login |

Search Results for ‘Egy másodperc’

Délelőtti videó 3.: Kisvárosi gyilkosságok

2015. 04. 05. 13:10 - Írta: winnie

13 comments | kategória: Anglia lecsap,video

Ó, hát ez nagyon cuki előzetes…, megint előtört belőlem, hogy rém gáz, hogy még egy másodpercet sem láttam a Midsomer Murders-ből, melynek a 17. évadja ma indul a Universal Channel műsorán. A tovább mögött egy nagyon jópofa promó.

(Komolyan rejtély számomra a dolog, hogy miért nem próbáltam be. Mert kinézetre egy klasszikus, falusi kriminek néz ki angol módra, talán különös karakterekkel is, ami nagyon a stílusom. Lehet, hogy az gátolt meg, hogy ha az 1. évad érdekelne, akkor 1997-es részekkel kéne kezdeni? Gondolom, azért később is simán be lehet szállni. Valaki írna valamit kommentben róla, vagy akár vendégkritikában?)

Tovább...

Tuca & Bertie: az 1. évad

2020. 06. 28. 16:02 - Írta: Necridus

3 comments | kategória: animáció,kritika

Miután az év elején ráfüggtem a Bojack Horsemanre és ledaráltam az egészet, muszáj volt belekezdenem a Tuca & Bertie-be, hiszen az egyik készítője a BoJack atyja, Raphael Bob-Waksberg, és ez is egy felnőttes animáció emberi tulajdonságokkal felruházott állatokkal. Gondoltam, remek BoJack-pótlék lehet! (Bár a Netflix a tavalyi szezon után elkaszálta, de a napokban az Adult Swim berendelte a 2. évadját.)

Más kérdés, hogy mégsem azt kaptam, amire vágytam, de ez nem feltétlen baj, hiszen valami egészen más, de szórakoztató műsort találtam. Kevésbé veséz ki olyan komoly témákat, mint a Bojack, és stílusa is könnyedebb. Cserébe viszont ez is kreatív, ahogy winnie is már leírta a pilotnál.

A Tuca és Bertie nem annyira drámai, nem is akar folyamatosan elgondolkodtatni és a karakterek keserű sorsával hatni a nézőre. Mondhatni komolytalanabb. De azért akadtak igenis fontos témák is, a szexuális zaklatás például kétszer is előkerült az első évadban.

Főhőseink a két címszereplő: az átlagos városi életet élő Bertie, aki összeköltözik barátjával, menő állása van, de igazából nem az az álommunkája. Barátnője pedig a hiperaktív Tuca (igen, a tukán), akinek nincs állandó munkahelye és a barátnőjénél lakik –  eleinte. Előbbi inkább csendesebb, kissé félénk, visszafogott, boldog életet szeretne élni, miközben családot alapít. Utóbbi pedig a hangos, naplopó, szabadszájú, folyton bulizó barátnő, aki nem fél kiállni magáért – persze ez csak a kezdet, hiszen mindkettő karaktere sokat fejlődik az évad alatt.

Tuca lazasága mellé csatlakozik több olyan motívum, ami az egész sorozat stílusát egyedibbé alakítja: a környezet és a tárgyak gyakran életre kelnek egy-egy poén kedvéért, a fizika törvényei is megszűnnek olykor-olykor. Az ábrázolt világ is sokszor átalakul egy-egy részen belül. Szerepük a történet szempontjából nem sok, mondhatni, csak giccs, de viccesek, látványosak és a készítők kreativitását remekül átadják.

Emellett pedig folyamatosan pörög, villog, zajong, egy másodpercre sem akar lepihenni. A jelenetek közti átvezetők is színes villogó, hangos zenés snittek, a párbeszédek közt is rengeteg a hangeffekt, a karakterek – leginkább Tuca – pedig mintha energiaitaloztak volna az epizód előtt, úgy pörögnek.

Ezekkel végül egy meglehetősen könnyed, dinamikus animációt alkottak, ami nem ül le egy másodpercre sem, még akkor sem, amikor komolyabb témára kerül sor. Célközönsége pedig egyértelműen a tinédzser és felnőtt korosztály. Ezt már rögtön belőtték, amikor az intróban az egyik háznak lengnek a mellei.

Ami kifejezetten tetszett a Tuca & Bertie-ben a már előbb felsoroltakon kívül, hogy nem esett a tipikus animáció hibájába, ahol ha el is térnek az eredeti környezettől, mintha mi sem történt volna, visszatérnek ugyanoda. Itt nem, mi több, még ki is használják ezt. A plafonba ütött lyuk például megmaradt végig, ráadásul Tuca többször is kihasználta, hogy kommunikáljon az alatta lakó Bertie-vel.

De nem csak e téren konzisztens a széria. Az átívelős szerkezetnek köszönhetően folyamatosan a tudatában lehetünk annak, honnan indították a karakterek életét – például cutscene-ek vagy csak félmondatos utalások segítségével. Jól is állt a sorozatnak, hogy nem epizodikus lett, úgy talán kevésbé tudott volna megfogni, bár tény, hogy a kreatív világ akkor is meglett volna.

