login |

Super Crooks: az 1. évad

2021. 12. 06. 15:50 - Írta: Shyllard

Add comment | kategória: anime,Ázsia sorozatozik

Anime formájában érkezett a Netflixre a második Millarworld-ös alkotás, ami méghozzá egy univerzumban is játszódik az általam nagyon kedvelt és emlékezetesnek talált Jupiter’s Legacy-val. Az utóbbi sorozat kaszája ellenére én továbbra is bizakodó vagyok a streaming szolgáltató sajátos szuperhős-világával kapcsolatban, pláne, hogy a Super Crooks-ból már élőszereplős feldolgozást is berendeltek.

A mostani heist sorozatpremier, pedig semmiképp sem csorbította a lelkesedésemet, hiszen ismételten egy nagyon gyorsan és könnyen ledarálható alkotást kaptunk, ami a Jupiter’s Legacy elgondolkodtató mivoltával ellentétben a tömény szórakoztatásra helyezte a hangsúlyt.

A Super Crooks középpontjába állított karakterek ezúttal nem a jók, hanem a gonoszak oldalát gazdagítják, méghozzá a pitiáner bűnözőkét. Az egészen széles szereplőgárdában ugyanúgy megtalálhatók klasszikus képességekkel rendelkezők, mint a kreatívabb különlegességeket magukba rejtegető egyének. Előbbiek közé sorolható az elektromosságot manipulálni képes főszereplőnk Electro Boy (Jenjirou Tsuda), aki a már sok sorozatban jól bevált, nagyszájú, megfontolatlan és megbízhatatlan bűnözők körét bővíti.

Az ő szemein keresztül kaphatunk betekintést a Jupiter’s Legacy erőszakos világába, ahol az említett sorozat hőseinek mítoszának lerombolását a Super Crooks egyszerre volt képes folytatni, míg önmagában is kompetensen tálalni. A bűnözők szempontjából sok esetben őrültnek tetsző segítőkész cserkészek meggondolatlan és leegyszerűsített pluralizált világképe a mostani animében is előkerült, bár sokkal kevésbé központba állítva, mint az elkaszált szuperhőssorozat esetében.

Miközben nehéz sok központi eleméről összehasonlítgatások nélkül írni, merem állítani, hogy a Super Crooks még a Jupiter’s Legacy ismeretének hiányában is képes szórakoztató lenni. Az egy másik kérdés, hogy kevésbé éri meg az időbefektetést a sorozat, ugyanis az anime egy kompetensen tálalt, de ismételten több sebből is vérző adaptációnál csak nagyon kevésszer képes több lenni.

A heist-sorozatok műfaját erősítő japán mű vicces, karakterei színesek és pont annyira érdekesek, amennyi játékidőt külön-külön kaptak, illetve a képességek alkalmazásai is kifejezetten kreatív módon vannak tálalva. Sok jelenetben a My Hero Academia-t juttatta eszembe a Super Crooks, ugyanis mindkettő anime esetében az adottságok széles, s sokszor nagyon elvont skáláját láthatjuk, praktikusan szórakoztató és átgondolt alkalmazhatóságokkal párosítva. Csak ezúttal az erőszak tekintetében kevésbé volt a készítőknek a féken a lábuk.

A sok pozitívum ellenére, viszont az anime animáció terén meglehetősen inkonzisztensen teljesít, akcióknál pörgős és adrenalinnal töltött pillanatokat tálalva, miközben a lassabb jelenetekben töredezettebb és előnytelenebb karakterábrázolásokat mutatva. A rajzstílust annak ellenére, hogy nem tartozik a kedvenceim közé, meg tudtam szokni, viszont a számítógéppel kreált, nagyobb volumenű effektusok terén sokszor botrányos képkockákat szállít a sorozat.

Design szintjén sem voltam sok karaktertől elájulva, Praetorian-on (Wataru Hatano) kívül nem sokaknak tetszett különösképpen az öltözete. A kinézetének változó minősége, sok esetben csúnyácska rajzai és unalmas szereplő ábrázolásai miatt, pedig hiába voltak a képességek kreatívan és szórakoztatóan kibontva, a pillanatok stílusosan beállítva, a harci jelenetek, pedig folyékonyan elkészítve, vizuálisan egy közepesnél nem tudott sokkal több lenni a Super Crooks.

Tálalás tekintetében viszont a zenét már sokkal több dicsérettel tudom illetni, hiszen tökéletesen képes volt aláfesteni a feszültebb, izgalmasabb és csöndesebb pillanatokat is, szinte minden esetben egy kellemes játékos könnyedséget kölcsönözve a jeleneteknek. A japán hangok terén sem lehetett okom sok panaszra, egyedül a néhol bedobott angol, stílusosnak szánt szövegek voltak kínosak. Viszont ez inkább az írók, mintsem a színészek hibája.

Történet tekintetében nagy vonalakban két fő betörést követhetünk végig, bevezető pár epizóddal megtoldva. Az elharmadolt évadból az elsőt éreztem a leggyengébbnek (az iszonyat jó első részt követően), míg a második és az utolsó már sokkal jobban szerepelt, egy ügyetlen időbeli ugrással megszakítva. A folyamatos, szezonon át ívelő építkezésnek köszönhetően a végén nagyon jól eső a gyümölcs, ami beérik, bár az utolsó pár perc kicsit kapkodóra, gyorsan mindent összecsomagolni akaróra sikeredett.

