login |

The Innocent: vége az 1. évadnak

2021. 06. 20. 21:32 - Írta: winnie

3 comments | kategória: Európa is létezik,kritika,minisorozat

If you give yourself up, you lose. If you do anything to me, you lose. Whatever you do, you lose. And I win.

Nehogy valaki azt higgye, hogy az éves toplistámon nincs az egyik legelőkelőbb helyen Az ártatlan, amit pár hete mutatott be a Netflix! Nem azért nem írtam az igen pozitív pilotkritikám után rögtön évadosat, mert nem daráltam le a sorozatot pár nap alatt, egyszerűen csak időm nem volt rám. De most megteszem, és kihangsúlyozom még egyszer, hogy nem csak április legjobb új sorozata volt a Cruel Summer és a Mare of Easttown előtt, hanem, ld. fent, “az éves toplistán is előkelő helyet fog elfoglalni”.

Igen, persze most jöhet a “mert winnie Harlan Coben legnagyobb kritikátlan rajongója”. Lehet, bár nem olvastam egy könyvét sem, viszont az eddigi Netflix-es Coben-adaptációk (Safe, The Stranger, The Woods) tényleg nagyon bejöttek, és ez spanyol minisorozat is beállt a sorba. Sőt, ha kitartott volna az első 5 rész lendülete az utolsó párra, akkor lehet, hogy a legjobbnak mondanám.

Ahogy arról az első írásomban is szó volt, a sorozat azzal rántott be igazán, hogy az első részben megismert főhős után a második epizódra egy addig nem ismert karaktert állított a középpontba (és mondhatni még volt egy harmadik fő alak is), és a folytatásban is kvázi egyenrangúként kezelte a feleket (hamar összehozzák őket, tehát nincs szó teljesen egymás mellett futó sztorikról), azonban az újabb és újabb karakterek kiemelése végig megmaradt. (Mondjuk egy karaktert hiányoltam, azt hittem, hogy előre kitaláltam, hogy ki lesz az 1×08 egyik központi alakja, aztán alig esett szó róla.)

És számomra minden résznek az volt a legjobb pontja, amikor pár percben saját narrálásuk mellett megkaptuk az egyes szereplők eredettörténetét. Ez nagyon sokan adott a sorozathoz, még akkor is, ha halottakról vagy nem a “jó oldalhoz” tartozókról volt szó. Igaz, hogy az eszköz egészen pofátlan expozíciónak hat papíron, de nagyon működött, és sokat tett azért, hogy a karaktereket közelebb hozza a nézőhöz. Vagy legalábbis hozzám.

Az első részben még kicsit túlságosan homályosnak és lyukakkal telinek éreztem a történetmesélést, de a folytatásban nagyon hamar elkezdik betömködni a lyukakat, és amellett, hogy újabb kérdőjelek jelennek meg, a válaszok kapcsán tényleg nem hagynak sokáig kétségben minket. Mondjuk az összkép már jóval a finálé előtt elkezd összeállni, aminek köszönhetően az utolsó 2-3 részben a suspense már közel sincs azon a szinten, mint a szezon elején, cserébe az akciósabb és a thrilleresebb kerülnek túlsúlyba.

Mondjuk thrillerként végig működött a sorozat, pörgött, a főhősök aktívak maradtak, idővel már nem csak sodródtak az eseményekkel, folyamatosan versenyt futottak a ketyegő órával, és a tét is elég nagy maradt, az pedig hogy több szálat vezettek az elkerülhetetlen végkifejletig, nagyot dobott a dinamikán. És eközben nagy erény, hogy nem lett felületes a The Innocent, az érzelmi töltet nagyon erős volt, egyes nagy találkozások igencsak ütöttek.

A sorozatban a jelenbeli rejtéllyel párhuzamosan fedik fel, hogy mi történt a múltban, hogy honnan indult el minden, és amikor már azt hihettük volna, hogy mindent tudunk, akkor még sikerült újabb csavarokat bedobni, bár abban nem vagyok biztos, hogy a végpoén mennyire változtatja meg azt, amit korábban gondoltunk. Számomra kissé túl volt lihegve, annak ellenére, hogy nyilván nagy volumenű dologról van szó.