Megvan a Don’t Trust The B*** In Apartement 23? Na, a két főhős és kettejük dinamikája egyből az ottani csajpárosra emlékeztetett. A visszafogottra és a vadócra. És azt a sorozatot imádtam. Ez pedig mintha June és Chloe karaktere lenne animált formába öntve – madarakkal ábrázolva. Itt is ez a sorozat lényege, hogy a két teljesen ellentétes figura hogy halad előre életében, hogyan befolyásolja a másikat abban, hogy jobb és sikeresebb személyiség legyen.

Nem a Tuca & Bertie életem legjobb animációs sorozata, de kellemes kikapcsolódást nyújt a rövidebb, könnyed és rettentő kreatív epizódjaival. Részemről jöhet a második évad, reméljük, az Adult Swim nem akarja átszabni.

Indebted: vége az 1. évadnak. És a sorozatnak is?

2020. 06. 15. 19:30 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2019/20 finálék,kritika

Az idei, vagyis a már mögöttünk lévő országos sorozatévad nettó szégyenfoltja is leköszönt nemrég, minden bizonnyal örökre, de ugye az NBC még nem jelentette be, mi a helyzet vele, így nem is vehetjük biztosra, hogy Indebted soha nem tér vissza a képernyőre, de az ember azért reménykedhet, nem?

Oké, ilyesmit azért mégsem teszek. Nem akarom egy sorozat végét sem kívánni, főleg egy olyanét nem, amit nem is néznék – ellentétben azokkal, akik saját, nézett sorozatuk kaszálásának szurkolnak, pedig… egy sorozatot akkor fognak kaszálni, ha elég néző kaszálja, szóval aki kaszának szurkol, annak nem egyszerűbb saját magának kaszálnia előbb a szériát? Just askin’ for a friend.

Ahogy írtam a pilotkritika kommentjeiben, az Indebted kezdése nálam kimerítette az 1/10-es tényállást, miután egyetlen pozitív reakciót kiváltó momentuma volt csak számomra, de az sem nevetés. Ahogy írtam akkor, “a világon semmit nem adott nekem, nem röhögtem, nem érdekelt egy másodpercig sem, de legalább a helyszíni nézők jól szórakoztak”, és ez most sem változott.

A gyerekekhez hazaköltöző szülők motívuma ugyan kreálhatott volna érdekes alaphelyzeteket, de itt csak fáradt dolgokra futotta, meg sokadjára is elismételt karakter-schtickekre, mindenki ugyanazt a nem poénos egypoénját hozta a fináléban is, amiben egy rokon halála köré sztori volt, egy shivah-val, ami kapcsán utánanéztem, és a készítő, Dan Levy (aki magát is beleírta a szezonzáróba) tényleg megpróbált minél több zsidó alsztorit behozni a sorozat, személyes élmények alapján. Ez legalább pozitívum, hogy személyes lett a végeredmény, de a kalapot emelve is lehet köpködni azt, nem?

A finálé a sztorija szerint egyébként elhúzta előttünk (meg a férj karaktere előtt is) a mézesmadzagot, hogy a szülők végre elköltöznek, de egy totál, számomra megalapozatlannak tűnő csodasztikus párfordulás után mégiscsak maradtak, amiről eszembe jut, hogy nagyjából az volt a sorozat egyetlen pozitívuma, ahogy Adam Pally konstans kiakadt az anyja vagy az apja valamelyik marhaságán. Más kérdés, hogy sem Fran Drescher, sem pedig Steven Weber nem hozott többet, mint amire számítani lehetett volna tőlük. (Abby Elliot SNL-es korszakából pedig kimaradhattam, de számomra az ő karaktere volt az egész sorozat legszürkébbje. Egy másik színésszel az összkép is jobb lehetett volna.)

(Tudjátok, hogy milyen bosszantó, hogy mindig utána kell néznem annak, hogy melyik színész Steven Weber és melyik Gary Cole? Pedig még csak nem is hasonlítanak, csak épp mindenben szerepelnek. Bár idén az egyik a legrosszabb, a másik pedig az egyik legjobb országos újonc komédiában volt benne.)

Szóval ennyi. Remélhetőleg. Ahogy a fináléban is mondták:

It’s for the best.

Pilot-mustra: Robbie – 1×01

2020. 06. 09. 15:50 - Írta: winnie

2 comments | kategória: kritika,pilot-mustra

A Comedy Central elég sunyi módon mutatta be legújabb komédiáját, a Robbie-t. Semmi csinnadratta, semmi komolyabb reklámozás, semmi előzetes bejelentés, rejtett előzetes a YouTube-on, még csak tévés premiert sem kapott, csak ingyen elérhetővé tették a teljes szezont az alkalmazásukban. Minket persze ez nem érint, ugyanúgy nézhetjük, mint bármi mást, maximum nem kell hetiben várni a részekre.

Amit egyébként megtennék, mármint a heti várást, mert ez a stílus bejön, és azért is, mert Rory Scovell (random friss standup) zseniálisan tudja hozni a sikamlós és/vagy dusbeg (douchebag) karaktereket, és ez itt sincs másképp. De az ma már közel sem baj, ha egy komédia főhőse egy f*szkalap, nem?

ROBBIE – 1×01 – 6,5/10

A főhős egy kosárlabdaedző, aki gyerekeknek “tanítja” (minimális hozzáértéssel) a sportágat, és aki nagyformátumú apja árnyékában kényszerül élni, már amennyire egy középiskola kosárcsapatának az edzője lehet nagyformátumú. Akárhogy is, amikor az apa visszavonul, akkor megüresedik az állás, és Robbie-nak lehetősége nyílik lecsapni rá. Apja legnagyobb bánatára.

