login |

Posts filed under '2020/21'

The Republic of Sarah: az 1. évad

2021. 09. 17. 15:50 - Írta: Necridus

4 comments | kategória: 2020/21,2020/21 finálék,kritika,pilot-mustra

Sajnos a The Republic of Sarah nem kapott pilotkritikát, pedig winnie is imádta, és nekem is kifejezetten bejött – és sajnos folytatása sem lesz (a pilot számait elnézve halálra volt ítélve az első héten már), így feltehetőleg ez lesz az egyetlen írásunk a CW tavaly berendelt, de csak idén bemutatott politikainak mondható drámájáról. Nem szeretném azonban elvenni a lehetőséget azoktól, akik még csak most ismernék meg a sorozatot, ezért a bejegyzés első fele pilotkritikaszerű lesz, s majd a tovább mögött olvasható az évados értékelés.

Ködös már a pilot, hiszen nyár elején láttam, azt azonban kijelenthetem, hogy meglepő újdonságnak találtam a TROS-t. Persze megvannak a tipikus drámai elemek (rossz szülők, szakítások, se-veled-se-nélküled kapcsolat, megcsalás, apaság kérdése), de ezen túl olyat akart mutatni a széria, amit ritkán látunk: hogyan próbál a 21. században egy alig 2700 fővel rendelkező kisváros önálló országgá alakulni.

Az USA a kisvárost gyakorlatilag eltiporta volna egy befektetésével (értékes nyersanyag található az itt lakók házai alatt), a helyi suliban történelmet tanító Sarah azonban talált egy kiskaput, hogy kivédjék az ország fejeseinek döntését: a történelmet bújva rá tudott világítani arra, hogy Greylock városa sosem tartozott jogilag az Államokhoz vagy Kanadához, így ki is kiáltotta a kisváros függetlenségét annak érdekében, hogy megvédje a közösség értékeit.

Engem rögtön felvillanyozott, hiába legyintene a legtöbb ember, hogy lehetetlen az efféle, és fenntarthatatlannak is tűnik első gondolatra (honnan lesz étel, víz, áram, egészségügyi ellátás, oktatás, stb?), annak mindenesetre remek táptalaj, hogy olyan történéseket lássunk, amiket eddig nem vagy csak nagyon ritkán: hogyan birkózik meg a kisváros azzal, hogy két óriás állam közt heverve már csak magára számíthat úgy, hogy a vezetőjét az ország kikiáltása után rögtön elviszi a rendőrség.

Közben azért megalapozott a sorozat jó pár erős drámai szálnak is, hogy ne unatkozzunk: Sarah és legjobb barátja vonzódnak egymáshoz, de az fél újra bárkinek megnyílni megözvegyülése után. Sarah édesapja lelépett már 20 éve, édesanyja (a volt szenátor) pedig alkoholista. Az USA által odarendelt nagyvállalat képviselője pedig nem más, mint az öccse (Danny), aki évekkel ezelőtt hátrahagyta a kisvárost, s most azt kvázi kifosztani tért vissza.

Sarah-n kívül van még egy rendőrnőnk, akinek titkos viszonya van a polgármester feleségével, a főhősnő legjobb barátja és egyben öccsének volt szerelme, aki immáron házas és édesanya, de a mai napig véreznek a Danny-vel való szakítás miatti sebei. Mindeközben tinédzserek magánéleti problémáival is találkozhatunk: pályaválasztás és első szerelem is képbe kerül, miközben az ország jövőjéről is elkezdik véleményüket formálni.

A TROS nem akart semmit sem a véletlenre bízni, bedobott egy halom szálat, amivel megtöltheti az első (és azóta kiderült, hogy utolsó) évadját. A főszereplő Stella Baker egyébként relatíve új a képernyős színészetben (innen lehet ismerős), de remekül megállta a helyét, szinte lubickolt a szerepben, ahogy Luke Mitchell is, bár már a The Tomorrow People, az Agents of S.H.I.E.L.D. és a Blindspot óta folyamatosan kiemelkedő alakítást kapunk tőle.

