login |

Posts filed under 'ütős koncepció'

Ütős koncepciók: Big Day

2016. 07. 27. 18:12 - Írta: winnie

3 comments | kategória: ajánló,ütős koncepció,kritika

(A rovat korábbi témái: Awake, Persons Unknown, Blade: The Series és Birds of Prey, Day Break, Drive, FlashForward, Harper’s Island)

Meglepő húzással egy komédiát választottam a következő ütős koncepciónak, mert igen, léteznek high concept komédiák. A Big Day-en ráadásul sok minden magyaráznivaló sincs, elég, ha azt mondjuk, hogy 24, csak viccesen. Oké, bővebben egy esküvő napját nézhetjük meg kvázi valós időben. Az átívelős sorozat egy része fél vagy egy órát ölel fel, szóval pörögnek az események.

Big Day

Minden más szempontból konvencionális komédiának tűnik a Big Day (oké, egykamerás, szóval nem nevető közönség előtt veszik fel), az esküvői téma sem hoz semmi meglepőt, érzelem, félreértés és fizikai humor is akad. De a koncepció mindenképpen képes eladni. Nekem a Worst Week of My Life ugrott be róla, ami ugyanez, csak ott (az angol verzióban) 7 részben az esküvő előtti 7 nap történéseit láthatjuk.

A szereplők eléggé szitkomprofik (Josh Cooke, Kurt Fuller, Wendie Malick, Stephen Rannazzisi, Stephnie Weir), kivéve talán Marla Sokoloff-ot, a menyasszonyt. Bár az is tény, hogy a többség mostanság nem feltétlenül komédiákban fordul elő.

Nasz-nap_Big_Day_07-kis

A 2006/07-es upfronts-ról itt a sorozat adatlapja, meg a várási fokaink (az volt az első ilyen posztsorozatunk), a pilotkritikát human írta róla, 6/10-re hozta ki a kezdést, és hiába vártam, nekem sem jött be jobban, sőt, kaszáltam is a sorozatot, de mivel a humor elég szubjektív, mások simán szerethették. (Anno 2.3-as 18-49-es nézettséggel nyitott, ami nem volt sok, de nem esett sokat, csak 1.7 körülig.)

Előzetes: nem találok, és maga a sorozat sem elérhető olyan széles körben, de hátha
Amerikai premier: 2006. november – ABC
Magyar premier: 2010 – RTL Klub: Nász-nap
Epizódok: 13
Sors: egy évad jutott neki, vagyis nem rendelték be a +9 részt. A poén, hogy az ABC anno, annak ellenére, hogy összefüggő a sztori, nem adta le az 1×02-t, hanem az 1×03-mal folytatta a pilot után, human morgolódott is egy posztban. Szóval kint csak 12 rész ment le.

Ütős koncepciók: Awake

2016. 05. 09. 14:49 - Írta: winnie

26 comments | kategória: ajánló,ütős koncepció,kritika

(A rovat korábbi témái: Persons Unknown, Blade: The Series és Birds of Prey, Day Break, Drive, FlashForward, Harper’s Island)

Annak a sorozatnak ugye ütős a koncepciója, amit ketten együtt 180%-nyira vártunk a bejelentést követően? Nyilván egy 100%+100% jobban festene, de azért ez sem rossz – ráadásul ti is nagyon vártátok. Pedig Kyle Killen sorozata szimpla nyomozós volt. Oké, egy csavarral.

Az Awake ugyanis egy olyan krimisorozat, melynek a főhőse két párhuzamos világban él. Történt ugyanis, hogy autóbalesetet szenvedett, és itt kettéágazott a sorsa: az egyik világban a fia élte túl a balesetet és a felesége halt meg, míg a másikban a felesége maradt életben és a fia halt meg. Vagyis…, egyáltalán nem biztos, hogy két világban él, hiszen jó eséllyel az egyik álomvilág, míg a másik a valóság. De melyik?

Jason Isaacs stars in ``Awake'' Thursday on NBC.

