login |

Posts filed under 'minisorozat'

The Pale Horse

2020. 03. 15. 21:14 - Írta: winnie

4 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,minisorozat

Sometime less is more.

Sarah Phelps megint szétszedett és megszentségtelenített egy Agatha Christie-könyvet? Mondhat bárki bármit, amellett, hogy mindenkinek az igazát elismerem, szerintem a legjobb dolog, ami Agatha Christie-vel történt az elmúlt években, az Sarah Phelps volt. Nem mondom, hogy minden posztmodern Christie-adaptáció tetszett, de azok után, hogy a BBC a sorozataival kábé kimaxolta a Poirot- és Miss Marple-történeteket, arra számíthattunk, hogy ennyi volt, bezárhatjuk a boltot, ami Agatha Christie tévés jelenlétét illeti, mert már tényleg láttunk mindent.

De jött Phelps és megkért minket, hogy fogjuk meg a sörét, és elkezdett olyan minisorozatokat készíteni, amik bár sok mindenben hű adaptációk, mégis mernek bátrak, másfélék, olykor vakmerőek lenni. A Tíz kicsi néger, azaz az And Then There Were None nagyon jó volt, A vád tanúja (The Witness For The Prosecution) nem lett a legjobb, Az alibi (Ordeal By Innocence) szuper lett szerintem, az a kedvencem, az ABC-gyilkosságok (The ABC Murders) pedig… nehéz ügy.

A legújabb BBC-s adaptáció a 2 részes The Pale Horse, azaz a Bűbájos gyilkosok volt, amit nem olvastam. Na, ez is újdonság, de igazából csak a felületességem bizonyítéka, mert bár többször is beterveztem, csak nem sikerült elkezdenem. Egyszerűen azért nem került sor erre, mert nem vonzott, hisz nem volt benne Christie egyik állandó nyomozója sem, bár Ariadne Oliver azért szerepet kapott.

Szóval ezúttal tényleg szűz szemmel közelíthettem, így nyilván az esetleges könyvhűség, vagy inkább -hűtlenség kapcsán nem tudok kritikát megfogalmazni. Pedig biztosan meg lehetne, hiszen ahogy utánaolvastam, bőven történt változtatás, de inkább csak a tálalás tekintetében, a végkimenetel megmaradt. Illetve…, a lényeg megmaradt, mert egyébként a sorozat legvégső kimenetele biztosan nem az volt, ami a könyvben.

Épp ezért nincsenek illúzióim a fogadtatás kapcsán, de nekem bejött a The Pale Horse. Na, nem maradéktalanul, de attól a ponttól, hogy ráéreztem, hogy kikristályosodott előttem, hogy miről is akar szólni, már gond nélkül felültem a vonatra. Magát a sztorit bonyolultan is körbe lehetne írni, de tényleg bőven elég annyi, hogy furcsa halálesetek történnek, és a főhős egyrészt a nevét egy “halállistán” találja, másrészt pedig azzal kénytelen szembesülni, hogy a halálokért minden jel szerint három boszorkány, azaz jósnő felel.

Persze a sorozat nem így kezd, hanem a főhős feleségének halálával, ami után előbbi gyorsan újra házasodik, és szépen fel is építik Rufus Sewell karakterét, miközben nekünk fogalmunk sincs, hogy lesz ebből Agatha Christie-sztori. És ez okozott számomra leginkább nehézséget, annak kivárása, hogy végre felvegye a megfelelő irányt a The Pale Horse. Utána már nem volt gond.

Az kifejezetten eredeti volt, hogy nem klasszikus nyomozást mutat meg a mini (bár van nyomozó és a főhős is vizsgálódik), mégis kezelhető whodunit-ként. Olyan “Ki tette?”-sztoriként, ami minden ellenkező előjel ellenére működik az agathachristie-s világban, bár ezzel lehet, hogy nem a sorozatról, hanem magáról a Bűbájos gyilkosokról mondok véleményt. (Mondjuk a flashback-es vonal számomra kicsit túlzás volt.)

