login |

Posts filed under 'minisorozat'

Emlékeztető: Anna Karenina 1. évad

2020. 01. 08. 19:00 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Európa is létezik,minisorozat

Ma. 20:40. Duna. Anna Karenina – 1×01 (szinkronos előzetes)

Nem vezetem, hogy mennyi Anna Karenina-adaptáció született eddig, de biztos, hogy sokszor feldolgozták Lev Tolsztoj klasszikusát film és tévésorozat formájában is. A közszolgálati csatorna mai premierje egy 2017-es orosz széria lesz 8 részben. Amiből összegyúrtak egy mozifilmet is. Amit két éve itthon is bemutattak Anna Karenina – Vronszkij története címmel. Szóval érdekes lesz látni az akkor 138 percet háromszorosára duzzasztva.

Anna Karenina történetét ezúttal tehát Vronszkij szemszögéből ismerhetjük meg Jelizaveta Bojarszkaja és Makszim Matvejev főszerelésével. Karen Sahnazarov sorozata valójában két regény adaptációja, az eredeti mellé odavette Vikentyij Vereszajev A japán háborúban című művét is, ami az alapregény utóéletét gondolja tovább 30 évvel az eseményeket követően. Benne Vronszkij az 1904-es mandzsúriai orosz – japán háborúban találkozik Anna Karenina azóta felnőtt fiával, és számára emlékszik vissza anyjára és az egykori eseményekre.

Délelőtti videó 4.: Anna Karenina 1. évad

2020. 01. 08. 11:55 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Európa is létezik,minisorozat,video

A Duna mai premierje Lev Tolsztoj klasszikusának, az Anna Karenina című regénynek egyik legfrissebb adaptációja lesz, mely Oroszországból érkezik – a tovább mögött a szinkronos előzetes.

Tovább...

Emlékeztető: Karácsonyi ének 1. évad

2019. 12. 29. 15:50 - Írta: winnie

6 comments | kategória: ajánló,Anglia lecsap,minisorozat

Ma. HBO3. 16:05. A Christmas Carol – 1×01-03 (szinkronhangok + magyar feliratos előzetes) – a premier 12.24-én volt a tévében is, ez csak ismétlés, de legalább lehet darálni.

A Charles Dickens-adaptáció elég modern és sötét lett, szóval érdemes távol tartani tőle a kisdedeket. Persze a lényeg nem változik, jönnek a karácsony szellemei, de onnantól kezdve nem kezeskedünk a kellemes ünnepi hangulatért.

A hivatalos leírás:

A 3 részes minisorozat Charles Dickens regényének merőben szokatlan feldolgozása, melyet Steven Knight (Tabu) jegyez forgatókönyvíróként és – többek között – Ridley Scott és Tom Hardy producerként. A rémmese gerincbizsergető utazás Ebenezer Scrooge lelkének sötét oldalába, akit meglátogatnak a múlt, a jelen és a jövő karácsonyának szellemei. Az 1880-as évek végén játszódó sötét és modern feldolgozás szereplői: Ebenezer Scrooge, Jacob Marley, a karácsonyi szellemek és a Cratchit család.

Ez a Karácsonyi ének nem gyerekeknek készül

2019. 12. 24. 15:10 - Írta: winnie

2 comments | kategória: Anglia lecsap,minisorozat,video

A Peaky Blinders készítője, Steven Knight elég sötét Charles Dickens-adaptációval lepte meg a BBC-t, ami kapcsán a főszereplő, Guy Pearce például ebben a Seth Meyers-es late night interjúban figyelmeztette is a szülőket, hogy ne ezzel lepjék meg a gyerekeiket. A tovább mögött egy így készült videó az A Christmas Carol-hoz. (Itt olvashattok róla olvasói véleményt, másnak is megvolt az HBO GO-s premier?)

Tovább...

