Nagyjából mindnek vannak utálói is, de az első évadok mellett simán ki lehet állni. Legalábbis nekem menne, pedig az elvontabb sorozatokat szeretem. Majd kiderül, hogy a tavalyi győztes Mr. Robot hogy tartotta magát, bekerült-e a 2. évadjával is bárhova. Most inkább lássuk, hogy mik voltak azok az idei újoncok, amiket kiemelésre érdemesnek tartottatok.
Ellenben érdekesség, hogy a tavalyi Netflix-uralom megtört – a tavalyi kettő után idén Marvel-sorozat sem lett döntős.
A Stranger Things persze így is itt van, és egy másik streaming szolgáltató, a Hulu is szállított sorozatot, a 11/22/63-at. Sőt, két országos sorozat (This Is Us, Lucifer) is bejutott a top 5-be – összehasonlításképp: 2015-ben egynek sem sikerült. Ezeken kívül egy kábeles (FX), az American Crime Story, és egy prémium csatornás (HBO) sorozat, a Westworld van jelen.
Az első két helyezett jelölt szinte ugyanannyi jelölést gyűjtött be magának, szóval nagy csata várható, igaz, a képek ABC-sorrendben vannak, szóval abból nem derül ki, hogy mely sorozatokról is van szó. Viszont sokszor előfordul, hogy nem a legtöbb jelöléssel bíró nyer, mivel nyilván többen és mások is szavaznak, mint akik levelet írnak.
A lemaradottak közül senki sem volt igazán közel a bejutáshoz, de azért így is szép a The Expanse-től, hogy a 7. helyig tört előre. És akár meglepetésnek is mondható, hogy az eszméletlen pilottal rendelkező The Night Of lemaradt a döntőről.
Mögöttük még kettőt emelnék ki, mert nagyon örülök, hogy ennyi embert elkaptak: a Dirk Gently’s Holistic Detective Agency és az Atlanta is elég sokszor kapott említést – mindkettőbe érdemes belenézni. Basszus, mennyi jó újonc volt idén, de akkor lássuk a krémet és a szavazataitokat:
Átvertetek, csalók! Pár negatív megjegyzés miatt halogattam a 11.22.63 utolsó 3 részének megnézését, és hiába volt egy mélypont az évadban, nagyon szépen fejezték be a szezont. Persze, aki a rejtélyért jött, az megszívta. (Könyves spoilereket és a könyves sztorira vonatkozó kérdéseket, a könyves kibeszélőbe írjatok csak.)
A sorozat alapja ugye az volt, hogy 1960-ba érkezve a főszereplő igyekszik megakadályozni a Kennedy elleni merényletet. Mindezt azért, hogy jobbra változtassa a Föld, de legalábbis Amerika sorsát. A sorozat készítői ezzel a rejtéllyel rántották be az egyszeri nézőt, akit utána ráültettek egy érzelmi hullámvasútra.
Bár a gyilkosság elkerülésére tett dolgok folyamatosan lökdösték előre a történetet, és sok konfliktust szültek Jake életébe, de pár filozofikusabb kérdés mellett, amikre a finálé elég jól igyekezett válaszolni, bizony itt is az emberi sorsok kerültek előtérbe. A komoly időutazásos történetet várók viszont biztosan csalódtak.
Mondjuk a tényleges cél már a diák családjával kapcsolatos cselekményben is észrevehető volt, de utána végig haladt előre a feltételezett merénylő, az Oswald utáni kémkedés, és ennek bonyodalmai, hogy közben beosonjon a szerelmi szál, ami teljesen megváltoztatta a főszereplőt, megalapozva annak későbbi döntéseit, amik bizony szíven találhatták a nézőt.
Egyetlen igazi negatívumot tudok csak felhozni a sorozat ellen, mégpedig az amnéziára pazarolt időt. Ez kicsit spoileres volt, de ha esetleg daráljátok a sorozatot, akkor ne adjátok fel. Rendben, közben még volt egy kicsit tipikus Kinges “látomásos” móka is, vagy épp a forgatókönyvírók választották a könnyebb utat a tetőponthoz való eljutáshoz, de megéri kitartani a fináléig.
