login |

Pilot: The Terror: Infamy

2019. 08. 18. 15:50 - Írta: human

4 comments | kategória: antológia,kritika,pilot-mustra

Hiába az új készítő az AMC sorozatánál, mivel antológia, így igazából szinte teljesen új a széria, mégis maradt valami az előző évad szellemiségéből. Nyilván a csatorna hasonló koncepciót keresett, amiben benne van az a plusz, és úgy tűnik talált is.

Csak a pilot alapján a történet: a II. világháború alatt az Amerikába épp beilleszkedni kívánó bevándorló japánokat követte valami lény a szülőhazájukból — nem megszokott szellem hanem… nem akarom lelőni, mert a pilot végén fednek fel belőle- Az öregek érzik a jelenlétét, és az események miatt félik is, a fiatalok viszont egyelőre még próbálják figyelmen kívül hagyni.

Így kerül két főbb szál elő, hiszen egyrészről ott vannak a japánokat kezelő Amerika sötét tettei, másrészről pedig ez az egyelőre bűnöket elkövetőket kínzó lény. Amikor valaki letér az igaz útról, annak, ha nem is rögtön, de érkezik a következménye is. És itt tényleg a hagyományokról és morálról van szó, nem pedig légből kapott dolgokról.

A lényeg egyelőre a kivitelezésben kereshető, hiszen horrorsorozatról van szó, ami egyáltalán nem az olcsó ijesztgetésre koncentrál, hanem inkább lassabban az agyba mászik. Ahogy azt az első évad is tette, erre gondoltam a szellemiség emlegetésével. Nyilván más helyszín, nem a semmiben elveszést és a jéghideget kapjuk, de mégis van benne valami.

Bevallom a jumpscare nem annyira az én világom, bár a slasher horrorokat azért kedvelem, de ezt könnyedén néztem egyelőre. Vagyis “könnyedén”, mivel a karakterépítés közben tényleg azt vettem észre úgy 35 perc után, hogy nyomaszt a pilot. És ez az igazi erő? Erre képes ritkán a zsáner manapság.

A kidolgozás most is korrekt. Mondjuk a digitális képminőség miatt érezni a díszleteket, de igazából ez is az első évadot idézi. Nehéz megfogalmazni ezt amúgy, mert valójában egy RED kamerával is egész jól lehet a filmes kinézetet szimulálni, de valahogy itt mégsem sikerült, pedig az 1940-es évekhez az illett volna.

A szereplőgárda nem ismert arcokkal van tele, legalábbis számomra, nyilván George Takei-t kivéve, de kellően elkülönülnek a karakterek, és jól is hozzák őket egyelőre. Kiemelni senkit nem tudnék, de ha jól látom, igazából mind tévés veteránok rengeteg sorozattal a hátuk mögött, szóval nem annyira nem meglepő a helyzet.

Igazából már az első jelenetből lejött, hogy durva lehet az Infamy: egy nő a fülén át az agyába szúr valamit, és így öli meg magát, de után tényleg kellett még egy kis belerázódás, emiatt 7/10. Az biztos, hogy winnie már látta a 2. részt, és úgy még jobban élteti, szóval érdemes lehet esélyt adni neki.

The Terror: kezdett a 2. évad (Pilot-mustra: The Terror: Infamy – 1×01)

2019. 08. 15. 21:30 - Írta: winnie

20 comments | kategória: antológia,kritika,pilot-mustra

Nem tudom, mi van velem és az AMC horrorsorozataival, de valamiért eddig nagyon betaláltak a pilotjaik. Az “eredeti” The Terror első részét nagyon szerettem, pedig még azt is lehet mondani rá, hogy nem történik benne szinte semmi. A pár hónapja bemutatott, sokak által köpködött NOS4A2 kezdése is simán hozta nálam a 8/10-es szintet (ehh, még mindig nem írtam róla…), és ugyanez a helyzet a The Terror: Infamy-vel is, amit egy fokkal még ezek fölé is emelnék idióta tizedesek használatával.

Nem akarom kikerülni a kötelező köröket, tehát: a The Terror első szezonja alapvetően egy minisorozat volt, egy 1850 körül játszódó kosztümös horror. És mivel a kordivatnak megfelelően évados antológiának álmodták meg a szériát (a cím, mint “Borzalom” köré), mert mégiscsak jobban megéri egy már ismert brand-re ráhúzni az újabb miniket, az Infamy is egy kosztümös horror, ami 1941-ben kezdődik. Szóval tekinthetjük pilotnak is az évadkezdést – a készítői gárda is teljesen más.