Erős 7/10-esre értékeltem a pilotot, ami nálam könnyedén elérte, hogy benevezzek a folytatásra, mert különleges. Nem a színészi játék, a dráma, a rendezés miatt lesz egyedi, hanem az országgá alakulós sztori miatt. Hogy ezzel mennyire sikerült egyensúlyozni és valóban az átalakulásra helyezni a hangsúlyt, azt már a tovább mögött beszéljük át spoileresen. Tovább…

A Housebroken-ről bővebben

2021. 07. 02. 16:10 - Írta: human

Add comment | kategória: 2020/21,animáció,video

Amikor a gazdák lelépnek, akkor az állatok összeülnek egy jó kis terápiára. A FOX új, animációs sorozatáról van szó (kritikánk), amihez a tovább mögötti kulisszás videó érkezett.

Tovább…

Pilot-mustra: Housebroken – 1×01

2021. 06. 30. 15:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2020/21,kritika,pilot-mustra

– I think it’s important to remember just because you had a bad day doesn’t mean you’re a bad dog. You’re a good dog, Elsa. You’re a good dog. Good dog.
– I prefer not to be limited by the good-dog/bad-dog binary. It’s a spectrum, and I live somewhere between compliant and frisky.

Az animációs sorozatokhoz való viszonyom nem titok. Igazából nem is a szeret/nem szeret kétállású kapcsolót pöcögtetem esetükben utóbbi pozíciót sokkal gyakrabban igénybe véve, hanem konkrétan az a helyzet, hogy a többséget pár percnél tovább nézni is képtelen vagyok. Főleg az országos műfajban. (Ennek fura módon egyébként az unalom az oka. Élőszereplős sorozatoknál ez nem okoz gondot, de egy animált nézése közben már 1-2 perc érdektelenség is kikerget a világból.)

Épp ezért nagy szó, amikor némely animációt konkrétan még értékelni is tudok, mert az azt jelenti, hogy van alapja az értékelésnek. Azaz megnéztem a pilotot. A FOX új, rajzolt komédiájára komolyan kíváncsi voltam, mert láttam benne potenciált. Leginkább azért, mert nem “emberes”. Nem olyan antropomorf, mint a zseniális BoJack Horseman, hanem csak beszélő állatos, de az, hogy a házi kedvencek az embereiket tárgyalják ki terápiás üléseken, kifejezetten érdekes megközelítésnek tűnt. De sajnos ezt is nehezemre esett végignézni.

HOUSEBROKEN – 1×01 – 3/10

A sztori tényleg csak annyi, hogy pár környékbéli gazdis és kóbor állat életét követhetjük, akik időnként összegyűlnek a vezér szerepet magára osztó Honey uszkár házának nappalijában, hogy kitárgyalják ügyes-bajos dolgaikat, a napi történéseket, hogy így hozzá tudomásunkra, hogy a különféle állatokat miféle, háziállat létükből eredő gondok gyötrik. Van köztük OCD-s, szexmániás, kodependens, hatalomra éhes, pszichopata és még George Clooney malaca is.

Teljesen érthető és valószerű, de ettől még eléggé lelombozó volt, hogy az állatok nagy része kutya és macska volt, akik pedig nem más fajt képviseltek, sokszor néma vagy egypoénos szerepre voltak kényszerítve – nesze neked diverzitás! De a gond nem is ez volt igazán, hanem az, hogy míg az elején tényleg érdekesnek tűnt ez a terápiás üléses megközelítés, addig a második, de főleg a harmadik hasonló jelenetre teljesen elfáradt.

Pedig tényleg ez az aspektus érdekelt, és amikor a pilot elején vége lett az ülésnek, és pár állatot követhettünk a való életbe (pl. kutyasétáltatás), akkor azoknak a jeleneteknek a totális jelentéktelensége miatt azt éreztem, hogy a Housebroken-t tényleg csak a csoportos foglalkozások miatt lesz érdemes néznem, minden mást majd átugrok. De hamar kiderült, hogy azok sem fognak megtartani.

Mondom ezt úgy, hogy az akutális áthallások, az emberekkel kapcsolatos látásmódjuk, az állatok emberi tulajdonságokkal, illetve érzelmekkel (és érzésekkel) való felruházása, a klasszikus archetípusok karaktereikre való ráhúzása szellemes volt, de valami mégis hiányzott az egészből, hogy elsöprő legyen a végeredmény.

