login |

Not Going Out: a 8. évad

2018. 03. 09. 14:50 - Írta: gromit

2 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

Egyszer már szinte temettük ezt a(z eleinte) zseniális angol szitkomot, de azóta nemcsak karácsonyi különkiadást, hanem teljes évadot is kaptunk belőle, sőt a csütörtökön elindult 9. évad után is biztos már a folytatás. Szóval a Not Going Out él és virul, és… jó, nem mondom, hogy “és viccesebb, mint valaha”.

Sajnos kicsit hullámzó, de még most is megvannak azok a pillanatai, amik kiemelik a hagyományos angol szitkomok mezőnyében (habár ez sajnos nem olyan nehéz, a klasszikus stílusban valahogy nem túl acélos a felhozatal mostanság).

A 7. évad legvégén alapvetően megváltozott a felállás és a dinamika. Az azt követő, abszurd helyzetekkel teli, nekem nem nagyon bejövős 2015-ös karácsonyi különkiadás végérvényessé tette a kategóriaváltást. A tavalyi 8. szezonra rögtön 7 évet ugrottunk előre az időben. Természetesen visszatért Lee és Lucy, de van melléjük még 3 gyerek. Bizony, családi szitkom lett a Not Going Out.

Korábban megszoktuk, hogy a mihaszna Lee üldögél otthon a lakásban, miközben Lucy dolgozik, igazi karriert építget. Ehhez képest karakteridegen húzásnak hat, hogy az új családi verzióban Lee az, akinek van rendes állása és eljár dolgozni. Lucy pedig marad otthon, immáron kertvárosi környezetben, de ő családanyaként nyilván nem csak üldögéléssel lopja a napot.

Persze a szitkom lényege, hogy milyen humort szállít, de azért a hogyan se elhanyagolható. Szerintem itt elszalasztottak egy lehetőséget, érdekesebb lehetett volna Lee háziapuként. (Simán lehet, hogy ez tükrözi jobban az író Lee Mack saját családi életét, és így ebből tudott jobban, hitelesebben meríteni – de persze most csak találgatok.)

Mostanra már Hugh Dennis karaktere se lóg ki, bár az a házasság továbbra is karikatúraszerűen (nem-)működik, humorforrásnak használják, de túl kiszámítható. Nagy haladás viszont, hogy Lee-apunak nem minden megjelenése idegesített. A korábbi, de nem túl régi évadokból Daisy hiányzott a legjobban, most nincs olyan szereplő, aki megbízható módon mindig bedobna valami random poént.

Szóval más lett a Not Going Out, de még mindig tud vicces lenni, még ha alacsonyabb hatásfokon is. Én még a kissé bárgyú és kiszámítható autózós részen is jól szórakoztam, de ott az is dobott a részen, hogy a telefonos ügyfélszolgálatos hang Rob Brydon volt (Lee Mack másik kedvenc terepének, a Would I Lie to You?-nak a műsorvezetője). Ha valaki a régi Not Going Out-érzést keresi, megjegyzendő, hogy akadnak felnőttes, vagy inkább “felnőttes” részek is, mert ugye Lee továbbra is Lee, aki szereti elkomolytalankodni a dolgokat.

Délelőtti videó 5.: Not Going Out

2018. 03. 09. 12:20 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Anglia lecsap,video

Tegnap tért vissza Angliában Lee Mack komédiája, a Not Going Out a 9. évadjára. A tovább mögött ennek a promója. Még mindig ez a legjobb angol szitkom?

Tovább...

Délelőtti videó 6.: Not Going Out Christmas Special

2017. 12. 17. 13:30 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Anglia lecsap,video

Jó pár angol sorozat fog karácsonyi különkiadással jelentkezni, például a zseniális Not Going Out is, amihez a promó már ott van a tovább mögött.

Tovább...

Délelőtti videók 4.: Not Going Out

2017. 01. 15. 12:30 - Írta: winnie

3 comments | kategória: Anglia lecsap,video

Az egyik legjobb angol szitkomról (írásunk róla itt) azt hittük, hogy a 7. évadban véget fog érni, de azok után, hogy mégiscsak berendelték a 8. szezon, pár hete kiderült, hogy lesz 9. és 10. is. Az S8 pár napja indult pár hazai komédiarajongó örömére is, a tovább mögött az előzetese és egy részlet a nyitányból.

Tovább...

