login |

Második esély mindenkinek jár

2006. 03. 30. 14:11 - Írta: winnie

Add comment | kategória: kritika

Kivéve a Free Ride-nak, meg a többi imprós sitcomnak, de az is igaz, hogy jó pár sorinak harmadik, negyedik vagy tizenkilencedik esélyt is adok. Whatever.

Heist – 1×02: A nagy kérdőjel. Tipikusan az a sorozat, ami tök élvezetes is lehetne, hiszen olyan laza és coolnak látszani akaró, hogy az örömet is okozhatna, csak éppen annyi benne a negatívum, ami a pozitívumokat totál elfedi. A második részen annyit nem bosszankodtam, mint az elsőn – jobb volt, de nem volt érdekesebb. Ha valaki eltekint a sokaknak szemet szúró gagyizástól, akkor tuti, hogy nagyon fogja élvezni, de nekem tipikusan csak helykitöltő sorozat, ami sajnos addikt tud lenni, így egyre nagyobb az esély, hogy ha nem is hétről-hétre, de meg fogom nézni az összes részt. 5/10, mondjuk, csak azt nem értem, hogy ennyire jópofizó a sorozat, akkor miért erőltetik benne olykor a komolykodást. Persze, tudom, hogy lesz szerepe a történetben, de akkor is. (Amúgy meg arra jó volt a Heist, hogy megismerjünk egy nagyon téglafejű színészt, már ezért megérte:)

Evidence – 1×02: Az alapkoncepció érdekel és ezért sucker vagyok, az első rész is tetszett úgy ahogy, de megint eljátszottak azt, hogy random tárgyakat mutatnak, amik a nyomozás közben kerülnek elő, ezért lehet majd filózni, hogy vajon mondjuk a baseball ütő mikor lesz véres. Persze az egész dolog csak egy szimpla beetetés, trükk, de azért, a zsengébb ügy ellenére is továbbmegyek a 3. részre. Most nem kaptunk nagyon drámát, Rob Estes nem asszonykázik, pár jó duma nem elég az üdvősséghez. Nézhető. 5/10

Big Love – 1×02: Lehet, hogy nem vagyok elég szofisztikált, s bár az HBO-s sorozatok bejöttek eddig, de az általam 5-ösre (10-ből, nana) osztályzott pilot után inkább lejtmenet volt a sori. Tudom, hogy igényes, de legalább d*gnak benne veszettül, láthatjuk a poligámia előnyeit és árnyoldalait (nem mintha valakit is érdekelt volna), amolyan érzékeny dráma, egy az HBO-ra jellemző nagyon érdekes, és nyálassága ellenére is hihetetlenül, cinikusan jó főcímmel. Remek színészek, ásító winnie. Cancel. De legalább d*gnak benne. 4/10

Pilot-mustra: The Evidence – 1×01

2006. 03. 25. 11:19 - Írta: winnie

Add comment | kategória: kritika,pilot-mustra

Próbálom felidézni a 2 nappal ezelőtti emlékeket, de csak arra a megállapításra tudok jutni, hogy a lenti véleményekkel ellentétben nálam eddig idén ez a nyomozós sorozat jött be úgy, hogy kíváncsi vagyok a második részére.

EVIDENCE – 1×01 – 6/10




Nem tudom, talán a minimális suspense-faktor az, ami bejött. Idén a Bones és a Kriminális elmék (Criminal Minds) is eléggé unalmas karakterizációba fulladt és szinte, számomra érdektelen eseteket tálalt. Itt az alapkoncepcióval, azzal, hogy bemutatnak az elején a nyomozás során előkerülő bizonyítékokat, érdekes kérdést tesznek fel – vajon ez meg ez a bizonyíték mikor fog előkerülni (mert az elején én is azt hittem, hogy az egész csak egy hülye gimmick és a 3. percben előhalásszák a zsaruk a bizonyítékokat és semmi értelme a kezdésnek. Van értelme, hiszen pár cucc csak a legvégén kerül elő.)

Megkapjuk az áthúzódó szálunkat is a San Fransisco-ban játszódó sztoriban, hiszen Rob Estes figurája Monk-módra gyötrődik elvesztett kedvese halála miatt és természetesen kiterjedt nyomozást folytat gyilkosa után.

Amúgy az egész a klasszikus whodunit, ki tette sémára épül, a gyilkos személye sem biztos, hogy sokkol sok embert, de a lényeg, hogy a rendezés túl trendi mivoltától eltekintve nem volt túl sok zavaró tényező az Evidence-ben, jó hangulatú krimisorozatnak néz ki.

Érdekesség, hogy a sorozatban eredetileg nem Rob Estes, hanem Kicky Katt lett volna a fehér zsaru – őt valamiért kivágták a produkcióból a pilot leforgatása után, és jelenetei újraértelmezté a mostani főszereplővel.

Evidence

2006. 03. 24. 21:50 - Írta: Snake Plissken

Add comment | kategória: Snake olt!

Bár Joe-ker előttem már lelőtte a poénokat, mint a sorozat a bizonyítékokat a film elején, azért még én is megostorozom egy kicsit a matériát, ha nem gond. Igen, szóval ez lenne az Evidence baszott nagy újítása, megmutatjuk előre a bizonyítékokat, amikkel a rendőr bácsik összefutnak a történet során. Fantasztikus, frankón leszoptam magam tőle. Na jó, eredetiség nincs, mink van?

