login |

Emlékeztető: Irtsd ki mind a vadakat! 1. évad

2021. 06. 11. 17:30 - Írta: winnie

Add comment | kategória: ajánló,doku,kampány,kritika

Ma. 18:10. HBO. Exterminate All The Brutes – 1×01 (kritika + eredeti hosszú előzetes) – az HBO GO-s világpremier után a tévében is., talán nem szinkronnal, nem tudom, hogy a dokuknál mi a helyzet (egyébként az elsősugárzás kedden volt, csak rosszul írtam fel anno a naptárban, szóval ez már ismétlés)

Az I Am Not Your Negro rendezőjének, Raoul Peck-nek a dokusorozata igencsak hatásos, és afféle hibrid részben szkriptelt darab (ezeknek a részeknek Josh Hartnett a főszereplője) az európai gyarmatosítás exploitatív és népirtó aspektusairól. A széria három könyvön alapul (Sven Lindqvist: Exterminate All the Brutes, Roxanne Dunbar-Ortiz: An Indigenous People’s History of the United States, Michel-Rolph Trouillot: Silencing the Past).

A hivatalos leírás:

Az úttörő sorozat gondolatébresztő és megrázó történelmi utazásra visz, miközben bepillantást enged az európai gyarmatosítás történetébe Afrikában és Amerikában, feltárva a kizsákmányolás és népirtás mai napig tartó hatásait mai társadalmainkban. Raoul Peck rendező (Nem vagyok a rabszolgád) kitágítja a dokumentumfilm műfaji határait és sorozatába beleszövi saját személyes útjának bemutatását is a Josh Hartnett (Pearl Harbor) főszereplésével forgatott jelenetek mellett. A négy epizód során Peck rávilágít, hogyan alakul és hogyan ferdíthető el a történelem, nyomába ered a fehér felsőbbrendűség ideológiájának, és arra ösztönzi a nézőket, hogy gondolják át azt a különleges folyamatot, ahogy a történelem íródik.

Exterminate All The Brutes

2021. 04. 18. 15:50 - Írta: Shyllard

13 comments | kategória: doku,kritika

Avagy az Amerikai Egyesült Államok, illetve a világ történelme más szemmel.

Az HBO dokusorozata, az itthon az HBO GO-n is világpremier Irtsd ki mind a vadakat! már a címével sem finomkodik, a tartalmával még annyira sem. Raoul Peck alkotása a gyarmatosítás, ezzel járó népirtás, illetve ezen folyamatok mögött rejtőző történelmi és társadalmi folyamatok témájával foglalatoskodik.

A kényes tartalmat kifejezetten szókimondóan és mindenféle mellébeszélést mellőzően tálalja, erősen szubjektív élményt nyújtva. Számomra koránt sem érződött úgy, hogy túl messzire ment volna a rendező, író és egyben narrátor is a tálalásban, de sokaknak erősen megdöbbentő élmény lehet a 4 epizód.

Viszont, a sorozattal kapcsolatos dühös és érzékenyebb kommentek kapcsán, megnyilvánulások formálása előtt érdemes emlékezni egy, a szériában is kihangsúlyozott nézőpontra, miszerint a történelem értelmezése sosem volt objektív, Raoul Paul csupán egy kevésbé elterjedt szemszögből mutatja be a történteket.

A „fehérség” bánásmódja kisebbségekkel, illetve a nem európai népcsoportokkal igen összetett értelmezést igényel, s a rendező ennek eléréséhez három főbb könyvet (Sven Lindqvist: Exterminate All the Brutes, Roxanne Dunbar-Ortiz: An Indigenous People’s History of the United States, Michel-Rolph Trouillot: Silencing the Past) és rengeteg más forrást használt fel. Nem mellesleg, megigéző narrálásával kísérve.

A készítő számára a téma fontossága, s ehhez összegyűjtött forrásanyag mennyisége egyértelműen kitűnik a sorozatból, viszont a 4 epizód leforgása alatt többször is úgy éreztem elvesztette a fókuszt a rendező. Annyi mindenről akart beszélni, olyan mély problémaköröket érintve, hogy miközben sok kérdést nem volt képes kellően kifejteni, számos kevésbé kapcsolódó ponton túl sokáig merengett.