Eskü, a pilotban a legélvezetesebb az volt, hogy találgathattam, hogy melyik állatnak ki a szinkronhangja. Lisa Kudrow szerintem nagyon lelóg a főhősről, folyamatosan őt láttam magam előtt, de a többiek (Clea DuVall, Sharon Horgan, Nat Faxon, Will Forte, Tony Hale, Jason Mantzoukas, Sam Richardson, Bresha Webb, Greta Lee) kifejezetten jók és nagyon szórakoztatóak. De… az ilyet, ugye falra kenheti az ember.

Sajnos a Housebroken így nálam abszolút úgy szerepelt, mint az a sok fad játék, ami ideig-óráig (percig) menő és érdekes, utána viszont egyik pillanatról a másikra a feledés homályába vész és sosem kerül elő többet. Azok után, hogy ilyen ívet írt le a pilotja, bennem sincs sok késztetés arra, hogy ismét belenézzek.

ui: A főcím, vagyis a főcímdal tényleg eredeti.

Délelőtti videó 2.: The Republic of Sarah

2021. 06. 16. 10:50 - Írta: human

Add comment | kategória: 2020/21,video

Bányászcég vs. kisváros? A CW most indult sorozatának alapjait összefoglaltuk már, a tovább mögötti előzetesek viszont érdekesek, mármint csak reklám szempontból: az egyik egy nagyon modern, ritmusra vágott darab, a másik pedig amolyan érzelmekre koncentráló.

Tovább…

Sarah köztársasága

2021. 06. 14. 13:15 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2020/21,kampány

Íme az egyetlen olyan 2020/21-es CW-újonc, a The Republic of Sarah-nak, ami teljesen eredeti (itt az előzetese) – vagyis majdnem teljesen, hiszen korábban már megpróbálták eladni, de tavaly a CBS passzolta. Persze, hogy ez maradt nyárra.

A tovább mögött egy korábbi teaser, amolyan concept plakát.

Tovább…

Délelőtti videó 3.: The Republic of Sarah

2021. 06. 14. 11:30 - Írta: human

Add comment | kategória: 2020/21,video

A CW új sorozata még a 2020/21-es adagból maradt ránk, és a héten érkezik. És talán nem lesz annyira CW-s?

A Sarah köztársasága a Miért éppen Alaszka? hangulatát megidézve egy tanárnőről szól, aki egy térképészeti kiskaput kihasználva kinyilvánítja városa függetlenségét, amikor azt egy kapzsi bányászcég tönkre akarja tenni. A gond az, hogy mostantól neki kell irányítani és a nulláról felépítenie saját kis országát pár fiatal “számkivetett” élén.

A tovább mögött előzetes. Szereplők: Stella Baker, Luke Mitchell, Izabeléla Alvarez, Daniel di Tomasso.

Tovább…

Délelőtti videó 3.: Housebroken

2021. 06. 01. 11:30 - Írta: human

Add comment | kategória: 2020/21,animáció,video

A FOX még az előző pilotszezonra rendelte be ezt az állatos animációs szériát, ami ma hajnalban indult el, nem túlságosan nagy marketinghadjárattal, még pár héttel a bemutató előtt is úgy kellett kutatni normáils promók után.

A sorozat amolyan tiszteletlen komédia az emberi diszfunkcionalitásról és neurózisokról a kertvárosi állatok szemszögéből. Középpontjában egy kutya van, aki Carl Jung-ot tanul és imádja, ha simogatják a pociját. Civilben pedig terápiás üléseket tart a környékbéli állatoknak, akik a gazdáikkal kapcsolatos gondjaikat osztják meg egymással. Emellett pedig a főhős próbál színtelenné váló házasságában is találni valami örömöt, miközben egy viszonnyal kacérkodik.

A tovább mögött karakterközpontú előzetesek. Hangok: Lisa Kudrow, Clea DuVall, Sharon Horgan, Nat Faxon, Will Forte, Tony Hale, Jason Mantzoukas, Sam Richardson, Bresha Webb, Greta Lee.

