login |

Pénteki országos kaszák és berendelések (folyamatosan frissítve)

2019. 05. 10. 20:00 - Írta: Deny

63 comments | kategória: hírek

A szerdai csend után, tegnap már volt némi mozgás, de zömében csak berendeléseket kaptunk. Jöhet a vérfürdő? Alighanem Fekete Péntekre számíthatunk, hiszen már nem maradt sok idejük a csatornáknak dönteni, és egyébként is a péntek szokott lenni az egyik legeseménydúsabb nap ebben az időszakban. A kérdés az, hogy ma vajon eldől-e minden függőben lévő sorozat sorsa, vagy hagynak ezt-azt a hétvégére is. Tavaly még szombaton is született egy-két ítélet, így most sincs kizárva, hogy holnap is kapunk még bejelentéseket.

  • A FOX elkaszálta a The Cool Kids-et.
  • Az ABC berendelte a Station 19 3. évadját.
  • Az ABC berendelte a Grey’s Anatomy 16. és 17. évadját.
  • Az ABC berendelte a How To Get Away With Murder 6. évadját.
  • A FOX elkaszálta a The Passage-et.
  • Az ABC elkaszálta a The Kids Are Alright-ot.
  • Az ABC elkaszálta a The Fix-et.
  • Az NBC elkaszálta az I Feel Bad-et.
  • Az ABC elkaszálta a Splitting Up Together-t.
  • Az ABC elkaszálta a Speechless-t.
  • A CBS berendelte a Man with A Plan 4. évadját.
  • Az ABC berendelte a Dancing with The Stars 28. évadját.
  • Az ABC berendelte a The Bachelor 24. évadját.
  • A FOX elkaszálta a Lethal Weapon-t.
  • Az ABC berendelte a The Rookie 2. évadját.
  • Az ABC berendelte a Bless This Mess 2. évadját.
  • Az ABC berendelte a Fresh Off The Boat 6. évadját.
  • Az ABC berendelte az American Housewife 4. évadját.
  • Az ABC berendelte a Single Parents 2. évadját.
  • A CBS elkaszálta a Murphy Brown-t.
  • A CBS elkaszálta a Happy Together-t.
  • A CBS elkaszálta a Fam-et.
  • A CBS elkaszálta a Life in Pieces-t.
  • Az NBC berendelte a Blindspot 5. évadját. És ezzel kaszálta is a sorozatot.
  • A FOX elkaszálta a Star-t.
  • Az NBC berendelte a The Voice 17. évadját.

Murphy Brown: vége az 1. évadnak

2019. 02. 06. 19:42 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2018/19 finálék,kritika

Nem mondom azt, hogy a Murphy Brown az idei országos újoncok egyik legnagyobb koppanását szállította, mert egy cseppet sem vártam a CBS klasszikus, híradós komédiájának felélesztését, viszont az még engem is meglepett, hogy mennyire ósdi lett, és hogy képesek a készítők manapság ilyet leszállítani. Egyszerűen az, ami 20 vagy 30 éve működött, az ma már nem biztos, hogy fog.

Aláírom, vannak időt álló műfajok, de a politikai komédia nem ilyen, főleg az nem, amelyik aktuálpolitikai áthallásokkal operál. És, ha már egy sorozat kritikus akar lenni, akkor azt nem annyira szánalmas és totál egyértelmű módon kell tennie, mint a Murphy Brown, ami úgy konkrét szócsöve a készítőnek, hogy kvázi kiírják a képernyőre, hogy Diane English éppen milyen kérdést tenne fel az elnöknek. Basszus, erre a Twitter való, hogy az illető követői legyenek a tanúi, nem a tévés nyilvánosság. Ők másra fizetnek be.

Az az igazság, hogy számomra a fenti aspektus teljesen kinyírta a sorozatot, de az egyébként akkor sem működik, ha túllépek azon, hogy a pilotban például egy fantom sajtótájékoztatóról cibálták ki a főhőst, miközben random kérdéseket lövöldözött az elnök szóvivőjének (aki nyilván nem szerepelt személyesen), a fináléban pedig Mike Pence, az amerikai alelnök jelent meg a kocsmában (megint csak nem vendégszereplőként, csak fehér hajjal, takarásban), hogy egy másik újságíró karaktert ne engedjenek a közelébe, aki aztán végül a vécében feltette a politikusnak azt a kérdést, hogy… – és itt jön a politikai jellegű érdeklődés egyenesen a készítő szájából.

