Csak megemlítem már a Facebook Watch december elején elindított “interaktív AI-valóságshow-ját”, amiben 12 AI-játékost (NPC-t?) dobnak ki egy húzós terepre, ahol nem csak túl kell élniük és el kell kerülniük a kiszavazásukat, de arra is rá kell jönniük, hogy miféle rejtélyes dolog hozta össze őket. A nézők is segíthetnek nekik a 12 hetes livestream során. Előzetes a tovább mögött a kibeszélőt vezető Wil Wheaton-nal.

Az megvan, hogy miért Lana-nak hívták a robotműsorvezetőt? Ha nincs, akkor meg kell próbálni visszafelé elolvasni a nevét.

Az Ellenállhatatlan kísértés hatalmas siker lett itthon a Netflix-en, több héten át top5-ös a magyar nézők körében, a JAws-on is dobogós lett. A tovább mögötti videó megmutatja hogy készült a szexet és csókokat “tiltó” trópusi randi reality, illetve egyéb titkok is kiderülnek.

Na, ha ilyen amerikaiban lenne nagy nevekkel, akkor nézném is, de így nem annyira érdekes számomra. A Megvagy! a Netflix koreai celebes nyomozós realityszerűsége, magam sem tudom, hogy mi akar lenni, de a tovább mögött a héten érkező 3. évad trailerje nézhető.

Jönnek megint az üvegfújók, hiszen a Felfújva 2. évadja holnap startol el a Netflix-en, és a jelek szerint a kanadai realityverseny platformexkluzívvá (és globálissá) vált.

Én elfogult vagyok, mert mindig is szerettem nézni számomra totál ismeretlen szakmák profi képviselőit versengetni. Komolyan mondom, a tovább mögött S2-trailer önmagáért beszél.

Egyszer úgy is nézni fogom valamelyik amerikai Nagy Ő-t. Lehet, hogy pont ezt, amiben 20+ nő verseng egy férfi kegyeiért azok után, hogy ősszel fordított felállással tarolt az ABC. A tovább mögött a 25. The Bachelor-évad előzetesei. Némiképp a premier után, de legalább sort kerítettem rá.

Idén a TV2-n már hivatalosan is lett magyar verziója a Dancing with the Stars-nak, és ahogyan arra számítani lehetett, meg is nyerte nézettségben a szombat estéket. Így elmondható, hogy sikerrel rajtolt el itthon is a formátum, de mi – köztük itt magam is – fanyalogtunk a kezdésnél és a zárásnál is. Most azt próbálom az eredeti angol és az amerikai verzión keresztül bemutatni, hogy miért nem voltam elégedett a magyar változattal.

Kezdjük az amerikai versennyel, amely évente általában két szezont hoz, és a legutolsó (29.) évadjára nem csak a COVID miatt újult meg, hanem egy óriásit kockáztattak a szerkesztők és lecserélték Tom Bergeron-t, illetve aktuális műsorvezető társát, Tyra Banks-re.

Amikor először olvastam a csere hírét, nem tudtam örülni neki, mert Bergeron emblematikus figurája volt a DWTS-nak, az ő eleganciába csomagolt humora nélkül elképzelhetetlennek tartottam a műsort; Banks túlságosan érzelgős, kiabálós, már-már affektálós stílusát nem tudtam összeegyeztetni a show korábbi hangulatával. Szerencsére csak részben lett igazam.

Úgy láttam, hogy Tyra visszafogott volt végig, ritkán produkálta magát, elfogadta a szerepét (ami persze annak is köszönhető, hogy az első adásokban láthatóan nagyon izgult az élő közvetítés miatt; bakizott is párat – a legnagyobb az volt, amikor rossz továbbjutót olvasott fel a papírról, így vissza kellett hívni a kieső párt, akik nyilván csalódottak voltak emiatt). Noha kétségtelenül igaz, hogy Ms. Banks lényegesen csinosabb, mint a 65 éves Bergeron, de ezzel nem lehetett pótolni a rutinos műsorvezetőt.

Nekem nagyon hiányzott, de hangsúlyozom, hogy Tyra nem rontott a műsor alapkoncepcióján – csak éppen nem adott hozzá semmit. Nem hinném, hogy a nézettségi adatok miatta javultak volna a szezon elején, és nem is miatta vesztettek nézőket a végére.