Az ember néha hajlamos elfelejteni, hogy mikre képes James Franco (nála szinte minden 127 Hours mellé jut egy The Interview-kaliberű munka). Elsőre furcsa lehet a castingja, mégis tökéletes működik vele a sorozat.
Arról nem is beszélve, hogy szinte minden mellékszerepre sikerült jól választaniuk. Bár van, aki csak egy jellemvonást képviselt, nem kapott elég mélységet, viszont tökéletesen illeszkedett a történet folyamába.
Bár 8/10 fölé nem tudom pontozni, az előbb említett negatívum bizony pár olcsó szálelvarrást jelentett, de nem húzta le nagyon az összképet. Hihetetlen, hogy a végére a tipikus Franco mosoly mögé is mennyi apróságot tudtak besorolni. Basszus, miért tologattam a megnézést? Bár szerencsére nem örökre tettem így.
Ma. 21:00. FOX. 11.22.63 – 1×01-02 (kritika + szinkronhangok + magyar teaser + magyar promó) – hmm, meglep, hogy nem vették át a magyarul megjelent könyv címét. (A rész számozása nem érdekes, a lényeg, hogy a kezdő dupla epizód kerül itthon is leadásra.)
Hozzánk is megérkezett a Hulu időutazós, Kennedy megölését megakadályozós (vagy azt megpróbálós) sorozata, ami Stephen King regénye alapján készült, és ami eléggé bejött nekünk. Nemsokára érkezik a finálékritika is, csak az elmúlt héten eléggé nagy dömping volt írnivalókból – cserébe most két hétig kevesebb lesz.
A történet king-i, ez alap, de nálam ezúttal a színészek nagyobb felfedezettek voltak. Nyilván nem James Franco vagy Chris Cooper, de Sarah Gadon, George McKay, T.R. Knight és Tonya Pirkins nagyon bejött, mint ahogy Josh Duhamel-t is jó volt ilyen szerepben látni.
Még egy utolsó, szinkronos promó érkezett a tovább mögé a FOX-on bemutatásra kerülő új sorozathoz, amiről nemsokára érkezik az évadzárós kritika (human írja – én pár hete nagyjából sommáztam a véleményem).
(Könyves spoilereket a könyves kibeszélőbe kérjük.) Természetesen nem a sorozat bukik, hanem Jake karaktere került elég húzós szituációba a 11.22.63-ben, miközben mi elkezdjük sejteni, hogy mire is megy ki a játék (a second shooter-elméletre való rádöbbenése hátborzongató volt) – hogy aztán nyilván koppanjunk, mert tudjuk, hogy a látszat csal. De a látszat az mindenképp tetszik.
Az időutazós filmekben/sorozatokban mindig érdekes látni, hogyan kezelik a klasszikus időutazós csavarokat (mondhatnám, hogy ‘kliséket’, de annak negatív jelentésárnyalat van), és meglepett, hogy itt más szerepet kap az idő. És éppen ezért volt kellemes látni, még, ha csak utalás szintjén is (majd eldől), hogy a 11.22.63 sem mentes ezektől. De így kell alkalmazni őket. És most már hatványozottan kíváncsi vagyok arra, hogy mi lesz a végjáték.
Sosem hittem volna, hogy a 11.22.63-at nemcsak a king-i történet, hanem elsősorban a színészi játék miatt fogom értékelni. Oké, nem biztos, hogy értek ahhoz, hogy mi jó és mi nem, ezért mondom úgy, hogy nagyon szórakoztató, amit nyújtanak benne. James Franco-ról már írtam korábban, hogy másokkal ellentétben nekem nagyon jól eladta magát átlagembernek, frankón elhiszem neki az olykor botcsinálta, sokszor a körülmények (az idő?) áldozatává váló Jake-e.
Tell me one more thing about the future.