Nekem az efféle, túl feltűnő és nyilvánvaló, nulla burkolással szállított megoldások totál tönkreteszik az élményt. Szeretem a társadalmi üzenettel vagy kritikus politikai felhangokkal bíró sorozatokat, de azok sokkal okosabban oldják meg mindezt, a nézői nem épp az aktuális és random, a hírháttér műsorokban ezerszer hallott lózungot akarja visszahallani, ha sorozatot néz, vagy ha már ez a cél, akkor ne kibeszéljünk a karakterek révén, hanem az ő problémáikba és a sztoriba ágyazzuk bele mindezt, ne az illetőtől kérdezzük meg monológként, hanem legyen szerves része egy dialógnak.

Más. A Murphy Brown-ban nem csak politikai szócsövezés van, hanem némi általános tévézés is, meg tudósítás – utóbbi kapcsán hiszem, hogy a főhős fiának behozása az egyik legjobb ötlet volt, az legalább némi modernséget és fiatalságot csempészett a szitkomba (szemben a szerkesztőségben jelenlévő, minden szempontból klisés mellékfigurával – szegény Nik Dodani…), ráadásul a finálé kapcsán az sem volt mindennapi, hogy egy afganisztáni bunkerben játszódó jeleneteket is láthattunk. Van, amikor a komolyság jól áll egy komédiának, és az is korrekt, hogy némi tudósítói munkát is becsempésztek.

A régi nézőknek egyébként biztos sokat jelentett, hogy a felélesztésben visszatért a kocsma is, ami így hárompólusúvá és végképp totál szétesővé tette a sorozatot, ami harmadrészt munkahelyi szitkom, harmadrészt kocsmás haverszitkom, harmadrészt pedig családi komédia volt – mondanom sem kell, hogy az a sorozat, ami egyszerre minden akar lenni, összességében semmi sem lesz…

Oké, az mindig vicces, amikor valaki, aki egy mozgóképet véleményez, azt kifogásolja, hogy a kritika tárgya nem olyan, mint amit ő elképzel. Nyilván a Murphy Brown pont az a sorozat, aminek a készítője látni akarja, én meg nem megváltoztatni akarom, mert ha kevésbé lenne nyílt, akkor sem lenne igazán minőségi, az egészről nehezen tudom elképzelni, hogy a nosztalgia szintjén kívül másképp működik a nézőnek. Én meg nem ismertem az eredetit, szóval…

Második blikk: The Cool Kids + Murphy Brown

2018. 10. 08. 16:25 - Írta: winnie

2 comments | kategória: 2018/19,kritika

The Cool Kids – 1×02: 5,5/10. (Pilotkritika itt.) Nem tudom, hogy nézni fogom-e a sorozatot, de bízom benne, hogy itthon többen felfedezik, mert talán az újak közül ez jönne be legtöbbeknek. Igen, olykor egyszerűek az egymásra halmozott idősemberes poénok (most a 60+-osok elmentek egy éjszakai szórakozóhelyre), de nagyon jó látni a veterán színészeket, ahogy élvezik, amit csinálnak.

Az 1×02-ban simán Leslie Jordan vitte a prímet, de tippre lesz ez másképp is. A chemistry nagyon jó, és ha valami nem is annyira vicces vagy kiszámítható, az előadásmód, vagy egymás lereagálása eladja azt. Verdikt: mint írtam, nem tudom, de egyelőre biztos, hogy maradok, tippre vagy ez, vagy a The Neighborhood marad meg az újonc komédiák közül első körben.

Murphy Brown – 1×02: 1/10. (Pilotkritika itt.) Erről nem is akarok nagyon írni, annyira szörnyű volt. Oké, eleinte csak humortalan (a kocsmai részeket lehetne azonnal a kukába száműzni, rém erőltetettek), de az, amit a sajtótájékoztatóval műveltek, nagyon, nagyon kutyába való lemenés. Egyrészt arra gondolok, hogy a kérdéseket összevágták az amerikai elnök szóvivőjének való életbeli reakcióival (pofavágás, random válaszok), másrészt a fullos, in your face kioktatásra, “tanításra”.

Nem azzal volt gond, amit mondani akartak, és lehet, hogy a régi Murphy Brown is csinált ilyet, de épp ez az a szintű tukmálás és prédikálás, ami kontraproduktív, ráadásul ami éjszakai talkshow-ba elfér, hiszen azokat egy délután alatt írják meg, az egy egyhetes írási ciklussal rendelkező sorozatnál nagyon ciki. Mármint, hogy nem futja többre. Verdikt: NEM!

Pilot-mustra: Murphy Brown – 11×01

2018. 09. 29. 14:07 - Írta: winnie

7 comments | kategória: 2018/19,kritika,pilot-mustra

Think before you tweet, Mom. Shows have been canceled for less.