Persze ez csak az összkép fele, hiszen Scovell karaktere addig is húzza az igát egy gyorsétteremben, valamint nem kis sokk éri azzal, hogy korábbi barátnője bejelenti, hogy van tőle egy (kábé 10 éves) gyereke. És ez indít meg valamit Robbie-ban. Nem közvetlen megjavulást vagy önkritikát, mert először csak az jár a fejében, hogy a fekete srácot beszervezze az egyházi kosárcsapatába (és, hogy közben elhallgassa mindenki elől, hogy ő az apa), de azért érezzük, hogy ez lesz mindennek a kiinduló pontja, ahogy kettejük a kezdeti (elég sok) döccenő után mégiscsak közelebb kerülnek egymáshoz.

A Robbie tipikusan a (nevezzük így) mazochista komédiák közé tartozik, amiknek a készítői nem kímélik a főhős karakterét (főleg, hogy a készítő alakítja a főhőst), amiben lehet, hogy a néző is élvezi azt, ahogy nézi, hogy a főhős bár ritka nagy bunkó, de legalább folyamatosan szív, de közben kezd megbékélni vele, és azért nem bánja, ha mondjuk a részek végén kap némi feloldozást, vagy rámosolyog egy másodpercnyit a szerencse, vagy hogy neki is egy kicsit jó lesz. De persze szigorúan csak egy másodpercig.

Robbie az a lúzer, aki totál kicsinyes és sosem veszi észre magát, amikor ilyen, bezzeg másoknál mindig lecsap olyasmire, ami sértettséget okozhat, és mi is filózhatunk azon, hogy valóban szívére vesz dolgokat, vagy csak reflexszerűen tahó. És tippre pont akkor rombolja valami porig, amikor a legkevésbé számítunk rá.

Sok furkó főhőst láthattunk már tévés komédiákban, nyilván egy “híres” baseball edző, Kenny Powers is beugorhat nekünk Robbie-ról, hiszen mindkettő elég inkompetens, öntudatos, mindenféle filter nélküli és abszolút nem PC figura – és mindkettő totál underdog, esélytelen alak (bár mindkettőnek összejött egy saját osztályán felüli barátnő), kizártnak érezzük, hogy sikert arassanak, mégis sejtjük, hogy össze fog jönni nekik. És, hogy mi a tanulság? Nincs tanulság.

A Robbie nem emelkedik ki, mint az Eastbound & Down, és talán annyira sportközeli sincs, de ettől még élvezetes a maga módján, mindenképp nézősnek tűnik, pont azért, amiért az HBO egykori komédiája is, a készítő-főszereplő miatt. Ahogy abban Danny McBride, itt Rory Scovell magának írja a poénjait, nem fél attól, hogy nevetségessé tegye a karakterét (sőt, inkább sportot űz ebből), és ez kölcsönöz edge-et a komédiának.

Nyilván a humor szubjektivitása miatt a komikus megítélése is elég szubjektív, szóval nem mindenki fog egyetérteni, de Rory Scovell egyszerűen túl vicces, amikor bunkó karakterként brillírozik – vagy csak önmagát adja? Nem fogja vissza magát, az biztos.

Hírhétfő – The Capture 2. évad! Baroness Von Sketch Show-kasza!