Nem semmi élet lehet az, hogy lefekszel aludni és azon nyomban felébredsz a másik életedben, és viszont. A Jason Isaacs által alakított főhős is így éli tehát az életét, mindkét világban jár pszichológushoz, és mindkét világban nyomoz heti bűncselekményekben – és van, hogy az egyik világban szerzett infókat használja fel a másik világbéli megoldásokhoz.

Ja, és persze az egészet nyakon öntik még egy klisésnek ható összeesküvéssel is, illetve annak gyanújával, hogy végképp ne tudjuk, hogy most mi a franc van. A pilotról egyébként hárman is írtunk (én (oké, hivatalosan két rész után), human és Bruzsy), később még az 1×05 került sorra, ez pedig a fináléírásunk, egy negyedik kézben tartott tollból.

awake-cast

Szemben más ütős koncepciókkal, az Awake mindvégig általam kedvelt sorozat maradt, többek között annak köszönhetően, hogy nagyon szépen át van gondolva, valamint, mert az ilyen szituációkban elengedhetetlen érzelmesebb jelenetek is nagyon jól működnek.

Az Awake amúgy tele van más sorozatokból is ismert arcokkal az Awake: B.D. Wong, Cherry Jones, Dylan Minnette, Laura Allen, Michaela McManus, Steve Harris és Wilmer Valderrama.

Előzetes: itt
Amerikai premier: 2012. március – NBC
Magyar premier: –
Epizódok: 13 (egy teljes évad)
Sors: Igen, első évados kasza lett az Awake, de a legjobb az egészben, hogy az utolsó rész sokakban elhintette azt az illúziót, mintha lezárást kapott volna a sorozat. A készítői szándék az volt, hogy egy bazi nagy cliffhanger-rel megy át a 2. szezonba, ahol sokkal több lehetőség nyílik meg a készítők előtt, de mindezt úgy valósították meg, hogy egyrészt ne legyen hiányérzetünk, másrészt pedig másképp értelmezve a zárást, az ember azt gondolja, hogy vége, az Awake egy minisorozat volt.

Ütős koncepciók: Persons Unknown

2015. 06. 13. 14:45 - Írta: winnie

20 comments | kategória: ajánló,ütős koncepció,kritika

(A rovat korábbi témái: Blade: The Series és Birds of Prey, Day Break, Drive, FlashForward, Harper’s Island)

Megint egy olyan sorozatot vennék elő, amit iszonyatosan vártam. Nemcsak a koncepció ütőssége miatt, hanem azért is, mert a készítője az a Christopher McQuarrie volt, aki minden idők legjobb filmjének forgatókönyvét is jegyezte. A várakozási fokom még akkor sem csökkent, amikor kiderült, hogy McQuarrie csak a piloton dolgozott (a sorozat 2010-es, de már 2006-ban írtunk róla, hogy van egy ilyen szkript), a sztori többi részét már kívülről érkezett embereknek kellett kitalálnia.

A Persons Unknown kerettörténete egyszerű, és most aktuális is a Wayward Pines miatt, amit egyesek hasonlították is hozzá. (Meg persze a mindkettőnek alapul szolgáló Prisoner-höz.) Pár ember felébred egy-egy bezárt szállodai szobában, majd kijutva onnan felfedezi, hogy egy kihalt városban vannak, minden lépésüket kamerák követik és egyszerűen nem tudják elhagyni a települést.

Egy premier előtti lelkendezésemben így írtam le ezt a műfajt, amit úgy kedvelek (ld. Saw, Cube, The Killing Room és társai): “nem tudom, hogy kerültem ide és nem tudom ki ez a többi ember velem és lehet, hogy figyelnek”. Nyilván ismerős az alap, de annyiféleképpen kijátszható, hogy mindenképpen érdekes felfedezési folyamat várhat a nézőre. (Kár, hogy van egy párhuzamos történetszál is…)

Szerencsére nemcsak engem zsongatott be 5 éve a sorozat, hanem sok olvasót is, fanfavorit lett, írtunk is egy csomó részről, pörgött a kibeszélő is, pár poszt linkje: pilotkritika, 1×02, 1×03, 1×04, finálé és a többi írásunk.