THE TERROR: INFAMY – 1×01 – 8,25/10

Előre jelezném, hogy nem csak a horror műfajáért vagyok oda, hanem azt is nagyon szeretem, amikor zsánersorozatokat a múltba, kosztümös körülmények közé helyeznek. A világháborús kriminél már csak egy középkori nyomozás a jobb, annál meg csak egy ókori – nem tudom, hogy ennek mi az oka, de ugyanez a helyzet nálam a scifivel és a horrorral, valami egyéni ízt kölcsönöz nekik az, ha nem a modern korban zajlanak a történések. Talán mert akkor jobban le lehet vetkőzni a kliséket? Vagy másképp csapódnak le?

A The Terror: Infamy tehát a második világháborúban játszódik, és azt a sajtóanyagokból tudni lehet, hogy az egyik fő helyszíne egy, a japán-amerikaiakat internáló tábor lesz. De, és ez nagyon fontos (amellett, hogy csak a 2. rész végére érünk el erre a helyszínre), hogy a kor és a politikai-diplomáciai viszonyok, illetve maga a háború csak egyfajta díszletként szolgál a horrorsztori számára. Egy nagyon erős és érzelmileg gazdag díszletként, de a fő hangsúly nem a Pearl Harbor-i bombázás hatására összegyűjtött és felcímkézett japán származású amerikai állampolgárokkal való bánásmódon lesz.

A sorozat a hírhedt bombázás előtt nyit, és egy kaliforniai mesterséges szigeten (Terminal Island) élő japán-amerikai közösséget mutat be rögtön egy nagyon fura és gyanús öngyilkossággal indítva: egy nő, mintha saját akaratától függetlenül ölte volna meg magát. Mindenki paff a haláleset hatására, elképzelni nem tudják, hogy mi történhetett, van, aki sajátmagát okolja, mások másokat vádolnak – és ez még csak a kezdet. Idővel ugyanis újabb furcsa (természetfölötti?) dolgokat tapasztalnak egyesek, és további (gyanús) halálesetekre is sor kerül.

A csavar, hogy mi nézőként elég hamar tisztába jöhetünk azzal, hogy mi (vagy ki) történik velük, szóval többet fogunk tudni, mint a karakterek, a kérdés inkább az lesz, hogy mégis mi a mozgatórugója az egésznek – és itt rögtön a kedvenc krimis/horror kellékemre pillantok, miszerint a múltban történt valami disznóság, amit most jól megbosszul valaki.

Ebből nagyjából le is jön, hogy a The Terror: Infamy nem újítani fog a műfajon belül (gondolom az elmosódott fényképarcok is megvannak pár filmből), hanem ahogy fent írtam, egy nem annyira megszokott, a történelmi háttér miatt elég konkrét és háborgó korszakba, valamint környezetbe helyezi a klasszikus sztorit, ezzel adva sajátos ízt neki. Mindezt pedig nagy tisztelettel teszi.

Az Infamy horror, és azon belül is (mi más?) J-horror, azaz afféle japán szellemtörténet annak minden ismerős kellékével – ez egy apró spoiler lehet, de igazából már az első percekben sejthetjük a dolgot, másrészt pedig aki belevág, annak érdemes tisztában lennie ezzel. Akinek nem kenyere a műfaj, azt nem biztos, hogy le fogja nyűgözni a megvalósítás és a színészi játék, valamint ezek, az amerikai állampolgárságuk ellenére a nagyon japán karakterek.

Engem viszont lenyűgözött. Tényleg sokáig tudnám sorolni azokat a momentumokat, amik bejöttek a pilotban. Már az első jelenet gyönyörű volt (a látvány végig első osztályú), és a folytatás is tele volt nagyon szép beállításokkal, ütős hangulati elemekkel és hatásos apróságokkal, valamint érzelmekben nagyon gazdag alakításokkal: piszkosul látszik, hogy a színészeknek elég sokat jelent ez a munka. (Ennek kapcsán kiemelném, hogy még sosem történt velem olyasmi, hogy az első másodperctől ennyire megkedveljek egy főszereplőt, mint itt, a Derek Mio által alakított Chester-t. Gőzöm sincs, hogy mi ennek az oka, de nagyon egy hullámhosszra kerültünk.)

Ahogy az első The Terror esetében, itt sem fogok csodálkozni azon, ha jó páran elunják magukat a piloton mondván semmi sem történik. Az már most látszik, hogy ez a sorozat sem a pörgő akciókra és a nonstop korhatáros tartalomra fog koncentrálni, az eddigi két rész alapján talán kijelenthető, hogy szofisztikáltabb horror lesz, közel sem annyira popcorn, mint amit megszokhattunk. És ez dicséretes.