2020. 06. 08. 09:09 - Írta: winnie

21 comments | kategória: hírek

  • Mai magyar premier: Tönkretehetlek 1. évad, Gyilkos lelkek 1. évad
  • Premier: Gordon Ramsay: Uncharted S2, 1960s Rediscovered S1, Hollywood Game Night S6 (nyári), Renovation Island S1, American Monster S5, Rock Legends S3, Symon’s Dinners Cooking Out S1, Great Paintings of the World With Andrew Marr S1, Peter Crouch Save Our Summer S1, Truck U S16 + Finálé: Transformers Cyberverse S3, Private Lives of The Monarchs S2, Wicked Tuna S9, Laurel Canyon S1, The Killer Truth S1
  • Teljes évados premier: You Me Her S5 (DirecTv)
  • “Soron kívüli” magyar feliratok a Netflix-en: Fauda S1, Deadwind / Karppi S1, Marcella S1-S2, Suits S7
  • Magyar premier – AXN/VIASAT: 2020 Alex Rider (Alex Rider) 1. évad
  • Magyar tévés premier – HBO3: 06.11 Hétköznapi vámpírok – A sorozat (What We Do In The Shadows) 2. évad
  • A TV2-n 06.17-étől új török sorozat indul napiban, a Kegyetlen város (Zalim Istanbul / Ruthless City)
  • Új a magyar Amazon-on: LEGO City Adventures S1
  • Megtartotta virtuális upfronts-át az ABC, és ezen szokás szerint Jimmy Kimmel oltotta a csatornát meg a konkurenseket. Itt van a monológja, tényleg érdemes elolvasni.
  • Sajtóértesülések szerint a CBS idei Big Brother-szezonja all star lehet. Már persze, ha sikerül elindítani.
  • Heti reboot: Akiva Goldsman, a Fringe esetleges folytatása/felélesztése kapcsán elmondta, hogy beszéltek a Warner stúdióval is róla, beszéltek egymás között is, de egyelőre nem találták meg a módját a dolgoknak. És még egy dolog ennek kapcsán: ha sor kerül rá, akkor arra Jeff Pinkner-rel kellene sor kerülnie, aki a 2-3-4 évad showrunnerje volt, de kiszállt az S5 előtt.
  • A Batwoman készítője, Caroline Dries elmondta, hogy egy másodpercre felvetődött benne, hogy szappanoperás módon új színésznek adják Kate karakterét, főleg, hogy már pár rész szkripje kész is van, de végül, leginkább Greg Berlanti javaslatára döntött úgy, hogy új karaktert vezetnek be Batwoman-nek.
  • A YouTube Premium passzolta az Edge of Seventeen-sorozat pilotját.
  • A Snowpiercer kapcsán kiderült, hogy a mostani sorozat teljesen más, mint amit Josh Friedman, a távozott korábbi készítő és Scott Derrickson, a pilot rendezője csinált. Mind Daveed Diggs, mind Jennifer Connelly más karaktereket alakítottak volna korábban, más lett volna a sztori – bár a szerepkörük hasonló volt persze. Más lett a sorozat világa is. A legnagyobb kihívás az új készítőnek egyes színészek meggyőzése volt, hogy vállalják el a szerepet az új karakterrel is, hiszen nem azokra írtak alá.
  • Egy cikk arról, hogy miben különbözik a Sweet Magnolias sorozatváltozata a könyv(ek)től.
  • A Messiah kapcsán beperelte a Netflix-et egy amerikai magánbörtön üzemeltetője becsületsértésért, ugyanis a 3-4. részben mutatott texas-i börtönt a GEO Group-hoz tartozónak mutatták be, és a sorozatban látott viszonyok állítólag nincsenek köszönőviszonyban a valósággal.
  • A PJ Masks 4. évadja 52 részes. De az epizódok hossza rövidült.
  • A WWE beindította streaming szolgáltatása, a WWE Network ingyenes változatát, ami egyelőre reklámmentes, és a fizetős kínálat egy komolyabb részét tartalmazza. Ez is elérhető itthonról, mint a fő streaming. Azt hiszem.
  • A legnézettebb sorozatok a Netflix-en május harmadik hetében Amerikában: 1. Avatar: The Last Airbender, 2. Sweet Magnolias, 3. Riverdale, 4. Dead To Me, 5. The Flash, 6. White Lines, 7. Outer Banks, 8. Blood & Water, 9. Magic For Humans, 10. Ozark.
  • Az Adventure Time: Distant Lands 06.25-én kezd az HBO Max-on.
  • A Roots-os Ahmir “Questlove” Thompson és Tarik “Black Thought” Trotter 3 éves készítői szerződést írt alá a Universal Television-nel és a Universal Television Alternative Studios-szal.
  • A CBC elkaszálta a Baroness Von Sketch Show-t. A már berendelt 5. évad lesz az utolsó.
  • A BBC berendelte a The Capture 2. évadját.
  • Az All Rise különleges fináléjának készítéséről beszél Greg Spottiswood és Dee Lawrence-Harris (a két showrunner), Simone Missick (Lola), Michael Robin (a rendező) és a teljes csapat.
  • Ryan Murphy, a Hollywood készítője beszél a fináléról.
  • A Psych 2 vendégszereplői között ott lesz Sarah Chalke, Richard Schiff, Alison Miller és Joel McHale,
  • Interjú: Jay Ellis (Lawrence – Insecure), Peter Browngart (a Looney Tunes showrunnerje), Malia Bosun (Below The Deck: Mediterranean), Janelle Monae (Jackie – Homecoming), Alexandra Cunningham + még egy (a Dirty John készítője),
  • Kiszállt a Mintaapák-ból Szabó Kimmel Tamás (Tamás). A színész elég szűkszavú közleményt rakott ki erről Facebook-jára. UPDATE: Kovács Patrícia is kiszállt – az FB-közleménye.
  • Új sorozat: Chloe – BBC, angol, 6 rész, készítő: Alice Seabright, egy lányról, aki megszállottja lesz tőle eltávolodott barátja halálának, és beépül a lány új barátai közé, hogy kiderítse, mi történt.
  • Új sorozat: Fatma – Netflix, török, készítő: Ozgur Onurme, egy 35 éves nőről, aki eltűnt férje keresése közben elkövet váratlanul egy gyilkosságot. A férfi alvilági kapcsolatai erre rájönnek, és a nő csak akkor úszhatja meg, ha tovább folytatja a gyilkolást, és mivel senki sem számít az ártatlan takarítóra, nem szúrják ki, így elég hatékony benne.
  • Új sorozat: The Europark / Eurogarðurinn – izlandi, 8 rész, komédia, készítő: Arnór Pálmi Arnarson, Reykjavík egy kis, aranyos állatkertjéről, amit egy gazdag befektető Európa kiemelkedő látványosságává akar tenni, de fogalma sincs mi zajlik egy állatkertben, és milyen furcsa emberek dolgoznak is ott.
  • A HLN berendelte a Forensic Files II 2. és 3. évadját.
  • Karanténsorozat-alert: a TBS 7 részre berendelte a Tournament of Laughs-ot Jason Sudeikis műsorvezetésével. A 06.21-én induló versenyben 32 komikus fog kiesés formában küzdenie egymással sajátmaguk által készített videókkal, amik standupoktól kezdve paródiákig mindenfélék lehetnek. A nézők fognak dönteni majd a továbbjutókról.
    Versenyzők: Jeff Ross, Margaret Cho, Gilbert Gottfried, Judah Friedlander, Michael Rapaport, Jim Norton, Fortune Feimster, Triumph the Insult Comic Dog, Natasha Leggero, Cameron Esposito, Godfrey, The Sklar Brothers, Mary Lynn Rajskub, Josh Wolf, Clayton English, Yamaneika Saunders, Gina Yashere, Tim Dillon, Moshe Kasher, Jessica Kirson, Paul Rodriguez, Sarah Tiana, Matteo Lane, Beth Stelling, Vladimir Caamano, Ian Edwards, Aida Rodriguez, Megan Gailey, Preacher Lawson, Piff The Magic Dragon és még ketten.

