login |

Search Results for ‘ingorion’

Sons of Anarchy – 5×03: Laying Pipe – írta Ingorion

2012. 09. 27. 23:10 - Írta: vendegblogger

41 comments | kategória: kritika

You made the wrong choice.

Lement a harmadik epizód is, egy olyan rész, amit nehéz lesz megemészteni, azt hiszem minden rajongónak. Talán még azt is megkockáztatom, hogy ez volt az egész sorozat legdepresszívebb egy órája. Idén emelték a téteket, ez érződött már a premieren is, de nem hiszem, hogy sokan számítottak arra, hogy ez fog következni.

Nem is húzom az időt, a tovább mögött spoileresen folytatom. Tovább…

Sons of Anarchy – 5×02: Authority Vested – írta Ingorion

2012. 09. 19. 19:31 - Írta: vendegblogger

26 comments | kategória: kritika

Bár nem hiszem, hogy minden héten jut időm az éppen aktuális részről megemlékezni, de amikor csak tehetem, törzskönyves SoA-rajongóként azért megpróbálom rászánni majd az időt. Különösen az ilyen részek után, mint amilyen az Authority Vested volt.

Mielőtt félreértetek: nem azért mondom, mert az évad második epizódja olyan frenetikusra sikerült volna – valószínűleg a múlt heti kezdéssel és/vagy a jövő héten esedékes harmadik résszel érdemes bevizsgálni -, legalábbis az akciót és egy részre jutó öt WTF-pillanatra vágyóak szemében. Viszont miközben néztem önkéntelenül arra gondoltam, Kurt Sutter kicsit kedveskedni akart a rajongóknak ezzel a negyvenpár perccel.

Nem történtek sorsdöntő fordulatok, sokkal inkább a karakterekre és a köztük lévő interakcióra voltak kihegyezve a történések. Innentől minimális spoilerek a tovább mögött. Tovább…

Wilfred 2. évad: két résszel a finálé előtt – írta Ingorion

2012. 09. 12. 14:55 - Írta: vendegblogger

16 comments | kategória: kritika

wilfred 2×11 = 10/10
/human tegnapi tweetje/

Igaz, még két rész hátravan a Wilfred idei szezonjából, melyben a tavalyi évadból kiindulva várható még bőven durvulás, de az 1 hetes szünet, valamint az utóbbi részek hatására úgy éreztem eljött az idő egy kritika írására. Főleg, hogy az évadpremier óta nem is volt nagyon szó Elijah Wood sorozatáról.

A tavalyi évadzáró után nagy várakozással, de kicsit félve ültem le a 2×01 elé pár hete, ugyanis tartottam tőle, hogyan oldják fel azt a bizonyos cliffhangert, ami tulajdonképpen más megvilágításba helyezte az egész első évad történéseit…, illetve helyezhette volna, ha nem bújnak ki gyáva, ugyanakkor zseniális módon a válaszadás felelőssége alól – és legyünk őszinték: ha megadják azt, ami igazán jólesik, nem igazán maradt volna ütőkártya a kezükben a továbbiakban.

Az elvont, ugyanakkor ötletes évadkezdést követve, új, de az eddigiektől nem elütő környezetbe helyezték a cselekményt, itt-ott feltupírozták azt, ami pedig eddig is működött és hagyták hogy folyjon minden a saját medrében. Mindez egy, az eddigi epizódokhoz felnőni képes, néhol elgondolkodtató, ugyanakkor hihetetlenül mély mondanivalóval rendelkező és egyre sötétebb, drámaibb, viszont vicces pillanatoktól nyüzsgő évadot eredményezett. S kötve hiszem, hogy pont a záró akkordokkal rombolják le, az eddig aprólékosan kivitelezett munkájukat a készítők.

A tovább mögött spoilerek társaságában folytatom. Tovább…

Sons of Anarchy: vége a 4. évadnak – írta Ingorion

2011. 12. 07. 21:34 - Írta: vendegblogger

107 comments | kategória: kritika

És véget ért a Sons of Anarchy 4. évada. Spoilerek nélkül nem lehet nagyon mit mondani, talán csak azt, hogy idén világossá vált (számomra legalábbis), hogy a jelenlegi tévés felhozatal legjobb darabjáról beszélünk, ami ezzel beelőzte a sokak szerint napjaink legkiemelkedőbb drámáját a Breaking Bad-et.