Igazából nem kritika a sorozat kapcsán (főleg, hogy egy 15 éves könyvről van szó), de amikor kiderült, hogy mi is a fő téma, milyen szál körül forognak események, mi mindennek az eredete, akkor némiképp csalódtam, mert a közelmúltban nem is egy sorozat épült pontosan ugyanerre motívumra. Ez persze az egész sokkoló és gyomorba markoló jellegéből mit sem von le, ugyanúgy ökölbe szorulhat az kezünk az emberi természet mocskos oldalától, csak épp a kisördög mégis ott duruzsolt a fülembe, hogy nincs új a nap alatt.

Egy bekezdés erejéig a stábra is kitérnék. A sorozat írója és rendezője, szóval mondhatni kreatív agytrösztje Oriol Paolo volt, így mindenképp ő a siker kovácsa. Mondanom sem kell, hogy ma este meg is nézem tőle a Netflix-en A láthatatlan vendéget, de ahogy látom, A hullát (aminek az indiai változata van fent itthon) és a Durante la tormenta-t is elég jóra értékelik, akárcsak a Julia’s Eyes-t, amit csak íróként jegyzett – szerintem a Nit i Dia című sorozatot esélytelen lesz felhajtanom. Nem véletlen, hogy a filmjeiből többet is több országban feldolgoztak, adaptáltak.

És persze a szereplőknek is jár a pacsi. Mario Casas nem egyszerű karakter bőrében maradt számomra végig szimpatikus, de számomra (elfogultság?) mégiscsak Alexandra Jiménez Lorena nyomozója lopta a show-t (remek karakter, ugyancsak), aki mellé fellépett Aura Garrido is.

A három színésznek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az idei újoncok közül az egyik kedvencem lett az El Inocente, de persze nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez a műfaj az egyik nagy favoritom, szóval minden bizonnyal könnyebb is a kedvemre tenni.

Nem tudom, hogy Az ártatlan mennyire ér fel a könyveredetivel, Az ördög játszótere című regénnyel, de már többen is jelezték, hogy hozza a szintjét, sőt, egyesek szerint felül is múlja azt. Ami annyira nem is lepne meg, hiszen ha nagyjából megmaradt a sztori, akkor a sorozat készítői által hozzárakott pluszok biztos, hogy pozitívumként csapódnak le az olvasókban.

Akkor várjuk a következő Netflixes Coben-adaptációt? Ami francia lesz, a Gone For Good (Lidércnyomás), de nem sokkal később jönni fog a Stay Close, azaz a Maradj mellettem is Angliából. Én biztosan!

Pilot-mustra: The Innocent – 1×01

2021. 05. 04. 19:20 - Írta: winnie

17 comments | kategória: Európa is létezik,kritika,minisorozat,pilot-mustra

Hú, de nehéz kritikában megfogalmazni azt, hogy az ember mit keres és értékel a sorozatokban úgy, hogy az meggyőző és másra is vonatkoztatható legyen, valamint tájékoztasson! Számomra a nézői élmény a legfontosabb, és azt veszem észre, hogy amikor az maximális, viszont a sorozatról tudom, hogy nem tökéletes és vannak hibái, akkor mindig farigcsálok, kifogásokat keresek, pedig nem kéne. Ha valami maxos, akkor vállaljuk be, hogy maxos, nem?

A Netflix pénteki premierje volt a spanyol Az ártatlan, ami belőlem ezt a nagyon lelkes nézőt hozta elő, amit nem nagyon tudok számokban kifejezni, max a 10/10-zel. Nyilván a sorozat (még?) nem ennyi, de a kezdés, bármennyire is fura volt és lógott a levegőben, mert nem láttam benne elég alapanyagot, eleve megfogott egy 6-7/10-es szinten, de utána jött az 1×02 és BUMM, az első percekben transzcendens állapotba kerültem, és egy 8-as szint után a harmadik rész már 9/10-re kúszott fel nálam. (Most a 4.-nél tartok, majd jövök finálékritikával. Ha kitart a lendület, tuti top3-as az év végén.)