NUP_136936_0054

Ugye Christopher McQuarrie volt a készítő, de ő nem dolgozott a sorozaton, a showrunner Remi Aubochon lett, aki a Caprica készítője, és egy ideig vitte a Falling Skies-t is. Színészek terén akad pár ismerős arc, nálam itt vált favorittá Daisy Betts (nem feltétlenül a tehetsége miatt), mellette még Jason Wiles, Lola Glaudini vagy Reggie Lee lehet ismertebb arc. Illetve filmeseknek Chadwick Boseman, aki a 42-ban nyújtott alakítása után után megkapta a Marvel-es Black Panther-mozifilm főszerepét.

Ami engem illet: ezúttal a várakozásom igazolódott, hiszen a pilot nagyon bejött (8/10). Tény, hogy ez csak az alaphelyzetet vázolta fel, de felkészültem arra, hogy elmerülök ebben a világban. Utána viszont kábé minden résznél feleződött az osztályzatom, így az 1/10-es 1×04 után el is kaszáltam a sorozatot. Sic transit gloria mundi…

Újabb példa, hogy ez a rovat nem a zseniális sorozatoknak szól, hanem az ütős koncepcióknak. Meg egyébként is, tudom, hogy sokan szerették, szóval az nem oszt és nem is szoroz, amit én éreztem. Azt mindenesetre hozzátenném, hogy a finálét persze megnéztem és az utolsó pár percét, a cliffhanger felvezetését, az utolsó mondattal bezárólag imádtam. És mocskosul érdekelt, hogy miképpen folytatták volna. (A showrunner itt egyébként elmondja.)

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=soEFY-q4lB8 + főcím
Amerikai premier: 2010. június – NBC
Magyar premier: –
Epizódok: 13 (egy teljes évad)
Sors: Kasza, de lement az évad, lezárult az első fejezet, elvarrtak szálakat, sok minden kiderült, de érkezett egy, illetve két állat cliffhanger, amik belebegtették az esetleges második szezont.

Ütős koncepciók: Harper’s Island

2015. 06. 01. 17:48 - Írta: winnie

36 comments | kategória: ajánló,ütős koncepció,kritika

(A rovat korábbi témái: Blade: The Series és Birds of Prey, Day Break, Drive, FlashForward)

Slasher műfaj a tévében! Június végén az MTV-n elindul a Scream-sorozat, ősszel a FOX-on érkezik a Scream Queens, sőt, ezt valamiért még nem írtam meg hírben, a Chiller elnevezésű horrorcsatorna is elkészíti nemsokára első sajátgyártású sorozatát, melynek címe Slasher lesz.

Nem tudjuk, hogy ezek a sorozatok hogy fognak sikerülni, de a Scream Queens esetében bedobták a készítők, hogy minden héten kinyírnak egy szereplőt – és pontosan erre a koncepcióra épült pár hete a CBS egykori midseason sorozata, a Harper’s Island. Az “ütős koncepciós” rovatnak nem minden szereplője volt kedvencem (ööö, sőt!), de a Harper’s Island-et tök jó volt várni hétről-hétre.

13 hét – 25 gyanúsított – 1 gyilkos (Kritikáink: kritika – winnie, kritika – human + spoileres, 1000+ kommentes Ki a gyilkos?-találgatós poszt)

Ennek kapcsán felidézhetünk pár kellemes emléket, de most úgyis csak a koncepció kapcsán ajánlanám, azt pedig le lehet zavarni pár kulcskifejezéssel: kis sziget – elzárva a külvilágtól – pár tucat ember – minden héten meghal valaki – ki a gyilkos? Igen, klasszikus Tíz kicsi néger. Naná, hogy az év egyik legvárósabbja volt akkor.