A fent már említett lassúság mellett a The Pale Horse természetesen elég sötét tónusú (ahogy a korábbi új adaptációk is), és stílus tekintetében sem olyanra kell számítani, amilyet annak idején Agatha Christie írt volna, nyilván amit látunk, a sorozat karaktereihez hű, és nem az írott alapanyaghoz, és ilyen formában én abszolút üdvözölni tudom az újításokat, vagy ha akarom, az alkalmazkodásokat.

Annak nagyon örültem, hogy engem végig homályban tartottak a végkimenetel kapcsán, bár gyanakodtam ide-oda, de szerencsére a tippjeim nem jöttek be, így a rejtély aspektusért mindenképp jár a plusz pont, negatívum max az volt számomra, hogy biztos voltam abban, hogy nincs semmi természetfölötti a megoldásban, így ez a suspense-komponens odaveszett. Hogy aztán a megoldás végül tartalmaz-e ilyet, nem lövöm el, de ettől még a gondolkodásomban nem merült fel.

Mondom: Sarah Phelps a legjobb, ami történhetett Christie-vel, bár nem tudom, hogy az, akinek az ő adaptációi kevésbé jöttek be, az mennyire kezeli pozitívan azt a tényt, hogy LEGALÁBB VANNAK ADAPTÁCIÓK! Igen, csoda, ha évi egyet kapunk, és egyébként is ott van Kenneth Branagh a klasszikusabb megközelítésű mozifilmjeivel, de szerintem még akkor sincs sok negatív vetülete annak, hogy léteznek ezek a minisorozatok.

És most vitára bocsátom ezt a meggondolatlannak ható kijelentésemet!

The Stranger: vége az 1. évadnak

2020. 03. 10. 21:30 - Írta: winnie

9 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,minisorozat

Ha nem lett volna az I Am Not Okay With This (ami elég rövid volt), akkor Az idegen érdemelte volna ki az idei leggyorsabb Netflix-es darámnak járó elismerést – eddig. Mondjuk a korábbi Harlan Coben-sorozatukkal, a Safe-fel ellentétben nem egy napos volt, de így is elég hamar végeztem a sorozattal, és gondoltam ezt, így utólag, jelzem is, mert még valaki azt hiszi az évados kritika hiánya miatt, hogy az általam nagyon jónak tartott pilot után dobtam a The Stranger-t.

Nem, nem dobtam, hanem faltam. És szinte végig élveztem. Van, aki a szuperhősökre vetődik rá, amint meglát egy témába vágó sorozatot, más a scifik kerülnek automatikusan nézős kategóriába, engem meg a The Stranger által képviselt műfaj hoz lázba menten. Amikor megnéztem, simán esélyesnek tartottam egy év végi top3-ba is.

A régi olvasóknak nem hiszem, hogy nagy meglepetést okozok azzal, hogy elárulom, ha valaki rákérdez a kedvenc sorozataimra vagy műfajomra, akkor rögtön a krimiket említem meg, de a The Stranger műfaját nem ekképp lőném be, mert krimiről a többségnek inkább az epizodikus nyomozósok, vagy a karakter- és hangulatközpontú, skandináv stílusú, vagy noiros átívelős nyomozósok jutnak eszébe, ez viszont egyik skatulyába sem illik, inkább afféle thrilleres móka volt.

De thrillernek nevezni is félrevezető lenne (még ha az olyan sorozatokat is nagy lelkesedéssel fogyasztom, mint az így definiálható Tell Me A Story vagy a The Purge), szóval az effélékre mindig próbálok úgy utalni, mintha olyanok lennének, mint egy modern, rejtélyközpontú bűnügyi regény, ami már közel sem csak arról szól, mint egy klasszikus Agatha Christie (miszerint “ki a gyilkos?”), hanem jóval több szálat és jóval több rejtélyt vonultat fel, sokkal komplexebb, szövevényesebb köntösben. És persze erre a műfajra, hogy azért valamennyire thrilleres is legyen, jellemzők a necces, halálközeli szituációk, megmenekülések, mini akciójelenetek is, amik az adrenalinszintet hivatottak növelni.