Mindennek köze volt a témához, de mivel az emberiség elmúlt 1000 évéről szólt gyakorlatilag a sorozat, nehéz lett volna bármit is találni, ami nem kapcsolódik valahogy az emberek közötti konfliktusokhoz. Miközben elejétől a végéig a képernyő elé voltam szögezve, csak nagyon kevés érdeklődőnek tudnám teljes szívvel ajánlani a sorozatot. Annak ellenére, hogy személyesen fenomenális élmény volt, és szinte biztos vagyok benne, hogy év végén ott fog sorakozni az idei kedvenceim között.

Hiszen valahol meg tudom érteni a dühös, s kifejezetten negatív véleményeket a szériáról. Valahogy nehéz megfogalmazni kiknek is szól ez a sorozat. Alapvetően van egy erős, „történelem más szemmel” felütése, ismertető szándékkal alátámasztva, átfogó és nagy merítéssel rendelkező narratívával megfűszerezve. Viszont Peck nagyon szubjektív, határozott fellépése miatt az új nézőpont tálalása a nem annyira nyitottak, vele kevésbé egyetértők számára könnyen taszítóvá válhat.

Úgy éreztem, hogy aki eddig nem járt utána a történelem ezen aspektusainak, s például a nácik tevékenységét is csak hagyományos módon, „egyedülálló”, közel megismételhetetlen eseményként ismerte, nehezen tudja átérezni a sorozat szellemiségét. Raoul Peck elismerésre méltó erőfeszítéseket tesz a történelmi folyamatok összefüggéseinek ábrázolására, de mintha minden nézőtől hasonló szintű érdeklődést, odaadást és hozzáértést várt volna el a témával kapcsolatba, mint amivel ő is rendelkezik.

Konkrétan úgy éreztem magam, mint amikor a mostani szakdolgozatom első vázlatába minden, témához csak gyengén kapcsolódó ismeretanyagot beleszuszakoltam a szövegbe, nem figyelve arra, hogy tényleg szükséges-e bizonyos infókat beletenni. Peck megállás nélkül árasztja a történelmi tényeket, filozófiai irányzatok rövid leírását, szakkifejezések definícióját, néha fókusz nélkül. Pihenésképpen személyes történeteket, illetve allegorikus, sorozathoz leforgatott jeleneteket szolgáltat, hogy tényleg egy pillanatra se kaphasson a néző levegőt.

A mély merítés, minden téma átható vizsgálata dicséretre méltó, de az évad kb. 3-szor ilyen hosszú is lehetett volna, kicsit lassabb ütemmel. Néha az egymást követő jelenetek alig kapcsolódtak egymáshoz, erősen megnehezítve a gondolatmenet követhetőségét. Bevallom, volt egy-két alkalom mikor nekem is kikapcsolt az agyam, s ha csak egy pillanatra is félre néztem, vissza kellett tekerni, különben percekig nem értettem miről is van szó.

Persze az nem mindig gond, ha figyelmet igényel egy sorozat, de egyszerűen itt túl sok volt az infódömping. Ennek köszönhetően pedig visszatérve a korábbi pontra, nem tudom azt mondani, hogy akik eddig nem igen érdeklődtek a történelem ezen fajta értelmezése iránt, megfelelő útmutatóra lelhetnek itt. Egyszerűen nem elég nézőbarát a megközelítés ehhez.

Mi a helyzet azokkal a nézőkkel, akik terjedelmesebb tudással rendelkeznek a kolonizáció káros hatásairól, Európa és kereszténység történetének sötétebb aspektusairól, Afrika és Dél-Amerika kizsákmányolásának folyamatáról? Ő esetükben, pedig a fő probléma a külön problémakörök mélységének a hiánya. Az évad, részek hosszúságából és kérdéskör méretéből fakadóan egyszerűen túl rövid.

Peck említi Afrika felosztását az európai nagyhatalmak által, az Amerikai Egyesült Államok háborúra épülő önidentifikációját, a spanyol inkvizíció megalapulását, az indián őslakosok kiirtását és még a gumiültetvényeken keresztül folytatott kegyetlen bánásmódokat is. S számos új, érdekes infót tudtam jómagam is meg, egyiket sem annyira áthatóan, mint szerettem volna.

S ez kifejezetten zavaróvá vált egy idő után, hiszen az általam nagyon is kedvelt bevallottan erősen szubjektív dokumentarista hozzáállás egy idő után kicsit félrevezetőnek is hatott. Peck egyértelműen a saját élete, s érdeklődési területére felfűzött vonalon keresztül meséli a mondandóját, viszont időközben pár, számára ellentmondásos pontot hanyagolva.

