Nem fogom megnézni, nem fogom megnézni, nem fogom megnézni. Akit érdekel, hogy a Netflix után ismét más csatornára kerülő, egyetlen jó kaszabolós horror az új szezonjára milyen sztorival és szereplőkkel rukkol elő (megint vissza fog térni pár színész), és hogy David Cronenberg kit fog alakítani, az nézze meg a tovább mögötti 4. évados trailert.

Ilyen pillanatokban gondolom azt, hogy a Netflix algoritmusa mégiscsak tud valamit. Hiába olvasom a blogot minden nap, mégis elkerülte itt a szemem, így ezt a sorozatot bizony a Netflix tolta az arcomba. És hogy ezt mennyire hihetetlenül jól tette! (A mi sarunk! Nagyon szerettem, de nem írtam 1. évados kritikát róla… – winnie)

A függőkről, függőségekről szóló szériák nálam mindig elég nagy hátrányból indulnak, és nagyon meggyőzőnek kell lenniük, hogy egyáltalán esélyt kapjanak egy bepróbálásra. A Jól érzem magam magyar címre hallgató komédia/dramedy olyannyira élni tudott ezzel az eséllyel, hogy egy szombat délutáni érzelmes-sírós-nevetős maraton lett belőle.

Azt nem bánom, hogy az utólagos rátalálásom miatt nem kellett a két évad között várnom, azt viszont borzasztóan sajnálom, hogy a sorozatot a második évad berendelésével együtt elkaszálták. Több helyen úgy nyilatkoztak a készítők, hogy eredetileg is két évadosra volt tervezve, de ebben a történetben még annyi, de annyi minden benne maradt… Ebből talán most azt gondoljátok, hogy akkor nem is érdemes belekezdeni, de higgyétek el, nagyon is!

A Feel Good tipikusan olyan sorozatélményt nyújt, ahol nem a célba érés adja a katarzist, hanem maga az utazás. A főszereplő(i)nk életének egy kiragadott pontján bekapcsolódunk a történetébe, és az utolsó jelenet után tudjuk, hogy ez az utazás tovább folytatódik, ugyanakkor nagyon jó volt a részesének lenni ebben az átmeneti időben is.

De hogy ne csak elvont képekben meséljek a sorozatról nézzünk pár kézzelfogható információt: a fő-főszereplő Mae Martin kanadai humorista által alakított nem kezdő, de nem is befutott humorista. (Mae egyébként az önéletrajzi ihletésű sorozat egyik készítője is, természetesen .)

Az egyik fellépése után leszólítja őt George, akivel nagyon gyorsan eljut kapcsolatuk az összeköltözés fázisáig. Valószínűleg túl gyorsan is, mert nagyon sok fontos dolog nem került szóba köztük ebben a néhány hónapban. Minden rózsaszín számukra, mindketten nagyon boldogok. Aztán egyszercsak ajtót nyit rájuk a valóság és felszínre kerül Mae múltbéli függősége, meg egyéb mentális problémái és az is, hogy George egyetlen barátja, vagy családtagja sem tud Mae-ről, mivel azt sem tudják, hogy vonzódik a nőkhöz.

Igyekszem elkerülni a szexualitásra vonatkozó címkéket, a sorozat is sokat foglalkozik a fluidság kérdésével, de azt tény, hogy nagyon hangsúlyosan jelen van a téma, legalább annyira, ha nem még hangsúlyosabban, mint maga a függőség és annak utóhatásai. A valódi fókusz egyébként szerintem nem is a függőségen, vagy a szexualitás kérdésén van – bár ezekről beszélnek nagyon sokoldalúan -, hanem sokkal inkább a belső lelki vívódásokon, bizonytalanságokon, útkeresésen, identitásválságon, stb. Bár a szereplők már a harmincas éveikben vannak, leginkább mégis a felnövés történetekhez tudnám hasonlítani.

A standupos szálat nem vitték túlzásba, egy-két részletet láttunk belőle, de többségében inkább csak a fellépések előtti-utáni jelenetekkel engedtek bepillantást Mae sikereibe, illetve kudarcaiba. A sorozat első sorban Mae és George kapcsolatára, azon belül is főleg előbbi problémáinak a kapcsolatra gyakorolt hatásaira helyezi a hangsúlyt. Vannak ugyan visszatérő szereplők (pl Lisa Kudrow, mint Mae anyja, hogy csak a legnagyobb nevet említsem) mindkettejük életéből, de ők inkább csak árnyalják a képet, időnként tanácsokkal segítik elő a konfliktusok feloldását, vagy éppen eszkalálódását, de önálló, független szálakat maximum említés szintjén kapnak.

És ha már említettem a függőséget gyorsan árnyalnám is a képet, ugyanis kimondottan nem csak a drogokról van szó. Megszállottság, kontroll, ragaszkodás azokhoz a dolgokhoz, amik képesek a szorongások, a fájdalmas érzések elfedésére és azon élmények kergetése amik pillanatnyi megkönnyebbülést és eufóriát ígérnek (a negatív következményeik ellenére). Ez pedig olyasmi, amivel bárki könnyedén tud azonosulni az okostelefonok és a közösségi médiák „kényszeres” nézegetése közben is. Ettől pedig nagyon is valóssá válik a függőségekkel szembeni küzdelem, hiszen nem csak arról van szó, hogy egyes szereket el kell kerülni, hanem magát az önpusztító viselkedés-mintát kell valahogy felismerni és kikerülni.

