A The Romanoffs az Amazon egyik idei nagy dobása, a Mad Men-es Matt Weiner készíti, és azt sem tudom, hogy a szereplők közül hirtelen kit kellene kiemelnem. Ráadásul az anyagiak terén sem lehetett panasz, a beharangozók szerint legalább három földrészen forgattak, ami nem olcsó mulatság. (Itt már szó esett arról, hogy többek között ezt a szériát is szánja az Amazon egyfajta zászlóshajónak a szolgáltatásához.)

Mondanom sem kell, hogy kapva kaptam a sorozat után, elvégre mindent szívesen nézek meg, ami kapcsolatos a történelemmel. Előre szólok azonban, hogy ha valaki erre a vonalra kíváncsi, és csakis ez érdekli, nagyot koppanhat, mert a Romanovok legfeljebb csak a díszletet szolgáltatják az antológia eddig látott részeihez.

Egy kicsit bajban vagyok, ha most hirtelen jellemezni akarnám a sorozatot, legalábbis az első két rész alapján. (A premierként leadott másfél órás epizódokat pénteken követte a harmadik, és hetente jönnek a továbbiak.) Ez értelemszerűen adódik a sorozat antológia jellegéből, az egyes részeket nem köti össze szoros cselekményszál, inkább csak egy adott élethelyzet.

A Romanov egy nagy hatalmú dinasztia, amely az orosz forradalomban teljes egészében megsemmisült. A The Romanoffs nyitányában azonban történik rá utalás, hogy valaki közülük esetleg túlélhette a mészárlást, viszont ebben az első két részben ennek semmi jelét nem látjuk. A családból szereplő karakterek a maguk jogán leszármazottai a Romanovoknak, és nincs szó arról, hogy valaki a származásának a nyomába eredne. (A sorozat későbbi részeiben persze változhat a helyzet, de erre nem vennék mérget).

Ha a bevezetőben szereplő linken megfogalmazott kérdést teszem fel, hogy ti. lesz-e ebből egy agyonajnározott Amazon-sikersorozat, nos engem a látottak eddig nem győztek meg. Ez nem azt jelenti, hogy nem érdemes megnézni, pusztán annyi, hogy egy egész világon végigfutó hájphoz ennél sokkal több kell.

Kezdjük azzal, hogy a hatalmas költségvetés ellenére a sorozat egy cseppet sem látványos, sőt. Az első részben olykor még klausztrofób érzéseim is voltak, hiszen nagyjából öt helyiségben és három utcasarkon játszódott az egész sztori. A második epizódban már talán egy hangyányival gazdagabban bántak a helyszínekkel, de azért túlzásba ott sem vitték.

Amit a javára kell írni a szériának, az az, hogy a színészeket meri használni, és értő kezek írták a dialógusokat is. Ez annak is köszönhető, hogy páros szerepekben találjuk őket, a legtöbbször egy-egy karakter magára marad egy másikkal, így a kettejük játékát figyelhetjük mindenféle zavaró körülmény és mellékszál nélkül.

A színészek pedig élnek is a lehetőséggel, egyedül talán az első epizód amúgy kiszámítható döntő fordulatát éreztem mesterkéltnek. Erre pedig rendelkezésre állt a megfelelően hosszú epizód, hiszen, mint írtam, a részek játékfilm-hosszúságúak.

Meg kell hagyni, régen láttam már ennyire didaktikus művet, legalábbis az első epizód bizonyosan annak mondható. Ha meg kellene nevezni egy témakört, hogy mit akar kifejezni ez a rész, azt hiszem azt mondanám, hogy egy kulturális közeg és egy életmód elmúlását és egy másiknak a helyébe lépését jelenti. És igen, ez a párizsi rész konkrétan a bevándorlás kérdését járja körül ezen a téren, és markánsan képviseli a liberális hozzáállást.

Így elöljáróban is azt tudom javasolni, hogy aki erről nem akar ezen a módon hallani, az ne nézze meg a sorozatot, legalábbis az első epizódot biztosan ne. A történet gerincét ugyanis az képezi, hogy a Párizsban élő arisztokrata hölgyhöz (Marthe Keller) egy új gondozó, Hajar (Ines Melab) érkezik, aki azonban történetesen marokkói származású. És ettől fogva az idős nőből kitör az összes lehetséges bevándorlókkal kapcsolatos nézet, miszerint Hajar bizonyára terrorista, sok testvére van, hiányzik neki Afrika és így tovább, amelyeket rendre megcáfol a történet.

A másik érdekes jelenet, amely kivételesen több színészt mozgatott meg, az asztali beszélgetés a modern társadalmi problémákról. Itt szóba került, hogy a mostani generáció várhatóan rosszabbul fog élni a szüleinél, hogy az elvárások nem találkoztak a valósággal, hogy ki miért nem akar gyereket, stb. De a megmondani vágyás itt is érezhető alkotói szándék maradt.