Dickens új köntösben

2019. 12. 22. 14:15 - Írta: winnie

1 comment | kategória: Anglia lecsap,kampány,minisorozat

Steven Knight a Peaky Blinders sikerét követően nem csak a See-be kezdett bele, hanem a BBC-vel is leszerződött, hogy minden évben leszállítson nekik egy Charles Dickens-adaptáció minisorozatot. A sor az A Christmas Carol-lal, azaz a Karácsonyi énekkel kezdődik, ami a plakátok sötét tónusa alapján nem a gyerekeknek fog szólni.

Már a teljes évad elérhető, itthon az HBO GO-ra 12.24-én érkezik. Ha kapunk róla vendégírást, ki fogjuk rakni, de tőlünk szerintem nem várható kritika.

Emlékeztető: Világok harca 1. évad

2019. 12. 20. 18:30 - Írta: winnie

2 comments | kategória: ajánló,Anglia lecsap,kampány,minisorozat

Ma. 21:00. Epic Drama. The War of The Worlds – 1×01 (kritika + magyar promó + eredeti előzetesek + szinkronhangok) – második rész holnap este!

Sokadjára is leírom, hogy októberben két War of The Worlds-sorozat indult, az egyik (a ‘The’-s című) a 2 részes (2*90 perc) angol mini a BBC-től, ami a 19. században játszódik, ahogy azt H.G. Wells is megírta, a másik a Fox International európai koprodukciója (a ‘The’ nélküli című), ami 8 részes és a cselekménye a mában zajlik – az Epic Drama értelemszerűen az előbbit hozta be.

A marslakó támadásról szóló széria főszerepeiben Rafe Spall, Eleanor Tomlinson, Rupert Graves és Robert Carlyle – a sztori tényleg csak ennyi, egy szerelmes pár szemszögéből látjuk az eseményeket (sokan biztosan a 2005-ös Spielberg-mozifilmet látták Tom Cruise-szal, ahol egy család volt a középpontban)

Ja, és fontos: bár mininek tituláljuk a sorozatot, ha a BBC igényt tart a folytatásra, akkor lesz belőle 2. évad

A hivatalos szinopszis – kicsit botcsinálta sajnos, mert nem a támadás közben történik a házasságból való kilépés:

H.G. Wells 1898-ban az elsők között írt egy olyan történetet, ahol az emberiségnek egy idegen faj inváziójával kell szembenéznie. A marslakók támadása okozta káosz közepette George kilép házasságából, és a körülöttük élők rosszallása ellenére új életet kezd Amyvel. Azonban a Föld többi lakójával együtt hamarosan ők is az életükért küzdenek a fokozódó terrorral szemben. A férfi bátyja, Frederick és egy csillagász története is kapcsolódik az eseményláncolathoz, amint szembesülnek egy olyan kegyetlen ellenséggel, amit épp ésszel fel sem tudnak fogni.

Emlékeztető: A rózsa neve 1. évad

2019. 12. 20. 17:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: ajánló,Európa is létezik,kampány,minisorozat

Ma. 21:00. Filmcafe. The Name of The Rose / Il Nome della Rosa – 1×01-02 (kritika + szinkronos előzetes + eredeti előzetesek + szinkronhangok) – a Telekom MoziKlub-os premier után a tévében is!

Umberto Eco klasszikus könyvének legújabb adaptációja egy 8 részes minisorozat formájában olyan színészekkel, mint John Turturro, Michael Emerson és Rupert Everett? Naná, hogy az év egyik legjobban várt újonca volt nálam, főleg, hogy erre is ráhúzható a kedvenc műfajom, a kosztümös krimi. Amit tippre sokan a 86-os Jean-Jacques Annaud-film révén ismernek, amiben Sean Connery és Christian Slater szerepelt.

Nos, a sorozatnak jóval több ideje van a történet és a mondanivaló kifejtésére, Eco könyvén ráadásul van is mit kifejteni, hiszen nem puszta krimiről van szó, sőt, annál sokkal többről – a fenti kritikából kiderül, hogy mindezt mennyire sikerült átültetni.