Tovább…

United States of Al: 2 rész után

2021. 04. 22. 15:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2020/21,kritika,pilot-mustra

human pilotkritikája után azért én is megemlíteném a CBS új, többkamerás komédiáját, persze 2 részes írásnak álcázva, bár nem hiszem, hogy sokat változott volna a véleményem az 1×01 után, hiszen az új, Chuck Lorre nevével fémjelzett, mostanság menetrendszerűen némiképp keserédes sorozat teljesen korrekt volt számomra második nekifutásra is. Az már más kérdés, hogy egy 5/10 láttán a mai 9-10/10-es világában sokan azt fogják hinni, hogy felejtősnek kell vélni a szériát. (Lehet, hogy még akkor is, ha nálam ez a többkamerás műfaj alapból két pont levonással indít, annyira nem a zsánerem.)

Szóval a USOA alapsztorijáról már volt szó a fenti linken, igazából egy kamuflázs családi komédiáról van szó, egy olyanról, aminek az első két részében csak az állandó szereplők tűntek fel, ami jóformán csak két helyszínen (a főhős és a volt felesége házában) játszódott, a világ kinyitásáról mindössze a vetített hátteres autók és az 1×02 erdős bé-sztorija gondoskodott. Valamint a rész végi szuper flashback-ek, amik szerintem nagyon sokat adnak a sorozathoz.

Szóval a szitkom alapvetően egy lánytesójával, haverjával és apjával együtt élő elvált férfiról szól (valamint volt feleségéről és lányáról). A petyhüdt dinamikát és irreálisnak hangzó felállást az csavarja meg, hogy főhős egy volt katona (ide véled, PTSD!), a haver pedig az egykori tolmácsa Afganisztánból (ide veled, kulturális különbségek!). És bármennyire is hihetetlennek hangzik, ez már bőven elég egy szitkomalaphoz. Főleg, hogy még egy katonás témákat is be tudnak vonni a hugi halott férje kapcsán.

Innentől kezdve már csak jó színészeket kell találni, és itt azt hiszem, hogy sikerült – legalábbis egy kivétellel, mert valahogy Kelli Goss-szal nem sikerült zöldágra vergődnöm. Mellette Adhir Kalyan abszolút profi, őt már sok mindenben láttuk is szerettük, Parker Young, ha nem is a szívem csücske, de szimpatikus főhős (aki bevállalja, hogy nem hibamentes), de a prímet Dean Norris száraz előadásmódja és Elizabeth Alderfer (AP Bio!) jófej tesója viszi.

A United States of Al megint egy olyan többkamerás komédia, aminek megnézésére nem mondanék nemet, hiszen számomra amolyan kellemes, de semmi extra-kategória, pár remek momentummal, és szinte nulla negatívummal, és szimpatikus karakterekkel. A most futók közül ezt nem sokra tudnám elmondani. Az, hogy ez csak 5/10 a szememben, csak az érdeklődési körömnek köszönhető, nem is hiszem, hogy tovább fogom nézni. Még véletlenül sem alapszabály, de azt veszem észre, hogy többkamerásból egynél többet nem szoktam komolyabban követni. Tavaly nyáron a United We Fall volt az az egy, ősszel pedig a B Positive lépett a helyére. Ez annál azért nem jobb.

Ja, a lényeget majd elfelejtettem. Ahogy említettem az elején, az eddigi 2 rész egy-egy flashback-kel zárult, amik elég komolyat facsarnak a nézőn. A pilot végén egy konkrét háborús jelenetet látunk (azért valahol kemény volt látni “előző életükben” a két srácot, akiken addig csak röhögtünk), az 1×02 zárását pedig nem lőném le, mert az még komolyabb érzelmi fröccsöt kínál. Egy ilyen semmikének tűnő komédia végén ritkán marad úgy az ember, pedig tényleg semmi durvulást nem kaptunk, csak pár nevetgélő és optimista embert. De gondolatot jól tudnak ébreszteni.

Majd 4 év múlva itthon is lesznek talán rajongói, amikor bejön Magyarországra, mint a Mom-nak. Ha megér annyit.