Pilot: The Great

2020. 06. 02. 21:20 - Írta: human

27 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,pilot-mustra

Annyira orosz!? Minden képtelenség, ami ugye hozzáköltött dolog a történelemhez, igaznak tűnik az oroszok neten folytatott ámokfutása alapján. Az HBO GO-s premier után ma tévébe is befutott a Hulu idei újonca, ami talán le sem tagadhatná, hogy a The Favourite írójától (és díszleteiből?) érkezett.

Röviden összefoglalva a The Great (sok) fikcióval feldúsított, történelmi alapokra építkező sorozat, ami a 18. századi Oroszországban hatalomra jutó II. Katalin korai éveiről szól, vagyis azt költi nekünk, mert olyan abszurd és képtelen, hogy nyilván nem így játszódott le semmi – ha valakit érdekel, a Wikipédia-cikk elég részletesen kifejti a valóságot, vagy ott a Catherine The Great tavalyról.

Konkrétabban a sorozatról: a főhős egy romantikus fiatal nő, aki összeházasodik Péter cárral. Katalin azt hiszi, hogy révben ért, közösen lángot csiszolnak a szerelem szikrájából, ehhez képest a cár egy elkényeztetett gyereknek tűnik, akinek nem való a hatalom a kezébe. Erre lassan Katalin is ráébred.

A bevezetőt pedig teljesen komolyan lehet venni, a sorozat sokkal inkább a komédia felé kacsingat, csak épp az abszurd humor mellett a feketét részesíti előnyben, főleg amíg azt mutatja be, hogy milyen romlott az orosz vezetés Péter keze alatt, és a The Great műveletlenségüket is kiemeli. Ugye II. Katalin alatt sokat javult Oroszország megítélése.

A főszereplő szépen lassan rájön, hogy a romantikus álmaiban nem Péterrel levő kapcsolatát, hanem az országgal valót látta, azét amitől meg kell szabadítania a férfit. Csak ez nem olyan egyszerű, így indulhat az összeesküvés. Kíváncsi vagyok hova viszik. Ahogy az is érdekes lehet, hogy miképp lesz dörzsölt nő a naiv Katalinból.

Ami viszont mindenképp parádés, az a kidolgozás. Remek díszletek, sok statisztás jelenetek, ez bizony nem csak a színészek miatt kerülhetett sokba a Hulu-nak. Nem tudom mennyire jött be a presztízs-tervük vele, annyira sok beszédet nem látok a a sorozatról, de technikailag le a kalappal a sorozat előtt.

A főszereplő Elle Fanning/Nicholas Hoult-duó pedig kifejezetten jó. Főleg előbbi, bár Hoult nyilván nehezebb helyzetben van az empátiát egy másodpercre sem követelő borzasztó cár alakításában, de ez megy neki, amikor a könyvtárban előbújik a tényleges rosszindulat a “móka” alatt, az hatásos.

Igazából az előzetesek után nem mondhatom, hogy a komoly téma sötét humorú csomagolása meglepetés, de az első két rész sima 8/10. Kár, hogy a kosztümös stílust igazából 1-1 film hosszúságra tudom csak tényleg szeretni. Vagy másfél, ha Kubrick mesterművére gondolok.

Pilot: Hightown

2020. 05. 19. 17:25 - Írta: human

2 comments | kategória: kritika,pilot-mustra

A Starz friss premierje, a Hightown egy kicsit régimódi sorozat, erről már a másfél perces főcíme is árulkodik – és mindezt a legpozitívabban értem. Az FX korai aranykora ugrik be, a Thief… oké, ez túl random, inkább arra gondolok, ahogy a korai, átívelő sztorival rendelkező szériák közé, a The Sopranos utáni útkeresésbe illik kicsit a most tárgyalt darab.

Oké, 10 éve nyilván nem női főszereplővel készült volna, viszont ezzel nincs baj.

A történet középpontjában egy halászati rendőr áll, aki zaklatja a “becsületes” munkásokat, hogy miért fogtak ki védett dolgokat is a vízből. Azok pedig szabadkozva mentik magukat, és el is engedi őket figyelmeztetéssel, hiszen utána este közösen italoznak, mivel mást nem lehet csinálni P-Town-ban, csak bulizni, piálni, drogozni, és ezt kiszolgálni.