Íme a hivatalos leírás a szériához:

 „A rózsa neve” 1327-ben játszódik egy észak-itáliai bencés kolostorban, ahova Baskerville-i Vilmos és kísérője, Adso von Melk egy egyházi béketárgyalás ügyében érkeznek. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, titokzatos gyilkosságok egész sora bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. Vilmos és Adso nyomozni kezdenek, közben a kegyetlen inkvizítor, Bernard Gui a nyomukban van. Mindenkit üldöz, aki a pápát kritizálja. Célja a ferences rend felszámolása, így első számú célpontja Baskerville-i Vilmos.

Délelőtti videó 2.: A Christmas Carol

2019. 12. 19. 10:50 - Írta: human

Add comment | kategória: Anglia lecsap,minisorozat,video

Charles Dickens klasszikusa a Peaky Blinders készítőjétől? Nem lesz túl vidám, az biztos. (És ugye ez csak az első adaptáció, jövőre jön a következő.)

Bővebben itt olvashattok A karácsonyi énekről, ami hozzánk 12.24-én kerül fel teljes egészében az HBO GO-ra, szóval nézzük a tovább mögötti hosszú angol (felirat van hozzá) és amerikai előzetest.

Tovább…

Délelőtti videó 4.: Világok harca 1. évad

2019. 12. 17. 11:55 - Írta: winnie

3 comments | kategória: Anglia lecsap,minisorozat,video

A The War of The Worlds a héten érkezik itthonra is, az Epic Drama műsorára, a tovább mögött pedig a csatorna promója nézhető meg. (Igen, ez a kosztümös változat, a minisorozat, ami elvileg folytatódhat a készítője szerint – de nem hiszi, hogy erre sor kerül.)

Tovább...

The War of The Worlds

2019. 12. 04. 14:50 - Írta: winnie

10 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,minisorozat

No one would have believed in the first years of the 20th century intelligences greater than man’s, yet as mortal as his own that as men busied themselves about their various concerns, they were scrutinised as narrowly as creatures that swarm and multiply in a drop of water.

Ráduplázunk a Világok harcára, jó? Főleg, hogy most már az angol premierje is megvolt a The War of The Worlds-nek (mindig fura látni, ha egy nemzeti produkció más országban (ezúttal Új-Zélandon) hamarabb látható – a különbség elvileg csak annyi, hogy Angliában 3 részes, máshol 2 részes a mini), míg a nemzetközi War of The Worlds (itt a kritikánk) francia részei végre angol feliratot is kaptak – arról majd human ír este.

H.G. Wells marslakó-invázióról szóló története szerintem sokak számára ismerős – egy 1897-ben írt regényről van szó, ami 1938-ban a tömegpánikot keltő Orson Welles-rádiójáték révén vált újra ismertté, és azóta jó pár adaptációt élt meg. Legutóbbi Steven Spielberg rendezésében (itthon: Világok harca) Tom Cruise menekült Dakota Fanning-gel a kezében, számomra pedig a Jeff Wayne-féle musical révén maradt örökérvényű az IP – most is azt hallgatom. Ez az adaptáció hű, vagyis 1900 körül játszódik – a másik a modern korba van helyezve.

Vannak olyan sorozatos/filmes koncepciók, amik a gyengéim, ami esetében túl könnyűen megadom magam, lehet, hogy minőségtől függetlenül. Ez akkor tűnt fel, amikor a hasonlóságuk ellenére zsinórban a negyedik “visszatérnek élőként a halottak”-sorozat (ld. Les Revenants, Resurrection, The Returned, Glitch) pilotja jött be nagyon. Egyszerűen minden egyes alkalommal annyira erős volt az érzelmi komponens, hogy képtelen voltam magamat függetleníteni a látottaktól, be lettem szippantva.

