, mert volt olyan is, amit konkrétan kaszáltam pár rész után (értsd: bármikor elő tudok kapni egy olyan évadot, amit még nem láttam!), de itt érdekelt legkevésbé, hogy ki nyer.

És, mint sokszor leírtam, nem azért, mert utáltam volna valakit. Sőt, ha utáltam volna, akkor érdekelt volna, hogy ne az a páros nyerjen. A mostani trió inkább közömbös volt számomra végső győzelem szempontjából, egyre ment, hogy melyik nyer (az előző 4 kiesőből mindegyiknek szurkoltam volna, ha ellenük futnak), bár nyilván a vegyes párosnak szorítottam leginkább. A tovább mögött folytatom spoilerekkel. Tovább…

Filthy Rich: vége az 1. évadnak. És a sorozatnak is.

2020. 12. 11. 17:30 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2020/21 finálék,kritika

Meglepően hamar magyar premiert kapott a Piszkosul gazdagok, szóval lehet, hogy van, aki a szinkronos verzió ismeretében hümmögött a pilotkritikánkat (meg az én 2 részes véleményemet) olvasva, azonban az első (és egyetlen…) évad végén továbbra is fenntartom a véleményemet, miszerint a hajmeresztő dolgokat (is) produkáló főműsoridős szappanos drámák közül a Dynasty-t biztosan hamarabb választanám – cserébe ott nem érdekel az eredeti, itt meg legalább kíváncsi lettem az eredeti, új-zélandi változatra.

Nem mondom azt, hogy a Filthy Rich nem szállított meglepetéseket évad közben, ez a kiszámíthatatlanság mindenképp a sorozat egyik erénye volt, a végére is jutott egy nagy és szemét WTF, amit pedig lehetett tudni a zárásról (ld. a pilot kezdése), arról teljesen el is feledkeztem, így pláne érdekes volt látni a lecsengetést, bár nagyobb meglepetés ennek kapcsán már nem ért.

Az írók nem fogták vissza magukat, de mivel túl sok karaktert kellett mozgatniuk, így páran óhatatlanul is a háttérbe szorultak, főleg akkor, amikor a szezon közepén újabb nagyon fontos szereplőket hoztak be. Nagyot akartak markolni, és érdekes módon ezt nem a mellékszálak bánták (például a visszaemlékezés (amire végképp nem gondoltam volna) kifejezetten erős volt), hanem inkább a fő vonal. Leginkább az lepett meg, hogy sikerült működőképessé tenni a Eugene-szálat.

Az öröklős, gyerekes szál a vártnál kevesebb érdekes történést tartogatott, illetve oda száműzték a hardcore szappan húzásokat, bár némelyik gyógyszer-elgurulás azért tetszetős volt. Az már viszont kevésbé, hogy az ide is csakazértis behozott gyilkosságos vonalat kívülállók révén oldották meg, és a végére ezen a szálon bedobott csavar kapcsán sem tudom, hogyan vélekedjek – ez az, amit a 2. évadban lehetett volna komolyabban értékelni, de arra ugye már sosem fog sor kerülni.

A vallásos, képmutatós szál sajnálatomra háttérbe szorult némiképp (persze a részek eleji emlékeztető/összefoglaló továbbra is isteni volt – még akkor is, amikor nem ő beszélt az Úrral), azt viszont nehezen tudtam megemészteni, amikor konkrét deus ex machinához nyúltak és teljesen valószerűtlen “véletlenül pont így alakult, törődj bele”-húzások után az isteni beavatkozásra mutogattak.

A Filthy Rich nem volt nem-szórakoztató (helyenként), azonban a harsányságát túlzottan tompította pár szürkébb karakter, így nem tudom azt mondani, hogy ne lett volna megérdemelt a kaszája. Ettől még a műfaj kedvelőit lekötheti pár órára a szezon, főleg, amíg nem tér vissza a Dinasztiák.