THE INNOCENT – 1×01 – 7/10

És itt jön be a kritikák szubjektív vetülete, miszerint isteníthetek én valamilyen aspektust, ha az valakit hidegen hagy, akkor magát a sorozatot sem fogja értékelni, ezért sem az osztályzatokat kell nézni. Én pedig oda vagyok a narratívákkal való játékért – emlékeztek még a The Chicago Code-ra? Mekkora gyomros volt a pilot vége! Annak köszönhetően, ahogy mesélték. A kedvenc filmjeim többsége mind rendelkezik valami narratív, a történetmesélés minkéntjével csavarral (pár a top10-ből: Memento, Lola rennt, Fallen, The Usual Suspects, Amélie), és amikor megnéztem az El Inocente első részét azt mondtam magamban, hogy az nem lehet, hogy ez csak ennyi. Itt kell lennie valami (narratív) csavarnak. S lőn!

Nagyon fura volt ugyanis ahogy elkezdődik a sorozat. Megismerünk egy fiatal férfit, aki véletlenül megöl valakit és ezért börtönbe kerül, de… utána kvázi meghallgatjuk az élettörténetét, konkrétan ledarálják, hogy mi minden történt vele az elkövetkező jó pár évben, és én tudtam, hogy ezt így egyetlen író sem csinálná, mert ennél pofátlanabb expozíció nincs. Szóval ez már eleve szöget ütött a fejembe, hogy itt készül valami.

Utána megismertük a fő sztorit, ami tele volt furcsasággal: jelenetekkel, amikből mintha hiányzott volna valami, amik nem voltak annyira teljesek, amiknél érezni lehetett, hogy valami nem stimmel. Kaptunk hihetetlennek ható véletleneket. Teljesen a levegőben lógó, minden magyarázat nélküli múltbéli snitteket. És olyan WTF-jeleneteket, amiket minden felvezetés nélkül zúdítottak ránk, és azt éreztem, hogy a teljes képnek csak egy nagyon kis darabját fogom a kezemben.

És ez az, ami iszonyatosan felvillanyozott. Én a krimiket a kirakós jelleg miatt nézem, imádom, amikor összeáll a kép, és Az ártatlan esetében tudni lehetett, hogy nem olyan rejtélyeket kapunk, amikre talán lesz válasz, hanem ellenkezőleg: itt mindennek jelentősége lesz és a legvégére mindenképp össze fog állni nagyon szépen a kép. És ezekben a könyvadaptációs sorozatokban ezt imádom. (Nyilván elfogult vagyok, mert bár sosem olvastam az író, a sorozat Harlan Coben-adaptáció, mint a tavaly top5-ösom, a The Stranger, a The Woods vagy a Safe, ezek mind elsőnapos darák voltak nálam – Az ártatlan amúgy Az ördög játszóteréből készült.)

Na, hogy ennyi szócséplés után a sztoriról is beszéljek: adott Mateo, aki a börtönből szabadulva testvére jogi cégénél helyezkedik el, remek lett az élete, a barátnője gyereket vár, de amikor utóbbi egy üzleti útra megy Németországba, nagyon fura üzenetet kap a mobiljáról, ami miatt arra kezd gyanakodni, hogy valami baj érhette a nőt. Elkezd szaglászni, és nem sokra rá élet-halál helyzetbe találja magát, aminek az okát abszolút nem érti. Azonban ahelyett, hogy a második részbe megkapjuk a rész végi cliffhanger feloldását és a sztori folytatását, megismerkedünk egy nyomozónővel, akit egy apáca öngyilkosságához hívnak ki.

HÖ? Mi van? Ezen a ponton totál beindultam, hiszen adta magát a kérdés, hogy miért nézzük ezt a teljesen különálló sztorit, amiről tudjuk, hogy valamikor, valamilyen módon kapcsolódni fog az előzőhöz, főleg, hogy rögtön tovább is gondoltam mindezt, hogy vajon még hány szálat fognak elindítani itt a 8 részes szezon során, mert emlékeztem, hogy nem csak két karakterplakát jött ki a sorozathoz, és egyébként is elég furák voltak a marketinganyagok. (Szerencsére a konkrétumokat már rég elfeledtem.)