Nos, mint kiderült, a The War of The Worlds is hasonló számomra: ennek a BBC-s minisorozatnak a kezdése (és a FOX International-sorozatnak a startja) is megteremtette nálam a totális kilátástalanság érzetét. Amikor így bele tudom élni magam a karakterek helyzetébe, akkor nem nagyon látom azt, hogy mennyire jó vagy nem jó a megvalósítás, hiszen nálam csont nélkül elérte hatását a sorozat. (Szóval, spoiler, a másik széria is jobban bejött, mint human-nek.)

Az alapsztori nagy vonalakban tényleg csak annyi, hogy jönnek a marslakók és szétszedik az emberiséget. Persze köré vagyon írva egy kerettörténet is egy fiatal párról, akikről szép lassan kiderül, hogy miért is örvendenek némi megvetésnek, valamint egy csillagászról, aki egy fura fémgömböt vizsgál, ami városa közelében zuhant le az égből. A fémgömb a politikusok érdeklődését is felkelti (főleg, hogy az egész világon megjelennek), hogy aztán a tanulmányozás közben működésbe lépjen és mindenkit elporlasszon.

Meg is indul az össznépi menekülés (hova? a fővárosba, London-ba!), azonban a két főhős elszakad egymástól, így külön követhetjük a történetüket, s mellett még egy elég titokzatos, vörös világban játszódó szál is elkezd kibontakozni, mely elég vérfagyasztó (és szívfacsaró) módon idővel bekapcsolódik a fő folyamba.

This is nothing for anyone to be concerned about. You are in Great Britain. We are the masters of warfare. Our cavalry, our cannon are the best in the world.

A kosztümös krimik kapcsán meg szoktam említeni, hogy mennyire szeretem a műfajt, de úgy tűnik, hogy a múltban játszódó zsánersorozatokért vagyok oda, hiszen a kosztümös horror, vagy jelen esetben a scifi is több tekintetben sokkal érdekesebb, mint egy mai. Számomra kifejezetten izgalmas, hogy a karakterek teljesen másképp gondolkodnak, mások a félelmeik, mások a rendelkezésükre álló eszközök (komikusan tragikus volt a puskákkal felvonuló hadsereg) – a The War of The Worlds világában még a scifi popkultúra sem létezett.

Nyilván egy földönkívüli támadás ma sem lenne könnyen kezelhető, de a XIX. század végén különösen esélytelennek tűnik az emberiség (az első támadás elég sokkoló), és idővel a sorozat továbbviszi a marslakó mitológiát, nem csak porlasztó gömbök, hanem az ismert háromlábú, lépegető gépmonstrumok is megjelennek (és ezzel még mindig nem merült ki az alien arzenál!), mi pedig nézőként egyszerűen elképzelhetetlennek látjuk a hepiendet, ami kőkeményen rányomja a bélyegét a nézői élményre – a The War of The Worlds-ben nem a felhőtlen szórakozást kell keresni.

A fentiek mellett arra is rá kell mutatnom, hogy nem egy fullos, (poszt)apokaliptikus sorozatot kapunk. A The War of The Worlds elég lassú sodrású, és elég komoly hangsúlyt helyeznek a korabeli társadalmi viszonyok ábrázolására is – talán túlságosan is hangsúlyosat, aminek köszönhetően nem csak nehezen indul be a sztori, hanem később is el-elkalandozhat egyesek figyelme.

Tudom, hogy elfogult vagyok, látok negatív kritikákat is a minisorozatról, főleg annak második feléről, de nekem összességében kifejezetten tetszett, amihez természetesen kellett az, amit fent is írtam, hogy képes legyek ebbe a kilátástalan szituációba belegondolni. Ha az ember benne van a sztoriban, akkor még a kevesebb téttel bíró, karakterizáló vagy expozíciós dialógok is magukban hordozzák a nyomasztó drámát. És a The War of The Worlds szuper jó nyomasztásban.

Ja, még valami: alapból a könyvet nem ismerem tüzetesen, a filmbeli nevekre pedig nem emlékeztem, így tök poén volt hallani azokat a neveket (Ogilvy, Mayberry Hill) és történetszálakat, amik a már említett musicalből ismerősek voltak.