Nem fogom elintézni azzal a CBS 20 év után feltámasztott klasszikus komédiáját, hogy azért nem jött be, mert nem ismertem az eredetit (itt nézhető, ha valakit érdekel) és egy kicsit sem érdekelt a folytatás, hiszen az, hogy az általam, számokban nyilván nem kifejezhetően (0% vs 0%), mégis sokkal kevésbé várt Roseanne rebootja abszolút bejött, végignéztem a teljes első évadot. A Murphy Brown viszont totál érdektelen volt.

MURPHY BROWN – 1×01 – 2/10

Már az olyan külsőségek sem voltak annyira nyerők, mint a majdnem 30 perces játékidő, illetve az, hogy a közönség (vagy “közönség”?) nevetése a leggagyibb, magyar szinkronos konzervkacajokat idézte, amikor mindig ugyanazt a track-et teszik a poénok alá, nem pedig az eredeti, élőt. Fura mód később már élőbb volt a közönség, de ez a szitkom minden porcikájával a 90-es években ragadt. És ezen az sem változtatott, hogy élő Twitter-anyázásba bonyolódott benne a főszereplő az amerikai elnökkel.

A Murphy Brown egy tévéműsoros komédia, melynek kábeles reggeli hírmagazint vezető főhőse egy elég erős politikai nézőponttal rendelkező tényfeltáró újságíró. Legalábbis az volt a 30 évvel ezelőtt indult eredetiben, és nyilván most is az. Ő szedi össze régi csapatát, hogy a két éve megváltozott amerikai viszonyok közepette ismét hallathassa a hangját. Mert Donald Trump győzelmét ő is nagyon megszenvedte. Lelkileg.

Értelemszerűen az ember előnnyel indul, ha rég nem látott ismerősként köszöntheti ezeket a csapattagokat, üdvözölheti a karakterek között rég nem látott dinamikák ismételt elővételét – ez az, amiből én kimaradtam nagyon, de ettől függetlenül azért találhattam volna legalább egy visszatérő szereplőt nem érdektelennek vagy irritálónak. (A két “újonc” sem volt annyira vicces, de velük nem volt bajom, talán azért, mert az egyiküket például a Limitless, a másikukat pedig az Atypical főszereplőjeként már ismertem.)

A hírműsoros, munkahelyi komponens mellett egyébként van egy családi szitkomjellege is a sorozatnak, hiszen az egyik új szereplő nem is annyira új, hiszen az anyasorozatban is lett gyereke Murphy Brown-nak, itt pedig a fiú már felnőtt, ráadásul tévés, ráadásul pont ugyanabban az idősávban kap műsort, mint az anyja – a Wolf Network-ön, ahol az egyetlen liberális hang lehet.

A sorozat természetesen erősen támaszkodik a politikai poénokra, amikből sokaknak nem lehet elege (én is nézem rendszeresen a Last Week Tonight-ot, a Closer Look-ot vagy Bill Maher-t), de bármennyire is próbál aktuális maradni a Murphy Brown, egy bizonyos fáziskésése biztosan lesz, így poénok terén sem nagyon tud friss maradni. (Azért volt benne egy vicces címeo.)

De ami a nagyobb gond, hogy sokkal hangsúlyosabb a pilotban az, hogy a főhős mennyire dühös a kialakult helyzetre, de annak ellenére, hogy nyilván érthető, hogy sokan így reagálnak, ennyire negatív nézőpont kíséretében sokkal nehezebb betalálni a poénoknak, és nem is nagyon kerül sor erre. Pár tipikus, ezerszer hallott riposzton kívül a saját ötletek csak halkat pukkannak. Lehet, hogy inkább indulatok helyett ésszel kellett volna közelíteni? Mármint az írók nyilván ezt tették és a karakter természetéből fakad az indulatosság, de…

Ha a Roseanne hazai fogadtatásából indulok ki, akkor a Murphy Brown sem fog sok junkie-t érdekelni, de szerintem nem is baj. Maximum a politikai humor megszállottjai találhatják felhőtlenül szórakoztatónak. Én szerintem már a második esélyt sem fogom megadni neki.

Ilyen volt a klasszikus Murphy Brown

2018. 09. 27. 15:10 - Írta: winnie

Add comment | kategória: video

Ha valaki hozzám hasonlóan teljesen sötétben lenne, hogy milyen volt a Murphy Brown annak idején, a tovább mögött megnézheti a pilotot, egy random, első évados epizódot, valamint egy 9. szezonosat.

Tovább...

Murphy Brown: minden, amit tudni kell a sorozatról

2018. 09. 27. 14:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2018/19,ajánló,kampány,video

Semmi. Meg kéne néznem egy régi Murphy Brown-epizódot, hogy legyen valami fogalmam erről a sorozatról, aminek az újjáélesztése nyilván a régi ismerete nélkül is élvezhető lehet, de kicsit zavar, hogy nulla másodpercet láttam belőle. Gondolom, a YouTube-ról ki is pucolták a régi részeket, de majd máshonnan próbálok linkelni.