Pilot-mustra: Rebel – 1×01

2021. 04. 15. 15:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2020/21,kritika,pilot-mustra

She’s not a lawyer, she’s just loud.

Ha azt mondanám, hogy az ABC új drámája az Erin Brockovich: A sorozat, akkor némiképp félrevezető lennék, mert ugyan elég sokan emlékeznek Julia Roberts 20 évvel ezelőtti filmjére, és a stílus is stimmel, de a Rebel nem az akkori aktivistával foglalkozik, hanem azzal, akivé vált mára. Aki továbbra is megszállottja a disznóságok felderítésének, akit az igazságtalanságok töltenek fel energiával. Szóval inkább Erin Brockovich: 20 évvel később-ről van szó.

A Katey Sagal által alakított főhős (aki a sorozatban Annie névre hallgat, de mindenki csak Rebel-nek hívja – igazából ezt nehezemre esik megszokni, furán természetellenesnek és fellengzősnek hat, de mit tudhatom én! nyilván Brockovich-ot is hasonlóképp szólították) hol lyukra vetődve, hol pedig teljesen jogosan száll a nagy cégekre, illetve olyanokra, akik a kisembernek ártanak a minél nagyobb profit reményében.

REBEL – 1×01 – 6/10

Ha human a The Nevers pilotját túlzsúfoltnak tartotta (szerintem nem volt az annyira), akkor vajon mit mondana a Rebel-ről, aminek 40 percbe kellett beleerőltetnie a karakter bemutatása mellett, az átívelő eset felvezetését, epizodikus ügyeket, valamint a kifejezetten összetett kapcsolati hálót és a karakterek közötti dinamikát. Nesze neked, komplikált viszonyok! Ennél nem nagyon lesznek komplikáltabbak, kérdés, hogy a komplikált megegyezik-e az érdekessel?

Szóval a főhősünk egy… aktivista? Jogi tanácsadó? Egy olyan ember, aki egész életében az igazságtalanságok ellen lépett fel, és aratott ezzel elismeréseket, valamint teremtett magának megélhetést. Most épp egy orvosi eszközöket gyártó cégre vetődött rá, melynek mesterséges szívbillentyűi gyanúja szerint megbetegedéseket okoznak, és ennek az ügynek a vállalására akarja rábeszélni jóbarátja őt alkalmazó ügyvédi irodáját.

A komplikáció pedig ott jön be a képbe, hogy Rebel éppen a harmadik házasságát tapossa, és az előző házasságaiból mindhárom gyereke elég komoly szerepet kap a szakmai életében. Az orvos fiát például eleve bevonja éppen aktuális ügyébe, a jogász lánya az ügyvédi irodánál dolgozik (de azt tervezi, hogy apja hívására átáll a sötét oldalra, a vállalatokat védeni), a harmadik, drogfügéséből gyógyulófélben lévő gyereke pedig éppen egyik botrány/felhajtás-okozásában játszott kiemelt szerepet.

Rebel ugyanis ezt teszi, médianyilvánosságot generál különféle ügyeknek, s mindezt egészen pofátlanul teszi, és tippre ez lesz a karakternek az egyik fő vonzereje, és Sagal-nak ez a stílus nagyon ül. Az meg pláne nagyon hatásos, ahogy ez a karakter úton-útfélen (például az éjszakai börtönlétének társai, vagy a kórházi folyosón tétován ténfergők közül) szed fel kéretlenül kuncsaftokat a lányának, hogy azok személyes ügyeit elintéztesse vele.

Mindebben elég sok szövetségese akad, mondhatni egy nagy családra számíthat, ami szó szerinti családtagjaiból áll (és mindenki “ért valamihez”), azonban a fent említett sötét oldalra állás, valamint más fejlemények az egység szétesésével fenyegetnek, többek között annak köszönhetően, hogy Rebel tényleg mindenkivel törődni akar, és ennek leginkább a hozzá közel állók iszik meg a levét.