Spoileres évad és finálékritika a tovább után. Tovább…

Sons of Anarchy – 4×10 – írta Ingorion

2011. 11. 11. 23:56 - Írta: vendegblogger

44 comments | kategória: kritika

Anno a Breaking Bad 10. részénél született egy írás az addigi részekről, a mostani epizódok után ezt azt hiszem, a Sons of Anarchy is megérdemli. A 4. évad kezdete előtt Sutter annyi elcseszett (jó értelemben persze) dolgot ígért a szezonba, mint amennyi eddig volt összesen. Ismerve a szériát ez nem kis szónak számított, de azt hiszem az állítás nem állt messze a valóságtól; hihetetlen, amit a sorozat körülbelül a 6. rész óta produkál – ez a kibeszélő véleményein is látszik.

Ráadásul az évadból van még 4 részünk, hiszen az FX jó fej módon berendelt egy bónusz epizódot. Szóval minden adott, hogy felülmúlják önmagukat, főleg miután a jelenleg futó sorozatokat már régen sikerült. Spoilerek társaságában a tovább mögött folytatom. Tovább…

Pilot: Odabenn

2021. 01. 21. 22:02 - Írta: Necridus

5 comments | kategória: hazai termék,kritika,pilot-mustra,websorozat

Kicsit eltérünk most a szokásostól, mert nem egy sorozatról szeretnék pár mondatban beszélni, hanem egy magyar hangjátékról, amiről az utóbbi napokban olvashattatok már a blogon. Nagy Borús Levente (akit a blogot már régebb óta követők Ingorionként is ismerhetnek) és csapata hozta el nekünk az Odabenn című posztapokaliptikus sci-fi audiosorozat első részét, aminek rövid ismertetőjét itt olvashatjátok az elerhetőségekkel együtt.

Nem is szeretnék a sztoriról több szót ejteni (oké, egy földi “kalandparkba” érkező űrhajón kezdünk), mert ajánlom, hogy mindenki maga ismerje meg a cselekmény kezdetét, inkább az élményről ejtenék pár szót, mint kezdő hangjáték-hallgató. Már olvastam az író és rendező Ingorion Twitter oldalán az Odabennről még akkor, amikor nem jelent meg, és már akkor azt mondtam, hogy ez az, ami meghozhatja a kedvem a műfajhoz. És milyen igaz! Na nem mintha eddig bármi bajom is lett volna a hangjátékokkal, egyszerűen csak elkerültük egymást. Most viszont a szokásos zenehallgatás helyett az Odabenn szólt futás közben – és élveztem.

Azért meghökkenve olvastam, hogy mi is a témája az egésznek, mert nehezen tudtam elképzelni, hogy ne hiányoljam a képet a sci-fi mellé, mégiscsak egy igen fontos alkotóeleme az ilyen daraboknak (kevés sci-fi könyvet olvasok, úgyhogy megszoktam, hogy az ilyesmi filmben és sorozatban működik igazán). Az epizódot hallgatva viszont egy másodpercre sem hiányoltam a képet, mert a megdöbbentően jó hangeffektek simán rásegítettek arra, hogy inkább én képzeljek el magam előtt mindent – örülök is, hogy nem emlékeztem teljesen a grafikára, mert teljes mértékben magamnak építhettem fel fejben, hogy is nézhetnek ki a karakterek és a helyszínek.

Eleinte nehéz volt őszintén szólva megjegyezni, ki kicsoda, milyen jellegzetességei is vannak ennek a világnak (valljuk be, csak hallás után nehezebb megjegyezni, mintha látnánk is), főleg, hogy a cold open akkora hatással volt rám, hogy egy pillanatra ott is maradtam fejben. Figyelni kell az epizód hallgatása során végig, a részletek sokat segítenek, ráadásul rejtélyeket és enigmatikus utalásokat kaptunk már az elején is. Mégsem lesz túl sok és zavaros az információ. Úgy éreztem, sikerült eltalálni az egyensúlyt az odafigyelés és a műélvezet között, a kép nélkül sem lehetetlen a megértése.