Két rendőr (vicces fekete-szenvedő fehér: politikailag korrektek vagyunk), akik nagy haverok, együtt golfoznak a szeméttelepen vagányzenére (a muzsikáról bővebben később) és viccelődnek egymással a nyomozás közben. A fehér (sorozat-tévéfilm veterán Rob Estes) özvegy, megölték a feleségét, és ő emiatt szomorú. Ezt onnan tudjuk, hogy többször is szomorú zenére flesbekel (na, ezért Kazinczy kiherél engema a másvilágon) és bandzsít a neje képeire. Nem, a gyilkost természetesen nem találták meg, de sebaj, majd az utolsó részben egy cliffhangerben kapunk rá egy utalást. Van egy fekete rendőrünk is, Orlando Jones, aki eddig inkább vígjátékokban szerepelt és néha itt is azt hiszi, hogy abban van. Ő vicces és őőő, ennyi. Ott van és kész. A legnagyobb fájdalmam a kiváló színész, Martin “Pull the string!” Landau elpocsékolása egy ilyen huszadrangú statisztát igénylő szerepre, mint ez a halottkém. Úgy tűnik, kellett a nyugdíj-kiegészítés. Még van egy Jodi Lyn O’Keefe-ünk, aki mint leheccséges Rob Estes újcsaj-jelöltet alakít, amúgy nem fontos ,két jelenetre bukkan fel, majd ha a nézők is úgy akarják, tízezer évadon keresztül kerülgethetik egymást. Tehát: Szereplő-eredetiség – nincs pipa. Fantasztikusan érdektelenek és unalmasak: marad a szimpatikusan antiszociális William L. Petersen a király (mellékesen a C.S.I.-dolgok egyetlen igazi pozitívuma), de legalább nem múlják alul a Miamiban idegesítően übermenschkedő David Carusót. Sőt, hőseink úgy általában képtelenek bármiféle érzelmet kiváltani az emberből.

És ez igaz a sorozat többi elemére is. A rendezés (amit a sótlan, ötlettelen, gagyi thrillerek máesztrójának, Gary Fledernek köszönhetünk) teljesen üres, néhány szar emtívi-klippes megoldással megpróbálja felrázni a nézőket, ám mi inkább aludnánk. A zene is folyton szól, mint egy rossz rádió: megismerjük a haverokat – vidám rockzene. Feleség-visszaemlékezések: szomorú gitározás-zongorázás mellett éneklés. Üldözési jelenet-kihallgatás: elektronikus-rockos akció. Semmi különös. Történet: sablonos, uncsi nyomozós, az izgalmat mi is csak nyomozzuk benne.

Igazából nem is lehet erről mit írni, annyira szürke és semmilyen. Ennyi bizonyíték éppen elég lesz ellene. Talán azok, akiket eddig eltiltottak a mozitól és a tévétől, még élvezni tudják, ám egyéb esetben teljesen értékelhetetlen darab. Az Evidence nem az evidens választás. (hohó!)

Pilot: The Evidence – 1×01 (aka. Unalom a köbön)

2006. 03. 24. 14:15 - Írta: Joe-ker

Add comment | kategória: pilot-mustra

Oké, semmi bajom a nyomozósokkal, párat nézek is közülük. A Helyszínelőket pont nem, de a “belemegyünk még egy vörös vértestbe is vazz, mi az nekünk?” tipusú kamerakezelést és az újszerűségét elismerem. A Without a Trace (Nyomtalanul) erőssége a megrázó, elgondolkodtató témaválasztás (nem az eltűnés persze, hanem az annak kapcsán előkerülő fajsúlyos kérdések), és persze a megunhatatlan zongorás main theme. A Cold Case minden epizódban más és más hangulatú, képi világú, stílusú, egyszerűen jó. A Bonesban van két erős főszereplő karakter, és a nagyon jól tálalt chermistry, megspékelve jó adag humorral. És még folytathatnám a sort… Na de mi jutott az Evidence-nek?

Semmi, kérem. És bizony ez itt a büdös nagy baj. Tényleg ennyi a hatalmas alapötlet, hogy az elején bemutatják a bizonyítékokat? Remek, tényleg… Ettől biztos nem esem hasra, még parasztvakításnak is kevés. Előfordul, hogy egy-egy jól megírt szerep még a nemszeretem sorozatra is rávesz, ilyenkor lesz belőle guilty pleasure. Tudom, hog nem kellene, de mégis… Az Evidence-nél persze ilyesmire sem kell gondolni, hiszen már az elején látszik, hogy itt nem lesznek karakterek, nem lesznek elmés párbeszédek, jó helyre odatett mondatok. Itt csak egy néger módon beszélő afro-amerikai zsaru van, egy teljesen jellegtelen Rob Estes, meg egy Martin Landau, aki pont úgy beszél, mintha két mérettel nagyobb protézist adtak volna a szájába.

Az az egy biztos, hogy nálam az Evidence a totális érdektelensége miatt megbukott, méghozzá jó nagyot. Tíz percig bírtam, de most úgy érzem, még az is sok volt. Nem szoktam pontozni, de ez megérdemli.

0/10

(De ha ezek után winnie vagy human bevarrnak neki egy 9/10-et, eskü végignézem… Ha máshogy nem, hát megkérek valakit, hogy ha készülnék elaludni, bökjön oldalba egy kötőtűvel…)