login |

Posts filed under '2021/22'

Nancy Drew 2.0?

2022. 06. 01. 13:13 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2021/22,kampány

Befutott a Nancy Drew spinoffja (ha az eredeti sorozat is kevés nézőt érdekel, akkor ennek mekkora az esélye a sikerre?), a Tom Swift és csak a swagről szól. Vagy nem? Az alapoknál természetesen ott a válasz, hogy szérializált dráma az anyasorozatban felvezetett milliárdos feltaláló karakterrel. De milyen lesz a stílus?

Délelőtti videó 2.: Tom Swift

2022. 06. 01. 10:50 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2021/22,video

A CW hajnalban elindította a Nancy Drew spinoffját, amihez a tovább mögött még van egy hosszú és rövid előzetes, ami nem került ki.

Tovább…

Délelőtti videó 1.: Maggie

2022. 05. 22. 10:00 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2021/22,video

A tavaly májusban az ABC-re berendelt komédiához már láttunk előzetest, most a tovább mögötti aprósággal jelentették be, hogy végül júniusban érkezik a sorozat – a Hulu-ra.

Tovább…

Pilot-mustra: How We Roll – 1×01

2022. 05. 04. 15:50 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2021/22,kritika,pilot-mustra

Mivel mindig mindenről ugyanaz jut eszembe, ezért szerintem ezt már írtam, de a PeakTv arról ismerszik meg, hogy míg korábban egy országos újonc sorozatról a premiert követő héten két pilotkritikát is írtunk, manapság az is előfordul, hogy hónapokig nincs írás róla. Ősszel is iszonyatosan elmaradtam a kritikáimmal, és tavasszal követtem ezt a sormintát némelyik szériával. És nem azért, mert pontosan tudom, hogy itthon a jelenlegi kínálat mellett minimális lesz a nézőtábora, hiszen szeretek versenyt űzni abból, hogy olyasmiről írok, amit nem sokan fognak követni.

Oké, ez nyilván nem igaz, de emlékszem még arra az időre, amikor egy országos, többkamerás komédia indulása esemény volt, még egy olyané is, mint mondjuk 2007-ben a Welcome To The Captain (vicces ez a link, mert olyan, mint egy horrorfilmben a jump scare, ha ráklikkel valaki, akkor már csak egy hangeffekt kéne mellé). És ennél a CBS-szitkomnál elég klasszikus a felállás és ismerősek a szereplők ahhoz, hogy az ember szemügyre vegye, hogy mi is ez.

HOW WE ROLL – 1×01 – 4/10

Nincs itt semmi látnivaló? Lassan a testtel, ez csak a saját többkamerás skálám, nyilván egy átlagnéző ezt a bowlingos családi komédiát teljesen elfogadhatónak találná (hát még egy szitkomkedvelő!), hiszen nincs benne semmi vállalhatatlan, szimpatikus emberekkel van tele (még akkor is, ha némelyik olykor fortyog) és teljesen pozitív. Oké, mondjuk itthon pont a főszereplő Pete Holmes-t lesz nehezebb eladni, de egy Chi McBride vagy Katie Loewes kellemes látvány a drámázások után ebben a műfajban.

Szóval a komédia családi és bowlingos, mint olyan saját élményekre épül. A főhőse épp elveszti az állását, és (a felesége jóváhagyásával, sőt, kezdeti húzódozása után aktív bátorítása mellett) úgy dönt, hogy ad egy esélyt (értsd: hat hónapot) annak, hogy profi bowlingos váljon belőle, hiszen már jó ideje nyaggatja emiatt az edzője. És a döntés jónak bizonyul, elkezd eredményeket elérni, de a csúcsig nyilván hosszú út vezet.

Valahogy így kell beöltöztetni egy szimpla családi komédiát, hogy eladható legyen? Érdekes ez a dolog, mert egyrészt az csak a stúdióknak szokott pluszt jelenteni, ha egy sorozatkészítő személyesen érintett a témában (minket ugyanis hidegen hagy, hogy kitalálják-e a sztorikat, vagy azok saját tapasztalatra építenek), másrészt pedig hiába van egy plusz témája a How We Roll-nak, mintha ez leszűkítené a lehetőségeket, ráadásul véges érzetet is sugároz magából.