Egy buliturizmusból élő városról van tehát szó, ahol a kő-helyiek kicsit meghasonlanak a mindennapokban. És a történet jobb ismertetését azért kerülgetem, mert egyrészt jobban ránézve túl tipikus, másrészt pedig sok szálat mozgat, nehéz jól összefoglalni. A lényeg, hogy egy informátor lányt fejbe lőnek, a hulláját a már említett rendőr találja meg véletlenül, így kerül bele egy, az egész turizmus alatt levő sötétebb, drogterjesztős titkok ügyébe.

Egyrészt tehát itt van nekünk Monica Raymund karaktere, aki nem akarja beismerni, hogy függő, az alkohollal, droggal és alkalmi szexszel nyom el magában valamit, és véletlenül keveredik az eseményekbe. (Hogy aztán majd valami megragadja, de a pilotból nem derült ki, hogy pontosan mi, nem fedték fel a tényleges motivációját.)

És közben James Badge Dale oldala is jelen van, akinek a karaktere állami rendőr és drogügyekben nyomoz. Az ő informátorát lőtték fejbe, és ezáltal egy általa elkapott bűnöző juthat ki esetleg a börtönből, szóval eléggé személyes indíttatással vág neki az esetnek. És persze a bűnözők oldalát is mutatják. Arról nem is beszélve, hogy még a munkahelyen is baja lesz a főhősnek a függéséből kifolyóan, és… még minden, amit még kidobtak a kliséfalon.

A nagyon bevált recepteknél minden a megvalósításon múlik, és basszus, el kell ismernem, hogy itt betaláltak nekem. Jó volt “nosztalgiázni”. Tényleg nehéz szavakba önteni, miért a régi sorozatok ugrottak be a Hightownról. Talán az is közrejátszott, hogy nem leptek meg egy másodpercre sem, mindent láttam már, viszont olyan lendülettel, és a realizmus pont kellő eldobásával tették, amit tényleg jó nézni.

Meg a nosztalgiához az is kellett, hogy a sorozat rengeteg veteránnal van tele, ismerős arcok tűnnek fel kisebb szerepekben is, és teljesen kiszámítható választásokkal állnak a karakterekhez. Kicsit paródiába is hajolhatna, de valahogy mégsem csúszik át oda a dolog. Csak olyan régimódi keménykedésről van szó.

Meg is van miért nosztalgikus tényleg: a sorozat mindenfajta öniróniát nélkülöz, miközben a témáit előhozza, teljesen egyenesen adja elé magát, nem reflektál a zsánerének jelenlegi felhozatalára, pedig az a trend ugye a ma pop sorozatainál. Mindenképp érdekes. 7/10.

Supergirl: vége az 5. évadnak

2020. 05. 19. 15:59 - Írta: Necridus

5 comments | kategória: 2019/20 finálék,kritika

Hogy melyik az a Supergirl-évad, amit úgy, ahogy van, kukáznék? Kétség kívül az ötödik.

Egy céltalan, üres félszezon után megkaptuk a csalódást keltő Crisis On Infinite Earths-öt, a 100. epizód se sikerült valami fényesre, és az S5 utolsó részei se fokozták a minőséget. Talán ha hozott volna bármi új színt a sorozat világába, bármi meglepő húzást, vagy valami új történetet! De vagy üresség, vagy önismétlés töltötte ki a részeket.

It’s gonna be our Black Mirror season”

Maximum “a little bit darker than white mirror” lett ebből. Legalább jelentett volna a technológia tényleg valami veszélyt. Mondanám, hogy helyette ment a dráma, de még az sem igazán… A tovább mögött folytatom spoilerekkel. Tovább…

Black Monday: kezdett a 2. évad

2020. 03. 22. 15:50 - Írta: human

6 comments | kategória: kritika

Bedőlt a tőzsde, és mindenki elárult mindenkit? Hogyan lehet innen folytatni azt a sorozatot, ami egy megtörtént esemény, a Fekete Hétfő köré költött egy hatalmas baromságot?

A Showtime komédiája teljesen elszállt a folytatásra. Mo a legkeresettebb bűnöző Amerikában, Dawn igyekszik progresszíven bevenni a tőzsdét az árulása után, Blair pedig a bankokat akarja kikezdeni a segítségével. Bedönteni a becsületes emberek megtakarításait is. Gondolom, ez a jövőre kacsingatás.

Viszont mindezek mellé nagyjából ilyen képregényes gonoszos pillanatok akadnak (az a kaja-shake…!), meg olyan poénok, amik egy másodpercre sem vehetőek komolyan. A sorozat ledobta a maradék épelméjűségét is, de nem úgy harsány most, mint tavaly volt. Viszont valahogy túl gagyik a díszletek a digitális kamerák lencséi előtt, olyan színdarabosak, nem sorozatosak.

Az évadkezdés konkrétan egy flaskbackkel indított arról, hogy Mo és Dawn miképp indította el a cégét, mi húzódik a dokkoló ikrekkel való kapcsolatuk hátterében, és hasonlók. Igazából egyelőre csak az fogalmazódott meg bennem, hogy van-e benne elég kakaó még egy szezonra. Gondolom, a bosszú előre viheti, hiszen Mo azért valószínűleg pipa

Mert azt aláírom, hogy az első két részt a kor és a “ki-hol van” kérdés simán lepörgette. Amikor Keith begurult rövid farmerban a 2. részben akkor eléggé vigyorogtam, a nyitányban pedig a Jet dobott fel, de valami mégis kéne pluszba. Nyilván a bankoknál van valami főbb szál, de ez magában nem olyan szép keret, mint ami az első évadban volt, ahol végig ott kísértett a véres “Rolex”.