Not Going Out: mindjárt vége a 7. évadnak – írta userguide

2014. 12. 18. 20:18 - Írta: vendegblogger

6 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

Megcsappant nézettség, vegyes, de inkább rossz kritikák; ugyan hivatalos megerősítés nincs, de minden valószínűség szerint a Not Going Out utolsó évadját látjuk, a BBC (és talán az egész brit televíziózás) legrégebben futó komédiája 7 évad és összesen 53 rész után végleg leköszön. Magáról a sorozatról készült már egy remek írás, a folytatás azoknak szól, akik naprakészek. Akik meg nem, azok pótolják. Ha valaki egy kicsit is szereti a klasszikus vígjátékot, annak érdemes.

Kissé rendhagyó kritika lesz ez, hiszen még két rész hátra van (a végső lezárással együtt), de úgy érzem, tökéletesen mindegy, hogy varrják el a végén a „szerelmi szálat”, ez az összképet már nem fogja befolyásolni, szitkomról lévén szó különösebb jelentősége nincs.

Szóval véget ér a Not Going Out, a szánk íze pedig keserű, mert ezt úgy két évaddal ezelőtt kellett volna megtennie. Nyilván nem ér meglepetésként senkit, hogy a sorozat Lee Mack magánszáma, de azért a BBC-nél valakinek feltűnhetett volna, hogy teljesen egyedül nem visz el sok évadon át egy sorozatot. A tovább mögött folytatom spoilerek nélkül. Tovább…

Not Going Out: A legjobb brit szitkom, amelyről talán még nem is hallottál? – írta outlander

2012. 09. 07. 23:26 - Írta: vendegblogger

29 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

– Trick or treat!
– Get off my doorstep. We’re not in America.
– There’s nothing wrong with adopting a bit of American culture.
– Alright. Get off my doorstep or I’ll shoot you.

Főként azokhoz szólok most, akik bevallottan érzik a kommersz amerikai szitkomok minőségének csökkenését – legyen az a How I Met Your Mother, a Two And A Half Men, a Big Bang Theory vagy akár a Rules Of Engagement, vagy tulajdonképpen akármi más, amit már sokadik évadja nézel, és nem hiszed, hogy valaha is tud még újat mutatni neked. Ilyenkor kell kikapcsolódásképpen egy brit szitkomot elővenni, ami merőben más hangulatú, másfajta poénokkal operál, és a jenkik akcentusához hozzászokott füled szerint még viccesen és érthetetlenebbül is beszélnek benne.

Persze tudom, angol szitkomból is láttunk már néhányat, jobbat-rosszabbat, régit és újabbat, örök klasszikust és pusztán csak fanfavoritot (ide példákat kellene sorolnom, de nem akarom nagyon elterelni a szót a mondandómról), és azt is tudjuk, hogy Anglia minden bizonnyal a szitkomgyártás fellegvára – mégis léteznek olyan brit gyártású vígjátéksorozatok, amelyekről sok magyar junkie még csak hírből sem hallott.

A mai vendégkritika tárgya ugyanis nem más, mint a Not Going Out, az angol BBC csatorna 2006-ban indult (és 2009-ben a tűrhető nézettség ellenére is kis híján elkaszált) komédiája, amelyet minden szitkomrajongónak nyugodt szívvel tudok ajánlani – de kiváltképp azoknak, akik a sokadik “Legen-wait for it-dary” vagy “Bazinga” után végre valami frissebbet is ki szeretnének próbálni. Például egy igazi hangosanröhögős brit vígjáték-sorozatot.

– I spent most of my life living out of a suitcase.
– Me too.
– Travel a bit, do you?
– No, I’ve just never lived in a suitcase.

A Not Going Out főszereplője nem más, mint a kényszeres idétlenségben szenvedő Lee, aki a “zord és kies” Észak-Angliát maga mögött hagyva most Londonban él, hogy az ottani munkanélküliek és léhűtők számát gyarapítsa. Lee az a fajta ne’er-do-well, aki képtelen az életét komolyan venni: nincs rendes munkája, családja, pénze vagy ambíciója, csak sodródik az árral, egyik napról a másikra, közben viccet űzve mindenből és mindenkiből, aminek a közelébe kerül. Két dolog van az életében azonban, amire számíthat: legjobb barátja, a londoni sznobok életét élő Tim, valamint az Amerikából jött főbérlője és egyben lakótársa, Kate – aki mellesleg Tim exbarátnője is.

Ez volna legalábbis az első évad alapfelállása, de sztorit vagy komolyabb átívelő szálat ne keressünk a Not Going Out-ban, mert nem nagyon van. (Persze, Lee előbb-utóbb vonzódni kezd a lakótársa iránt, és persze, hogy az exbarát Tim féltékenykedni kezd, kockára téve barátságát Lee-vel, és persze, hogy ez a szerelmi háromszög itt is olyan gyorsan unalmassá válik, mint akármelyik másik szitkomban – de a jó hír, hogy ezzel el is mondtam a sorozat egyetlen negatívumát. De tényleg. És mindezt zárójelben.)

