login |

The Billion Dollar Code

2021. 11. 06. 15:20 - Írta: winnie

9 comments | kategória: Európa is létezik,kritika,minisorozat

Én még év elején is megismerem a top3-as év végi sorozataimat. És bár idén, ha jól számolom, már több, mint 20 fölött van a zseniálisan jó újoncaim száma, amelyek bármelyikéből lehet dobogós 2021-ban, ha majd megpróbálom sorba állítani őket, már csak eggyel kevesebb a kiadó hely, mert az idei top3-am második fix tagjai októberben érkezett a Netflix-re. Ahhoz, hogy így érezzem, tényleg elég volt a pilot felét látnom A milliárd dolláros forráskód című 4 részes német minisorozatból. És szerencsére végig maradt a színvonal.

Persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a David Fincher/Aaron Sorkin-féle The Social Network hatalmas kedvencem, és ez, az egyébként Magyarországon forgatott sorozat abszolút arra hajazott témáját és megközelítését tekintve, csak épp a rendezői és az írói zsenialitás hiányzott belőle. Vagyis hiányzott egy francot, mert abszolút elégedett voltam, csak arra célzok, hogy nem a prezentálás stílusát vagy a karakterek szájába adott szöveget fogjuk utólag emlegetni a sorozat kapcsán, hanem inkább a karaktereket és a történetet. Azt a történetet, ami természetesen valós alapokra épül, egyes bírósági szóváltások pedig konkrét jegyzőkönyvekre.

Lehet, hogy azért vagyok oda ezekért a techvállalatos eredetsztorikért, mert abszolút nem követem ezt a világot, a The Social Network-ben bemutatott Facebook-sztori számomra épp úgy ismeretlen volt, mint a Terra Vision-é, illetve az arra alapozott Google Earth-é. És a The Billion Dollar Code ez utóbbit dolgozza fel a 90-es évek elejétől indulva, ahogy két ambíciókkal teli fiatal megvalósít valamit, ami idővel letarolja a világot, csak éppen ebből nem ők, hanem egy hatalmas vállalat profitál.

1990 körül a technózenétől dübörgő Berlin-ben ismerkedik meg egy bulin egy DJ-skedő művész srác és egy hacker csapat kódere annak kapcsán, hogy előbbi vizuális demója némiképp szaggat, és utóbbi felajánlja segítségét. A két fiatal elég hamar egy hullámhosszra kerül és elkezdenek közös projekteken dolgozni olyannyira, hogy az egyikre még a Deutsche Telekom is felfigyel, és hirtelen a sufniból a komolyabb szcénára kerülnek egy műholdas fényképek révén a világot a felhasználóhoz közelebb hozó program révén.

Ezen a szálon meg is kapjuk a barátkozást és a közös munkát, ahogy a fiatalok ambícióktól fűtve csapatot szerveznek maguk köré és az egész világot a lábuk elé akarják kényszeríteni. Természetesen vannak hullámhegyek és -völgyek, de nem csak ezért nem minden papsajt, hanem azért is, mert elég hamar behoznak egy másik szálat a mából, amiben 20 évvel később azon megy a vita és a pereskedés, hogy vajon ellopta-e tőlük a Google a szabadalmukat, ami révén később megvalósította a Google Earth-öt.

Ez az alaphelyzet: egy a nézőt feldobó sikersztori, és egy elég lehúzós jogi acsarkodás ügyvédekkel, az utóbbi adja a keretet a történetnek, hiszen a főhősök idősebb énjei révén értesülünk arról, hogy mi történt annak idején.

Mondhatnám, hogy szokás szerint a 90-es évek hangulata nagyon jól átjön a sorozatban, az is pozitív volt, hogy nem ment át az egész technoblablába, abszolút a laikusokhoz szól, ráadásul kedvelhető főhősökkel, hiszen például a Social Network esetében Zuckerberg-ről ezt nem feltétlenül lehet elmondani.

A kisemberes outsider sztorik, amikor Dávid vonul Góliát ellen, mindig is a kedvenceim voltak, bár a legnagyobb favoritjaim leginkább a jogi műfajból kerülnek ki a class action-ös, csoportos peres műfajból. És szerintem ebben keresendő az, hogy miért fogott meg annyira, mind a Social Network, mind pedig a The Billion Dollar Code. Hogy nem szimplán elmesélték a sztorit, hogy nem tét nélkül emlékeztek vissza a történtekre, hanem az egészet egy eleve nagyon feszült narratívába pakolták bele.