Arra gondolok, hogy a történet így igazából a családi fészek mellett szinte végig a bowling pályán játszódik (így lesz félig munkahelyi?), ahol csak nem lehet túl sok történetet elmesélni (oké, a feleség munkahelye is bejön a képbe egy csavarral), másrészt magát a bowling aspektust sem tudom igazán elképzelni, hogy milyen lesz, hiszen a feltörekvő sportolós sztorik után idővel elér a főhős egy magasabb szintre, ahonnan már nincs sok előre jutási lehetőség, és ez némi repetitivitást sugall nekem.

Persze nyilván csak az én fantáziám nem elég hozzá, azonban jó eséllyel nem is nagyon fogom megtudni, hogy mire futtatják ki. Az a pár mosolygás és sokkal több kiszámíthatóság nekem sajnos nem volt elég, a bowling pedig sosem érdekelt komolyabban, bár nyilván nem ezen fog múlni, hogy ki érdeklődik.

How We Roll: minden, amit tudni kell a sorozatról

2022. 04. 04. 17:50 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2021/22,ajánló,kampány,video

A CBS múlt heti többkamerás újonca (eredetileg a készítő nevének megfelelően Smallwood címen futott) is megkapta a szokásos, országos újoncoknak járó különposztot, de minek, ugye. Mármint nyilván az is igaz, hogy itthon nem sokan fogják nézni a valós tapasztalatokra épülő, “apuka profi bowlingozónak áll”-sztorit, hanem inkább azért mondom ezt, mert rémisztő, hogy mennyire kevés az elérhető online anyag a sorozathoz.

A fent linkelt rövid előzeteshez a tovább mögötti, plakát alatti kis teaser és pár részlet dukál, pedig más sorozatoknál vagy féltucat van, hosszabb trailerekkel meg interjús videókkal. Itt meg ezek. Pedig még a Pete Holmes, Chi McBride, Katie Lowes főszereplő trió sem mondható ismeretlennek.

Tovább…

Pilot: Welcome To Flatch

2022. 03. 31. 15:50 - Írta: human

1 comment | kategória: 2021/22,kritika,pilot-mustra

Közelmúltban végzett kutatások szerint az amerikaiak az egyszerűbb kisvárosi élet iránt vágyakoznak. A FOX kiküldött egy dokustábot az 1526 fő lakosú Flatch-be, hogy bemutassák milyen is ott élni. Természetesen áldoku-sorozatot nézünk végül, bár az adó stimmel.

The Office, Parks and Recreations. My Name Is Earl. Ennyi. A kínos humoros, kamerába beszélős stílusról van itt is szó, amilyen nemrég az Abbot Elementary is volt. Nem mellesleg ez is angol eredetiből, a This Country-ból merít az újonc, mint a leghíresebb amerikai komédiák egyike, a már említett Office tette. Most kisvárosi környezetet mutatnak be így, és az ottani lakók némelyike, na meg a felmerülő problémák is eléggé egyszerűek, ezért ugrott be az Earl a klasszikus áldoksik mellé.

Igazából az egész a karaktereken múlik, és itt nagyjából egy idióta unokatestvér párra húztak fel mindent. Az egyikőjük önbizalomhiányos álmodozó, a másik önbizalommal teli nem túl ügyes vállalkozó alkat, aki az apja szeretetét akarja kiharcolni. Az első két rész története mindig úgy indult be, hogy ők csináltak valamit.

Ami durva, hogy miközben a két főszereplő nem annyira ismert, addig itt van mellékszerepben Sean William Scott és Aya Cash. Egyikük a helyi újság készítője, a másik pedig a lelkész. Velük bírtam a jeleneteket, és akadnak ötletek a sorozatban, de inkább csak bólogatok, hogy “ez korrekt”, nem pedig nevetek. Azért két csattanó (a busz vége és a tetoválás) valamennyire működött, de 40 perc alatt az kevés.