Hiába van tele ismert arcokkal állandó vagy vendégszereplő terén a Rebel, a sorozat csak és kizárólag egy színészé, és szerintem aki szereti Sagal-t, azt az sem fogja annyira zavarni, ha a harsány és tolakodó karakter mindenbe beleüti az orrát és ezért nem találja túl szimpatikusnak. Persze a többség biztosan szimpatizálni fog vele, hiszen jól beint a nagy cégeknek, segít a kisembereknek, nem lesz semmi, ha a sok karakter és történés mellett a készítők komolyabban akarnak karakterizálni, akár a főhősnél, akár a többi karakternél.

Nem volt rossz a Rebel kezdése, a pörgés eladta, de valami hiányzott benne számomra, hogy mindenképp vissza akarjak térni a folytatásra. Nyilván egy-két epizódra vissza fogok, mert kíváncsi vagyok, hogy mennyire sikerül integrálni az epizodikus szálakat az átívelésbe, valamint a személyes viszonyokat hogy alakítják, de már előre tartok attól, hogy sokat akarnak markolni. Persze előttem a How To Get Away with Murder és a For The People (vagy a Scandal) mintája, ahol a kisebb jogi ügyeket nagyon érdekesen tálalták, miközben a karakterekkel is foglalkoztak, és Krista Vernoff, a készítő ugye Shonda Rhimes-tanítvány, szóval nem reménytelen a helyzet.

ui: Nem is emlékeztem rá, hogy 2017-ben már kijött egy Rebel című sorozat.

Pilot-mustra: Home Economics – 1×01

2021. 04. 14. 21:40 - Írta: winnie

3 comments | kategória: 2020/21,kritika,pilot-mustra

Az ABC új haver-, illetve testvérkomédiája igazi, modern szitkom, nagyjából ilyennek kell lennie ma egy országos csatornás, vicces sorozatnak a humor stílusát tekintve, nem pedig pállottnak, mint egyes többkamerás komédiáknak, amelyek képtelenek tartani a lépést a korral. Legalábbis szerintem itt az ideje egy olyan korszaknak, amikor nem csak papírforma, előre sejthető poénokat kapunk, hanem az írók tényleg bevetik a fantáziájukat, és az is sokat számít, hogy a színészek hogy adják elő a poénokat. Mert egy ilyen sorozatban egy leírt mondat egy tucatféle prezentációt kaphat, mint többkamerás stílusban jó eséllyel csak egyfélét.

HOME ECONOMICS – 1×01 – 7/10

Jó, tudom, nem elegáns köpködni egy műfajt csak azért, mert kevésbé preferálom, igazából úgy vagyok a multicammel, hogy “good for it”, jó hogy van, örülök, hogy még mindig sikeres, és hogy sokan szeretik, de az, amikor találkozok a zsáner egy sokkal frissebb képviselőjével, az mindig jó érzéssel tölt el. Elég mondjuk a The Kids Are Alright-ra gondolni, vagy akár a(z általam egyébként kaszált) Single Parents-re, amivel remek pár lehetett volna a Home Economics, amiről lerí, hogy mai.

A sorozat 3 testvérről és a közöttük lévő osztálykülönbségekről szól: az egyik nemrég vett egy 5 milliós lakást Matt Damon-től, a másik egy egykori sikerkönyv szerzője, akinek legutóbbi kötete ritka nagyot bukott, és most írói válságban van, aminek köszönhetően elég komolyan megszorult (a családjával) és arra akarja rávenni magát, hogy kölcsön kérjen az öccsétől, a harmadik pedig végképp szerény körülmények között él feleségével és két gyerekével, ráadásul a minap rúgták ki, amit nem nagyon akar a tesók orrára kötni.

A pilot egy, az 5 milliós házban való családi összeröffenésről szól, ami tényleg leginkább arra szolgál, hogy megismertessék velünk a dinamikákat, a karaktereket, azok múltját és jelenét, és szerintem elég jól megalapoztak mindent és mindenkit, egymástól elkülöníthetően rajzolták meg a karaktereket (a pilot után mindet be tudom lőni nagyjából), akiket kifejezetten szimpatikusnak találtan minden marhaságukkal és tikjükkel együtt. (A gyerekekkel nem nagyon törődtek, ők kevés időt kaptak, de talán nem is baj.)