A koncepció tehát pofonegyszerű, ehhez társult egy vegyes színészgárda, sok, akkor még kevésbé ismert, már befutott fiatallal (Adam Campbell, Elaine Cassidy, Matt Barr, Chris Gauthier, Brandon Jay McLaren + Katie Cassidy és Christopher Gorham) és pár veteránnal (Jim Beaver, Harry Hamlin, Richard Burgi, Callum Keith Rennie) – de nyilván nem ez volt az a sorozat, ami a színészeivel vagy a penge párbeszédeivel emelkedett ki.

A készítő hivatalosan Ari Schlossberg volt, de az ő pilotprezentációja újra lett castingolva és forgatva, az új showrunner pedig az a Jeffrey Bell lett, aki most az Agents of SHIELD-et viszi.

Sőt, kiemelkedni szerintem mindvégig a koncepciója segítségével sikerült, feszült volt, olykor meglepő, olykor kiszámítható, egyszerűen jó móka volt nézni, akár még szurkolni is lehetett, mint egy valóságshow-ban – még a színészeknek sem volt arról fogalma, hogy kinek jut 1-2, kinek pedig több epizód.

Ja, és persze, a festői tájat is mindenképp érdemes kiemelni. Ráadásul a történet kapcsán is megerőltették magukat a készítők, kerekítettek a Harper’s Island köré egy fogyasztható mitológiát. Más kérdés, hogy sok tipikus horrorklisé és húzás sokaknak fájni fog majd.

Érdekesség, hogy sokan minisorozatnak hiszik a Harper’s Island-et, hiszen lezárt a sztori és nem is folytatható, bár természetesen nem mini volt. Siker estében lett volna 2. szezon, hasonló koncepcióval, más körülmények között. Vagyis ama divatossá vált antológia műfaj képviselője lett volna.

Az epizódok címei pedig külön megérnek egy misét, igaz kissé spoileresek a hangutánzó szavak – mindegyikre linkelem a kritikánkat, mert ez egy olyan sorozat volt (ezért is lehetett szeretni), amin lehetett agyalni, kombinálni. Aki darál, csekkolja az írásainkat, de még inkább a kommenteket.

1×01 – Whap
1×02 – Crackle
1×03 – Ka-Blam
1×04 – Bang
1×05 – Thwack
1×06 – Sploosh
1×07 – Thrack, Splat, Sizzle
1×08 – Gurgle
1×09 –  Seep
1×10 – Snap
1×11 – Splash
1×12 – Gasp
1×13 – Sigh

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=e7w2qGVWoo8
Amerikai premier
: 2009. április – CBS
Magyar premier: 2009 – TV2,
Epizódok: 13 (egy teljes évad)
Sors: Kasza, de lement az évad, amely abszolút teljes történet.

Ütős koncepciók: FlashForward

2015. 04. 23. 18:32 - Írta: winnie

26 comments | kategória: ajánló,ütős koncepció,kritika

(A rovat korábbi témái: Blade: The Series és Birds of Prey, Day Break, Drive.) Eskü, nem így terveztem, de ha már megtörtént, akkor muszáj írnom róla. Főleg azért, mert sokan az elmúlt pár évben lettek junkie-k és talán, de csak talán kimaradt nekik a FlashForward (meg a Legenda, meg Szakáll és a többiek), mely itthon FlashForward – A jövő emlékei címen futott.

Amikor pár napja írtam a Red Mozis, “minden a kényelem” posztot, akkor linkeltem magát a szolgáltatást és persze az első dolgom az volt, hogy megnézzem, milyen sorozatokat lehet megnézni rajta. És voltak ugyan újabb darabok, de én elsőre a FlashForward-ot szúrtam ki. Basszus, ha volt az elmúlt években ütős koncepció a tévésorozatok világában, akkor a FlashForward mindenképp az volt, nem?

És most, hogy ismét megnéztem a pilotot, azt kell, hogy mondjam, hogy még mindig marhára működik. (Pilotkritika tőlem itthuman-től pedig itt.)