Elég sok minden történik már a pilotban, a közel negyven perces epizód egy pillanatra sem ül le, mert ha épp nem történik effektíve semmi, akkor erről a fiktív világról kapunk új információmorzsákat. Kimondottan érdekes volt hallgatni például, hogy a bolygónk hogyan jelenik meg a hangjátékban, főleg a végefele, ami olyan cliffhangerrel zárul, amit talán sejthető volt, mégis működött és váratja a folytatást.

A hangjáték nyilván vonzza magával, hogy a mimika és cselekedetek láthatósága helyett gondolatokat hallunk (itt van egy kis csavar, ugyanis a főhős az író szavaival élve “selejtes”), amik esetében talán egy mondat volt, aminél az erőltetettségre felkaptam a fejem, egyébként teljesen jól működnek ezen sorok is. Hamar elfelejtették velem azt a félelmem, hogy ront az összképen majd az, hogy a karakter kvázi magában beszél.

A belső gondolatok kapcsán pedig meg kell említeni, hogy kissé más hangzásban kaptuk ezen mondatokat, de nem giccsesen elváltoztatva. A különféle hangeffektekkel együtt remekül helyt álltak, a hangtechnika mondhatni kitűnő. A szinkronhangokra sem lehet panaszunk, ezen a téren is odatették magukat a készítők. Kiemelném Leonard és a festett kezűek szinkronját, akiknél már-már rázott a hideg, annyira eltalálták őket. Egy ponton éreztem túljátszottnak a szinkront, amikor szinte szappanoperába illően sírt az édesanya a gyermeke után. Cserébe az android Amanda harmadikos kisiskolások szavalóversenyére emlékeztető hanglejtése nagyon megmosolyogtatott.

Valahol azért bánom, hogy az Odabenn hangjáték lett, mert ebben a sztoriban van azért potenciál egy film vagy sorozat készítéséhez is, mégsem lehetek elégedetlen, mert ahogy fentebb is írtam, számomra abszolút szórakoztatóra sikeredett az első epizód. Remélem, sokan felkapják a fejüket és támogatják a készítők munkáját, hogy lehetőségük legyen nekünk a következő epizódot is leszállítani és a főhős karakterét elmélyíteni. Kockázatos, azt meg kell hagyni, főleg azért, mert a történet és a rejtélyek rengeteg buktatót rejtegetnek a műfaji sajátosságok mellett, de eddig szó sincs arról, hogy a csapat belebukott volna ezekbe. 9/10. Csak így tovább! 

Új magyar audio sci-fi sorozat indul

2021. 01. 15. 19:00 - Írta: winnie

9 comments | kategória: az év híre,hazai termék,hírek,magyar hírek,websorozat

A klasszikus sorozatok mellett manapság (megint) egyre nagyobb teret nyernek az audiosorozatok (szerializált podcastek, hangjátékok, ahogy tetszik), nem csak a true crime dokus műfajban, hanem profi közreműködők révén a fiktív szkripteltben is. Ráadásul amellett, hogy nem egy több milliós tábort állít maga mellé, egyre több podcast alapján készítenek “normál”, szkriptelt sorozatot is, elég a Homecoming-ra, a Limetown-ra, a Dirty John-ra vagy a Lore-ra gondolni.

Ebből is látszik, hogy milyen jó ugródeszka lehet íróknak a műfaj, s bár minden bizonnyal akadtak már hasonló próbálkozások, most egy komolyabb projektről is beszámolhatunk. Egy sci-firől van szó, aminek a címe Odabenn, mi pedig az egyik készítővel, Nagy Borús Leventével (alias Ingorion, aki a Junkie-n és Twitteren is aktívkodik) beszélgettünk el a szériáról. (A neve talán ismerős lehet, tavaly mesélt arról, hogy milyennek látja a hazai sorozatos viszonyokat feltörekvő szakmabeliként.)

Egy író esetében elég merész dolog Magyarországon scifi-sorozat készítésébe vágnia a fejszéjét.

Ezzel egyetértek, de az ember ambiciózus akar lenni. Viszont az Odabenn nem szimplán egy sorozat, illetve dialógok, esetleg narrációk egymásutánisága, hanem valóban egy hangjáték (mi így nevezzük), ami a párbeszéd és a különböző akusztikus hatáselemek használatát ötvözve repíti el a hallgatót egy posztapokaliptikus világba.