A The Stranger pontosan ezt kínálta, egy szövevényes összképet, amit a random olvasó néző nem tud teljesen kibogozni (részválaszokat persze tud adni, de egy kvázi egyrejtélyes Agatha Christie-sztorival ellentétben teljesen megfejteni nem lehet egy Harlan Coben-történetet), és amire a kibogozás közben folyamatosan újabb és újabb fordulatokat építenek, miközben minden szép lassan a helyére kerül és értelmet nyer.

Persze mindehhez nem árt, ha valaki a stílus megszállottja. A tovább mögött folytatom spoilermentesen. Tovább…

Emlékeztető: Fosse/Verdon 1. évad

2020. 03. 06. 19:33 - Írta: human

1 comment | kategória: ajánló,minisorozat

Ma. 20:50. HBO. Fosse/Verdon – 1×01 (pilotkritika + évadkritika + magyar feliratos promó + eredeti hosszú trailer)

Már csak Sam Rockwell és Michelle Williams miatt is megéri belenézni az FX megtörtént eseményeket feldolgozó sorozatába.

A hivatalos leírás:

Bob Fosse és Gwen Verdon öt évtizedes kapcsolata. A férfi filmes, a színházi világ egyik legbefolyásosabb koreográfusa és rendezője. A nő minden idők egyik legnagyobb Broadway-táncosa. Együtt megváltoztatták az amerikai musical arculatát.

Gladbeck / 54 Hours

2020. 02. 29. 16:10 - Írta: winnie

1 comment | kategória: Európa is létezik,kritika,minisorozat

Amikor másfél éve kiraktuk ennek a német 2*90 perces minisorozatnak az előzetesét az amerikai bemutató alkalmából, eszembe sem jutott, hogy valamikor itthon is bemutatásra kerülhet. Erre ma megérkezik az Epic Drama-ra az első rész (itt is nézhető). Aminek jobb időzítése nem is lehetne, hiszen tavaly eléggé rátalált a közönség a true crime műfajra, és az 54 óra egy hírhedt német bűncselekményt dolgoz fel szkriptelt szériaként – már-már dokumentarista stílusban.

Aki elég idős (vagy olvasott), az talán emlékszik arra, hogy 1988-ban egy elég nagy felzúdulást keltő és médiavisszhangot kiváltó bankrablásra, illetve túszejtésre került sor a német Gladbeck-ben. Látszólag egy sima fegyveres bankrablásról van szó, amit elég hamar “lerendeztek”, azonban a lényeg (ahogy a magyar vagy az angol cím is utal rá) csak azt követően kezdődött, hogy a rendőrség hagyta, hogy túszaikkal és a váltságdíjjal távozzanak a bankrablók a bankból.

A valóságban megtörtént eseményekre épülő sorozatoknál fura spoilerekre hivatkozni, de tényleg nem is nagyon akarok elárulni többet, hogy mitől vált az egész ilyen komoly jelentőségűvé, mert hiába írnak róla a sajtóközlemények, és a szinopszisok, hiába derül ki az első rész végére, mégiscsak olyan, mintha a film felénél lévő fordulat lőném el.

Szóval a lényeg a bankrablás és menekülés. Illetve a bűnözők és a túszok. Akiknek a megismerésével nem tökölünk, mert a sorozat eleve úgy kezd, hogy a fegyveresek már sakkban tartják egy bank személyzetét és pár véletlenül arra járó rendőr veszi észre őket a járőrkocsijából, így viszonylag hamar kommandósokat vezényelnek ki a helyszínre, és meg is kezdik a tárgyalásokat (a “tárgyalásokat”…) a váltságdíj kapcsán, miközben próbálják kideríteni, hogy kik lehetnek az álarcosok.