A pandémia miatt nem tudott csatlakozni a zsűrihez Len Goodman, aki miután 2016-ban nyugdíjazta magát a brit eredetiben, továbbra is kitartott az amerikai változat mellett. Így három fős lett idén is az ítészek csoportja, nem volt vendég zsűri. Helyére Derek Hough érkezett, aki ismertségét ennek a műsornak köszönheti, 19 szezonban szerepelt profi táncosként (hatszor nyerte is az adott évadot, hatodik helynél rosszabbul sosem végzett – azaz baromi népszerű volt a nézők körében is, mert nem a változó szereplők fontosak a formátumban, hanem az állandók). Igyekezett, mindent beleadott, becsületére vált az egész. De ő mégsem Len.

A két all-time veterán Carrie Ann Inaba és Bruno Tonioli hozták a szokásos formájukat, nem változtak semmit, és jó volt őket nézni, hallgatni az egész szezonban. Ami jó, az jó.

A kialakult veszélyhelyzet miatt idén nem volt közönség a nézőtéren, egymástól elválasztott páholyokban nézték egymást a versenyzők (illetve volt egy második emelet is, ahol valószínűleg a technikai stáb szurkolt ezerrel, de őket nem mutatták, csak hallottuk). A tovább mögött folytatom.

A Netflix pár napja mutatta be a Mr. Christmas – Öltöztesd ünneplőbe az otthonod című otthonátalakító reality-t, amiben egy bizonyos Mr. Christmas (azaz Benjamin Bradley) alakít át, rendez be úgy lakásokat, hogy azok ünnepi szellemet árasszanak magukból. Előzetes a tovább mögött.

Disclaimer: a poszt az első pár rész környékén íródott, de mindössze az évad első két epizódjából tartalmaz spoilereket, minden további a kommentekben.

A 21.század egyik nagy kérdése, hogy a robotok elveszik-e a munkát az emberek elől, és ha igen, mikor. Nos, én úgy vagyok vele, hogy ha a munkámat nem is, de a szabadidőm egy részét elvehetik a robotok, mégpedig a világ elsőszámú robotharcos reality-jének formájában. Ez pedig nem más, mint a BattleBots, amely újkori időszámításának 5.évadát kezdte meg idén, továbbra is a Discovery csatornán.

Természetesen, mint nagyjából minden más produkciónak, ennek is keresztbe tett a koronavírusos járványhelyzet, az eredetileg tervezett május 15.-ei premier helyett végül egy bő fél évet csúszva, december harmadikán debütált a szezon – megkésve bár, de törve nem.

I like big bots and I cannot lie

Visszatértek tehát az acélpengéket forgató, lángcsóvákat köpködő, és hűtőszekrényeket hajigáló robotok (62 darab) és készítőik, köztük rengeteg jól ismert névvel, ugyanakkor számos újonccal – és a korlátozások miatt jóval kevesebb nemzetközi csapattal. A vírushelyzet által okozott legnagyobb változás azonban nem is az, hogy idén nincsen mondjuk Minotaur, Rail Gun Max, vagy Death Roll, hanem hogy közönség sincs.

Pontosabban a szokásos fizető nézők tömkelege hiányzik (a poénos szurkolói tábláikkal együtt), így a hangulatot maguk a csapatok próbálják hozni, akik műhelyben való robotjavítgatás helyett lehetséges ellenfeleik mérkőzését tekintik meg elkülönített kis boxokban az aréna minden oldalán, amolyan közönségpótlékká avanzsálódva.

Hogy mi változott még tavalyhoz képest? Kicsit mintha kevesebb lenne a robotok technikai bemutatása, illetve a ring announcer Faruq által felolvasott bemutató szöveg is néha a szokásos poénos-rímes kreatívkodás helyett csak annyit tartalmaz, hogy honnan jött az adott csapat és mi a neve. (De azért szerencsére nem mindig, úgyhogy lesz miből idézni.)