Nyilván mindenkit leginkább a sztori érdekel. Erről mit árulhatsz el?

A történet a (nem is olyan) távoli jövőben játszódik, amikor is a meddőség egyre növekvő aránya, valamint különböző természeti kataklizmák miatt a Föld egyszerűen élhetetlenné válik. A leggazdagabbak, legbefolyásosabbak és legjobb génállománnyal bírók menekülőre fogják, benépesítik az egész Naprendszert. Ezzel a döntésükkel az emberiség legnagyobb részét a sorsára hagyják, de ha ez nem lenne elég, még évtizedekkel később is visszajárnak az időközben hatalmas kalandparkká vált Földre, ahol technikai fejlettségüknek hála azt csinálnak az ott élőkkel, amit csak akarnak.

A callistói nagykövet fia, Athias, akaratán kívül az éhes szörnyekkel (amiket a sorozat univerzumán belül abszorboknak hívnak) és vérszomjas törzsekkel teli kék bolygón ragad, ahol szembesülnie kell saját fajtája kegyetlenségével, és közben mindent meg kell tennie a túlélésért – ehhez pedig a segítség a lehető legváratlanabb formában érkezik a számára.

Az Odabenn tehát az ő történetét meséli el egy olyan embertelen világban, ahol – lézerfegyverek ide vagy oda – irtózatosan nehéz embernek maradni.

Nyilván mindenki eredeti akar alkotni, de a potenciális nézők, illetve hallgatók figyelmét mégiscsak pár hívószóval, vagyis -címmel lehet leginkább felkelteni. Milyen sorozatokhoz hasonlítanád leginkább az Odabennt, akár hangulatában, akár történeti vonásaiban?

Mivel mi is nagy sci-fi rajongók vagyunk, ezért szándékunk szerint olyan megkerülhetetlen műfaji alapműveket fog megidézni, mint a Last of Us címre hallgató videójáték, vagy például a Westworld.

Mindenképp profi színészekkel akartátok tető alá hozni a projektet. Kikkel dolgoztatok együtt?

A pilot felvételében részt vett Peller Anna, Rácz Zsuzsanna, Laurinyecz Réka, Köleséri Sándor, Nagy Sándor és Bodor Géza. És mellettük olyan feltörekvő, fiatal tehetségek is kölcsönözték hangjukat karaktereknek, mint Engel-Iván Lili Rebeka vagy Ács Balázs.

Triviális megállapítás, de minden pénzbe kerül. Hogy tervezitek finanszírozni a sorozatot?

Mivel a hangjáték hazánkban még nem egy meghonosodott történetmesélési forma, a premiert követően a közösségi finanszírozás adta lehetőségekre támaszkodva szeretnénk tető alá hozni a tervezett első évad maradék hét részét. Mely szezont a későbbiekben további felvonások is követhetnek természetesen, ha minden a tervek szerint alakul.

Mikor számíthatunk a premierre?

A széria első része január 21-én válik elérhetővé a Spotify, az iTunes, a SoundCloud és a YouTube felületein.

Egyéb elérhetőségeitek vannak?

Persze. Mondhatni mindenhol ott vagyunk: Patreon, Facebook, Twitter, Instagram. És persze weboldalunk is van.

A feltörekvő sorozatkészítő szemével

2020. 03. 06. 21:45 - Írta: winnie

8 comments | kategória: interjú

Azt nyilván nem kell mondanom, hogy a hazai sorozatos színtér felfelé ívelőben van, azonban ahhoz, hogy komoly magaslatokba jusson el, nem elegendő a “régi” generáció, az inkább filmírási technikákhoz szokott írók, mindenképp kell a “friss hús”.

Más kérdés, hogy az új generációnak nem egyszerű betörnie, és még nehezebb gyakorlatra szert tennie. Nemrég írtunk a tavalyi Hypewriterről, ami egy sorozatos pitchfórum, amiben profi írók és íróaspiránsok versengenek azért, hogy sorozatos tervükből pilot készüljön. Ezen a versenyen volt az egyik döntős Nagy Levente, aki korábban nálunk Ingorion néven jó párszor publikált, és bár nem ő nyert végül, de a sorozattervét elkezdhette fejleszteni a szervező produkciós irodával.