(Ha már alkotói szándék, az is annak tekinthető, hogy az eddigi részekben mindig volt egy olyan jelenet, ahol egy asztal felett filozofált egy nagyobb társaság, lásd a vacsorát vagy az esküdtszéket, ez talán egy állandó motívuma lehet a The Romanoffs-nak, hogy a karakterek egymáshoz való viszonyát epizódonként egy-egy ilyen jelenettel, de semmi esetre sem többel dobják fel).

Az 1×02 érdekes módon már kevésbé tűnt didaktikusnak, annak ellenére, hogy a faék egyszerűségű cselekményt itt sem bonyolították túl.

Az elmesélt történetet ugyanis egy rossz párkapcsolat emlékeztet az elsőre, bár itt inkább a kisszerűség elemei bukkannak fel, és itt nemcsak a főszereplőre gondolok. Az okostelefonján játszó teljesen felelőtlen Michael Romanov (Corey Stoll) mellett olyan motívumok is megjelenítik az egykori arisztokrácia elsorvadását, mint az, hogy a luxushajón a családot törpék jelenítik meg, és hogy később látjuk, amint a Raszputyint játszó törpe betér az egyik idős arisztokrata hölgyhöz.

Az egykori nagyszerűség formáinak kiüresedését az is mutatja, hogy a szereplőink hétköznapi problémákkal küzdő kisemberek. E státuszából kifolyólag Shelly (Kerry Bishe) még rá tud csodálkozni az arisztokratikus külsőségekre, különösen akkor, amikor lépten-nyomon emlékeztetik rá, hogy alapvetően nem ott a helye. És persze a kisszerűség diadalát jelenti a pár végső jelenete is.

Amit még feltétlenül kiemelnék, az a nyelvvel való bánásmód. Az Amazon másik sorozatához, a The Man in the High Castle-höz képest, amiben főleg akcentusokkal játszanak, itt aminek nem angolul kell elhangoznia, az bizony nem angolul hangzik el. A párizsi történetben a karakterek mindig franciául beszélgetnek, ha a résztvevők egyébként francia anyanyelvűek. Mivel ez több, mint az epizód fele, jár érte a készítőknek a pacsi, mert sokkal következetesebben álltak hozzá a nyelvi kérdésekhez, mint más szériák alkotói.

A modern problémafelvetések, a nagy múltú családi háttérrel bíró hétköznapi emberek hétköznapi élete nem feltétlenül emelik ki a sorozatot a mezőnyből. Nekem a koncepció bejött, ám az egészet talán pont az antológia jelleg öli meg annyira, hogy végig semlegesen viszonyuljak hozzá. Az egyes részek mögött még csak-csak kibontakozni látok egy-egy bemutatandó kérdést, viszont ennél többet nem tudok felfedezni.

Nem szokásom számokkal értékelni, de az előzetes elvárásaimhoz képest egy kicsit csalódott vagyok. A nyolcvanperces időt nem biztos, hogy mindenki értékes szórakozásnak fogja találni. Az első reakciókat nézve, ezzel a véleményemmel azt hiszem nem vagyok egyedül.

A rémálmokra! A Channel Zero kezdi (és a plakát tanúsága szerint, be is fejezi) a 4. évadját a héten, az előzetes itt volt hozzá. Most is be lehet szállni, hiszen évados a horror-antológia. A mostani szezon címe The Dream Door lesz, és a tovább mögött egy másik poszter a szezonhoz.

Tovább…

Engem kifejezetten meglepett, hogy itthon totális érdektelenség övezte a TNT tavalyi komédiáját, aminek a készítője a My Name Is Earl-t és a Raising Hope-ot is jegyző Greg Garcia volt (egyedül íróként, írószoba nélkül!), és ugye a stílusa sokaknak bejön. Lehet, hogy az epizodikus antológia jelleg riasztott el sokakat? De az ugyancsak hotelszobás HBO-s Room 104 eléggé bejött nálunk is.

Ráadásul itt van átívelő sztorija is a részeknek és visszatérő szereplőgárdája is, de alapvetően azok a vendégszereplőkre épülnek, akiknek a karakterei megszállnak egy hotelszobában – itt írtunk a pilotról és a teljes évadról. Ahogy nézem a tovább mögötti hosszú előzetest, a 2. évad helyszínváltást hoz magával, de a visszatérő szereplők egy része marad.

Az idei vendégszereplők: Kimiko Glenn, Jimmy Tatro, Pete Davidson, Will Arnett, Michael Kenneth Williams, Matt Walsh, Lisa Rinna, Martha Plimpton, Nat Faxon, Michael Rapaport, Steve Zissis, Allison Tolman, Oliver Hudson, Sufe Bradshaw, Nadine Velazquez, Darrell Britt-Gibson, Adhir Kalyan, Joey “Coco” Diaz, Matthew Moy, Michael Cassidy, Kether Donohue, Lexi Ainsworth és Jon Bass. (Bónusznak két epizódrészlet is van a tovább mögött, a Plimpton/Arnett, valamint a Faxon/Donahue-duóval.) Tovább…

Vagy horror dokusorozat? Szó se róla, a Lore elég különleges darab, podcast alapú, valóságra építő folklóros epizodikus antológia, amiben voltak zseniális epizódok, és olyanok is, amiket 5 perc után kilőttem – bővebben az 1. évados kritikában írtam róla. Az Amazon Prime-on holnap elérhetővé váló 2. szezon a The Exorcist showrunnerjével érkezik, és a “Brr!”-kategóriás előzetes után itt a plakátja is.

