login |

Akudama Drive: az 1. évad

2021. 08. 15. 15:50 - Írta: Shyllard

1 comment | kategória: anime,Ázsia sorozatozik,kritika

A 2020-as év végi anime felhozatalból az egyik legkiemelkedőbb alkotás az Akudama Drive volt, ami amellett, hogy remekbeszabott popcorn élményt volt képes nyújtani, több klasszikus sci-fit is megidézett.

Követve az egyre népszerűbb trendet a japán műfaj berkein belül, ismételten nem egy manga adaptációt, hanem egy egyedi, kifejezetten tévére (vagy talán most már egyre inkább streaming szolgáltatásra) szánt alkotást tettek le a készítők az asztalra. Ennek pozitív hozadéka, pedig már az első részben nyilvánvalóvá vált.

Az Akudama Drive egy ízig-vérig látványorientált anime, ami a gyönyörű, szinte páratlan képkockák mellett iszonyat pörgős akciójelenetekkel igyekezett megnyerni nézőit. Leginkább a változatos színhasználatba üt le, hogy ez nem manga adaptáció, hiszen a fekete-fehér médiumba ilyen elemek csak utólag, ritka esetekben szoktak bekerülni.

A színorgia nem csak egy kísérőelem, de nagyon fontos építőkocka is, ami nélkül teljesen más, hiányos élmény lenne. A cyberpunk stílusra jellemző színpaletta neonossága már William Gibson (Neurománc) óta alapeleme a műfajnak, remekül szimbolizálva a szegény, egyszerű emberek és a gazdagok élete közötti különbözőségeket.

Viszont előbbi eleme mellett a karakter -és helyszín dizájnok, a kiváló és pörgős zene, illetve az akciójelenetek is egytől egyig egy közös célt szolgálnak: a szórakoztatást. S legnagyobb erénye mellett ez a legnagyobb gyengesége is a sorozatnak. Ugyanis a végtelen, és rendszeresen betoldott adrenalin löketek mellett, az expozíciós, nyugodtabb percek teljesen elvesznek a forgatagban, nem sokat adva az élményhez.

Legtöbbször különleges „kamerabeállásokkal”, vágásokkal igyekeznek ezeket a jeleneteket izgalmasabbá tenni a készítők, mérsékelt sikerrel. A történet eléggé egyszerű, amikor meg mélyebbre próbálják ásni magukat a karakterekbe, vagy a mitológiába, többnyire nagyon gyenge eredményt produkálnak.

A sztori középpontjában a fiatal név nélküli lány áll, aki véletlen események miatt rossz, a rendszer által „Akudama”-nak bélyegzett társaságba kerül. Ez a titulus lényegében bűnözőket takar, akik között különböző szintkülönbségek vannak. Főhősnőnk, pedig pont a legkeményebbekkel kerül össze. Innentől kezdve pedig eleinte egy Öngyilkos osztagos (még a robbanó nyakörv is stimmel), régi szedett-vedett heist-filmes, majd klasszikus sci-fi kalandot ölel fel az anime.

A látvány és a zene mellett a karakterek egymással való interakciója a legélvezetesebb eleme a sorozatnak. Miközben nem a legeredetibb szereplőket vonultatták fel, különbözőségeiket remekül ki tudták használni, sok vicces és néhol még érzelmes jelenetet is produkálva.

Egyszerűségük egyben nagyszerű is, mert vizuális dizájnjuk remekül kommunikálja minden jellegzetességüket, fontosabb tulajdonságaikat. Ennek hátránya viszont, hogy egyikük sem okoz túl sok meglepetést a 12 epizód során, mindenki esetében azt kapjuk, amit várunk, senki sem jár be váratlan karakterívet.

Felületességük viszont tökéletesen szolgálja az anime célját, elég hamar eldől kiket kedvelünk és kiket nem, s szerencsére a negatívabb karakterek is szórakoztatóak annyira, hogy élvezet legyen őket nézni. A készítők nem fogták magukat vissza sem a halállal, sem pedig a vérrel. Az Öngyilkos osztagos hasonlatot nem véletlenül hoztam előtérbe, mert fő csapásvonalaiban egy az egyben a DC képregénysorozat egy-egy történetére hajaz. Mindez nem probléma, mert remekül hajtja végre az utánzást, saját ízvilágát és különlegességét adva hozzá.

Minőségromlás az utolsó pár részben üti fel csak a fejét, mikor próbálnak valami mélyebbet, filozofikusabb vonalat adni az animének, bizonyos esetekben borzalmas eredménnyel. A kibervilágba való áskálódás nevetségesen felületes, s az ehhez kapcsolódó lezárás is borzalmas. Látványos, de semmi értelme sincs. A társadalomkritikája valamivel jobb, de semmi új, vagy különleges, illetve az én ízlésemnek kicsit túl szájbarágósra is sikeredett.

S miközben a vége felé ez a komolyabb vonal erősen visszavesz a sorozat élvezhetőségéből, összességében nem ásott alá mindent, amit azelőtt és közben is produkált az Akudama Drive. Hiszen végső soron egy rendkívül szórakoztató, egyszerű, véres, piszok látványos animéhez lehetett szerencsénk, hozzá illő cyberpunk köntösbe ültetve és szórakoztató karakterekkel megtoldva.

Bepróbálásra tudom ajánlani mindenkinek, még nem anime rajongóknak is, mert ihlete miatt számos jól ismert nyugati világban bevált csapásvonalat követ, sosem túl mélyre menve a japán furcsaságokba. A befejezésnél is A szárnyas fejvadászhoz hasonló filozofálgatás jellemzi inkább, csak sokkal kevesebb sikerrel. Aki, viszont egy akciódús, könnyen fogyasztható animére vágyik, az nem lőhet nagyon mellé.