Gondoltam, lehetnek olyanok az olvasóink között, akik kacérkodnak a sorozatírással, és talán kíváncsiak lehetnek arra, hogy milyen lehetőségeik vannak, illetve, hogy milyen belülről ez az egész, ezért egy (emailes) beszélgetésre invitáltam meg Leventét, aki készséggel válaszolt a kérdéseimre.

Bemutatkoznál pár sorban? Milyen viszony fűz a sorozatokhoz, mint nézőt és írót?

25 éves vagyok, az egyetemen pszichológiát tanultam (tavaly januárban fejeztem a mesterképzést), a forgatókönyvírással egy féléves kurzust (Budapest Film Academy) leszámítva csak autodidakta módon foglalkoztam – azaz saját szkriptek fejlesztésével töltöttem az időmet, és netről összevadászott forgatókönyveket/témába vágó könyveket és fórumokat tanulmányozgattam. Na, meg persze sorozatoztam. Nagyon, nagyon, nagyon sokat. Anélkül belevágni ebbe az egészbe szerintem képtelenség.

Mik voltak a kezdeti szárnypróbálgatásaid, hogy próbáltál a “tűz” közelébe kerülni?

Az előbb említett mesterképzésem alatt gyakornoki munkát vállaltam egy tévécsatornánál (közvetlenül semmi köze nem volt a tanulmányaimhoz, de az egyetem elfogadta, szóval belevágtam), ahol nagyon sokfelől nagyon sok embert fújt össze a szél (voltak ott hozzám hasonló bölcsészek, jogász végzettségűek, pénzügyi diplomával rendelkezők, stb.), viszont nyilván könnyű volt olyanokba botlani, akik legalább annyira rajongtak a sorozatokért, mint én. Ennek a témának a mentén kötöttem szoros barátságot egy sráccal, aki szintén írói ambíciókat dédelgetett, mint én, ezért elkezdtünk olyan projekteket keresni, amiről úgy gondoltuk, tudnánk rajtuk együtt dolgozni.

Így akadt meg a figyelmünk egy külföldi rendőrös szkeccskomédián (Popoz), ami bár nagyon alpári/prosztó humort képviselt, de úgy láttuk, ezt itthon meg lehetne csinálni, hisz Magyarországon a Torrente nagyobb sikernek számít, mint a spanyoloknál, azaz a hazájában. Ledaráltuk az összes részt, először nézői, majd analitikus szemmel, és elkezdtük lokalizálni – valahogy úgy állhatunk a dologhoz, mint mikor a Terápiát ültették át magyar közegbe, azaz voltak szkeccsek/epizódok, amiket viszonylag hűen átemeltünk, de hoztunk be saját szálakat és karaktereket is, az egészet meg megfűszereztük egy magyaros ízzel.

Így a 3-4 hónapos (titokban történő) meló végén volt hatrésznyi anyagunk, ami nagyjából 50, viszonylag szabadon egymás után rendezhető szkeccset jelentett. Vettünk egy nagy levegőt és pitch-eltük a dolgot a vezetőségnek, akik nagyon lelkesen álltak a dologhoz: utánajártunk, mennyi lenne megvenni az eredeti cucc jogait, jöttek a mítingek lehetséges produkciós cégekkel, rendezőkkel, potenciális főszereplőkkel… Szinte már túl szép volt, hogy igaz legyen – ekkor még csak 23 voltam – és nyilván törvényszerű volt, hogy kútba esett végül a dolog: a csatorna idő előtt elkaszálta a projektet.

Egy ideig gondolkodtunk azon, hogy eladjuk máshová, de mivel a jogok az eredeti csatornához kötötték a sorozatot, ezért lemondtunk róla, még ha vérzett is a szívünk érte (és majdnem agyérgörcsöt kaptunk, mikor az RTL néhány évvel később megcsinálta a Jófiúkat). Ja, még álljon itt emlékként az utókornak, hogy a mi sorozatunk címe Fa*kabátok (Faszkabátok) lett volna.

A tovább mögött folytatódik a beszélgetés.

Tovább…

Finálé előtt: Mayans MC

2018. 11. 01. 15:15 - Írta: winnie

4 comments | kategória: video

Na, akkor ennyit a hype-ról? Elég csöndben pörgött le a Sons of Anarchy spinoffjának az első szezonja, már csak egy rész van hátra, és mivel még nem kezdtem el a sorozatot, gőzöm sincs róla, hogy milyen, a kibeszélőnk is pang az ürességtől, ami ahhoz képest, hogy a 7. évados 500+ kommentet hozott, elég meglepő.