Szóval nagyon bejött, amit láttam, végig lekötött, az pedig külön erőssége, hogy a múltbeli, a valóságban is megtörtént események ellenére a témája manapság is aktuálisnak mondható, ami mindenképp egy újabb gondolati réteget kölcsönöz az Infamy-nek.

Az első két részt a premier előtt az AMC jóvoltából láthattuk.

Emlékeztető: Terror: Gyalázat (Terror 2. évad)

2019. 08. 15. 21:00 - Írta: winnie

1 comment | kategória: ajánló,antológia,kampány

Ma. 23:00. AMC. The Terror – 2×01 (The Terror: Infamy) (kritikaszinkronos promó + szinkronhangok)

Pár nappal az amerikai premier után folytatódik itthon az AMC horrorantológiája. Az első szezon ugye az 1800-as években játszódott és két eltűnt hajó legénységéről szólt, valamint az általuk átélt (de nem túlélt!) borzalmakról, ez pedig a II. világháborúban, ahol ugyancsak valós alapokra építkeznek, a japán származásúakat internáló amerikai táborokra. Persze ahogy írom majd a kritikámban, mindez “csak” hátteret jelent egy klasszikusra hangszerelt ázsiai kísértetsztorihoz.

Azért adok egy hivatalos leírást, hátha valakit az jobban meggyőz:

A Terror: Gyalázat, a II. világháború idején játszódik. Középpontjában rejtélyes halálesetek egész sorozata áll, amely egy japán-amerikai közösséget tart rettegésben, illetve egy fiatal férfi útját követhetjük, aki utánajár mindennek, és felveszi a harcot a gonosz erővel szemben, amely ezekért felelős.

Ne sírj!

2019. 08. 12. 13:15 - Írta: human

Add comment | kategória: antológia,kampány

Főleg ne ilyen ijesztően! A The Terror: Infamy, a The Terror 2. évadja új történetet mesél majd, ahogy az az előzetesben is látszik. Itt a plakát a J-Horrorhoz – a dátummal ne törődjetek, az amerikai (és a magyar) premier augusztusban lesz.

A tovább mögött az eddig még ki nem rakott teaser plakát nézhető meg.

Tovább…

Délelőtti videó 4.: Terror: Gyalázat (Terror 2. évad)

2019. 08. 09. 11:55 - Írta: winnie

Add comment | kategória: antológia,video

A The Terror: Infamy címet viseli a The Terror 2. évadja, ami japán horroros szellemsztori lesz az első évadhoz hasonlóan valós eseményekre, a II. világháborús amerikai japán internáló táborok koncepciójára felhúzva. A tovább mögött két szinkronos előzetes az AMC jóvoltából.

UPDATE: Betoltam még egy harmadik, rövidebb előzetest is utánuk.

Tovább...

Délelőtti videó 2.: The Terror: Infamy

2019. 08. 05. 10:50 - Írta: human

2 comments | kategória: antológia,video

Két videó is érkezett a The Terror új történetéhez, ami egy japán szellemes horror lesz. A tovább mögött egy kulisszás anyag, valamint egy hagyományos promó.

Tovább…

Délelőtti videó 2.: The Terror: Infamy

2019. 07. 14. 11:28 - Írta: human

4 comments | kategória: antológia,video

Csak egy rövid új előzetesünk van a tovább mögött, de ugye bárki bekapcsolódhat, új történet lesz. Ha hasonlóan erősre teszik össze, mint az első évadot, akkor ez a terror is velünk maradhat egy ideig.

Tovább…

Délelőtti videó 2.: The Terror: Infamy

2019. 07. 09. 10:50 - Írta: human

Add comment | kategória: antológia,video

Ugye a The Terror egy antológia sorozat, így idén új történet, új borzalom várja az érzékeny lelkű nézőket. A tovább mögött pedig egy új előzetes.

Tovább…

Délelőtti videó 2.: The Terror: Infamy

2019. 06. 21. 10:50 - Írta: human

Add comment | kategória: antológia,video

Ugye antológiának készült a The Terror, és a 2. évad új készítővel és koncepcióval érkezik majd. Erről, az internáló táboros megközelítésről persze írtunk korábban. Viszont végre előzetes is van hozzá a tovább mögött! A premierdátum már ismert egy ideje

Tovább…

The Terror: jöhet a 2. évad

2018. 06. 25. 17:15 - Írta: winnie

12 comments | kategória: antológia,hírek

Valamiért pár hete hírértékkel kezdett el bírni, hogy a The Terror második szezont kaphat a lezárt sztori ellenére, de nem lehet mindenki junkie, és tudhatja Amerikában a minisorozat ritka, mint a fehér holló, s hogy már több, mint két éve, a berendeléskor megmondták, hogy antológiának tervezik a sorozatot, ezért is használtuk mindig a címkét.