Délelőtti videó 3.: A Christmas Carol

2019. 11. 25. 11:30 - Írta: human

4 comments | kategória: Anglia lecsap,minisorozat,video

Nem szoktuk a készítőt előre tenni, de a BBC számára a Peaky Blinders-ért felelős Steven Knight meséli el Charles Dickens klasszikus történetét. Kicsit sötétebben.

Több Dickens-művet feldolgoznak, és az A Christmas Carollal (itthon: Karácsonyi ének) kezdik, amiben egy mogorva öregembert három szellem látogat meg karácsony estéjén, és szembesítik őt önző életével, a múltjával, jelenjével, és ha nem változtat a viselkedésén, akkor a várható jövőjével.

Az előzetes a tovább mögött. Szereplők: Guy Pearce, Andy Serkis, Rutger Hauer, Stephen Graham, Charlotte Riley, Joe Alwyn, Vinette Robinson, Kayvan Novak és Lenny Rush.

Tovább…

Maltese, a maffianyomozó / Maltese – Il romanzo del comissario / Maltese: The Mafia Detective – írta speranza

2019. 10. 26. 15:40 - Írta: vendegblogger

6 comments | kategória: Európa is létezik,kritika,minisorozat

Az olasz maffiasorozatok rajongóinak figyelmébe szeretném ajánlani ezt a kosztümös gyöngyszemet, ami az 1970-es évek Szicíliájában játszódik. (Itthon az Epic Drama csatornán ment, a pilot a honlapjukon meg is tekinthető.)

Megnézve úgy tapasztaltam, hogy a nyolc részes minisorozat több szempontból is mutat némi hasonlóságot a 80-as és 90-es években nálunk is nagy sikerrel vetített Polippal. A főszerepét pedig Kim Rossi Stuart alakítja, akit itthon a Fantaghiro mesefilm-sorozatból, vagy esetleg a Bűnügyi regény c. filmből ismerhetünk. Eddig hogy hangzik? Mert a legjobb érvemet még be sem dobtam: a forgatókönyvet a Gomorra két írója, Leonardo Fasoli és Maddalena Ravagli követték el.

A cselekmény Rómában kezdődik, ahol Dario Maltese felügyelő (Kim Rossi Stuart) és csapata rajtaüt egy droglaboron, és az ott kialakult tűzharc közben egy díler az életét veszíti. Az eset után Dario a szülővárosába, Trapaniba (Szicíliába) utazik, hogy részt vegyen gyerekkori barátja, Gianni Peralta felügyelő esküvőjén, de erre sajnos már nem kerülhet sor, mert a házasulandó párt a nosztalgikus hangulatban telt családi ebéd után meggyilkolják.

Gianni az utolsó erejével megkéri Dariót, hogy a folyamatban lévő nyomozása anyagát vegye magához a lakásáról, de mire ő odaér, a dossziénak hűlt helyét találja. Lelkiismerete nem hagyja nyugodni, ezért áthelyezteti magát Trapaniba, hogy személyesen keresse meg a felelősöket. Az új állással pedig egy új csapatot is kap maga mellé, amelynek tagjait olyan komolytalan becenevekkel aggatták fel, mint: Nyúl (Rosario Terranova), Szög (Alessandro Schiavo) és Normann (Marco Leonardi).

A merénylet alapos szervezettsége azonnal szemet szúr mindenkinek, de Maltese hiába veti fel a főügyésznek, hogy a maffiát sejti az események mögött, az leinti annyival, hogy igyekezzen mihamarabb lezárni az ügyet, mert minden bizonyíték szerelmi bűntényre utal.