Az első évadban főleg Mae függősége és Geroge titkolózása jelentette a gondot a családja és a barátai előtt. A második évad azonban elkezdett mélyebbre ásni, és az S1 végén feltett kérdésre kereste a választ: nem konkrétan a függőséggel, sokkal inkább az ahhoz vezető úttal foglalkozott.

But the question I would encourage you to ask is not, “Why did I use?” We all know why we use. Pain relief. Instead, ask yourself, “Why the pain?”

Erre valószínűleg akkor sem kaptunk volna kielégítő válaszokat, ha nem csak két évad készül a sorozatból, de még ennyi idő alatt is kiderült, milyen rétegekben gondolkoztak az írók. Nincs szájba rágott feloldás, sem klasszikus happy end, ahogy az életben is folyamatosan, lépésről lépésre haladunk előre, és igyekszünk az éppen felszínre kerülő problémákat több-kevesebb sikerrel orvosolni. De éppen ezért a klasszikus értelemben vett függővégről sincs szó, nincsenek elvarrott és elvarratlan szálak, csupán pillanatnyi állapot.

Ez a sorozat nem csak a karakterek, az írás, vagy éppen a színészi alakítás miatt fantasztikus, hanem első sorban azért, mert nagyon releváns és a felszín alatt bizony nagyon is általános emberi küzdelmekkel foglalkozik friss, őszinte és aktuális hangnemben.

The Family Law címmel már volt nemrég egy ausztrál sorozat, ez az új, valóban jogi széria viszont Kanadából érkezik. A Global csatornára.

A sorozat egy alkoholista ügyvédnőről szól, aki megpróbálja helyrerántani karrierjét és visszaszerezni a családját, miután mélypontra kerül. A próbaidőre bocsátásának egyik feltétele, hogy tőle elhidegült apja jogi cégében dolgozzon családjogi eseteken, és így közben megismeri féltestvéreit is. A diszfunkcionális család pedig más családok diszfunkcionalitásán segít.

Rövid előzetes a tovább mögött. Főszereplők: Jewel Staite, Victor Garber, Zach Smadu, Genelle Williams.

– I don’t believe in ghosts.
– Neither do I.
– I just work with them.

Amikor a pilotod Az ördögűző nyúlásával indít, vagyis hommage-ával, gondolom, akkor mit várhatsz? És amúgy is ki a célcsoport, mert ha tisztelgés lenne, akkor nem a fiatal nézők fogják felismerni. A Syfy horrorsorozatot hozott a minap Tim Rozon főszereplésével, és… hát…

A történet, nos egy olyan ingatlanügynökség körül bonyolódik, akik minden házat el tudnak adni. Mármint a szellemek vagy más természetfelettivel megszálltakat is, hiszen megoldják az ügyet Dean és Sam nélkül, így visszanyeri értékét az ingatlan, és nagyobb a részesedésük az eladásból.

Nem viccelek, tényleg ez a sztori, iszonyat sokat lovagolnak a jogi meg hasonló részén az ingatlaneladásnak, mintha akkora ász lenne ez a körítés. Mindenki döntse el magának, hogy neki pont ez az extra jó-e, engem egyáltalán nem győzött meg. Mindezt a szokásos újonc a csapatban oldalról ismerhetjük meg, minden karakter neki magyarázza az alapokat. Vannak fordulatok, de… iszonyat unalmas az egész.

Konkrétabban úgy képzeljétek el, mintha, hogy is mondjam, a Bones nyomozós sorozatot kapnánk, de persze a szerethető karakterek nélkül, és természetfelettivel. Tudom, nem a legjobb hasonlítás, biztos van az Evil vagy hasonló, ami közelebb lenne, de itt még csak nem is próbáltak komolyabban megijeszteni, legalábbis egy jelenetet kivéve.

Jelen vannak benne a horror panelek, de valahogy nem működnek. Teljesen meglepett, mennyire nem hatott rám az ijesztős rész. Ehelyett tényleg a f*szom ingatlanos dumák meg hasonlók jártak a fejemben végig. Na meg az, hogy milyen idővonal keveredések vannak már itt vágásban, az egyik esti jelenetből átvágnak másnap reggelre, és vissza, de végig úgy megy a sztori, mintha azok szinte egyszerre játszódnának. Mármint nem ténylegesen, de olyan érzés a vágás és rendezés.

Ha valaki azt mondja, hogy az ilyen sorozatok nem csak helykitöltésnek születnek, azt egyszerűen nem fogom elhinni. Még a készítőkről sem, biztos volt 100 ötletük és a legkevésbé kedvelt félmondatra csapott le a Syfy, mert látták, hogy ezt olcsón meg lehet csinálni, és kicsit máshogy nyúl a természetfeletti elűzéséhez, mint a többség, a sorozat atyja meg rángatta kicsit a vállát, de hát a lakáshitelt fizetni kell.