Az alapot Robert J. Sawyer itthon is megjelent könyve jelentette a sorozat számára, a készítő David S. Goyer és Brannon Braga, a showrunner pedig Marc Guggenheim volt, aki féltávnál kiszállt és Goyer-re hagyta az egészet. A főbb szerepekben Joseph Fiennes, John Cho, Dominic Monaghan, Peyton List, Zachary Knighton, Sonya Walger, Christine Woods, Jack Davenport, Courtney B. Vance és Brian F. O’Byrne, ami… Oké, a névsor egy nem junkie számára nem sokat mond, de itt minden egyes színész kábé kiemelt tévés figura, nem semmi.

De a sorozat koncepciója nem a gárda miatt volt ütős. A kiinduló pont annyi, hogy egyszer csak a világon mindenki elájul 2 perc 17 másodpercre és ez idő alatt bepillantást nyer a jövőjébe. Nem is túl távoli jövőről van szó, mindössze 6 hónapra előre flashforwardolnak (a könyvben ez 20 év, de az csak ugródeszka valójában), s természetesen a karakterek és a nézők előtt is adódik az érdekes kérdés, hogy miképp fognak eljutni abba a jövőbeli állapotban, mely némelyikük esetében igencsak meglepő.

A sorozat egyik fő motívuma tehát adott, ahogy közeledünk a Nagy Jövőbeni Pillanat felé, úgy kezdenek egyre jobban zsizsegni a karakterek, hogy elkerüljék, késleltessék/siettessék vagy éppen elősegítsék azt. Természetesen nem mindenki flashforward-ját ismerjük meg (teljesen), s később random vendégszereplőkét is láthatjuk némi epizodikus jelleget adva a sorozatnak, a lényeg, hogy ezek között akadnak pozitív és igen negatív előjelűek, valamint eléggé WTF-ok is.

És persze másik fő szálnak ott van az okozati kérdés is, ami “természetesen” egy összeesküvéses (vagy afféle) sztorihoz vezet, legalábbis látszólag, a sorozat során erről is elég sok mindent meg lehet tudni. Ezt a fő szálat pörgeti előre Mark ‘A Legenda’ Benford karakterének a nyomozása. De vele együtt majdnem egy tucat kiemelt szereplő van, akiknek az élete valamennyire összefonódik a flashforwardok miatt, s mellettük tényleg rengeteg kisebb mellékfigura is akad.

A FlashForward egy évadot ért meg, de viszonylag jó keretet adtak neki a sorozatnak a készítők. Nyilván folytatással terveztek, de olyasmivel ér véget, amivel a sorozat is véget érhetett volna (erre a jelenetre gondolok), nem volt semmi extra nagy cliffhanger meg falkaparás, ami még jó hírt is jelenthet a darálóknak. (És igen, a történet eljut a pilotban látott történésekig.)

Aki nosztalgiázni akarna, annak ajánlom a FlashForward-címkét a blogon, majdnem minden részről írtunk, és nem szokásom, de még egyes saját megjegyzéseimen is mosolyogtam visszaolvasva őket, de persze igazán a kommentek a priceless-ek. Szóval már csak ezért is megérte csekkolnom a pilotot. Ahogy írtam, a “kényelemben”, ágyban, párnák között, tényleg amolyan ad-hoc, “Lássuk, milyen volt ez!”-módon.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=YVbtHAZsSYs
Amerikai premier
: 2009. szeptember – ABC
Magyar premier: 2009 – AXN,
Epizódok: 22 (egy teljes évad)
Sors: Kasza az évad végén. Nincs durva cliffhanger, sok kérdés választ kap.

“Ütős koncepciók”: Marvel és DC (Blade The Series + Birds of Prey)

2015. 01. 08. 18:22 - Írta: winnie

13 comments | kategória: ajánló,ütős koncepció,kritika

Két kakukktojással folytatnám az ütős koncepciók-rovatot, most csak és kizárólag azzal a szándékkal, hogy esetleg valakinek felhívjam a figyelmét két olyan sorozatra, amelyek talán kevésbé ismertek itthon.(Értsd: a koncepciójuk nem feltétlenül ütős.)