Összességében nem azt érzem, hogy kitartanék a sorozat mellett. Főleg, hogy azért tavaly sem új klasszikusnak tűnt, pedig basszus, a szereplőgárdája nagyjából összes tagját kedvelem különböző sorozatokból.

Pilot: The Valhalla Murders

2020. 03. 21. 16:05 - Írta: human

26 comments | kategória: Európa is létezik,kritika,pilot-mustra

Vajon hány sötét, egy ügyes “északi krimi”-t bír el a piac, mikor lesz elég, ki mikor telik be?

Az mondjuk tény, hogy a Netflixre felkerült és idehaza napok óta top10-es Brot (The Valhalla Murders / A Valhalla gyilkosságok) mellett ott áll pozitívumként, hogy izlandi, ahonnan még nem sok mindent láttunk, szóval valamennyire különlegesség már a helyszín is néha.

A sorozat egy gyilkossággal indít, gondolom az átívelő ügyes felvezetőm alapján egyértelmű lehetett ez. Valaki leszúr egy férfit és kivájja a szemét. Nem sokkal később még egy áldozatot találnak hasonlóan lekezelve, a rendőrök pedig elkezdenek nyomozni. Tényleg nem tudom, mi lenne az, ami miatt érdekes az ügy. Lehet, hogy csak az elmúlt évek sötét sorozatai edzettek meg, de a tett alapján nem kezdeném el nézni.

Ezen az sem segít, hogy a szereplők nem túl érdekesek. A legtipikusabb bürokratikus fordulatok mellett indul be a nyomozás, és kérik egy külföldi nyomozó segítségét, aki magában olyan sötét figurának tűnik, mintha gyilkos lenne. Na de az ő feltűnését a 2. részig tartogatják, az elsőben még csak egy nehéz helyzetben levő anya nyomoz, akinek otthon is gondjai vannak, amik lehet idővel összefüggnek az üggyel, vagyis párhuzamot hozhatnak.

Abból, hogy a sorozat izlandi pedig csak a pár b-roll tudósít a tájról (fenti kép). Mármint ebből a szempontból végül is nem extra A Valhalla-gyilkosságok. A figurák olyasmik, mint amiket más hasonló sorozatokban is láttunk. Persze ez nyilván direkt van, nemzetközileg eladható produkció volt a cél, csak nem érződik “helyinek”.

Hogy a Valhalla a címben pontosan mit is takar, az csak a 2. részben derül ki, amikor felfedik a premier cliffhangerjében mutatott dolgot. Érdekes, hogy az angol címben nyugodtabban árulták el, míg gondolom a Brot nem igazán utal rá, legalábbis a Google szerint (“violation”) – mondjuk akkor ez meg a bűnre utal, és összeillhet a bibliai idézettel.

Igazából pont olyan távolságtartó ez a kritika, mint amilyen a sorozat. Egyszerűen egy másodpercre sem kötött le, ami elég ritkán fordul elő. Mármint sokszor nézek olyan krimi pilotot, amiről tudom, hogy nem fogom folytatni, de 50 percre mégis csak elkap ahogy elkezdik felvezetni a szálakat. Itt teljesen elment mellettem, azt éreztem, hogy a legközepesebb dolgot nézem. Nem szar, ne értsetek félre, csak olyan töltelék.

Az sem segíti, hogy néha a legszembetűnőbb olcsó megoldásokat használják. Konkrétan a második részben a loser-loser jelenet szembeszúrása túl egyszerű. Igen, lehet az egyszerű a legjobb jelző rá, bár lehet később bonyolítják (nem a fordulatok sokaságára gondolok), de valahogy nem tudok hinni benne.

Majd az északi krimik nagyobb rajongói is leteszik mindjárt a voksuk kommentben, de nekem, mint ,ez mellé ment. Nem is a lassúság a baja, hanem valahogy gondolat nincs mögötte elég, legalábbis 2 rész alapján.

Pilot-mustra: The Ghost Bride – 1×01

2020. 03. 17. 15:52 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Ázsia sorozatozik,kritika,pilot-mustra

A Netflix-en pár hete mutatkozott be Szellemara magyar címmel ez a maláj sorozat (ami egyébként regényadaptáció), ami sok másik Netflix-darabhoz hasonlóan azért tarthat számot az amerikai sorozatokhoz szokottak figyelmére is, mert a platform szokás szerint egy, korábban amerikai sorozatokon dolgozó író showrunnerködése mellett készítette. Ami biztató, de persze az is igaz, hogy ezúttal is olyan íróról van szó, aki pár éve még nagyon alacsonyan volt a ranglétrán. De legalább megkapta a lehetőséget a kiugrásra.

Szóval amellett, hogy ezek a Netflix-es sorozatok valamennyire az amerikai esztétikát veszik át, ami a történetmesélést vagy a megvalósítást illeti, mégiscsak megpróbálják megtartani az adott országra jellemző ízeket és stílust, hogy a végeredmény azért valamennyire autentikus maradjon.

THE GHOST BRIDE – 1×01 – 4/10

A 19. század végén játszódó történet főhőse egy 20 éves fiatal nő, akit anyja halála óta dadája és apja nevel. A frissen eladósorba lépett lány nem nagyon lelkesedik a (előre eltervezett) házasság gondolatáért, azonban családja előtt olyan lehetőség adódik, amit, bár minden idegszálával tiltakozik ellene, nehéz visszautasítani, főleg anyagi okokból: egy tehetős család nemrég elhunyt fiának kellene a menyasszonya, ún. szellemarája lenni.