Megváltozott a zsűri által döntetlen esetén használt pontozási rendszer (damage 5 pont, aggression 3, control 3), lett egy új szereplő a stábban (erről mindjárt), és kicsit átalakítottak egy pár dolgot az arénában (másfél hüvelykes lexan polikarbonát borítást kapott, illetve erősebb és más alakú lett a pulverizer kalapács). Nagyjából ennyi, minden más maradt a régiben.

Na de azok kedvéért, akik esetleg most ismerkednek a műfajjal, egy gyors átismétlés: távirányítású robotok küzdenek egy arénában, 3 perces összecsapások során, amely befejeződhet kiütéssel, illetve amennyiben ez az idő lejárta előtt nem történik meg, zsűridöntéssel (a háromtagú szakértői zsűri a fent említett skála szerint osztályoz és így hoz vagy egyöntetű vagy 2:1 megoszlású döntést a győztesről). Súlycsoportok nincsenek, csak egy felső súlyhatár (250 font), a robotok fegyvere a forgó pengéktől a pneumatikus/hidraulikus emelőkön és kalapácsokon át a lángszóróig bármi lehet, sőt esetenként minibotok és drónok is részt vesznek a küzdelemben.

A szezon strukturális felépítéséről szívesen írnék valami konkrétat, de úgy néz ki, a tavalyihoz hasonlóan kissé megfoghatatlanul kezdődik: minden epizódnak van egy fight card-ja 7-8 mérkőzéssel (rajta utolsóként az estét záró főattrakció), aztán amikor minden bot lejátszott nagyjából ugyanannyi (kb. 4) meccset, akkor jön a Selection Committee, és kiválasztja azt a 16-ot, akik a kieséses szakaszban megküzdenek egymás ellen. így marad előbb 8, majd 4, végül 2 robot, a döntő győztese pedig megkapja a Giant Nut díjat (ami angolul áthallásos kicsit, magyarul meg hülyén hangzik).

Folytatás a tovább után! Tovább…

Eddigi győztesek: 2010: Showder Klub, 2011: Maradj talpon!, 2012: Maradj talpon!, 2013: Sztárban sztár, 2014: Terápia, 2015: Sztárban sztár, 2016: Aranyélet, 2017: Beugró, 2018: A Konyhafőnök VIP, 2019: Dalfutár

Idén három újonc is megtalálható a mezőnyben. Itt van 2020 legnagyobb nézettségi durranása, az Álarcos énekes, amelyből már két évad is készült. A Cápák között a 2. évadjával jutott be a döntőbe, és itt van a Dancing with the Stars – Mindenkit táncol is, ezúttal a TV2-n táncoltak a sztárok.

A veteránok közül A Konyhafőnök 2018-ban meg is nyerte a kategóriát, és jelen van a tavalyi győztes, a Dalfutár, amely akár duplázhat is. A döntőbe nem jutottak be, de értékelhető mennyiségű szavazatot kapott még az Életünk története, az Exatlon Hungary, a Nicsak, ki vagyok? és a Nyerő Páros.

Az RTL Klub tehát három műsorral is jelen van a kategóriában, a TV2 eggyel, és a YouTube szintén egy produkciót tud felmutatni.

 Loading ...

A kategória, ami a jövőben egyre nagyobb jelentőséggel bírhat? Az biztos, hogy a 2020-as év eléggé megviselte a szkriptelt sorozatgyártást, a tévécsatornák zöme tehát egyéb műsorokkal igyekezett kitölteni az űrt, és azt is megfigyelhetjük a lineáris nézettségeken, hogy a nézők fogékonyabbak a nemszkriptelt tartalmakra.

Olyannyira, hogy már a streaming szolgáltatók is ontani kezdték magukból a különféle dokuszériákat és reality-ket, ez pedig az idei jelölteken is meglátszik. A junkie-k is előszeretettel fogyasztották ezeket a tartalmakat, amit leginkább az bizonyít, hogy az utóbbi évekre jellemző talkshow-dominancia mostanra teljesen megdőlt! Lássuk a jelölteket!