De a mellékszereplők azok, akik rengeteg dobnak a sorozatok. Chris Cooper ugye alap, Josh Duhamel szemétládája kezdésnek nagyszerű volt, George MacKay is remek Billy, de a prímet nálam egyrészt Tonya Pinkins (Miss Mimi) és Sarah Gadon (Sadie) viszi, utóbbi figurájára kerestem a szót, de nem találom, tényleg megbabonáz a 60-as évekbeli “naivságával” (nem jó ez a jelző sem, de valahogy olyan romlatlan, pedig…, és az 1×05 vége überaranyos volt), ráadásul nem a zsánerem – másrészt pedig (sosem hittem volna, hogy valaha ilyet írok) T.R. Knight, aki ugyancsak rettenet szórakoztató.
És mindez egyébként azért is fontos, mert a 11.22.63 belépett abba a táborba, ahova a The Man in The High Castle és a … (nem ugrik be, hogy még melyik mostani sorozat ilyen…, ehh) tartozik: egyszerűen annyira nemlétező, vagy minimális a karakterizálás, annyira mindent a történet mozgat, hogy a színészek játéka, a hozzájuk való viszonyulás nagyon felértékelődik, mondhatni a sorozat egyéni fogadtatását is adhatja. (Mondjuk a karakterizálás hiánya olykor elég nagy negatívum, Bill kiborulása összességében légből kapottnak is mondható, hiába alapoztak.)
Mondjuk itt helyesbítenék is, mert bár a karakterek nem nagyon vannak megtöltve (de tényleg, a többségről, még a főszereplőről sem tudni konkrétan, hogy milyen valójában – főleg, mert sokszor szerepet játszik), viszont a színészi játék mellett a közöttük lévő kapcsolatok, a dinamika mégis élettel tölti meg őket, és ez az aspektus nagyon működik a legtöbb főszereplő között.
Egyébként nem tudom, hogy a könyvben hogy történik (most nem is akarom még tudni), de a sorozat kapcsán eléggé tartottam attól, hogy összeesküvés elméletezésbe fog fordulni a sztori, és a készítő random elmélet mentén fogja vezetni a történetet, vagyis az igazság egy verziójáról fogja bizonygatni, hogy az a Kennedy-gyilkosság nyitja, de ez is kellemes meglepetés volt.
Mint ahogy összességében a sorozat is nagyon hozza magát. Nem lehetett egyszerű a készítőknek kulcsjeleneteket kiragadni, és azokra felhúzni a történet vázát, mindig érdekes a nézés közben elgondolkodni azon, hogy egy nem feltétlenül izgalmas jelenet miért kapott helyet, hogy mi a jelentősége. (Mondjuk kvázi másodjára eljátszani a fogadós balhét szerintem nem volt túl elegáns.)
Még ha egy kicsit kapkodósnak is tűnik a sorozat – és ez megint nem jó szó, hiszen inkább lassú, de mégis öles léptekkel haladunk az időben előre, és olyan, mintha szinte semminek sem lenne következménye – ez a világ teljesen beszippantott, imádom az aprócska részleteit, nüanszait, és kicsit sajnálom is, hogy nemsokára el kell búcsúzni tőle…
A FOX áprilisban itthon is elkezdi adni a 11.22.63-at, ehhez érkezett a tovább mögé két hosszabb előzetes. Az első fél perces, a második 1 perces. Természetesen szinkronhangokkal.
(Apróság, de az egyik promóból remekül átjön, hogy mennyire nem egyszerű fordítani akkor, ha a színészek hatásszünetet tartanak – a JFK meggyilkolásának megakadályozását kiadó “utasításnál” angolul volt értelme kivárni, magyarul viszont a szórend miatt nincs, így elég logikátlan az, ahogy mondja.)
Úgy tűnik, hogy a 11.22.63 – 1×03-ban ismét csak egy híres ételünk kerül elő. Köszi mindenkinek a jelzést, Benjy-nek pedig a videót, ami a tovább mögött nézhető meg.
Anno hírekben írtuk, hogy mikor és hova érkezik az odakint a Hulu-n futó 11.22.63, a tovább mögött megnézhető az első pár hazai teaser a sorozathoz, az utolsó kettőben már magyar hangokat is hallani.