Nyilván nem ilyen egyszerű, de a sorozatban semmi, de semmi törekvést nem látok valami jóra. Kifutják a bevált paneleket, mindent mechanikusan összetesznek, aztán lesz valami. Ez esetben egy olcsó gagyi, legalábbis le sem tagadhatná a SurrealEstate, hogy Syfy Kanada, hol minden B-darabjuk készül. Nem a trükkök vagy ilyesmi az igazából a baj, hanem hogy nincs benne semmi kedvelhető. Egy Private Eyes sem versenyez még egy Mentalistával sem, de pár karakter miatt el lehet nézni. Itt meg felcsapták a klisé könyvet, aztán nem tettek hozzá semmit, csak rengeteg nézőnek magyarázást.

– One last thing. Don’t rule out the rational explanation. Ever.
– Rule it out? I’m praying for it.

Egy ember sötét gondolatait nem úgy kell a tudtunkra hozni, hogy valaki azt mondja róla, hogy “sötét gondolatai vannak”. Egy kritika nem az, hogy más ideírja, hogy human szerint 3/10, mindegy, nézhetetlen, kerülendő.

A Johnny Test című, 2005-ben indult kanadai animációs sorozat folytatása/felélesztése a Netflix-re érkezik júliusban, méghozzá két évaddal, ami 40*11 percnyi anyagot jelent, valamint egy interaktív epizódot. A készítő maradt Scott Fellows.

Mennyi bajba tud kerülni egy nagy képzelőerejű fiú, a hűséges kutyája, és két tudomány szerető testvére? Számukra kihívásnak tekinthető a kérdés.

A tovább mögött előzetes.

Ha el akarod adni a démonok vagy szellemek által megszállt házadat, akkor őket kell hívnod? A tovább mögött új előzetesek és egy kulisszás videó a Syfy horror-szerűségéhez.

Csak együtt dolgoznak! Mivel a készítők tudták, hogy az utolsó évadot kapjuk a kellemes kanadai nyomozós sorozatból, így csak lezárják a romantikus oldalát, nem? A tovább mögött még egy előzetes a “ma” induló 5. évadhoz.

Az idei évaddal fog zárulni a kult Corner Gas komédia animációs spinoffja. A tovább mögött előzetesek az egyetlen magyar nézőnek, ha már winnie ezzel poénkodott a múltkor.

A Resident Alien hatalmas jósága és sikere után itt a Syfy következő sorozata, amiből kiderül, hogy mit csinál Tim Rozon a Wynonna Earp és a Vagrant Queen után.

Egy horrorról van szó, ami olyan elit specialistákról szól, akik azokat a házakat teszik rendbe, amik elijesztik a vevőket: a démonok vagy szellemek által megszálltakat. A kérdés az, hogy tudnak-e megnyugvást hozni az éjszakai lényeinek, miközben saját démonjaikkal is hadakoznak?

Előzetes a tovább mögött. További szereplők: Sarah Levy, Savannah Basley, Adam Korson, Maurice Dean Wint, Tennille Read.

Emlékszik még valaki hol hagytuk abba a Netflix űrhajós scifijét Katee Sackhoffal, a Másik életet? Csak mert a tovább mögötti részlet az ősszel érkező folytatásból van, és nagyot lép benne a főszereplő, vagy hogy is mondjam, hogy ne spoilerezzek.

Ma. 21:15. TV4. Mary Kills People – 1×01 (pilotkritika + évadkritika + eredeti előzetes + szinkronhangok)

Tudjátok, mi a durva? Hogy még 2017-ben megírtuk, hogy jön erre a csatornára a sorozat, ergó jó sokat csücsültek rajta.

De most nem ez a lényeg, hanem, hogy HÚÚÚ, de nagy kedvenc érkezik!

A Caroline Dhavernas, Jay Ryan, Richard Short és Lyriq Bent főszereplésével készített 3 évados sorozat elég ellentmondásos témával foglalkozik, az asszisztált öngyilkossággal, azaz a főhőse pénzért olyan gyógyíthatatlan betegeket öl meg, akik erre kérik meg őt. Ez persze törvénytelen dolog, így a rendőrség is szimatolni kezd, és utána beindulnak az események, mely révén az örvény egyre lejjebb és lejjebb húzza Mary-t.

Hivatalos leírás a kép alatt:

Az egyedülálló anya, Mary Harris orvosként dolgozik egy kórházban, éjszakánként viszont ő és társa, a volt plasztikai sebész, halál angyalaiként gyógyíthatatlan beteg emberek kívánságát teljesítik, hogy azok a saját kívánságuk szerint távozhassanak el erről a világról.

A tavaly új orvosos, kórházas sorozatok közül nekem az egyik kedvencem ez a kanadai nővéres, ápolós dráma volt (kritika), mely most a 2. szezonnal folytatódott. A tovább mögött ennek előzetesei.

Tovább...