De nem ez a lényeg, hanem az, hogy a hétvégén meg is történt a hivatalos bejelentés: az AMC berendelte a The Terror 2. évadját.

Nyilván futottak jó pár kört a koncepcióval, s néhány hete kiderült, hogy az első évad készítői (Soo Hugh és David Kajganich) nem folytatják, az AMC-t nem az ő terveikre csapott le, így ez is egy olyan évados antológia lehet, aminek a szezonjait mindig mások fogják vinni, így hangnemben és stílusban egész eltérőek lehetnek (ld. még American Crime Story).

A 2. évadot Alexander Woo és Max Borenstein készítheti el (utóbbinak már volt sorozata, ő jegyezte a Minority Report-ot), a 10 részes történet pedig a II. világháború idején játszódik majd, és a japán-amerikaiakat rettegésbe tartó lény, kísértet (? – ‘specter’ az eredeti közleményben) lesz a középpontjában, mely a bevándorló közösség dél-kaliforniai otthonaitól egészen az internáló táborokig fenyegeti az embereket.

(Itt a kibeszélőnk. Még mindig nem jutottam el a daráig, de remélem, kapunk vendégírást, vagy tudok írni az évadról és nem kaszálom idő előtt.)

Pilot-mustra: The Terror – 1×01

2018. 03. 29. 22:35 - Írta: winnie

77 comments | kategória: antológia,kritika,pilot-mustra

Tell those who come after us not to stay. The ships are gone. There’s no way through. No passage. Tell them we are gone. Dead… and gone.

Az ugyancsak Magyarországon forgatott The Alienist évadkritikájánál már lelőttem a poént, hogy nagyon elégedett voltam a The Terror kezdésével is, annak ellenére, hogy a kosztümös műfaj nem a kenyerem – ellenben, ha a kosztümös zsáner darabról van szó, máris már a leányzó fekvése. A The Alienist révén a krimi is érdekelt, és ez a horror sztori is azonnal felkeltette az érdeklődésemet. De nem a pilot láttán, hanem az alapsztori ismerete miatt.

Mint a The Alienist esetében, ez is egy regény adaptációja (Dan Simmons a szerző), és ez is egy tíz részes, lezárt sztorit hoz el egy tervezett évados antológia első darabjaként. Ez az előny. A hátrány, legalábbis az alkalmai belenézők számára, az a könyvszerű építkezés, mert bármennyire is eltér sok mindenben a The Terror az alapanyagtól, nagyon az alapoktól kezd el építkezni, így a műfaji felbukkanásáig elég sokat kell várni. Akkor azonban…

THE TERROR – 1×01 – 8/10

   

A sorozat története valós elemekre építkezik és rögtön fel is festik egy eszkimó asszony elbeszélése nyomán a baljós történetet, mely két, az Északnyugati átjáró felfedezni kívánó hajóról szól az 1840-es évekből. Mind a hajóknak, mind a legénységüknek nyoma veszett anno az Északi sarkkör táján (a hajókat IRL pár éve találták meg), és az első percekben arra utalnak, hogy nem csak a hideg és az éhezés okozta az emberek halálát, hanem valami más is vétkes benne.

Meg is ismerjük kisvártatva az HMS Terror és az HMS Erebus kapitányait és matrózait, a küldetésük célját, a vezetők motivációit (a korbéli viszonyokhoz még flashback-eket is kapunk), hogy aztán totális rebootot kapjanak a karakterek, amikor kiderül, hogy a jég fogságába esve módosítani kell a terveken, és hirtelen minden korábbi célt felülír a túlélés, aminek következtében mindenkiből előtör a valódi énje is.

Nem hiszem, hogy az elfogultság beszél belőlem, amikor azt mondom, hogy marha jó a megvalósítása a sorozatnak. Mind a tengeri jelenetek a hajókkal (szép kis díszletek, basszus!), mind pedig a jeges jelenetek nagyszerűen néznek ki, csak úgy árasztják magukból a baljós hangulatot, és nem kell sok képzelőerő ahhoz, hogy az ember a cudar és embertelen körülmények között érezze magát. És ez még csak a kezdet.