Mint tudjuk, a pilot végül 2 résznek számított, szóval ténylegesen már a 4. résznél tartunk a kilencből. Eddig úgy tűnik, hogy winnie meg én is simán végigtoljuk majd, annyira tetszik nekünk.
Mondjuk nálam az is bebizonyosodott, hogy csak megfelelő hangulatban szabad leülnöm a 11.22.63 elé. Amikor kijött a harmadik rész akkor megnéztem 15 percet belőle, és kicsit untam. Erre egy héttel később meg a ~másfél részt lenyomva már indítottam volna a folytatást. Lehet, a maradékot már be kéne várnom, annyira érdekes mindig a részek végén a felvetés.
Az is kiderült, hogy Franco mégiscsak Franco, de illik a sorozatba. A 4. részben már főleg hozta a tipikus James Franco-jeleneteket, komolyan, mintha valamelyik másik filmjéből tették volna ide, viszont ezzel a nézőnél, nálam, pont jól képviselte a 21. századból a hatvanas évekbe kerülő modern embert, míg a többiek teljesen autentikusak. Jó casting, na.
Nagyobb kérdés lehet, hogy mennyire lesz fontos tényleg a Kennedy elleni merénylet. Nyilván a sorozat eltérhet a könyvtől, ki tudja pontosan mi lesz a végére, de jelenleg Franco karakterének a magánélete, és kisebb céljai is bőven előtérbe kerültek.
A végső nagy tanulság az lesz, hogy a modern embereknek le kéne lassítani, és jobban élvezni, vagyis inkább megbecsülni az életet? (Könyves spoilert az előbb linkelt könyves kibeszélőbe.) Hiszen annyival másabb a régi élet, aminek nem kéne minden előnyét is eldobni a mindenki által ismert rosszak mellett.
Legalábbis nekem többnyire a fentiek jutottak eszembe, miközben alig haladtak a Kennedy elleni összeesküvés felderítésével. Elég nehéz lehet amúgy, hogy hiába tudod, mi fog történni, valóban kicsit megfoghatatlan az egész, máig sok elmélet van arra, hogy mi történt azon a bizonyos napon, így nem egyszerű tenni is ellene. Főleg ilyen átlagemberek számára tűnhet elérhetetlennek, mint Jake, vagy a mellé csapódott Bill.
Talán pont ezért volt végül az egyelőre a fősztorin kívül játszódott kitérő a legjobb. Amikor Jake eldönti mit tesz – bár ez tulajdonképpen a karakter fejlődése a fő szálhoz – egy már ismert emberközelibb tragédiában, az teljesen megragadó volt. Itt ki is emelném Josh Duhamelt, aki meglepően jót alakított (végre!), sokkal jobbat, mint a Battle Creek-ben.
Az eheti rész vége olyan 7/10, de az időutazás aspektus, az érdekes téma és egész jó cliffhangerek miatt szerintem simán ott leszek a végén is, maximum darálom a Hulu sorozatának maradék darabjait. Az biztos, hogy a streaming szolgáltató most nagyot dobott, jelezte beleszólását a Netflix/Amazon-harcba, kíváncsi vagyok, legközelebb mivel jönnek.
(Könyves spoilereket a könyves kibeszélőbe, ha lehet.) humanpilotkritikájánál is említettem kommentben, hogy a 11/22/63 volt talán az első olyan streamszolgáltatós sorozat, ami láttán azt mondtam, hogy ezt most azonnal ledarálnám – egyszerűen annyira megkapó pilotélmény volt.
Nem is annyira a jó/rossz-skálán mozgott nálam, egyszerűen csak nagyon élveztem az időutazás behozását a sztoriba és a múlt felfedezését. És már csak ezért is örültem, hogy nem könyvolvasóként érkezek, mert így nem okozott gondot a kvázi in medias res-kezdés, hiszen egy sorozatpilotban nem nagyon tehették meg, hogy túl sokat alapozzanak.