Ma igencsak divatosak a képregény-sorozatok, a DC és a Marvel is ontja magából a szériákat. És régen is megvolt ezeknek a keletjük, hiszen több évtizede volt Batman, Hulk, The Flash vagy Wonder Woman tévésorozat, a 90-es években láthattuk a Lois & Clark: The New Adventures of Superman-t, az új évezred egyik meghatározó szériája pedig a Smallville. Ezeket ismeri mindenki. Azonban az elmúlt évben sorozatrajongóvá cseperedett réteg lehet, hogy nem tudja, hogy nemrég volt Blade-tévésorozat is a Marvel-től, valamint Birds of Prey a DC-től. Igaz, nem sok sikerrel.

A Birds of Prey a WB-n ment 2002-ben (New Gotham City-ben játszódik, miután Batman elhagyja a várost, és metahumánokat üldöznek benne), Blade: The Series pedig a Spike-on 2006-ban, mindkettő 13 részt ért meg, utána jött a Kaszás. Persze akkor még a történet nem volt része valamilyen nagyobb univerzumnak, viszont mindkettőben jelen volt az epizodikusság mellett az átívelés is, építették a mitológiát.

És mindkettőben voltak ismerős arcok. Na, nem feltétlenül Sticky Fingaz (alias Kirk Jones), aki Wesley Snipes után lehetett Penge, nem is futott be nagy karriert, de Jill Wagner, illetve Neil Jackson neve ismerős lehet a sorozatnézőknek, az egyik a Teen Wolf-ban, a másik a Sleepy Hollow-ban nyomja mostanság.

A Birds of Prey madárkái már jóval ismertebbek voltak: Dina Meyer volt Barbara Gordon (ismerős lehet a neve a Gotham-ből), azaz Oracle, Ashley Scott játszotta Helena Kyle-t, azaz Huntress (az alteregó az Arrow-ban tűnt föl), Rachel Skarsten pedig Dinah Lance volt (Black Canary). Az állandó szereplők között még ott volt Shemar Moore és Mia Sara is, utóbbi, mint Harley Quinn. (Sőt, Alfred is szerepelt, valamint Joker, akinek Mark Hamill volt a hangja. És szerepet kapott Batman és Catwoman is, elég érdekes módon.)

A Birds of Prey-t az azóta sem nagyon sorozatozó Laeta Kalogridis készítette (ő írja az új Terminator-mozifilmet!), de az írógárdában ott volt Melissa Rosenberg, aki az AKA Jessica Jones, a második Netflix-es Marveé-sorozat készítője lesz, plusz Edward Kitsis és Adam Horowitz (Once Upon a Time) is itt próbálgatta szárnyait. A The Blade: The Series-t David S. Goyer és Geoff Johns jegyezte – utóbbi jelenleg is dolgozik az Arrow és a The Flash stábjában.

Hazai premiert egyik sorozat sem kapott, talán ezért sem annyira ismertek, és én sem voltam annyira oda egyikért sem, de most, a poszt apropójából mindkettőt újra be fogom próbálni, mert már rohadtul nem emlékszem rájuk.

Blade: The Series

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=wjgHNDO3kLY
Amerikai premier
: 2006. június – Spike
Magyar premier: –
Epizódok: 13 (egy teljes évad)
Sors: Kasza.

Birds of Prey

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=JFe8aedLRBk
Amerikai premier
: 2002. október – The WB
Magyar premier: –
Epizódok: 13
Sors: Kasza.