Ráadásul az egészet beletuszkolják egy első pillantásra csak random, narrációs keretbe (az író könyvet ír a 3 testvérről, és kvázi ebből olvas fel nekünk), ami a pilot végére kap egy érdekes csavart is, amit gőzöm sincs, hogy ki akarnak-e majd játszani, a lényeg, hogy a korábbi feelgood hangulatnak egy kicsit alávágott, és az ember, ha akarja, máris több rétegűként is nézheti a sorozatot, bár szerintem nem fogja, főleg, ha nem veszik elő mindezt többet.

Azt nem tudom, hogy inkább mosolygós vagy valóban nevetős a sorozat (voltak váratlan poénok, amik ütöttek), de az biztos, hogy hozott egy kellemes, feelgood-érzést, amellett, hogy meg is hullámvasutaztatott az egymásra dobált érzelmek között.

Nem mondom, hogy a fergetegességével nyűgözött le a pilot, inkább a frissessége és a stílusa volt meggyőző számomra, amellett, hogy én nagyon szeretem a testvéri dinamikákra építő sorozatokat. De egyelőre még nem dőlt el semmi, hiszen egy üdébb kezdés, azaz egy kvázi vákuumban írt pilot után gyakran kerül bele unalmas rutinba egy efféle, családcentrikus sorozat, főleg, ha behozzák a klasszikus A-B-C-szerkezetet. Most ugyanis jó volt látni, hogy nem voltak szálak, csak egy homogén történet az összes karakter jelenlétével.

ui: a fentiek ellenére egyébként meg akartam rugdosni a sorozatot, mert miután múlt héten láttam egy sorozatot, ahol legalább Catan-oztak (talán a The Unicorn volt?), itt ahogy észrevettem, hogy ismét csak a Monopoly létezik a készítők számára, ha társasjátékról van szó, kicsit belehánytam a számba. Később egy kicsit azért megenyhültem, mert végülis a pénzes tematika passzolt a sztorihoz, szóval nem random választás volt.

Pilot-mustra: Kung Fu – 1×01

2021. 04. 14. 15:50 - Írta: winnie

5 comments | kategória: 2020/21,kritika,pilot-mustra

My name is…

A CW legújabb képregény-sorozata első látásra olyan, mint a többi képregény-sorozat. A különbség csak annyi, hogy a Kung Fu nem képregény-sorozat. Cserébe viszont teljesen képregényes alapokat rak le, hogy a csatorna közönségének ne legyen túl nehéz az átállás. Gondolom.

Ezúttal a főhősnek nincs szuperképessége (bár a vuhsziásan repkedős bunyók megadják az illúziót, ami… lehet, hogy nem is csak illúzió, HOPP?!), csak jól tud karatézni (tudom, de ezt így mondtuk, amikor kicsik voltunk!), cserébe kap egy eredetsztorit, egy mentort (jön a halála után is, látomásként!), egy főellenséget (nem pödör bajszot, de szúrósan néz), egy mágikus tárgyat (sőt, nem is egyet!), egy segítőt (sőt, négyet!) és egy átívelős küldetés-szálat. Meg ezek mellett még rendet is akar tenni a szűkebb pátriájában, főleg, hogy saját családját is érik atrocitások. Ismerős panelek. Amikkel nincs baj, hiszen oly sokszor bizonyították a működőképességüket, csak másra számítottam.

KUNG FU – 1×01 – 6/10

A történet főhőse egy kínai származású amerikai lány, aki elmenekül, miután anyja egy házasságot akar leszervezni neki, és pár évre shaolin szerzetesnek áll egy kolostorban. Azonban az ott töltött idejének idő előtt vége szakad egy támadásnak köszönhetően, mely közben kap egy küldetést, és jobb híján hazatér (ami számára San Francisco városát jelenti) tékozló lányként családjához, miközben szem előtt tartja feladatát.

A  hazatérős szál miatt kicsit a Walker-re is hajazó alapfelállásnak mindenképpen kiemelt szelete a családi mag, hiszen a testvérekkel és a szülőkkel való kapcsolat elég sok mindent fog meghatározni, miközben természetesen az ázsiai-amerikai gyökerekre is elég komolyan kitér a sorozat szokások és kulturális vonások terén – ilyen szempontból nagyon erős az identitása, és ez a “másféle kultúra ismerős körítéssel”-szál mindenképp vonzerő lehet, illetve kellő csavarást biztosíthat az egyébként klasszikus paneleknek.