A folytatásban (amit netes számozás szerint 1×02, de amúgy természetesen 1×03 – gondolom, majd visszatérek a neteshez én is), ahogy az a pilot végén kiderült, a fő küldetés parkolópályára került, s bejött egy mellék quest, azt próbálta meg kipörgetni Jake, többek között, hogy kiderüljön számára, hogy mekkora ellenfél az Idő – a pilot egyik legkellemesebb (King-es) meglepetése volt, ahogy maga az Idő tűnik fel, mint főellenfél, amely meg akarja akadályozni a változások véghez vitelét.
A rész maga nagyon jó lett, végig feszült, és nem csak azért, mert fogalmam sem volt arról, hogy mi lesz a végkimenetele – Josh Duhamel figurája annyira intenzív és kiszámíthatatlan volt, hogy végig magával ragadott. És bár tényleg erre számítottam legkevésbé a sorozatban, de itt is nagyon jól átjött a King-es hatás, vágóhidas jelenet teljesen kész volt.
Last thing you can say about killing a man is that it’s brave
Szóval horror volt ez a maga nemében, emberi horror, tele nagyon jó, mellékesnek tekinthető momentumokkal, kezdve a gyerekek nyitójelenetével, egészen a Jake-et vendéglátó karakterekig (a háborús “mese” is elég kemény volt). De persze az időutazós aspektus sem hiányzott, csak kissé háttérbe szorult.
A pilotvégi fejlemények sajnos némi előtudás miatt annyira nem taglóztak le, de egyébként mindenképp meglepő húzásról van szó, még a könyvet ismerők számára is, gondolom. Arról nem is beszélve, hogy most kifejezetten sarkalatos kérdésnek tűnik a “merre tovább?” – meggondolja-e magát Jake a történtek hatására. (Fura volt, mintha az Idő ezúttal kissé könnyebben adta meg volna magát. Talán nem véletlenül.)
Összességében a rész nagyon súlyos (mármint szó szerint, úgy mint nehéz, az emberre rátelepedő), de nehezen tudom elképzelni, hogy a folytatást is hasonló típusú legyen. De hátha nem csak botcsinálta kémkedésre kerül sor.
Annak egyébként örülök, hogy annak ellenére, hogy időutazós a műfaj, egyelőre nagyjából kerüli a sorozat azokat a tipikus időutazós kellékeket, amiknek alkalmazásáról a Legends of Tomorrow esetében is féltem. Az a sorozat azonnal elkezdte kipipálni az időutazós kapcsán a kliséket.
Ja, és azt még mindenképp meg akartam jegyezni, hogy meglepett, hogy James Franco kapcsán mennyire megoszlottak a vélemények. Illetve ez nem kell, hogy meglepjen, hiszen egyértelmű a dolog, hogy másképp reagálunk, csak fura volt elsőként pont annak ellenkezőjét olvasni, mint amit én gondoltam. Számomra Franco jól eladta magát joviális átlagemberként, végig tök természetesnek tűnt a bőrében.
És, íme, megszületett. Nemsokára jön egy írás az 1×03-ról is (mármint a második heti epizódról), de előbb kapja meg a Hulu sorozata az őt megillető könyves kibeszélőt is, bár nem tudom, hogy mennyire lesz igény rá.
Az biztos, hogy Stephen King monstre regénye, a 11/22/63 eléggé ismertté vált itthon, mint ahogy szerintem az is egyértelmű, hogy a sorozatos adaptáció elég sok mindent ki fog hagyni belőle – illetve bizonyos dolgokat hozzá fog tenni. Hogy ez mennyire nyeri el a könyvet ismerők tetszését, azt nem tudom, de abban szinte biztos vagyok, hogy az alapszituációhoz hasonlóan a végkimenetel sem fog változni.
A történeti és szerkezeti módosítások közül a legérdekesebb az 1×03-ban Bill Turcotte karakterének behozása volt, aki kvázi a könyves narrációt hivatott helyettesíteni (azt a készítő, Bridget Carpenter elég hamar eldöntötte, hogy kihagyja) társként, sidekick-ként – ő a könyvben egyébként máskor és más formában tűnik fel, azt hiszem.