A konkrét kisvárosi élet bemutatása? Nos inkább olyan, mintha a Gilmore Girls városában járnánk, csak mindenkinek kevesebb lenne az IQ-ja. Piszlicsáré, de végtére is nem komoly problémák, és ehhez illő emberek.

Tudom, csak részben kapcsolódik, de azért bennem felmerült, hogy milyen lehetett ezen a sorozaton dolgozni? Nyilván Paul Feig nem véletlenül vállalta el az első 3 rész rendezését, a színészek némelyike is ismertebb (bár nem sok napot kellett itt lenniük), de mennyire éghettek ki amikor nulla reklámos midseason egy napos dump lett a félévadából? (Ezt, mint új stratégiát adták el, hiszen a tévében heti ugyan a sorozat, de a Hulu-ra rögtön felkerült 7 rész.) A 600 IMDb-szavazat beszédes, szinte senki nem is tud róla, és lehet, hogy ez már nem is fog változni.

Nyilván a kritikám sem segített magyar nézőket szerezni, főleg ha az első két részre ideteszem az 5/10-et. 1-2 mosoly, de eskü nem látom, mit akartak ezzel. Az említett Abbott sem tetszett nekem, de ott el tudom képzelni a főbb gondolatokat, ahogy a stílus nagyjainál is, de itt… semmi nincs.

Délelőtti videó 1.: How We Roll

2022. 03. 31. 10:00 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2021/22,video

Addig húztam, hogy kitegyen a tovább mögött két rövid előzetest a CBS új komédiájához, hogy már majdnem a premier is megvolt.

Nem hiszem, hogy sokan emlékeznek rá, de a csatorna még májusban berendelt egy bowlingos többkamerás komédiát (itt az adatlapja) Pete Holmes főszereplésével, ami anno még Smallwood néven futott. Na, ez fog most elindulni.

Tovább…

Welcome To Flatch: minden, amit tudni kell a sorozatról

2022. 03. 25. 17:50 - Írta: winnie

2 comments | kategória: 2021/22,ajánló,kampány,video

Egyre szánalmasabb, ahogy lemaradok ezekkel az összegző/ajánló posztokkal, de mivel a kritikáimmal sem haladok, így végülis nem vagyok annyira elkésve. A FOX ezen újoncát például eléggé vártam, hiszen egy brit áldokus komédia, a This Country adaptációjáról van szó. Amiből valami rohadt jó is kisülhet.

A tovább mögött két előzetes, egy hosszabb és egy rövidebb, valamint egy videó, amiben a színészek mesélnek karaktereikről. És végül egy részlet.

Tovább…

The Endgame: 2 rész után

2022. 03. 17. 20:00 - Írta: winnie

2 comments | kategória: 2021/22,kritika,pilot-mustra

human már írt az NBC új sorozatának kezdéséről, de én is bevállalom a pilotírást, bár annyiban csaltam, hogy a 2. részt is megnéztem (vicces, hogy ezt még annak tudatában megírtam az 1×02 leadása előtt, hogy tudtam, hogy látni fogom a részt a posztolásig, és kiegészíthetem, erre már hetek óta dekkol itt, és közben újabb részek lementek a sorozatból…, ez megint egy “olyan” időszak…), így jó pár dolog kikristályosodott a széria kapcsán, ami a pilot után nem volt teljesen egyértelmű. Egy dolog kapcsán persze nem volt kétségem: az, hogy ez akar az új The Blacklist lenni. Részben.

Nem totális az azonosság a két sorozat között, hiszen ebben van egy nagyon fontos, kiemelt plusz komponens is, de az mindenképp, hogy itt is egy kapcsolatokkal rendelkező és mindent előre kiszámoló bűnöző “dolgozik” “együtt” a hatóságokkal, főleg egy FBI ügynökkel, s miközben a saját pecsenyéjét sütögeti (és egy olyan privát szálat is mozgat, amihez köze van az ügynöknek), segít is a bűnüldözőknek ebben-abban. A különbség tényleg csak annyi, hogy Red itt egy estélyi ruhában feszít.

