login |

Délelőtti videó 2.: Back To Life

2019. 08. 25. 11:20 - Írta: winnie

1 comment | kategória: Anglia lecsap,video

A BBC3 elég sötét tónusú komédiája nálam eddig az év újonca (itt a kritikám), ezért is öröm egyrészt, hogy Amerikában is kap végre premiert (a Showtime-on), másrészt, hogy ezen alkalomból érkezett hozzá a tovább mögötti hosszú előzetes, ami talán még meggyőz három embert, hogy esélyt adjon neki, és közülük egynek talán be is jön majd.

Tovább...

Pilot-mustra: Back To Life – 1×01

2019. 06. 03. 14:50 - Írta: winnie

6 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,pilot-mustra

Imádom, amikor az ilyen pilotok lesből csapnak le rám. A Back To Life-ról előzetesen semmit sem tudtam (csak utólag írtam meg az ismertető jellegű, előzeteses posztját), ha nem lelkesednénk a sorozatpilotok iránt, akkor biztos, hogy a letudós, “legyünk túl rajta” stócba került volna bele a BBC3 fél órás komédiája (dramedy-je), de amikor elindult, szinte azonnal tudtam, hogy ez nagyon az én stílusom.

Egy perc. Egyetlen perc elég volt (itt megnézhető a pilot első 5 perce). Ami ráadásul két jelenet. Az egyikben egy nő a tükör előtt a frufruját vagdossa (igen bénán) és közben gyakorolja, hogy köszönjön, majd fél perc múlva látjuk őt egy állásinterjún, ahol kiderül, hogy alig van előképzettsége, az elmúlt másfél évtizedben szinte semmit sem dolgozott. Pár snitt alapján ki is derül, hogy azért nem, mert börtönben volt.

BACK TO LIFE – 1×01 – 8,5/10

Nem kell ide történet (nyugi, az is van, még rejtély is!), bőven elég a stílus, a hangulat. Nekem. Persze lehet, hogy az is közrejátszott abban, hogy ennyire hamar megvett a Back To Life, hogy a főszereplő (egyébként a készítő is) az a Daisy Haggard, akit anno az Episodes-ból maradt meg bennem, mint Moira, a komédia részleg folyton fintorgó feje. Na, ő talán ebben a karakterben is benne van.

Do not Google yourself.

A sorozat tehát egy, a társadalomba visszailleszkedni próbáló emberről szól, aki mellett totál elmentek a 2000-es évek, nem sok fogalma van arról a fejlődésről, ami végbe ment, elég egyszerűen gondolkodik azokról az emberekről, régi ismerősökről, akiket hátrahagyott, és valamiért azt hiszi, hogy változatlan körülmények közé csöppen vissza, amikor hazamegy a szüleivel. Azonban 18 év börtön nem osztanak kis piti bűnökért. De akkor mit követett el?

Lehet, hogy ez lesz a sorozat egyik fő kérdése (bár nem vagyok benne biztos, hogy efféle rejtélyre hosszabb távon érdemes lenne alapozni), nem nagyon traktálnak minket a válasszal, de azt látjuk, hogy a szülei milyen “óvintézkedéseket” tesznek, hogy régi barátok hogy viszonyulnak rá. És azt is látjuk, hogy a társadalom mit gondol a bűnöző szabad lábra kerüléséről.

– I’ll keep her inside.
– Oh, for god’s sake, Carol, we can’t keep her locked up.
– She’ll be fine. She’s used to it.

És miközben nézőként tudjuk, hogy valami szörnyűséget követhetett el, mi csak a mostani, félszeg, szimpatikus, némiképp szánnivaló énjét ismerjük (és kedveljük meg), és ez a fura ellentmondás egy nagyon érdekes, keserédes hangulatot ad a sorozatnak. Ami mindvégig komédia marad a mélyen meghúzódó drámai szál ellenére. Nyilván nem hangosan röhögős, hanem inkább kínos vagy feszengős, de mégiscsak komédia.

És egy nagyon okos és öntudatos a komédia, ami egyszerre szórakoztat és (ez olyan elcsépelt, de) elgondolkodtat, vagy legalábbis gondolatokat indukál(hat) a nézőben. Adott egy érzelmileg sérült harmincas ember (aki, és ez sem elhanyagolható, nő, és lehet, hogy másképp tekintünk egy börtönviselt nőre, mint egy férfira), ahogy tök optimistán próbál talpon maradni, miközben egyrészt a szülei hímes tojásként bánnak vele, másrészt a környezete pedig nem kíméli.

Azt szerintem mondanom sem kell, hogy melyik sorozat jutott először eszembe a Back To Life kezdéséről: naná, hogy a Fleabag. Egy ilyen összevetésben pedig nem sok mindennek lenne esélye, éppen ezért nem is biztos, hogy fair emlegetni Phoebe Waller-Bridge alapkomédiáját, de vannak hasonlóságok a kettő között.

– There’s a really good support group in Eastport. First Tuesday in every month.
– I don’t drive, so…
– Hmm, well… It’s not that great, really.

Direkt csak egy rész után írok a Back To Life-ről, gőzöm sincs arról, hogy kitart-e a lendület, de Haggard mind íróként, mind pedig színészként nagyon jól teljesített ebben a 20+ percben. Én meg rettegek attól, hogy mi vár rá a folytatásban. És attól is, hogy mi vár rám. Remélem, nem akarnak teljesen kifacsarni. Arra ott volt a The Virtues.

Délelőtti videó 3.: Back To Life

2019. 05. 21. 11:30 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Anglia lecsap,video

Az elmúlt napokban vagy 15 pilotot néztem meg, amik közül több zseniális is volt. Legjobban a Years & Years mellett a Back To Life ragadt meg bennem, amiről azt írtam, mint a zseniális Pure-ról is, hogy ha elér Amerikába, akkor majd többen fel fogják fedezni.

Egy komédiáról van szó (a premier már megvolt pár hete), aminek a készítője és főszereplője Daisy Haggard (Myra, a komédia osztály feje az Episodes-ból). A történet egy borzasztó bűntettet elkövető nőről szól, aki 18 év börtön után visszatér otthonába, ahol tette volt a legdrámaibb dolog, ami valaha történt. Vajon megbocsátanak neki? (Igen, ez egy… komédia.)

Előzetes, a pilot első 5 perce és két részlet a tovább mögött. További szereplők: Geraldine James, Richard Durden, Adeel Akhtar, Jamie Michie + Liam Williams, Souad Faress, Jo Martin, Christine Bottomley és Frank Feys. Tovább…