A betörések nem túl kreatívak vagy átgondoltak, a szereplőkhöz hasonlóan nem éreztem azt, hogy okos, bravúros tervek kibontását láthatom, csupán olyan helyzetek sorozatát, amik lehetőséget adnak a bűnözők képességeinek és színes egyéniségeinek humoros tálalására. Ilyen téren, pedig abszolút teljesít a sorozat, hiszen minden megjelenített karakter képes csillogni legalább egy-egy pillanatig, még a kezdetben nagyon unalmas, de végére kifejezetten vicces Gladiator (Pierre Taki) is.

Átfogó történet szintjén tehát a vizualitáshoz hasonlóan megint közepesen teljesít a sorozat, bár mindkét esetben látszik, hogy ez a középszerűség bizonyos elemek minőségen aluliságának és más építőkövek kiválóságának ötvözetéből ered. Egyéni karakterívek tekintetében viszont már kevesebb negatívumot tudok felsorakoztatni, hiszen a központba állított Elecotro Boy és Kasey (Maaya Sakamoto) románca kellemesen és jól átgondoltan van kibontva, míg a mellékkarakterek többsége is értelmes és kielégítő fejlődésen megy keresztül.

A legtöbb kísérő szereplő klisés, de ezeknek az elemeknek a kibontása kompetensen van tálalva, s legtöbbjük esetében található egy emberi csavar, aminek köszönhetően nem olvadnak bele a háttérbe. Akikért nagyon oda voltam az Praetorian, és a fő gonosz The Bastard (Hiroshi Yanaka), akik képességek terén és tágabb világ kibontása tekintetében is vitték a prímet. Ha másokat nem is fogunk viszont látni a tágabb Jupiter’s Legacy-univerzumban, a két férfinál éreztem leginkább azt, hogy tartogatnak még bőven potenciált magukban.

Alapvetően tehát inkább agykikapcsolódásra alkalmas a Super Crooks, ami kreatív képességalkalmazásokban és pörgős akciókban volt képes a legjobbat nyújtani. A szereplők egytől-egyig stílusosak és érdekesek, illetve a humor is többször betalált mint sem. Az átívelő történetben és heist-elemekben semmi extrát nem volt képes nyújtani az anime, míg megjelenítésében számomra inkább volt közepes, mint szép a sorozat. A látvány minőségbéli ingadozása viszont rányomta a bélyegét a jól megkoreografált akciójelenetekre is, több esetben botrányos effektekkel tálalva egy-egy izgalmasabb pillanatot.

S miközben karakterfejlődés szintjén kifejezetten tetszett az anime, tényleges mondandójában már sokkal problematikusabb a Super Crooks. Ahogy említettem, állítom, hogy élvezhető a Jupiter’s Legacy nélkül is az alkotás, viszont annak hiányában a szuperhősmítoszra reflektáló elemei könnyen elvesznek. Így viszont az élőszereplős adaptáció ismerete nélkül nem hiszem, hogy meg tudja érni az érdeklődőnek a mostani alkotás megnézése.

Kiegészítő tálalásnak tökéletes a Super Crooks, de fő ételnek már annál kevésbé. Illetve a történet élőszereplős elkészítése miatt kicsit okafogyottnak érződik az anime. Így viszont nem feltétlenül tudom sokaknak ajánlani a sorozatot.

Úgy érzem, hogy akik hozzám hasonlóan kedvelték a Jupiter’s Legacy-t, jobban fognak járni a mostani bűnözős történet következő adaptálásával. Az anime-rajongóknak, pedig csak akkor ajánlanám, ha éppen nincs semmi a megnézendő listájukon. Hiszen a Super Crooks jó volt, de nem annyira emlékezetesen jó, hogy igazolja a mostani 13 epizódjának végig nézését.

A szuperkrukkok

2021. 11. 26. 13:15 - Írta: winnie

Add comment | kategória: anime,Ázsia sorozatozik,kampány

Megvolt a Netflix második Mark Millar-képregényadaptációjának a premierje, a Jupiter’s Legacy világában játszódó, magyar címet nem kapó Super Crooks-ból nyáron egyébként egy élőszereplős változatot is berendeltek, hiszen ez, mint látható a plakátról is, anime, ráadásul japán gyártású..

Délelőtti videó 3.: Super Crooks

2021. 11. 11. 11:30 - Írta: winnie

Add comment | kategória: animáció,video

Mark Millar és a Netflix első együttműködése, a Jupiter’s Legacy kudarc volt, legalábbis annak alapján, hogy azonnal kaszát kapott a szuperhősös sorozat. Itt a második próbálkozás, ami ugyancsak Millar képregénye alapján érkezik, és anime a műfaja. (Érdekesség: a Jupiter kaszája után bejelentettek egy élőszereplős változatot is.)

Azt írták anno, hogy a sorozat egy bűnügyi thriller és természetfölötti dráma keresztezése, ami Millarworld világában játszódik, de egyébként egy klasszikus, “csak még egy utolsó melós” rablós sztoriról van szó, amiben a világ legrosszabb szupergonoszát próbálják lenyúlni.

Teaser és teljes előzetes a tovább mögött.

Tovább…