A helybeli újságok tálalása is ezt látszik megerősíteni. Mindez – vagyis a hatóságok és a sajtó reagálása – nagyon ismerősnek tűnik a számára, mert az édesapja különös körülmények között elkövetett öngyilkosságára emlékeztetik. Dariot azonban nem olyan fából faragták, hogy meghátráljon az első akadály előtt, és egy titokzatos informátornak köszönhetően hamarosan fordulatot is vesz a nyomozás. Ezen kívül aligha árulok el nagy titkot, ha elkotyogom, hogy (olaszokról lévén szó) nem nélkülözzük a szerelmi szálakat sem.

Az összes feltétel adott tehát egy izgalmas, mozgalmas akciósorozathoz, de nem akarok senkit átverni. A széria lassan építkezik, és az akciójeleneteket is csak kiskanállal mérik. Inkább a drámán van a hangsúly és a hangulaton, mert az verhetetlen. Minden apróság, minden részlet korhű.

A ruhák, a frizurák, a kiegészítők, a kocsik és a gyönyörű, autentikus helyszínek is. Olyan mértékben ügyeltek a hitelességre, hogy leesett az állam. Csak néhány példát említek: mindenki mindenhol dohányzik és az autókban senki se használ biztonsági övet. A gyanúsítottakat nem számítógépen rögzített adatok segítségével keresik ki, hanem fotók alapján. A helyszínelőkön overall nincs, legfeljebb egy pamut kesztyű, és a fegyveres bűnözők letartóztatására induló rendőrök se viselnek golyóálló mellényt.

Mindezt a 21. századi, agyonszabályozott hétköznapjaink mellett nagyon érdekes volt látni, de a külsőségeken kívül a rendezés is „régimódias”, ha lehet így fogalmazni. Időnként furcsán mozgatták a kamerát a felvétel közben, ami szintén hozzájárult a hitelesebb látványhoz.

Kim Rossi Stuart egy konzervatív, merev gondolkodású figurát alakít, aki azért a végére már rugalmasabban áll a dolgokhoz. A sorozat cselekménye teljesen az ő személye köré épül, és ez a jelenetek beállításain is meglátszik. A mellékszereplők legtöbbje viszont csak statiszta, alig tudunk meg róluk valamit, gyakran csak egy-egy jellemző tulajdonságukat, ami ugyancsak a retró nyomozós sorozatokat idézi fel bennem.

Tudom, ma már kevésnek tűnik, ha azzal próbálok bárkit is meggyőzni, hogy ezt leginkább a sok, régről ismerős – vagy a fiatalabbak számára új – impulzus miatt élmény nézni, de itt pont ez a helyzet. A széria legnagyobb erőssége ez a virtuális időutazás, amire lépten-nyomon rácsodálkozunk, ámbár nem maradunk mondanivaló nélkül sem.

Személy szerint nagyon örültem, hogy a Gomorra és a Suburra ellentételezéseként megint egy olyan, (Poliphoz hasonló) maffiasorozatot nézhetek, ahol elsősorban az igazságszolgáltatás szemszögéből láthatjuk, hogy milyen nehéz küzdeni a szervezett bűnözés ellen. Mert a korrupció olyan szinten beépült már a szicíliai mindennapokba, hogy természetessé vált, akár a levegővétel. Aki nem áll be a sorba, azt hamar félreállítják. Bizonyítékot találni valaki közreműködésére pedig szinte lehetetlen ott, ahol a hatóság emberei is be vannak szervezve.

Az írott sajtó szerepe is érdekes a történetben, pontosabban az, ahogy mindkét oldal használja – helyesebben felhasználja – az újságírókat a céljai érdekében, akik ezért sokszor mindenkinél jobban értesültek.

Klasszikus maffiasorozatról van tehát szó, amit azt hiszem, azok értékelnek a legjobban, akik már éltek a 70-es évek közepén, vagy szerették a Polipot, de ez nem jelenti azt, hogy ne ajánlanám mindenkinek. (Ezzel akkor válaszoltam is szepi06 kérdésére.) Ha számokban kell kifejeznem mindezt: az évadot 7/10-re, az időutazást viszont 10/10-re értékelem.

Previous Posts