Annak ellenére, hogy sem a (kezdeti) túszokat, sem a bűnözőket nem ismerjük meg, a válsághelyzetben azért már közelebb hozzák őket hozzánk (szembe velük egyébként későbbi kulcsszereplőket elkezdenek alapozni az első rész közepén, bár akkor még nem sejtjük, hogy miért), és eközben a szituációval foglalkozó rendőröket, valamint a politikusi szálat is elkezdik kifejteni.

Eleinte tényleg csak a kisstílűnek tűnő “probléma” szakszerűnek tűnő kezelését látjuk, de ahogy halad előre az idő, úgy esik le nekünk, hogy közel sem mindennapi körülmények uralkodtak a 80-as évek végén. És ezzel főleg a médiára célzok, amely képviselői amellett, hogy totál ellepik már a bank helyszínét is, később olyan testközelből követik az eseményeket, amilyenre ma már nem láthatunk példát. Rögtön az elején, csak úgy random, konkrétan telefonon beszélnek a bankban lévőkkel, és ez még csak a kezdet.

Az 54 óra dokumentarista tálalás módja nem nagyon ad lehetőséget erősebb karakterizálásra, és bombasztikus fordulatok írására sem, így némiképp száraznak tűnhet az elején a sorozat, de később az élet által írt forgatókönyv mondhatni nem kicsit meghaladja az emberi képzeletet (ha nem tudnánk, hogy megtörtént, nem hinnénk el), szóval ha unalmasnak is tűnhet a kezdés, a folytatás jó eséllyel kárpótolhatja a nézőket.

Az összkép pedig végképp, és nem csak azért, mert nem semmi hullámvasút a sorozat, hanem azért is mert piszok hitelesnek hat az egész. Egyszerűen pazar a korabeli látvány és hangulat megteremtése, a karakterek is hibátlanul hozzák azt a 80-as évekbeli esztétikát, ami láttán egy mai negyvenes nehezen tudja elképzelni, hogy gyerekként átélte mindazt úgy, hogy egy percre sem húzta fel a szemöldökét.

Az pedig, hogy a sorozatban feldolgozott események hatására elég komoly változtatásokat eszközöltek a németek bizonyos téren, remekül mutatja, hogy nem csak valami felfújt lufi-sztoriról van szó, hanem olyanról, ami még ma is érezteti hatását.

A sorozat első részét az Epic Drama jóvoltából láthattuk.

Délelőtti videó 4.: 54 óra 1. évad

2020. 02. 27. 11:55 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Európa is létezik,minisorozat,video

Szombati premier lesz az Epic Drama műsorán a Gladbeck című német minisorozat, mely egy 1988-as bankrablást dolgoz fel – a tovább a “magyar” előzetes hozzá.

Tovább...

Délelőtti videó 3.: The Pale Horse

2020. 02. 07. 11:30 - Írta: human

6 comments | kategória: Anglia lecsap,minisorozat,video

A BBC újabb Agatha Christie-adaptációja vasárnap kap tévés premiert. Ezúttal a Bűbájos gyilkosok kerül sorra.

A sztori szerint egy rejtélyes névsort találnak egy halott nő cipőjében, és az egyik listán szereplő megpróbálja kideríteni, hogy vajon miről is van szó, így jut el egy kis faluba és három nőhöz, akik a pletykák szerint boszorkányok.

Előzetesek a tovább mögött – az angol tévés mellett az amerikai Amazon-os is nézhető (hozzánk nem fog jönni), melyik a jobb?

Szereplők: Rufus Sewell, Kaya Scodelario, Bertie Carvel, Sean Pertwee, Henry Lloyd-Hughes, Poppy Gilbert, Madeleine Bowyer, Ellen Robertson, Rita Tushingham, Sheila Atim, Kathy Kiera Clarke, Sarah Woodward, Georgina Campbell, Claire Skinner.