Vegyük példának a gumiültetvényeket, amik esetében nem igen esett szó arról, hogy Dél-Amerikában az ezen dolgozó „fehérek”, adósrabszolgaság által az őslakosokhoz hasonló helyzetbe kellett dolgozniuk és szenvedniük. Az írek amerikai helyzete sincs kellően kifejtve, és még sorolhatnám. S miközben fejet hajtok az alkotói szabadság előtt, úgy érzem ezen és hasonló tények hanyagolása túl kényelmesen szolgálták a készítő által kreált narratívát.

Viszont ezen problémák apró hibák, de ábrázolni szerettem volna, hogy bizony a fő téma miatt néha Peck hiányos információkkal szolgáltat. Amiket viszont csak akkor vesz észre az ember, ha már hallott ezekről a dolgokról. Így viszont ezeknek a személyeknek hiányos lehet a sorozat, míg a már említett eltérő véleménnyel, tudással rendelkezőknek kissé manipulatívan is hathat.

De a mélység hiánya összességében szerencsére koránt sem hatalmas probléma, hiszen a tálalás, illetve a 4 részen átnyúló tematikus kapcsolódás fenomenális, s tévében kevésbé megélhető élményt képes nyújtani. A leírt események, képkockák sokszor hátborzongatók, a történelmi eseményeket befolyásoló mögöttes folyamatok ábrázolása érdekes, s kivétel nélkül korrekten felrajzoltak (itt-ott kisebb pontatlanságok akadhatnak, de a fő témán nem csorbítanak).

A dokumentarista stílust ezen felül Peck a már említett játékfilmes bevágásokkal is kíséri néha, amikben Josh Hartnett, amolyan „a fehér ember” beugrójaként remekül funkcionál. Van benne valami művészin kielégítő, hogy miután a rendező részletesen kifejti, hogy a „feketék” mennyire egy személyként voltak kezelve a történelem során, saját alkotásában megfordítja ezt a narratívát, ezúttal a „fehéreknek” adva egyetlen arcot. Egyszerűen üt, és remekül aláhúzza az üzenetet. Nem mellesleg néha még festett, animált képkockákat is kapunk, csak hogy minden IS legyen a sorozatban.

Összefoglalva tehát ismét jeleznem kell, hogy fantasztikus élmény volt számomra a dokusorozat, viszont koránt sem hiba nélküli. Kevésbé érdemes tények megismerésének céljából leülni a széria elé, hiszen ezen tekintetben erősen hiányos tálalásról van szó. Viszont infó az rengeteg van, szóval egy pillanatra sem érződik, hogy bármit is visszatartott volna a készítő, esetleg csak nem fejtett ki kérdésköröket annyira, mint kellett volna.

Sokkal inkább az emberiség, genocídium és gyarmatosítás meditációjaként ajánlanám az Exterminate All the Brutes-t, ami inkább gondolatindító, mintsem az i-re pontot feltevő alkotás. Peck tálalása sem azt sugallja, hogy az utóbbi lett volna a célja. Olyan érzés volt, mintha egy esszé nagyon igényes megfilmesítését láthattam volna, érzékelve, hogy ez csak egy szelete az érintett problémakörnek. Szerencsére a rendező bőven említ könyvcímeket a sorozatban, szóval nem állok tanácstalanul hol folytassam a kérdéskörbe való merülést.

Az Exterminate All the Brutes ugyanannyit igényel a nézőitől, mint amennyit adni képes, megkövetelve legalább fele annyi önreflexióra való hajlamosságot, mint amennyit Raoul Peck is vállal az alkotásában. Az biztos, hogy egyedülálló, s szándékosan is ellentmondásosan tálalt sorozatról van szó, aminek a témája nem is érdemel kevesebb tiszteletet.

Délelőtti videó 6.: Exterminate All The Brutes

2021. 04. 04. 13:30 - Írta: winnie

Add comment | kategória: doku,video

Civilization. Colonization. Extermination.

Az HBO egy 4 részes hibrid szkriptelt-doku, helyenként animált sorozatot mutatott be ma az I Am Not Your Negro-t rendező Raoul Peck producerkedése mellett az európai gyarmatosítás exploitatív és népirtó aspektusáról Irtsd ki mind a vadakat! címmel.

A széria három könyvön alapul (Sven Lindqvist: Exterminate All the Brutes,  Roxanne Dunbar-Ortiz: An Indigenous People’s History of the United States, Michel-Rolph Trouillot: Silencing the Past). A szkriptelt élőszereplős részeknek Josh Hartnett a főszereplője. Előzetes a tovább mögött.

Tovább…