Pedig elég nagy klasszikusról van szó, a tévés hírműsoros komédia (mert ugye ez a címből nem jön le) 1988 és 1998 között futott 10 évadon át, szóval minden bizonnyal van egy komoly bázisa, amire lehet építeni. A téma pedig valóban az utcán hever.

Nem tudom, hogy mennyire lesz más a megközelítése a mostani részeknek, mint a régieknek, de talán nem annyira tipikusan fognak reflektálni az aktualitásokra, mert valljuk be, hogy az amerikai politikával kapcsolatos poénok vagy kritikák terén nehéz újszerűt mondani. Bár persze itt a karakterek hangjára fognak építeni, ami talán hozhat különbséget.

A plakát alatt, a tovább mögött vannak a promók, általában teaser videók, nem annyira konkrét előzetesek, és a végén a hosszabb anyagok a nagy viszontlátásról és az érzelmes egymás nyakába való borulásról.

Tovább…

2018/19: CBS-szavazás

2018. 05. 23. 17:30 - Írta: human

3 comments | kategória: 2018/19,szavazás

A CW után lássuk, hogy a legidősebb nézői átlaggal bíró CBS kínálatából mit is vártok. Természetesen kettészedve a kategóriákat, főleg, hogy az alánevetős sitcomban ők a legerősebbek mostanában is, érdekes lehet mivel igyekeznek bővíteni azt a repertoárt.

Ismétlésnék a drámák: FBI, Magnum P.I., God Friended Me, The Code, The Red Line; és a komédiák: Murphy Brown, The Neighborhood, Happy Together, Fam.

A CBS melyik új 40 perces sorozatát várod a legjobban?

  • Magnum P.I. (45%, 238 Votes)
  • God Friended Me (28%, 149 Votes)
  • FBI (14%, 74 Votes)
  • The Red Line (8%, 40 Votes)
  • The Code (6%, 30 Votes)

Total Voters: 531

Loading ... Loading ...

A CBS melyik új 20 perces sorozatát várod a legjobban?

  • The Neighborhood (36%, 86 Votes)
  • Happy Together (28%, 67 Votes)
  • Fam (23%, 54 Votes)
  • Murphy Brown (13%, 31 Votes)

Total Voters: 238

Loading ... Loading ...

CBS-előzetesek 4.: Murphy Brown

2018. 05. 17. 11:00 - Írta: human

1 comment | kategória: 2018/19,video

A fake news korában visszatér egy régi értékeket képviselő hírműsor készítője és stábja, hogy megmutassák miképp kell ezt csinálni. Mindezt egy 80-as évekbeli sorozat folytatásában. A tovább mögötti videóban a visszatérő színészek beszélnek a kamerába, és pár részletet is láthatunk a régi részekből, minden más a címkén.

Tovább…

2018/19 – A CBS újoncai (3.) – Murphy Brown

2018. 05. 16. 21:10 - Írta: human

1 comment | kategória: 2018/19

MURPHY BROWN

Készítő: Diane English (Murphy Brown)
Szereplők: Candice Bergen (Boston Legal), Faith Ford (Carpoolers), Grant Shaud, Jake McDorman (Manhattan Love Story, Limitless, Are You There Chelsea?, Greek), Joe Regalbuto, Nik Dodani, Tyne Daly (Judging Amy)
Várható indulás: 2018. ősz

Sztori: többkamerás komédia a klasszikus, 80-as évekbeli sorozat felújítása és folytatása egy oknyomozó újságíróról, tévés műsorvezetőről, csak éppen ezúttal egy teljesen más politikai és kulturális klímában, az egész napos kábeles híradók, a közösségi média, a fake news világában. Murphy megpróbálja régi csapatával a klasszikus értékeket elhozni a mostani időkbe, jó televíziózás és őszinte híradást végezve, bebizonyítva azt, hogy a világnak jobban szüksége van rá, mint valaha

winnie szerint látatlanban: háááá, Zahir az Atypical-ból! Ő jó arc. Egyébként meg közöm nincs a régi sorozathoz, szóval, ha nem lenne, akkor sem történne semmi, és ez a 0% definíciója, de azért persze megnézem. És ugyebár a Roseanne is bejött nulláról, szóval. (Amúgy a leírás alapján valami idealista drámára gondolnék, tényleg előkeresem a régi sorozatot, mert érdekel, hogy működik ez komédiaként.)

human szerint látatlanban: a klasszikus, amit sosem láttam, a nosztalgiafaktoros öreguras koncepció, ami nem érdekel. 0%