Miről szól akkor a Not Going Out? Hát Lee random marhulásairól és botrányosan vicces hétköznapjairól, de mindezt olyan stílusba csomagolva és olyan humorral tálalva, amelyet a HIMYM már évadok óta nem volt képes produkálni, vagy már akkor sem ért a közelébe. Sziporkázó párbeszédek, oltások, agyament szóviccek és popkult-utalások jellemzik a sorozatot – igazából le sem tagadhatná magáról, hogy hamisítatlan brit gyártmány.

Némelyik epizód egészen röhejes dolgokat tálal elénk: Lee amiatt aggódik, hogy a fürdővízbe maszturbálással teherbe ejtette a lakótársát; vagy vaknak tetteti magát, hogy pénzt nyerhessen egy rokkantak részére megrendezett esszéíró versenyen; vagy meghív két leszbikust vacsorára, csak azért, hogy aktus közben kifigyelhesse őket… Ilyen és ehhez hasonló, többé-kevésbé “hétköznapi” hülyülésekkel operál a Not Going Out.

És ha csak két szóban kellene összefoglalnom, hogy miért érdemes nézni a sorozatot, akkor az a főszereplő Lee-t alakító Lee Mack lenne, aki egyben kedvelt stand-up komikus is, és mellesleg íróként is jegyzi a legtöbb epizódot, hogy a poénok biztos forrásból jöhessenek. A Not Going Out-ban nyújtott alakítása pedig egyszerűen zseniális – az a fajta színész, aki már a nézésével is röhögést vált ki az emberből, és akkor még meg sem szólalt.

– I never know what to say to kids… Hello! Would you like a balloon?
– You don’t know many 14-year-olds, do you? He’s probably into hardcore gangsta rap.
– Alright… Yo! D’ya want a balloon, ya motherf–
– Don’t.

Amiért külön dicséretet érdemel a Not Going Out, hogy még a sokadik évadra sem apadtak el a poénok, és a készítőknek továbbra is vannak jó ötleteik a tarsolyukban. Ezt azért emelem ki, mert már a szintén brit The IT Crowd-on is lehetett látni lehet a kifulladás jeleit a negyedik szezonban (csakhogy ne mindig az amerikai szitkomokat ócsároljam). És azt is meg kell jegyeznem, hogy a második évadban történt szereplőváltás (Lee új lakótársat kap) és kisebbfajta reboot határozottan jót tett a sorozatnak. Ha nagyon szigorúan véleményezném a Not Going Out-ot, akkor akár azt is mondhatnám, hogy igazából csak a második évadra érte el az igazi hangosanröhögős állapotot, és teljes szívemből csak onnantól ajánlanám mindenkinek. Ugyanis az első évadnak kell egy kis idő, mire beindul, bár tudom, a 6 epizódos angol évadoknál ez kritikus lehet).

Mindent összevetve, a Not Going Out annyira egyszerű és nagyszerű sorozat, hogy ennél többet nem nagyon lehet, és nem is kell elmondanom róla. Egy újabb bizonyítéka annak, hogy az angolok igenis ki tudják szorítani a kommersz amerikai szitkomokat, ha nagyon akarják. Már ha a poénok mennyiségét és minőségét nézzük. És igen, mivel közönség előtt veszik fel itt is veszettül röhögnek a háttérben – de a Not Going Out-ban legalább jó okuk van rá.

– I would say… brown eyes, late 20s, dark hair…
– Wow… that’s amazing. Are you sure you’re blind?
– … aaand black.

Szóval, ha pontoznám a sorozatot, és még ráadásul szigorú is lennék, akkor is megadnám rá átlagban a 7/10-et, de mindezt úgy, hogy egészen biztosan találnék az eddigi négy évad alatt 10/10-es epizódokat is (tulajdonképpen, hogy lássuk a két végletet: 6/10-nek felhozom az 1×02-t, ami az egészen vicces pilot után sajnos kevésbé sikerült fetrengősre, meg a 3×02-t 10/10-nek, ami az abszolút kedvenc részem ezidáig – ezzel egy szintre kerül a The IT Crowd internet box-epizódjával).

A Not Going Out idén tavasszal tudta le az 5. szezonját, s jövőre érkezik a hatodik évad is. A részek zömét a YouTube-on is meg lehet találni.