Tovább…

Emlékeztető: Miksa és Mária: A hatalom és szerelem játszmái 1. évad

2020. 02. 05. 19:10 - Írta: winnie

1 comment | kategória: ajánló,Európa is létezik,minisorozat

Ma. Duna. 21:35. Maximilian / Maximilian – Das Spiel von Macht und Liebe – 1×01 (szinkronos előzetes + hosszú, eredeti előzetes + szinkronhangok)

Egy 2017-es, 3 részes német kosztümös minisorozatot mutat be ma a közszolgálati csatorna, melynek története a 15. században játszódik, a két központi alakja pedig Miksa főherceg és Burgundi Mária.

Amikor mi nem ismerjük a sorozatot, mindig a hivatalos leírást, a rövid szinopszist szoktam linkelni, de ezúttal a csatorna egy történelemleckét rakott ki a sorozat aloldalára, amiben leírják a két főhős teljesen élettörténetét, szóval akár még spoileresnek is mondható a dolog, szóval inkább íme egy olvasói komment:

A Habsburgok felemelkedésének kezdetéről szól, amikor Ausztria hadsereg híján a diplomáciát próbálta bevetni. Egy rövid jelenet erejéig Mátyás kiály is feltűnik. Vízuálisan jobb mint a Mária Terézia filmek, de nagy csatajelenetekre itt sem kell számítani. Inkább a politikai háttéralkuk vannak előtérben.

Egy rövid tartalmunk azért van:

Merész Károly, Burgundia hercege 1477-ben elesik a Déli Szövetség ellen vívott csatában. A trónon egyetlen leánya, a 20 esztendős Mária követi. A kelmekereskedelem révén meggazdagodott hercegség azonban férfiörökös híján visszaszállna Franciaországra. Habsburg Frigyes, az elszegényedett német-római császár, fia Miksa, és Burgundi Mária házassága révén kívánja gazdaságilag megerősíteni Ausztriát, egyszersmind politikailag Burgundiát.

Délelőtti videó 4.: Miksa és Mária 1. évad

2020. 02. 05. 11:55 - Írta: winnie

3 comments | kategória: Európa is létezik,minisorozat,video

A Maximilian mai premier lesz a Duna műsorán, egy német-francia kosztümös, történelmi sorozatról van szó, aminek Miksa főherceg és Burgundi Mária a két központi alakja – szinkronos előzetes a tovább mögött.

Tovább...

Emlékeztető: Berlin ege alatt 1. évad

2020. 02. 03. 20:00 - Írta: winnie

4 comments | kategória: ajánló,Európa is létezik,minisorozat

Ma. Duna. 22:25. Der gleiche Himmel / The Same Sky – 1×01 (kritika + szinkronos előzetes + szinkronhangok)

Lehet, hogy még mindig fent van a Netflix-en ez a 6 részes német minisorozat, ami a  70-es évek német történelméről szól az NSZK és az NDK, Nyugat- és Kelet-Berlin vonatkozásában, egy berlini családi/baráti kör tagjait követve – aki már jó ideje várja a Deutschland 83 második harmadik szezonját, annak tökéletes lehet.

A hivatalos leírás:

Lars Webert kelet-németországi kémkiképzése során Nyugat-Berlinbe küldik, hogy kapcsolatba lépjen a brit titkosszolgálatnak dolgozó Lauren Faberrel. Lars Jürgen Weber 25 éves, a Szabad Német Ifjúság ezüst Arthur Becker érmese, kiváló minősítésű diploma külpolitika szakon a hallei egyetemen, a néphadseregben számos kitüntetést kapott. Folyékonyan beszél oroszul, angolul, franciául. Lars hadnagy tehát nem az a tipikus pályázó egy Rómeó-bevetésre.

A célszemély: Lauren Faber, 43 éves, elvált. Egy fia van, Emil, 17 éves. Az Egyesült Királyságban született és nevelkedett. Brit apa, svéd anya. Még fiatal volt mikor a család visszaköltözött. 52-től a brit szövetségesek hír-osztályának tagja. Később Nyugat-Berlinben állomásozik, 59-ben elhagyja a hadsereget. Mikor az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA 1963-ban megfigyelőállomást létesített az Ördög-hegyen, Lauren Fabert hírelemzőként vették állományba. Egyike az ott dolgozó néhány civilnek. Lars Jürgen feladata intim kapcsolatot kiépíteni vele és információkat szerezni tőle.