De a Better Call Saul is csendben kezdett és az egyik legjobb sorozattá nőtte ki magát. Lehet, hogy itt is ez a helyzet? Van, aki egész jónak, más nem rossznak írja le, bár a 60+ perces epizódok is említve vannak, amik nem biztos, hogy előnyére vannak a szériának. Nem tudom, hogy kapunk-e majd kritikát, de ha valakinek van véleménye, várjuk kommentbe, addig is a finálé előzetese a tovább mögött.

Tovább...

A Mayans M.C. pilotja SoA-rajongói szemmel – írta Péterbencze Ákos

2018. 09. 09. 20:58 - Írta: vendegblogger

12 comments | kategória: kritika,pilot-mustra

(human, aki az első Mayans MC-kritikánkat írta, 3 évad után kiszállt a Sons of Anarchy-ból, most lássunk egy rajongói véleményt, hátha árnyalja a képet – winnie)

Férfiasan bevallom, hogy hiányzik SAMCRO és hiányzott Kurt Sutter a tévéből. Még akkor is, ha a SoA utolsó évadja három epizódot leszámítva egy elnyújtott katasztrófa volt (nem is kellett volna hetedik szezon, sőt, ami azt illeti hatodik sem), de legalább méltó finálét kaptunk.

A Mayans spinoff ugyan, és ezt úton-útfélen ki is hangsúlyozzák, nem ködösítenek affelől, hogy itt bizony lesznek átfedések, cameók, naplementébe motorozások és erőszakban tocsogó epizódok. Ugyanakkor saját atmoszférája, kultúrája, és vérvonala abszolút kidomborodik a mexikói gyökerek által, függetlenítve magát az anyasorozattól. Az univerzum egyezik, mégis úgy tűnik, hogy a széttetovált mazochistának (gyk. Sutternek) sikerül elkerülnie, hogy ne a Sons of Anarchy remake-jét akarja letolni a torkunkon.

A sorozat erőssége az első rész alapján egyértelműen a helyszínül szolgáló, pálmafákkal borított Dél-Kaliforniai-Mexikói határvidék, ahol egy hullára valójában kettő jut, és a bűnözés olyan természetes, mint a lélegzetvétel. Az eddigi kritikák megosztóak, nem igazán éltetik a sorozatot, főleg a túlbonyolított cselekményt és a női karakterek súlytalanságát róva fel hibaként. De most őszintén, egy tesztoszteront pisáló mexikói testvériségben lehet, hogy tényleg nem női fronton fog a sorozat minőséget szállítani.

Ami nagyobb probléma, hogy az előd remekül castingolt karakterszínészeitől eltérően az itteni felhozatal elég vérszegény, senki sem emelkedik ki igazán (bár Edward James Olmos-nak még nem is osztottak túl sok lapot), amely leginkább a főszereplőnek megtett JD Pardo és a Kartel vezérét alakító Danny Pino egyhangú játékában mutatkozik meg. Nincsenek védjegyeik. Nincs nagyzoló Jax Teller veretés, nincs tekintélyes bandavezér, vagy a gyermekét foggal-körömmel óvó manipulatív anyaoroszlán, és nincs morális egyensúlyt biztosító seriff sem.

Hiányzik az a vad, törvényen kívüli életfelfogás (itt már az elejétől kezdve színtiszta bűnözés van), amely beengedett a köreibe, megismertette velünk a belső szabályokat, és amely mindenek fölé emelte a klubot. Persze ennek kialakítására még azért bőven van idő.

Ehelyett viszont van mexikói drogkartell, rajtaütés, tűzharc, csonkítás, árvaságba taszított lázadók, múltbeli beforratlan sebek és belső lázadás. Ezek alapján pedig nagyon úgy néz ki, hogy Sutter már most elültette a magokat néhány későbbi konfliktus kirobbantására. Az majd eldől, hogy ezekből mennyi lesz képes kihajtani, és magasra nőni a tíz részes első szezon során.