A sorozat egy flashback-kel kezd a bűnöző főhős narrációjával, aki egy mesét mond nekünk (vagy nem nekünk) a gyerekkoráról, majd pedig azt látjuk, ahogy leszállítják egy objektumba, mint Steve Buscemi-t a Con Air-ben, veszélyes elem látszatát keltve egy dobozban. Ezt követően a Morena Baccarin által alakított orosz bűnöző egy szobában elhelyezkedik, fölényesen mond ezt-azt és elkezd kivárásra játszani.

Nem sokkal később pedig New York-ban egy bankrablásra kerül sor. Majd még egyre. És még egyre. És a bankrablások során különböző dolgok derülnek ki, számunkra pedig az is, hogy ezek nem random rablások, mindegyikkel komoly célja van a bűnözőnek, aki mindent eltervezett az utolsó fogaskerékig (azt is, hogy az FBI-ügynök mikor és hogy figyeljen fel minderre és keresse fel őt), és most fogságban, hátradőlve várja, hogy a mozgásba lépett gépezet az eredményeket produkálja. (És ez az átívelő szál, a rablássorozat a nagyon érdekes plusz komponens.)

Mi nézőként persze tele vagyunk kérdőjelekkel: ki ez az ember? mit akar? mi a “nagy terv”? és társai, és ezt akarja az FBI ügynök kideríteni, akinek a magánéleti szálát a pilot végére összekapcsolják a bűnözőével egy számomra nem rohadtul nem hiányzó, de egyébként “adta magát” csavarral.

A high concept megközelítés persze csak látszat, mint a The Blacklist esetében is, ami ugye egy klasszikus epizodikus nyomozós sorozat, csak éppen egy szappanos átívelést feszítettek ki föléje, hogy ne legyen ciki azoknak sem felvállalni a nézését, akik heti nyomozósokra sosem vetemednének (pedig!). Itt is elég hamar megalapozzák az epizodikus struktúrát a heti mesével és leszámolással, miközben azért haladnak előre az átíveléssel is, amit ezer évig is el lehet húzni igény szerint.

A gond az, hogy a kezdetekben felállított alaphelyzet már nem húzható a végtelenségig, az legalábbis abszurd lenne, ha Baccarin 7 évadon át ugyanabban a szobában lenne, hogy fogságban is rángasson minden szálat, szóval a pilot után adta magát a kérdés, hogy közös bevetésekre megy majd a hatóságokkal vagy megszökik a szezon végére? (Az estélyijét már a második részre lecserélte egy másik impresszív ruhaneműre.)

Hiába volt azonban nagyon profi módon megcsinálva a pilot, hiába voltak a beat-ek nagyon ügyesen kiszámolva (a kezdés, a bonyodalom, a befejezés, a mese az apró csavarral), pont a túlzott profizmus riasztott el ettől a sorozattól (is). Bár valahol imponálónak érzem azt, hogy mennyi mindent kiszámol a rosszfiú (persze, “kiszámol”), de pont ezért fújtam a Feketelistára is, mert irritált Red arroganciája, hogy ő mindent tud előre. Pedig tisztában vagyunk azzal, hogy bármilyen számításba hiba csúszhat, B- vagy C-terv ide vagy oda.

Egyszer vagy kétszer belefér a dolog, de idővel porszem kerül a gépezetbe és akkor minden borul. Tudom, tévé, suspension of belief, és egy Now You See Me esetében nem zavart, hogy több szinten is megterveznek valamit, nem csak az ellenérdekelt fél reakcióira reagálva, hanem arra is, hogy az elkezd idővel átlátni a szitán, azonban itt némi kiszámíthatóságot is hoz a sztoriban az, hogy tudjuk, hogy a bűnöző mindenre gondolt, sőt, konkrétan bele is kalkulálta azt, hogy egyes elképzelései zsákutcába futnak. (Arról nem is beszélve, hogy például a pilotban is menő volt a “cetlizés”, de valahol nevetséges is.)

Annak ellenére, hogy teljesen vállalható a kezdés, tényleg csak azért döntöttem úgy, hogy megnézem a következő 2 részt, hogy jobban képben legyek, mert egyébként biztos voltam abban, hogy ez nem az én sorozatom lesz a fentiek miatt. Pedig a korrektsége miatt simán ajánlanám bepróbálásra, többek között azért, mert a The Blackist-ről is hasonlóképp vélekedtem, és az is, lám mekkora siker lett – jövőre jön ugye a 10. évadja.