Ráadásul a két idősáv hangulata nagyon ellentétes, így nem csak az hozta a kötelező elégedettséget, amikor látom egyes karakterek fiatal és mondjuk 20 évvel idősebb énjét, hanem az a nézőpont, ahogy utóbbiak látják az egykor történteket, és ahogy hullámvasutazunk az időváltásoknak köszönhetően. És mindezt úgy, hogy közben a múlt és a jelen története is izgalmas marad. (És ugye annál, aki nem ismeri a sztorit, még bizonytalanság érzete is befigyel.)

Annak ellenére, hogy nem teljesen fiktív karakterekről van szó, muszáj azt írnom, hogy szuperül működött a két főszereplő, még ha furán is hangzik mindez valós emberekre vonatkoztatva – lehet, hogy a színészeket kellene dicsérnem? Vagy a castingot, ha a fiatalabb és idősebb énekre gondolok? Nagyon tetszett, hogy volt íve a kapcsolatoknak mind a múltban, mind a jelenben, ahol még némi rejtéllyel is megfűszerezték azt – a sorozat egyik legjobb jelenete volt, amikor az idősebb ének között előjött az egykori kémia, ahogy összeröhögnek tárgyalás közben, amikor előbújtak belőlük a 90-es évekbeli sihederek. Imádom ezeket a minket a korább látottakra emlékeztető pillanatokat.

Az IRL-sztorik esetében az egyik hátrány szokott lenni, hogy nem igazán lehet csavarokat belevinni a valós eseményekbe, kivéve, ha azok valóban csavarosak voltak. De a The Billion Dollar Code-ban még ezen a téren is igyekeztek a készítők, hiszen például a tárgyalásos narratíva is kapott némi csavart az első részekben. És persze a suspense, a “Ki fog nyerni?”-kérdés is mindvégig ott van a levegőben, a kimenetellel kapcsolatos nézői bizonytalanság, még akkor is, ha olykor magától értetődőnek tetszik az, hogy hova fognak kifutni a történések.

De a The Billion Dollar Code nem a zárás előjele miatt lett jó. Engem tényleg magával ragadott mind a narratíva, mind az idealista, garázscéges sztori, és (csak nem vagyok egyedül) a tárgyalásos körítés az ügyvédekkel. Az efféle csűrés-csavarások miatt szeretem a jogi krimiket és jogi drámákat (The Practice!), ezért volt meghatározó író az életemben John Grisham, és ezért is szerettem a Social Network-öt és a The Billion Dollar Code-ot. De hiszem, hogy azoknak is bejöhet, akiket ez az aspektus nem annyira izgat. Maximum ők egy fokkal kevésbé lesznek lelkesek, mint én, és még az is lehet, hogy az év végi top10-es vagy top20-as újonc sorozatos listájukról is lefelejtik.

Ez azok közé a sorozatok közé tartozik, amit nem biztos, hogy agyon fogok ajánlani, mert nyilván a többségnek tetszene, de kiemelkedőnek már jóval szűkebb réteg találná, de én ide tartozom, nálam tényleg iszonyatosan betalált a The Billion Dollar Code, még a legtöbb apró összetevő is tetszett és hozzáadott az élményhez, kezdve nyilván a magyar forgatási helyszínekkel (Budapest eleve kap szerepet a sztoriban), de a zene is abszolút bejött, nem egy (pozitívan) borzongató pillanatot előidézve. Fantasztikus volt nézni ezt a minit.

(Talán érdemes tudni, hogy a sorozat abszolút a Google közreműködése nélkül készült el, a készítő meg sem próbálták megkeresni őket, tudták, hogy esélytelen lenne az együttműködés.)

Európa is létezik: The Billion Dollar Code

2021. 10. 08. 14:50 - Írta: human

4 comments | kategória: ajánló,Európa is létezik,kampány,video

Tegnap érkezett magyar felirattal és szinkronnal német A milliárd dolláros forráskód a Netflixre, ami valós eseményeken alapuló dráma, mindössze 4 részben, amik azért elég hosszúak.

Ez az az a sorozat, ami korábban még Terra Vision címen futott és Magyarországon forgott, és a Google Earth elődjének 90-es években való indulásának és felfutásának a története, arról, hogy a Google miképp lopta el a szoftvert az eredeti programozóktól.

A hivatalos leírás:

A 90-es években Berlinben egy művész és egy hekker feltalált egy újfajta látásmódot. Évekkel később újra összefogtak, és szabadalomsértésért beperelték a Google-t.

A plakát alatt, tovább mögött előzetes. Szereplők: Mark Waschke, Misel Maticevic, Leonard Scheicher.

Tovább…