A legkevésbé várt Amazon-sorozat?

Oké, a koncepció, hogy sokan egy orosz család leszármazottjának akarják vallani magukat, nem annyira ütős, de a szereplőgárda parádés, és mégiscsak a Mad Men készítője szállítja. A tovább mögött itt az epizodikus antológia utolsó előzetese is. Az első két, filmhosszúságú epizód már elérhető itthon is.

Tovább…

Az érdekes koncepciós antológia idén is folytatódik. Minden rész egy rövid történetet jelent, és az összes a 104-es hotelszobában játszódik. Az első évadról itt írtunk. A tovább mögött pedig a 2. évad első előzetese.

Úgy tűnik, idén még több sztárt szereznek meg a Duplass testvérek. Gondolom, a teljesség igénye nélküli névsor: Mahershala Ali, Joel Allen, Stephanie Allynne, Katie Aselton, Judy Greer, Brian Tyree Henry, Natalie Morales, Michael Shannon, Rainn Wilson, Charlyne Yi.

Tovább…

A sorozat, ami egy film? Vagyis filmek sorozata? Így kell csőbe húzni az egyszeri junkie-t?

Mert nézhetjük úgyis, hogy az Into The Dark egy lakossági forgalmazásban megjelenő (vagyis nem mozis minőségű) horror, de úgyis, hogy egy várva várt (a Masters of Horror vagy a Fear Itself régről megvan) epizodikus horrorantológia első része, aminek a folytatásai havi rendszerességgel fognak érkezni. A tovább mögött megnézhető a Halloween-tematikájú első rész teljes előzetese, amiből már kiderül ez-az a történetből is. Tovább…

6 új, valós történéseken alapuló, elborzasztó mese lesz az Amazon kritikai elismert dokus horrorsorozatában. Ez a tovább mögötti előzetes meg eléggé brrr. Az első évadról már írtunk, az a helyzet, hogy eléggé különleges darab. Aki valamennyire odavan a borzongásért, annak lehet érdemes belenézni.

Tovább…

A Syfy creepypastákat feldolgozó horrorsorozata nemsokára folytatódik a 4. évaddal, aminek az alcíme The Dream Door lesz, és egy frissen házasodott párról szól, akik rengeteg mindent titkolnak egymás elől. Mindez felszínre kerül, a kapcsolatuk és az életük is veszélybe kerül, miután felfedeznek egy furcsa ajtót a pincéjükben.

Antológia a sorozat, szóval akár itt is be lehet majd szállni szokás szerint, ha valakinek a tovább mögötti előzetes alapján megtetszik. Szereplők: Steven Weber, Brandon Scott, Maria Sten és Steven Robertson.

Tovább…

A Hulu egy nagyon érdekes koncepciójú horror-antológiával jelentkezik nemsokára. Összesen 12 részes lesz, és minden rész (kvázi tévéfilm) egy-egy hónap ünnepéhez kötődik majd, és kap majd egy Blumhouse-os csavart, ugyanis a széria Jason Blum istállójából érkezik.

A részek minden hónap első péntekén kerülnek fel a szolgálató kínálatába. Az első rész a The Body címet viseli, Los Angeles-ben játszódik, az ottani szelfi-kultúrában, Halloween estéjén, és egy szofisztikált, a társadalmat cinikusan néző, túl magabiztos bérgyilkosról szól, aki mindig stílusosan öl. A főszereplő Tom Bateman és Rebecca Rittenhouse lesz.

Nem sok mindent mutatnak a tovább mögötti előzetesben, nem is ijesztő egyelőre, de maga a koncepció talán eladja.

Tovább…

Itt az új Black Mirror?

A CBS All Access még tavaly decemberben adott sorozatberendelést a The Twilight Zone modernizálásának. A klasszikus, epizodikus scifi antológia (itthon: Alkonyzóna – bár a mozifilm Homályzóna címen futott) készítője Marco Ramirez, az executive producerek között pedig ott van Jordan Peele és Simon Kinberg, és tegnap kiderült, hogy Peele lesz a házigazda. (A különálló sztorik miatt nem lesz showrunner, de rendezőként Greg Yaitanes fogja össze a projektet.)

Nyilván nincs alapsztori, hiszen különálló történeteket fognak prezentálni minden epizódban, és ahogy az eredeti, úgy ez is a társadalmunk félelmeit, reményeit, és súlyos problémáit fogja feldolgozni.

Az első promó a tovább mögött nézhető.

Tovább…

Nagyon jól kezdett a 2. évad, de ahogy olvastam a kibeszélőben, egyesek szemében visszaesett. Én darálni fogom a folytatást, szóval nem tudom, hogy mi az igazság, de a tovább mögött ott figyel a zárás előzetese. Gondolom, a 2×07 volt a jelentős rész, de vajon maradt még kérdőjel?

Tovább...