Ja, és ez tipikus olyan sorozat, amit marha jól lehet darálni, szóval aki majd az esetleges 4. évad előtt szintre akar kerülni, az biztos, hogy nagyon fogja élvezni. És az a kép fog kialakulni benne a sorozatról, hogy mennyire jó, de azért lehet, hogy érdemes helyén kezelni a dara okozta afterglow-t.

The Thing About Pam: minden, amit tudni kell a sorozatról

2022. 03. 10. 19:50 - Írta: winnie

4 comments | kategória: 2021/22,ajánló,kampány,minisorozat,video

Renée Zellweger az NBC true crime minisorozatában érkezett meg a héten, én pedig szokás szerint késtem a posztommal. Vajon kik ismerik Pam Hupp esetét? És kik ismerik fel a maszk mögött a színészt?

A tovább mögött rövid és egy hosszú előzetesek. További szereplők: Josh Duhamel, Judy Greer, Katy Mixon, Gideon Adlon, Sean Bridgers, Glenn Fleshler, Suanne Spoke, Mac Brandt.

Tovább…

Pilot-mustra: Law & Order – 21×01 (Law & Order: kezdett a 21. évad)

2022. 03. 03. 15:50 - Írta: winnie

6 comments | kategória: 2021/22,kritika,pilot-mustra

Visszatért az Esküdt ellenségek (de hülye magyar cím, istenem!, valahol tök jó, hogy hivatkoznak az esküdtekre benne, de kik itt az ellenségek? mert az esküdtek nem azok, a két oldal, a ‘law’ és az ‘order’, azaz a rendőrök és az ügyészek pedig kéz a kézben járnak, még akkor is, ha olykor súrlódnak, na, mindegy). Azért ilyen kettős a poszt címe, mert alapvetően egy feltámasztásról van szó (2010-ben, a finálékritikánál jól megírtam, hogy “örökre véget ért”, mi?), de ez kezelhető új sorozatként is. Nem csak, mert a legtöbb főszereplő új, hanem azért is, mert egy teljesen epizodikus kriminél ez semmi gondot nem jelent.

Persze csak a legtöbb szereplő új, hiszen (az anno az “univerzumban” a Law & Order: SVU-ban még teljesen más nyomozókarakterként debütáló) Anthony Anderson visszatért pár évadon át játszott szerepéhez, az ‘order’ oldalon pedig a veterán Sam Waterston képviseli a régieket a random feltűnő mellékkaraktereken kívül. Minden más olyan, mint régen, a rész egyik fele a nyomozók munkáját mutatja be, a másik fele pedig az ügyészekét – ez az aspektusa mindig is tetszett a sorozatnak, hiszen a nézőknek fogalma sincs arról, hogy bár a legtöbb krimiepizód véget ér akkor, amikor elkapják a tettes, azokat még közel sem biztos, hogy elítélik, ilyesmivel csak mi “nyugtatjuk magunkat”, adottnak vesszük, holott a való életben szó sincs erről.

LAW & ORDER – 21×01 – 7/10

A sorozat minden “újsága” ellenére is inkább a (régi) Law & Order-nézőkhöz fog szólni. Félreértés ne essék, nem azért, mert kell bármiféle előtudás, csak szerintem akit valaha is érdekelt (eredetiben) a Law & Order-stílus, az már nézi a sorozatot, vagy a random régi részeket, vagy a most futó SVU-spinoffot, mert… miért ne tenné? Hiszen akkorát lehet meríteni, amekkorát csak akarunk, és annyi epizód van (csak a 3 fő sorozat szumma 50+ évad, azaz 1000+ rész), hogy esélytelen az összeset megnézni. Persze lehet, hogy lesz, aki eddig nem nézett L&O-t és most esélyt ad neki és megtetszik a felélesztés, nos, neki nem kell a heti egy epizódra várni, hiszen amellett, hogy párhuzamosan a Law & Order: SVU-ba is bármikor beszállhat, elkezdhet bányászni régi epizódokat. (Nem lenne semmi, hogy amikor itthon elindul a SkyShowtime, megkapnánk az összes szezont! Addig is az Amazon Prime Video-n rotálódó 3 SVU-val kell beérnünk.)