Lars meggyőződéses kommunista apja, Gregor, roppant büszke a fiára, de a háttérben személyes indokok is felsejlenek. Lars illúzióvesztett nagybátyja, Conrad családi problémákkal küzd, kollégája, Axel pedig szabadulni akar az elnyomó Kelet-Németország börtönéből.

Délelőtti videó 4.: Berlin ege alatt 1. évad

2020. 02. 03. 11:55 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Európa is létezik,minisorozat,video

A The Same Sky, azaz eredeti német címén a Der gleiche Himmel ma debütál a közszolgálati nagy csatorna, a Duna műsorán, és majd írtunk róla emlékeztetőt, de ha valakit már most érdekel a sorozat, annak ajánlom pár éves kritikánkat. A szinkronos előzetes a tovább mögött.

Tovább...

Pilot-mustra: The Stranger – 1×01

2020. 01. 30. 19:50 - Írta: winnie

35 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,minisorozat,pilot-mustra

This isn’t what you think. There’s more to this.

Azt hiszem, hogy elég hamar fogok végezni a Netflix mai premierjével, aminek a magyar címe (nem meglepő módon) Az idegen lett. Ezek az ideális darasorozatok számomra, amik átívelősek, mégsem túl tömények.

A tévé mostanság kezdi felfedezni Harlan Coben-t, aki a modern krimi egyik kommersz neve, két francia sorozat (No Second Chance / Une chance de troup, Juste un regard) után az angolok vetődtek rá adaptációs célból (The Five), majd a Netflix, mely a Safe után (ami még mindig az egyik kedvencem) le is szerződött az íróval, és az angolok (The Stranger), a spanyolok (The Innocent) és a lengyelek (The Woods) is elkezdtek dolgozni egy könyvén. Ez az első második hullámos sorozat. És nem tudom abbahagyni.

THE STRANGER – 1×01 – 7/10

Átívelős krimi és átívelős krimi között hatalmas különbségek lehetnek. Amiket megismertünk és megszerettünk a tévésorozatos műfajban (The Killing, Broadchurch és társaik), azok abszolút karakterközpontúak és a drámára összepontosítók voltak, a modern popcorn könyvadaptációk viszont abszolút történetközpontúak, puzzle-szerűek, szövevényesek, sokkal kevesebb figyelmet szentelnek a karakterizálásnak, és a drámát is inkább időnkénti gyomrosokban szállítják, nem hatja át a nyomor mindegyik snittjüket.

A The Stranger esetében is hasonlóra kell számítani. Viszonylag rövid időn belül zajlanak az események, amik kevés szereplővel szűk helyen indulnak, majd ahogy halad az ügy, úgy kerülnek be a képbe újabb karakterek, történések és úgy nyit a fókusz is – hogy aztán a végére minden összeálljon. Ahogy a Safe, a The Stranger is olyan krimi, ami azért marad végig élvezetes, mert nem csak egy nagy kérdésre keresi a választ, hanem sok rejtély van, és nyilván esélytelen nézőként mindre választ találni.

A pilot fő konfliktusforrását az jelenti, hogy egy jól szituált jogász családapát megszólít egy vadidegen nő és elárul neki egy titkot a feleségéről, amit a nő elhallgatott előle. Ennyi, nem több. Nem tudjuk, hogy mi Az Idegen motivációja. Azonban ezzel elég böszme bogarat ültet a Richard Armitage által alakított főhős fülébe, aki nyilván elkezd vizsgálódni, ami persze komoly hatással lesz a házasságára, és ez még csak a kezdet. Már, ami az ő szálát illeti.

Azonban a (természetesen ismét brit kertvárosban induló) krimisorozat messze nem csak ezt a sztorit indítja el. Rögtön az elején (egy elég felesleges) flashforwardban látunk egy erdőben meztelenül rohanó gyereket, akinek a testét később megtalálják, a belvárosban pedig egy lefejezett láma alpaka borzolja a kedélyeket. És még egy kilakoltatás is szerepet kap, plusz a szülők gyerekei között sem klappol minden. A többi rejtélyt nem részletezem, de a harmadik részre már simán féltucat fölött van a számuk, és morfondírozhatunk, hogy fog mindez összeállni.