Nicky hazatérése nem csak a családdal kapcsolatban nem zökkenőmentes, hanem a lány arra is rádöbben, hogy a békében töltött 3 éve alatt elég komolyan megváltozott egykori lakókörnyéke – természetesen kárára (is), a korrupció és a kiskirálykodás ül tort a kisember felett, amit lehet, hogy alapból nem hagyná nyugton a lányt, de úgy pláne tenni akar valamit ellene, hogy a családja is érintetté válik.

És természetesen itt jön a képbe az, hogy a kolostorban a főhős elég komoly harci kiképzést kapott, nem csak puszta kézzel harcol jól, hanem a fegyverekhez is ért, amit pedig ő maga nem képes megoldani, abban a körülötte kialakuló csipet csapat tudja segíteni. Az akciójeleneteknél a közelharcok minőségét mindenki megítéli magának, vannak nálam jóval hozzáértőbbek is, de az látszik, hogy a szokottnál komolyabban foglalkoztak a koreográfiával és nem csak tipikus megoldásokat használnak. Ráadásul a rendezés is próbált némiképp alkalmazkodni ezekhez a szegmensekhez. Ettől még lehetnek negatív hangok ennek kapcsán, sokszor az igyekezet nem elég.

Ami miatt mindenképp tovább fogom nézni (egy ideig) a sorozatot, az a főszereplő, Olivia Liang, aki nagyon jól eladta nekem és szimpatikussá is tette a főhőst. Köré ugyanis ezerszer érdekesebb családi dinamikákat rajzoltak fel, mint a Walker címszereplője esetében. Nem mondom, hogy a hatósági volt pasi, az orvos tesó vagy a hackerkedő másik tesó rögtön izgalmasnak tűnik, azonban közösen jól működnek (sokadjára is kimondom: a testvéri kapcsolatok a gyengéim), és van idejük arra, hogy kinőjék magukat, főleg, hogy már most sem csak szimpla, az előre jutást segítő eszközként vannak jelen.

Komolyan érdekel, hogy Nicky miképp fogja megvetni a lábát ebben a számára némiképp új világban (hiszen kihagyott 3 évet), miképp növi ki magát…, ööö, szóval az is érdekel, hogy mivé növi ki magát, remélem, nem csak egy tipikus igazságosztós irányba mennek el. A pilot végén mindenesetre nem bízott a készítő semmit a véletlenre, kvázi definiálta a nézőnek a sorozatot.

Ettől még nem hiányzott annyira a pilot után az, hogy nem indíthatom el rögtön a folytatást, de nagyjából bejött, amit láttam, érdekel, még akkor is, ha a halványan felvezetett misztikus vonal hidegen hagy, és a szokásos CW-s szerelmi háromszög sem fogja jobban meghozni a kedvemet a Kung Fu-hoz.

Az pedig biztosan egy cseppet sem hoz lázba, hogy van egy egyéni bosszúsztorija, ami kapcsán nyilván minden részben előre fog lépni egy keveset, hogy évad végére lerendezze az átívelést. Legalábbis reményeim szerint addig fog tartani, mert az kissé necces lenne, ha a teljes sorozaton át kergetné a nemezisét (majd jön egy Még Nagyobb Gonosz). Tudom, hogy ez a vonal fogja inkább érdekelni a nézőket, és mivel a végén láttuk az üres szekrényt, félő, hogy hosszú távra terveznek vele, de a sok ismerős panel közül számomra ez volt az, ami leginkább elcsépeltnek tűnt.

Délelőtti videó 2.: Law and Order Organized Crime

2021. 04. 11. 11:20 - Írta: human

Add comment | kategória: 2020/21,video

Bár csak utólag (itt a kritikánk róla), de azért kitennénk a tovább mögötti hosszú előzetest és színfalak mögötti anyagot a Stabler karakterét újra előszedő Law and Order-spinoffhoz. Főleg mert eddig csak rövid promókat kapott és brutális nézettséggel indított az USA-ban.

Tovább…

Previous Posts