De, ha valaki mégis új, akkor annyit azért kötelességemnek érzek leírni, hogy a rész (minden rész) elején történik egy gyilkosság (elég gyakran egy IRL-ügyet vesznek kiindulásnak, itt éppenséggel egy 40+ nőt megerőszakoló celebét, aki egy formai hiba miatt pár év után szabadul a börtönből), aminek természetes hamar megtalálják a tettesét, és utána elindul a jogi harc azért, hogy bűnhődhessen is.

Sok más krimivel ellentétben a Law & Order-ben nem a “ki tette?”-aspektus az érdekes (bár nyilván meg kell találni az elkövetőt és ezen a téren is akadhatnak olykor finom csavarok), hanem az a sok kérdés, ami felmerül a nyomozás, illetve a felelősségre vonás közben. És miközben (szokás szerint) nagyon száraz és didaktikus volt maga a nyomozási procedúra, azt mégis sikerült izgalmasan tálalni, és akkor a bírósági tárgyalásról még nem is beszéltem.

A tálalásban pedig sokat segített az, hogy Anthony Anderson nyomozójának a párja, Jeffrey Donovan karaktere nem éppen tipikus tévérendőr, a módszereivel gyakran nem ért egyet a társa, és rajta keresztül már az első részben eléggé kidomborításra kerül az, ami a jelen bizalmatlanságát szüli a rendőrökkel szemben – “szerencsére” őt sem kell félteni.

Már a nyomozati munka során kapunk érdekes gondolatokat, de a pilot ügye a tárgyalási szakaszban éri el a csúcspontját, etikai, erkölcsi és lelkiismeretbeli kérdéseket boncolgatva. Ez leírva biztos, hogy nem tűnik érdekesnek, inkább csak a “pff”-kategória sokaknak, de szerintem itt tényleg jól bemutatták a két oldalt, azt, hogy miképp tesz meg mindent a feltételezett tettes, hogy megússza a börtönt, és, hogy miképp viseli meg az ügyészeket az, hogy egy olyan embert kell rács mögé juttatniuk, aki egy szörnyeteggel végzett, kvázi megtette azt, amit sokan kívántak.

És, akárcsak a Law & Order: SVU esetében, engem ez a gyomortájt szorongató, és tényleg gondolatokat indukáló megközelítés itt is megnyert annak ellenére, hogy sosem voltam Law & Order-néző – persze akkor még fiatal junkie voltam, amikor elkezdtem és kaszáltam, és lehet, hogy minden rész hasonló (passz), de én mindig is a Law & Order: Criminal Intent-et éreztem a legjobbnak (mert sokkal nyomozósabb volt), illetve az SVU-t is nagyon megkedveltem az évek folyamán.

Ennek persze ahhoz is köze volt, hogy a LO-nyomozók egyike sem ütötte meg a szememben a D’Onofrio-Erbe, vagy a Meloni/Hargitay páros szintjét. Ergó Anderson sem izgatott túlságosan, de most remek ellenpólusának ígérkezhet a karaktere Donovanének, szóval megkapják az esélyt tőlem. Természetesen, ahogy azt a Law & Order-től megszokhattuk, plusz karakterizálást itt sem kapnak a szereplők, nem megyünk haza velük, nincs igazán olyan jelenet, amiben csak úgy beszélgetnek egymással (pacsi!), minden szegmens csakis az üggyel kapcsolatos.

Az ügyészi oldalon is elégedett voltam az újoncokkal (Hugh Dancy és Odelya Halevi), a két felettes között pedig Camryn Manheim nem sokat vizet zavart, Sam Waterson pedig nálam mindig is ballaszt volt. Most ugyan kapott némi mélységet és döntési szituációt, de egyébként ő nálam “minek van?” kategória, de mondom, nem voltam sosem Law & Order-rajongó. Mármint az anyasorozat nem érdekelt, a többi igen.