Ütős koncepciók: Drive

2014. 12. 07. 19:20 - Írta: winnie

16 comments | kategória: ajánló,ütős koncepció,kritika

(A rovatról bővebben itt, az első ütős koncepció (Day Break) pedig itt – jó olvasni, hogy nem egy embernek bejött a sorozat. A lényeg ezúttal nem feltétlenül a sorozatok istenítése, hanem az érdekes és kötelezően nézős alapötletek ismertetése az elmúlt évekből, hátha valaki annak idején még nem volt junkie, amikor futottak ezek a sorozatok. A pozitív/negatív véleményeket tőletek várjuk kommentbe, hiszen sokan láttátok anno ezeket a sorozatokat.)

(Az összes írásunk (és kommentjeitek) a sorozatrólpilotkritika by winnie + pilotkritika by human) Egy újabb olyan sorozat, amit biztos, hogy mindketten 100%-ra vártunk… volna, ha májusi berendelés lett volna. A FOX 2006. májusában passzolta a Tim Minear-féle Drive-ot, ami egy országúti autóversenyről(!) szólt, hogy aztán novemberben végül mégiscsak berendelve. Én meg azóta is sokszor elképzeltem, hogy milyen is lenne, ha idén már a sorozat 8. szezonja kezdődött volna el…

A Drive tipikusan amolyan “hogy lesz ebből sorozat?”-koncepcióra épült. Mondanám, hogy Halálos iramban-szerű, de itt az autók nem gyorsulnak, mint a korai F&F-epizódokban, hanem hosszú távon futnak, ugyanis adott egy titkos és illegális autóverseny 32M dolláros fődíjjal, sok karakterrel és az utolsó helyezettekre váró ronda sorssal.

Ez az alapfelállás. Összeesküvés ezerrel. A kezdetekben csak a fő karaktert (Fillion) ismerjük, aki eltűnt felesége miatt kerül a versenybe, valaki a hollétéről ajánl infókat cserébe a részvételéért, de később még jó pár párost megismerhetünk, nyilván vannak flashback-ek is, mint ahogy a verseny során izgalmas szituációk, mellékküldetések, egymással való kiszúrások, meg összességében harc a túlélésért. (Az egész pedig fun módon prezentálva, szándékosan eltúlzott stílusban, a zöld hátteres autóbelsős jeleneteket országúti kaszkadőr snittekkel mixelve.)

A színészek névsora elég beszédes, csupa sorozatveterán: Nathan Fillion, Kristin Lehman, Dylan Baker, Kevin Alejandro, Taryn Manning, JD Pardo, Mircea Monroe, Rochelle Aytes + Melanie Lynskey, Riley Smith és egy bizonyos Emma Stone, aki anno reality-ben tűnt föl, hogy némi sorozatozás után szupersztárrá váljon. Azt hiszem, hogy a Drive korai kaszájának ő és a Castle-rajongók örülhetnek legjobban.

A készítőről legyen elég annyi, hogy nem sok fanfavorit-mágnesebb író van Tim Minear-nél. Jelenleg az American Horror Story showrunnerje, de korábban olyan sorozatok második embere volt, mint a Wonderfalls, Angel, a Dollhouse és a Firefly, szóval Whedon-növendék. Az első saját sorozata a The Inside volt, s ezt követte a Drive.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=33QPa5fiesM
Amerikai premier
: 2007. április – FOX
Magyar premier: nem volt
Epizódok: egyes hírek szerint 7 lett volna az első évad, mert az eredeti 13-as berendelés másik fele ősszel került volna adásba a 2. évad részeként.
Sors: 4 rész után kasza, de 2 további epizód is felkerült a netre. Az az igazság, hogy már nem emlékszem rá (majd megmondjátok), de nyilván nincs lezárva.

Részemről, mint azt olvashatjátok, nem voltam oda meg vissza a látottaktól, de nézős volt a sorozat, főleg, mert érdekelt, hogy mire megy ki a játék.

Ütős koncepciók: Day Break

2014. 11. 27. 21:50 - Írta: winnie

29 comments | kategória: ajánló,ütős koncepció,kritika

(Az összes írásunk (és kommentjeitek) a sorozatról + upfronts-adatlap (stábkép, sztori, várási fokok) + pilotkritika by winnie + pilotkritika by human + évadkritika.) Amikor valaki ütős alapkoncepcióval rendelkező, igazi fanfavorit sorozatot keres, akkor az első között a Day Break jut eszembe  – naná, mindketten 100%-ra vártuk 8 éve az alapsztori ismeretében.