2008: The Amazing Race, 2009: Hell’s Kitchen, 2010: The X Factor UK,
2011: The X Factor UK, 2012: An Idiot Abroad, 2013: The Amazing Race,
2014: Last Week Tonight with John Oliver, 2015: The Tonight Show Starring Jimmy Fallon,
2016: The Late Late Show with James Corden, 2017: Last Week Tonight with John Oliver,
2018: Last Week Tonight with John Oliver, 2019: Our Planet 

Míg tavaly három beszélgetős műsor is ringbe szállt a győzelemért (és további három került közel a bejutáshoz), idén mindössze csak a Last Week Tonight with John Oliver tudott odaérni a legjobbak közé. Oliver már ötödször mérkőzik meg a kategóriában, kollégái közül pedig ezúttal csak Trevor Noah került fel a “majdnem” listára a The Daily Show-val, illetve James Corden a The Late Late Show-val.

A tavalyi győztes után a Netflix újabb dokuszériával képviselteti magát a versenyben: ezúttal az ESPN-től globális forgalmazásra átvett The Last Dance-nek szavaztatok elegendő bizalmat, hogy bekerüljön az élbolyba. A Michael Jordan karrierjét bemutató sorozat elképesztő népszerűségnek örvendett világszerte, Amerikában például brutális nézettséggel futott a tévében is, és a kritikusok is méltatták, arról nem is beszélve, hogy még egy Emmy-díjat is bezsebelt. Vajon folytatódik-e a sikerszériája, és tud-e még egyszer diadalmaskodni?

Idén sem találunk több szereplőt ebből a műfajból, ugyanis ebben az évben megint a reality-k kerültek abszolút domináns pozícióba, rögtön hármat is találunk közülük a mezőnyben! Elsőként itt van az örök induló (de még egyszer sem nyerő) Survivor az országos palettáról a full győztes szezonjával, ami jövőre könnyen elveszítheti bérelt helyét a kategóriában, ha a CBS nem tud 2021-ben sem új évadot gyártani belőle. Házon belülről egyébként nem sok hiányzott a The Amazing Race-nek sem a bejutáshoz, de úgy tűnik, az idei szezon negatív fogadtatása itt is megnyilvánult. Sajnos az utazós realityversenyt sem fogjuk valószínűleg viszontlátni egyhamar a JAws-on.

A maradék két induló elég meglepő alműfajt képvisel, hiszen nemigen volt rá példa, hogy párkereső reality kerüljön a legjobbak közé, idén viszont rögtön kettő is megjelent az élbolyban, mindkettő a Netflix jóvoltából érkezett.

Úgy tűnik, sokatokat levett a lábáról a fizikai kontaktus-mentességre épülő Too Hot to Handle, ami egyébként jó ideig tanyázott a szolgáltató Top 10-es listáján, illetve nagyon szerettétek a Love Is Blind című vakrandizós produkciót is, ami kicsit a The Voice válogatóira hajazó gimmicket ültette át egy párkereső kísérletbe. Vajon ez lesz az első alkalom, hogy a trash reality vonalból kerül ki a győztes?

És ne feledkezzünk meg a “futottak még” kategóriáról sem, ahol a fentebb említett produkciók mellett olyan neveket találunk, mint a Taskmaster, a bentlakásos reality-k formabontó újdonsága, az angol után amerikai változatot kapó The Circle, a felélesztése óta először felbukkanó American Idol, és a 2020-as év popkult szenzációja, a Tiger King.

A jelöltek tehát még egyszer: John Oliver-show az elmúlt hét híreiről, Michael Jordan – Az utolsó bajnokságig, Survivor, Ellenállhatatlan kísértés és Vak szerelem.

 Loading ...

A bollywoodi feleségek ragyogó élete nagyjából cím alapján kiderül, hogy miről szól, indiai filmsztár-feleség nők csillogó életéről.

Előzetes a tovább mögött, az alanyok, hátha valamelyikük ismertebb: Neelam Kothari, Maheep Kapoor, Bhavna Pandey és Seema Khan, akik Samir Soni, Sanjay Kapoor, Chunky Pandey és Sohail Khan feleségei.

A Netflix mai premierje, a Főzzünk maradékból! egy epizodikus főzős realityverseny lesz, aminek minden részében két fordulóban fognak séfek azon versenyezni, hogy ki tud maradékokból fenségesebb ételt összedobni. Előzetes a tovább mögött.