A lényeg, hogy teljesen korrekt volt a kezdés Law & Order-szemüvegen át, mentálisan megmozgatott, és nem érzem azt, hogy aki a franchise iránt érdeklődik, annak ne jönne be. Az újonnan érkező kalandoroknak pedig, bár ez nyilván személyfüggő, a mai krimikhez képest avíttas és száraz lesz a végeredmény, hiszen mégiscsak a 90-es években született a koncepció, és azóta jottányit sem változott a felépítése. De, ahogy írtam, akinek mégis bejön ez a stílus és tökéletesen újonc, attól csak azt kérdezem, hogy hol volt eddig? Majdnem 30 éve képernyőn van a franchise, itthon is képernyőre került belőle 20+ évad, illett volna belekóstolni. De legalább most lesz mint felhozni.

Pilot: The Endgame

2022. 02. 25. 15:50 - Írta: human

19 comments | kategória: 2021/22,kritika,pilot-mustra

Mi a célja? Mit akar elérni? Mi az… endgame? Már azon kívül, hogy 7 évadon át szórakoztasson minket az NBC új akció-thrillerje, amiben ki tudja miképp lehetne annyi puskapor. Mármint biztos tudnak annyi részt írni, nem azt kérdőjelezem meg a létjogosultságát. Vagyis ne rohanjak ennyire előre, nem?

A történet röviden úgy foglalható össze, hogy van egy szuperbűnöző, akit látszólag sarokba szorít három különböző amerikai igazságszolgáltató szerv. 105 vádpont van a nő ellen, aki nyugodtan fogadja a hírt, hiszen mint kiderült épp egy hatalmas mestertervet indított el, amiben az emberei rengeteg bankrablást követnek el, méghozzá eléggé célzottan. Gondolom ez a szabadságát is jelentheti majd… vagy mást akar elérni?

A másik oldalon pedig ott van egy FBI ügynök, aki a kemény utcákról származik, de derékba tört a karrierje amikor kiderült, hogy a szintén ügynök férje bűnözőktől fogadott el pénzt. Ő az egyetlen, aki picit is rálát a szuperbűnöző terveire, de azért még így is eléggé a sötétben tapogatózik. A pilot tulajdonképpen erre ment el, a két karakter sakktáblára helyezésére.

Azt nem tudom másnak mennyire lesz érdekes az alaphelyzet, de valahogy nem tűnt elégnek a pilotban levő tét. Nyilván nem fedhettek fel semmi komolyat, de kellett volna egy erősebb fordulat. Bár akadtak történések, szóval lehet ezt valamennyire amiatt mondom, mert sok országos high-concept, átívelős sorozat előtt ültem már (Traveler a legfájóbb cancel?) amikor minden adó a Lost utódját kereste. Ennek fényében itt semmi sem volt hűha.

Pedig a korrekt jelzőt nyugodtan rásütöm az egészre. Az NBC és a többiek már nem is hiszik, hogy presztízst csinálnak, szóval a B-filmekhez kell az akciókat is hasonlítani, nem pedig a Heat-hez vagy Inside Man-hez (ha már bankrablás). Vagyis van sorozatos párhuzam, mert hiába nem “szuperbűnöző besegít a rendőröknek” heti ügyes a The Endgame, azért ez a hatalmas terves felépítés kapcsán beugorhat a The Blacklist. De itt visszatérnék arra, hogy egy mesterterv 7 évadon át? Első ránézésre egy filmnyi van benne, de majd meglátjuk.

A szereplőgárda? Azért ismerjük be, hogy Morena Baccarin és Ryan Michelle Bathe duója jó adok-kapok gerincet alkothat. Igazából alakításokat annyira nem lehet még nézni, annyi expozíció kellett ide, hogy rendesen beindulhasson a cselekmény.

A pontszám olyan 6/10, korrekt limonádé, kicsit több meglepetés feljebb húzhatta volna. Tudjátok, mi a legdurvább? Pedig 1-2 akciójelenet még jó is lehetett volna, például a SWAT teames pillanat nagyon tetszett, de a generic zene iszonyat lehúzza azokat a perceket.

Previous Posts