Ez azt jelenti, hogy bár nyilván nem kellene együtt élnie a halottal (csak a családjával), és úgy kellene tennie, mintha a felesége lett volna – szóval élethosszig kéne gyászolnia őt, ezzel is elősegítve a fiú üdvözülését. A döntést pedig az könnyíti meg, hogy álmában meglátogatja őt a srác szelleme, és közli vele, hogy az apja az élők és a halottak birodalma között ragadt, és csak akkor segít rajta, ha a lány segít neki megtalálni a gyilkosát.

Megvallom, a felütés nem volt számomra túl érdekes, inkább a kíváncsiság vitt előre, hogy lássam, hogy állnak neki egy ilyen sorozatnak Délkelet-Ázsiában. Utána azonban hirtelen egy történelmi nyomozós sorozattá változott a The Ghost Bride, azt pedig már elég sokszor leírtam, hogy ha meg kéne neveznem a kedvenc tévés műfajomat, akkor a kosztümös krimiket említeném első helyen. És az főleg biztató volt, hogy regényadaptációról, és nem történelmi drámáról van szó.

Azonban sajnos a műfaj önmagában nem üdvözít. Hiába állnék készen arra, hogy belevessem magam a főhős nyomozásába (tényleg elég klasszikus, “ki a tettes?” a felállás, és abban is biztos vagyok, hogy a bűncselekmény gyökereit szokás szerint a múltban kell keresni, így van esély arra, hogy valami szép és komplex megoldás bontakozzon ki), kicsit kizökkentett, hogy a készítők ennyire nem kötelezték el magukat a műfaj mellett, és mindenféle más irányba is csapongtak.

A The Ghost Bride persze saját érzelmi gyökereit akarja megvetni, nem akar sima procedurális dráma lenni, és amellett, hogy komoly hangsúlyt fektet a kor kultúrájára, a karaktereket is mélyíti, az őket körülvevő világot rétegekkel látja el, a szellemvilágot is elég nagy hangsúllyal használja, és nekem ez utóbbi az, ami nem nagyon jött át. Nem igazán tudom, hogy kellene viszonyulnom hozzá. Tippre ijesztőnek, sőt, csontig hatolónak kéne lennie a jelenlétének, azonban ilyesmit egy másodpercig sem éreztem, ahogy a szellem és egyéb lények sem voltak rám hatással. Sajnos.

Pedig a könyves alapok miatt lelkes voltam, és bár másfél rész után kiszálltam a sorozattól, még mindig bennem van, hogy meggyőzhető vagyok a visszatérésről, ha azt olvasom, hogy megéri maradni, mert a rejtélyszálban van elég kakaó. Azonban, ha ennyire a természetfölötti, túlvilági tematika dominál, akkor nem is baj, hogy hagyom elmenni magam mellett a The Ghost Bride-ot. Pedig jól néz ki díszletek és jelmezek terén, igaz elég stúdiós a közeg.

De legalább egy ilyen sorozatot is láttam, szóval ismét gyarapodtam egy kicsit.

Evil: vége az 1. évadnak

2020. 03. 04. 14:50 - Írta: human

2 comments | kategória: 2019/20 finálék,kritika

Tudjátok, mi jutott eszembe a finálé közben: kényelmetlen. Ez írja le tökéletesen a CBS horror(os) sorozatát, amiben lehetne valami, de nincs.

Az évad utolsó részében pedig aztán főleg nincs semmi, mivel a fő szál mellett még beerőszakoltak egy random ügyet is, legalábbis első ránézésre annak tűnt, viszont így szinte semmire sem volt idejük rendesen. Minden csak lebegett a semmibe, meg olyan apróság volt, amit később majd fel lehet fedni és ámul a néző. Nem is a családi szálra gondolok, hiszen azt a korábbi részek felvezették.

Aztán persze összeértek a szálak, szóval tulajdonképpen mondhatjuk, hogy igen, tessék, volt az egész mögött megfontolás, de valahogy iszonyat mechanikusnak hatott az egész. Tényleg nem tudom jobban leírni ennél azt, ahogy ment előre a rész. Történtek a dolgok, nem vitatom, aki a fordulatokért nézi, az lehet, hogy élvezi is, de valahogy nem tudja eldönteni a sorozat, hogy milyen stílust is képvisel. Lehet, hogy ez a “bája”?

Nyilván egy ördögűzés sokadjára már mindenkinek unalmas, de itt annyira tét nélküli is egyben, hogy rossz volt nézni. Amit sokkoló pillanatnak szántak, az csak ásítást ért, egy másodpercre sem érződött “komolynak”. De ugyanez igaz a fő szálakra is, mert az álomból álomba való ébredés, meg a “majd látomással megoldjuk”-trükk valahogy olcsó húzás.

Aki nem ért egyet, az persze örülhet, hiszen jön a folytatás. És a cliffhanger miatt talán érdekes is lehet a 2. évados irányt, felfedtek ugyanis egy nagy kártyát. De nem éreztem azt, hogy berántottak, hogy ott kéne lennem a premiernél.

Next Posts Previous Posts