A lényeg, hogy itt vagyunk. Van egy férfi, aki a barátnőjét keresi, miközben rejtélyes fenyegetések érik. És van egy nő aki nyomoz halálesetben, de folyton falakba ütközik, mintha komoly érdeket sértene. És ennek a két puzzle darabkának a segítségével kell összeraknunk a képet, miközben tényleg egyre több és több, további kérdőjeleket szülő részlet jut a birtokunkba.

És hiába zavaros eleinte szinte minden, tudjuk, hogy tartunk valahova, még akkor is, ha a készítők gonosz módon olykor meglökik azt asztalt, összekeverve egy kicsit a kirakót. De tényleg, mert olykor (és itt éreztem negatívumként némi erőltetettséget) kilépnek a lineáris időkeretből, és nem sorrendben tálalnak eseményeket. Ami kapcsán majd utólag mindenképp érdekes lesz visszanézni azt, hogy a narratív szerkezettel való játszadozásnak valós funkciója volt-e, vagy csak a trükközés látszata miatt alkalmazzák. A válasz persze nem oszt és nem szoroz számomra, ha ilyen mesterséges adalékanyagokkal növelik az élvezeti fokot, akkor felőlem tegyék, én könnyű eset vagyok.

A nagy kérdés persze az, hogy a végső kép kirakásakor mennyire leszünk elégedettek, ez nagyon meg fogja határozni azt, hogy utólag mi az ember véleménye a sorozatról – a Behind Her Eyes-ban nem a kezdeti döcögés és a lassabb tempó van meg a többségben, hanem a zárás gyomrosa, míg a The Stranger-ben hiába a sodró első pár rész, ha a végére jutottak sutaságok, amik keseríthették a szájízt. Mint írtam, ha a The Innocent tartani fogja azt a szintet, ahova fellépett az 1×02-vel, akkor biztos, hogy az idei kedvenceim között lesz. Ha meg nem, az utat akkor is piszkosul élvezni fogom.

Délelőtti videó 2.: The Innocent

2021. 04. 30. 10:50 - Írta: human

2 comments | kategória: Európa is létezik,minisorozat,video

Ma újabb Harlan Coben-adaptáció érkezett a Netflixre Az ártatlan, ezúttal Spanyolországból. Itt volt a teljesebb leírása, lássuk a tovább mögötti hosszú magyar feliratos előzetest.

Tovább…

Ezért nem veszi fel senki a telefont manapság!

2021. 04. 26. 13:13 - Írta: human

1 comment | kategória: Európa is létezik,kampány,minisorozat

Az ördög játszótere című Harlan Coben-könyv adaptációja ismét másik országból, ezúttal a spanyoloktól érkezik a Netflixre. winnie biztosan ledarálja a The Innocent-et, szóval tuti lesz kritika elég hamar. A tovább mögött más nyelven is a plakát.

Tovább…

Délelőtti videó 3.: The Innocent / El Inocente

2021. 04. 01. 11:30 - Írta: human

2 comments | kategória: Európa is létezik,minisorozat,video

A Netflix angol és lengyel után spanyol Harlan Coben-adaptációt is készített, ami április végén érkezik. Ezúttal Az ördög játszótere (itt a hivatalos, magyar nyelvű tartalma) lett átültetve 8 részben, és Az ártatlan magyar címet kapta.

A történet egy férfiról szól, aki 9 éve megakadályozott egy verekedést és ezzel gyilkossá vált. Most szabadul, és természetesen már semmit sem vesz biztosra az életben. Felesége teherbe esik, és az álmaik házába költözhetnek, amikor egy megmagyarázhatatlan telefonhívás ismét tönkreteszi az életét.

A tovább mögött a dátumbejelentő promó. Szereplők: Mario Casas, Aura Garrido, Alexandra Jiménez, Juana Acosta, Jose Coronado.

Tovább…