Idén pedig főleg aktuális a téma, mert addig csak akciókrimis Groundhog Day-ként (Idétlen időkig) emlegethettem, most már viszont az Edge of Tomorrow (A holnap határa) is hivatkozási alap lehet. A Day Break ugyanis egy nyomozóról szól, akit ártatlanul letartóztatnak gyilkosságért, hogy másnap ismét a letartóztatása napjára ébredjen és átélje azt egy csomószor, míg ki nem nyomozza, hogy ki húzta őt csőbe.

Nesze neked, high concept-sorozat! A készítő Paul Zbyszewski-nek ez volt az első sorozatos melója, utána 2 évad Lost és 2 évad Hawaii Five-0 után az Agents of SHIELD-ben kötött ki. A Day Break főszereplője Taye Diggs, de a többi állandó szereplő is ismert, sorozatos arc: Moon Bloodgood, Adam Baldwin, Ramon Rodriguez, Meta Golding.

Azt hiszem, nem nehéz elképzelni, hogy 2006-ban milyen sokan várták a Day Break-et, főleg, hogy egyszerre volt scifi az időutazós vonal miatt, bőven akadt benne akció és persze ott volt a rejtélyszál is – ráadásul nem csak a “Ki ölte meg?”-kérdésre keresték a választ, hanem idővel mintha magának a napújraélésnek a problémaköre is szóba került.

Engem az efféle alapötletekkel simán le lehet kenyerezni, nem véletlen, hogy anno a Tru Calling indított el a junkie-ság útján, pedig ott csak egyszer éli át a főhős ugyanazt a napot. A Day Break pedig ezért volt nagy vállalkozás, hisze egy napújraélés esetében könnyen el lehet játszani az előre ismert dolgokkal, itt viszont egy csomószor kell nekifutni ugyanannak a napnak, ráadásul, ami meglepett, 1 rész nem feltétlenül csak egy napot fed le.

Persze mindez csak váz, hiszen elég hamar behoznak jópofa és komolyabb csavarokat a sztoriba – például rögtön az elején kiderül, hogy bizonyos, a főhőssel megtörténő dolgok következményekkel járnak az azt követően újraélt napra nézve. Hmm.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=Z9irYKJXbMo
Amerikai premier
: 2006. november – ABC
Magyar premier: 2007 – AXN, 2009 – RTL Klub
Epizódok: 13 (egy teljes évad)
Sors: 6 rész után kasza, de a maradék 7 részt feltolta az ABC a netre. A sztori lezárt.

Az ABC a 2006/07-es évadban mutatta be a Day Break-et, mely korrekt kezdés után gyorsan megzuhant nézettségileg, így pár rész után kasza is lett, de idővel felkerültek a részek a netre. Ez végülis nem okoz akkora törést, mert a 13 epizódos szezon abszolút lezárt történet, bár azért a finálé nagyon ravaszul belengette a 2. évadot, de szerintem sokan eleve egy szezonra tervezett sorozatnak könyvelték el a Day Break-et. (Pedig, basszus, de kíváncsi lettem volna, hogy miképp folytatják.)

Itthon 2007-ben az AXN-en ment Day Break – Időbe zárva címmel, majd 2009-ben az RTL Klub is bemutatta.

(És egy szubjektív mondat a végére: a fenti kritikából láthatjátok, hogy számomra anno a nagy várási fok után csalódást okozott, de human-nek és nagyon sok olvasónak bejött. Úgyhogy tervbe is van véve egy ismételt bepróbálás. Hátha.)

ui: A sorozat címei egyébként viccesek voltak, mindegyik utalt az adott rész sztorijára, ugyanis “What if…”-fel kezdődtek. (Vagyis “Mi van, ha…?”-val.)