Shameless: kezdett a 7. évad

2016. 10. 16. 19:45 - Írta: superpityu

47 comments | kategória: kritika

Bár még nemrég fejeződött be a 6. szezon, már idén ősszel újabb adagot kapunk a Gallagher család mindennapjaiból. Örülünk? Be kell valljam, hogy hiába hoz egy teljesen korrekt minőséget a sorozat, valahogy mégsem vártam ezúttal a szezonkezdést.

Tényleg adja magát a kérdés, hogy egy szubjektív 7/10 már nem elég a rajongáshoz? Vagy a Shameless tényleg egyre lejjebb kerül és nem sikerül visszakapaszkodnia a gyönyörű 4. évad után?

bscap0359

Hiába sugallhatja azt a bevezetés, hogy nem tetszett a premier, erről szó sincs. Tele volt tipikus Shameless-es pillanatokkal, még ha kevesebb szálon is, amit csak itt szoktam megkapni, egyszerűen csak pont akkora lett időzítve a kezdés, amikor berobbant egy csomó újdonság is (Westworld, Luke Cage, Atlanta, Better Things, One Mississippi, This is Us…). Tudom, a válasz a Peak TV.

bscap0364

Szóval egy hónapot ugrottunk az időben. Frank pedig ismét bizonyította, hogy nélküle talán jobb lehetne a sorozat. Pedig sokáig esküdni mertem volna rá, hogy pont Ő az a ragasztó, aki minden undorító tette ellenére összehozza a családot, erre most éppen úgy tűnik, hogy pont neki köszönhetően van minden darabokban.

Ha már különálló sztorik, akkor mindenképp kiemelendő, hogy sok évnyi felesleges szál után Kevin és V szála immár Svetlanával felturbózva iszonyat szórakoztató. Egyedül itt és Carl sztoriján volt meg a szokásos feelgood hangulat, az őrültségek, amelyek miatt szeretem a Shamelesst.

bscap0361

A többiek szálán viszont máris érezni a rengeteg lehetőséget a lehúzásra.

Fiona szingli és boldogtalan, hiába van munkahelyi körülményeket tekintve a legjobb helyzetben ideáig. Lip pengeélen táncol és igazából még szurkolni sem tudok neki, mert rossz látni, ahogy a vesztébe rohan. Debbie egyszerűen csak zavaróan buta és továbbra sem látni, hogy esetleg visszatérne az egykoron szerethető vidám kislány. Ian pedig egy szerelmi háromszöget kapott kezdésnek, amiből kétlem, hogy jól jönne ki.

bscap0365

Összességében továbbra is jó a Shameless, néhol teljesen elvetemült, de egyre kevésbé tudok hozzá ragaszkodni. Talán a folytatás visszahozza azt a pluszt, ami a 7×01-ből hiányzott.

Mr. Robot: vége a 2. évadnak – írta BotondB

2016. 10. 05. 21:30 - Írta: vendegblogger

46 comments | kategória: kritika

You can’t destroy a part of yourself.

Ha van valami a USA csatorna 2015-ös nagy dobásával kapcsolatban, amiben mindenki egyetért, az valószínűleg nem más mint, hogy rettentő nehéz darab, aminek már csak a nézése is komoly energiákat igényel a befogadóktól. Ugyanakkor az valószínű, hogy ez az egyetlen dolog, amiben ekkora az egyetértés a sorozat körül.

robot2

A Mr. Robot tavaly jött, látott és győzött. Nem tudom, hányan gondolták, hogy az első évadnak néhány hét alatt olyan híre meg, hogy mire a végére érünk már a junkie-k többsége megszállott rajongó lesz, de megtörtént. Ez ugyanakkor nemcsak előnyökkel jár, hanem felelősséggel is, hiszen ilyenkor az elvárások is komolyabbak, s talán ez az, ami alapján nagyjából el lehet helyezni majd egy sorozatot a palettán.

És bár a várakozás nagy volt, nagyon úgy fest, hogy ezt a szintet most a többség szerint nem sikerült megugrania Sam Esmailnek és csapatának. Ezt azért is fontos tisztázni, mert a “kudarc” itt inkább a várakozásokhoz képest volt jelentős, maga az évad nem hinném, hogy tényleg olyan rosszul sikerült volna.

robot1

A tovább mögött már a második évadról folytatom spoileresen. Tovább…

Next Posts Previous Posts