Mondanom sem kell, hogy ilyen színészgárda mellett (Ciaran Hinds, Jared Harris, Tobias Menzies, Ian Hart) nem nagyon lehet hibázni, de a poén az, hogy a kevésbé ismert arcok épp olyan jók, mint ők, sőt! Nagy odafigyeléssel válogatták össze az arcokat, és talán a tengerészek megkülönböztetése sem fog akkora nehézséget okozni.

A lassabb kezdés érthető. Nem csak a regényre való építkezés miatt, hanem azért is, amiért nem nagyon szoktak horrort tévére vinni sikeresen. Ahhoz ugyanis, hogy érdekelje a nézőt a karakterek sorsa, muszáj karakterizálni, a karakterizálás pedig időbe telik. Persze, mint egyes slasher sorozatok esetében megtehetnék, hogy minden részben szállítanak valami durva (és érdektelen) halált a sokkfaktor kedvéért, azonban szerencsére a The Terror nem szorul rá a mesterséges feszültség-generálásra.

Nem szorul rá, meg aztán szerencsére találnak más eszközöket arra, hogy elborzasszanak minket, illetve, hogy előre jelezzék az elkerülhetetlen véget, szóval még feszültséget is hordoz magában a kezdés, és véres jelenetekben sem lesz hiány – nyilván jó tudni előre, hogy eléggé korhatáros a tartalom.

Bármennyire is bejött nekem a kezdés, azért sokat jelentett az, hogy tudom, hogy érdemes várni, és az 1×02 igazolta is ezeket az elvárásokat (az 1×03 és az 1×04 meg pláne). Éppen ezért nem fog meglepni, ha nagy lesz a lemorzsolódás az első 45 perc után, csak annyit tehetek ellene, hogy biztatom a kétkedőket egy esetleges második vagy harmadik esély megadására.

Nem tudom, hogy más erre pozitívan fog-e reagálni, de nekem nagyon tetszett a kezdésben, ahogy a sorozat eljátszadozik a nézővel annak kapcsán, hogy kik a főszereplők, kik lesznek a történet kiemelt figurái. Tény és való, hogy rengeteg szereplő van (és mind egyenruhás fehér férfi), és mind megalapozásra szorul, de ha az ember odafigyel a nevekre és az arcokra, akkor meglesz a kitartás jutalma.

Arról nem is beszélve, hogy a tény, miszerint a sorozat egy elátkozott expedíció krónikája, hogy tudjuk, hogy mindenki oda fog veszni, olyan baljós hangulatot és többször jelentéstartalmat, vagy esetleg tragikus felhangot kölcsönöz majd minden jelenetnek, hogy az már önmagában is borzongásra és gondolkodásra késztetheti a nézőt. (Ez az elbeszélési mód persze az én egyik kedvencem, nyilván nem hoz mindenkit lázba.)

A The Terror afféle szofisztikált horror, ami nyilván nem lesz mindenkinek a kenyere, és aminél tényleg öröm látni, hogy mennyire odafigyelnek a hangulatra, a részletekre, az pedig gondolom, az alapanyagnak köszönhető, hogy a történet az évad első harmadától kifejezetten érdekes, előre nem feltétlenül látott irányokat vesz fel.

A The Terror első 4 részét az AMC jóvoltából láthattuk premier előtt.

Emlékeztet: The Terror 1. évad

2018. 03. 29. 21:00 - Írta: winnie

2 comments | kategória: ajánló,antológia

Ma. 22:00. AMC/COOL. The Terror – 1×01-02 (pilotkritika + szinkronos előzetes + szinkronhangok + az első 2 perc)

Bár pár napja hajnalban már volt eredeti hangos világpremier itthon a pilottal, de aki igazán jót akar, az rögtön dupla epizóddal kezd, mert úgy az igazi – az első rész vége ugyan jól mutat, de valójában nem olyan csúcspont, ami után a néző biztos, hogy visszatérne. Két rész után már elég jó eséllyel kitartunk a sorozat mellett.

Egyébként tipikusan ráérősen mesélő, a részletekkel sokat törődő, karakterizáló kosztümös horrorról van szó, nyilván olykor elég naturális látvánnyal és ijesztő megoldásokkal, és elég sok szereplővel is, szóval érdemes odafigyelni a nevekre és az arcokra annak, akik végig képben akar maradni, szokatlanul sokan a beszélő szerep, és a szám később csak nőni fog. (A szinkron ezúttal nem hátrány, mert nem egyszerű a szövege.)

Previous Posts