Annyira nincs sok szereplőnk kezdetekben, de nagyjából sejthetjük, hogy mindenkinek lesz valamilyen szerepe a sztoriban, senkit sem emelnek ki véletlenül, és ahogy egyre többen kerülnek a képbe, úgy kuszálódnak egyre jobban a viszonyok, és úgy kerülnek felszínre titkok, amik persze láncreakciókat váltanak ki. És mindezek révén ismét csak elég aktuális, modernebb témákat von be a képbe Coben története, olyanokat, amiknek köszönhetően abszolút mai lesz, amit mesél.

A Tre Stranger (igazából korrekt szintű) pilotja után rögtön indítottam a második részt, és a harmadikra elején már éreztem, hogy ebből sima dara lesz, amiben a befejezése meg is erősített. Többek között azért, mert ha minden mellékszálat kiveszek a sztoriból és csak Az Idegen szálára koncentrálok, akkor is egy kellemes agytorna a sorozat, hiszen minden egyes percet úgy nézünk, hogy közben zakatolhat az agyunk, hogy mégis mi lehet a célja az illetőnek, miért jó ez neki, jó-e ez egyáltalán neki, stb.

A fentiek persze nem meglepők, a sorozat jó kezekben van, hiszen az alapanyagon Danny Brocklehurst dolgozott, aki eléggé műfajprofi, hiszen olyan sorozatokat készített és vitt, mint a The Five és a Safe Coben-től, illetve az In The Dark, az Ordinary Lies, a The Driver, az Exile vagy a Brassic. És ugyanez a határozott profizmus a színészek terén is megvan, jó pár ismerős arcot kapunk, Armitage pedig, mint a Safe-ben Michael C. Hall az igazságot felderíteni kívánó joviális átlagemberként nem csilivili szerepben hozza szimpatikusan a korrekt szintet, lehet neki szorítani, hogy megakadályozza az élete darabokra hullását.

Azonban az is biztos, hogy sem a fenti hozzávalók terén, sem pedig a megvalósítás (fényképezés, zene, miegymás) kapcsán nem mondhatjuk, hogy egyedi vagy kiemelkedő lenne a The Stranger, egész egyszerűen ez nem az a műfaj, ahol ilyesmire kerülne a hangsúly.

Viszont. Amellett, hogy a The Stranger azt a műfajt képviseli, aminek a részeit egyenként nem tudom iszonyú magasra pontozni, a sok szolid, szórakoztató epizód simán kiadhat egy olyan sorozatot, ami abszolút megmarad bennem, a krimirajongóban, mint kedvenc, ld. a többször említett Safe-et.

Ha ugyanis valaki rákérdez erre, nem számokat összesítek és átlagolok, hanem élményre emlékszem vissza. És arra emlékszem jól annak, ellenére, hogy nem tudnék emelni konkrétumokat, azonban tudom, hogy mint Egész kifogástalan volt, igazi letehetetlen könyves élmény, tipikusan egy hosszú film. A popcorn fajtából. Remélem, hogy ez sem lesz kevesebb.

Mindannyiunknak vannak titkai

2020. 01. 30. 13:15 - Írta: human

3 comments | kategória: Anglia lecsap,kampány,minisorozat

Mi lenne, ha egy idegen elmondaná őket az életünk többi résztvevőjének? A Netflix mai premierje, a természetesen magyar felirattal érkező The Stranger-ben (itthon: Az idegen) ez indítja be a történetet. A trailerek mellé plakátok is vannak.

Aki már nézi, véleményezheti. winnie biztosan jönni fog kritikával – ha kaszálja, akkor ma egy pilotossal, ha bedarálja, akkor a héten évadossal. Vagy majd kiderül

Previous Posts