Szóval, lehet kibeszélni azt, amit a kibeszélőben nem. Vagy könyvet nem ismerőknek történeti elemekre rákérdezni, miegymás.
Bár a Hulu-nak már több saját sorozata is volt, de valahogy egyik sem lett akkora siker, mint a Netflix első dobásai közül a House of Cards vagy az Orange Is The New Black. Most talán felzárkóznak? A 11/22/63-ben minden megvan ahhoz, hogy rákattanjunk.
Miről van szó? Egy időutazós sorozatról, ami Stephen King azonos című sikeres regényén alapszik és J.J. “mystery box” Abrams produkciós cége, a Bad Robot gyártja, a készítő pedig Bridget Carpenter. Ilyen alapokkal, még ha Abrams csak felülről felügyeli a nevével árult sorozatokat, akkor is jó alapok szoktak előkerülni.
Elég a sok információból, lássuk inkább, hogy miről szól a 11.22.63. Az egész egy időutazós koncepcióra épül, miszerint a főhős belekerül abba a folyamatba, aminek során a Kennedy elleni merényletet kell majd megakadályozza.
Itt rögtön elő is venném, hogy nyilván magyarázatot nem kapunk az időutazásra, nincs villámlós szerkezet vagy hasonló, viszont olyan egyszerű szabályokkal rendelkezik, amik tökéletes alapjai a drámai fordulatoknak.
Bármennyi időt el lehet tölteni a múltban (az óra 1960-ban indul), a visszatérésre a jelenben 2 perccel az indulást követően kerül sor.
Ha visszajössz a saját idődbe, akkor egy ismételt időutazással eltörlöd az esetleges változásokat, amit az első alkalommal elkövettél (ld. checkpoint koncepció a játékokban).
Amint közel kerülsz a nagyobb változás elkövetéséhez, az idő megpróbál védekezni, méghozzá elég komoly következményekkel.
Ezek alapján az egyik ellenség tényleg maga az idő lesz. Bár az előzetes hírekkel ellentétben a főszereplőnek 3 éve lenne az egészre, de gondolom lesznek itt bőven mellékutak.
Sajnos nehezen indul be a pilot. Egyszerűen erőtlen, ahogy a James Franco által alakított figura belekeveredik az eseményekbe. Rossz az érvelés, hogy miért pont a Kennedy elleni merényleten kell változtatni a 60-as években, és az előző utazóval sem túl komoly a kapcsolata, így az érzelmi töltet kicsit a semmibe megy.
Ellenben amint visszamegyünk a 60-as évekbe, azonnal elkezd működni a sorozat. Ahogy Franco karaktere rácsodálkozik a korra, az emberi viselkedésre, és ahogy nem kiképzett ügynökként elkezdi a feladatát, az mind tetszetős.
Mindezt nagyon korrekt megvalósítással. Tippre a Hulu tényleg elég sokat fektetett ebbe, hiszen rengeteg statiszta, helyszín és díszlet kellett a 60-as évek hihető megjelenítéséhez. Hiába egy kisvárosban kezdődik a történet, később eljutunk más helyekre is, amit még nehezebb lehetett megvalósítani.
Előzetesen amúgy egy technikai kérdés foglalkoztatott: Franco lesz-e a főszereplő, vagy színészkedni fog. A pilot alapján többnyire az utóbbi tűnik igaznak, csak nagyon ritkán látjuk James-t a jelenetekben. Mellette amúgy Chris Cooper és Josh Duhamel lesznek még a nagyobb nevek a sorozatban.
A pilotra olyan 7/10-et adnék, de hát kellett ez az alapozás is. Természetesen már most darálnám is gyorsan, mivel a koncepció, és a felvezetett cliffhanger is tetszik. Azonban a Hulu hiába stream szolgáltató, hetente ad majd csak nekünk 1 órát, (egyelőre még?) nem a darálás hívei.
FIGYELEM: Könyves spoilereket ide ne írjatok, a héten kikerül a könyves kibeszélő is.
Loading ...
