login |

Someone Has To Die: az 1. évad

2020. 11. 06. 15:50 - Írta: winnie

2 comments | kategória: Európa is létezik,kritika,minisorozat

Most komolyan, adott már el más, eredeti sorozatot is ennyire pusztán a címe? Nekem biztos, hogy nem, vagy legalábbis nem emlékszem. Amikor láttam, hogy a Netflix-re két hete érkezett spanyol-mexikói széria a Valakinek meg kell halnia címet viseli, már tudtam, hogy kötelezően nézős lesz. Hát, még akkor, amikor kiderült, hogy három részes. (Tippre minisorozatról van szó, az lenne logikus, de még nem láttam perdöntő infót erről. UPDATE: anno a berendeléskor is ezt írtuk. Oké.)

A fentiek mellett az már csak hab volt a tortán, hogy a készítője Manolo Caro, akinek előző Netflix-es sorozatát (Aki a virágot szereti – La casa de las flores) próbálom úton-útfélen ajánlani a stílusa miatt, szóval az elég magasak voltak az elvárásaim. Na, azokhoz képes csalódás lett a sorozat. DE!

Szóval a cím. Tényleg, hogy lehet egy ilyen címet adni egy sorozatnak? Hát, milyen dolog ez? Ha valakinek meg kell halnia, akkor a néző mindvégig azt fogja várni, hogy erre sor kerül. És sor is fog kerülni, de lehet, hogy akkor elégedettebb lenne a cím alapján ítélő, ha mondjuk a “Valakinek meg kell halnia a végén”-t kezdi el darálni, nem?

Oké, valahol csak hülyülök ezzel, meg felfújom a jelentőségét, ráadásul az biztos, hogy már csak a cím miatt is végig fenntartotta a figyelmemet a széria, ami az 50-es évek, Franco-diktatúra uralta Spanyolországában játszódik. Amelyről nem sokat tudtam eddig, de azt hiszem, hogy ez a mini elég sok mindenre rávilágított az ottani viszonyok kapcsán.

A történet egy tehetős spanyol családról szól, akiknek a tékozló gyereke visszatér Mexikóból, ahol jó pár évet eltöltött. Ha pedig már visszatér, akkor adja magát a lehetőség arra, hogy jól össze is házasítsák egy másik pénzes család lányával, hiszen az üzleti érdekek azt kívánják. A képet csak egy balett táncos srác árnyalja, aki a hazatérő fiúval érkezik, és akit a család eléggé megrökönyödve fogad. És onnantól kezdve már semmi sem lesz a régi.

Aki azt hiszi, hogy tudni véli, hogy miről fog szólni a sorozat, az nyugodtan gondolja újra, bár mivel elég rövid, így nem nagyon mennék bele a történet részleteibe, hisz már pár kulcsszó kiemelése is sok lenne (bár így nem tudom leírni, hogy mennyire mocsok dolog a galamblövészet, és nem csak azért, mert a jó lövők lelövik az állatokat). Legyen elég annyi, hogy az akkori (elég lelombozó) spanyol viszonyokat pár szegmensre koncentrálva mutatja be,

A sorozat tehát a társadalmi kommentár mindvégig elég erősen végighúzódik, és itt nem csak például az első blikkre a nézőnek beugró homoszexualitásra kell gondolni, hanem mindenféle elnyomott és/vagy partvonalon lévő közösség képbe kerül, kezdve a kommunistáktól, a bevándorlókon át, egészen a nőkig (uhh…). Tabutéma itt, tabutéma ott, hiába takargatja a néző a szemét, eljut a tudatáig minden.

A befejezés pedig… Na, a nézők szerintem ezen tudnának a legtöbbet vitázni. Részemről egy kicsit (nagyon?) erőltetett volt, nem előre eltervezettnek tűnt, hanem afféle gondolatkísérletnek, ami során Manolo Caro írta a sztorit, fűzte a szálakat, hogy a végén előtte is kibontakozzon, hogy ki kit öl meg, hiszen a részleteket ő sem tudta előre. Random lett volna? Kemény gyomros? Leegyszerűsítették a végjátékot? Összecsapták? Lóg a levegőben? Kellene ide egy beszélgető partner, hogy más szemszöget is lássak a sajátomén kívül.

A Someone Has To Die alapvetően egy szappan a csehovi puskával a falon, ami tényleg elég sok időt fordít a személyes kapcsolatokra, miközben a karakterizálással csak nagyon felszínesen foglalkozik (nem mindenki kap elég sztorit), inkább a színészekre bízza a dolgot (a korábbi Netflix-es sorozataikból ismert favoritok közül inkább Cecilia Suárez kedvelői fognak örülni, mintsem az Ester Expósito-ért rajongók), akik elég jól is teszik a dolgukat, egy-két kivételtől eltekintve.

Amit még mindenképp meg kell említenem, az egyrészt a zene volt, amiről csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni (a fő téma remek – bármikor hallom, fel fogja idézni bennem a sorozatot és a hangulatát, sőt, nem is kell pilotot nézni, aki kíváncsi, az hallgassa meg és döntse el, hogy nézős-e), bár a stílus kedvelése is kell az elismeréséhez, valamint a jelmezek, amik elsőosztályúak. Viszont azok a teátrális képbevágások a “gyanúsítottakkal” és a fegyvereikkel, nekem eléggé kilógtak. Nyilván szándékos volt a dolog, de nem hiányoztak volna, az biztos.

Hogy a Valakinek meg kell halnia egy film lenne? Igen is, meg nem is. Vannak benne olyan visszatérő elemek, amik a sorozatos létét erősítik, és ha akarom, még epizodikus gondolati határok is vannak benne, szóval elfogadom, hogy sorozatként tálalták. A megnézését nem bántam meg, de biztosan más lett volna a hatása akkor, ha előre tudom, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja. És szerintem jobb is, hogy nem tudtam, mert így az utat legalább élveztem, még ha a megérkezést annyira nem is.

Európa is létezik: Someone Has To Die / Alguien Tiene Que Morir

2020. 10. 15. 14:50 - Írta: human

6 comments | kategória: ajánló,Európa is létezik,kampány,video

Holnap érkezik a Netflixre a Valakinek meg kell halnia, a mexikói La casa de las Flores készítőjének új thrillerje. Nem is teljesen európai amúgy, hanem spanyol-mexikói koprodukció.

A történet szerint az 50-es évek Spanyolországában egy fiatal férfit hazahívnak Mexikóból, hogy bemutassák a jövendőbelijének, azonban mindenkit sokkol, amikor a fiú egy rejtélyes balett-táncossal tér haza. A “csapat” rájön, hogy ha az elnyomó kormány előtt akarnak maradni egy lépéssel, akkor valakinek meg kell halnia.

A hivatalos leírás:

Az 50-es években, a konzervatív Spanyolországban egy fiatalember és egy balett-táncos állítólagos kapcsolata komoly indulatokat kelt, és megrázó következményekhez vezet.

A tovább mögött, a plakát alatt magyar feliratos teaser és trailer, plusz egy részlet. Szereplők: Carmen Maura, Cecilia Suárez, Ernesto Alterio, Ester Expósito.

Tovább…