login |

Pilot-mustra: The Virtues – 1×01

2019. 05. 31. 14:50 - Írta: winnie

7 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,pilot-mustra

A BBC Channel 4 nemrég bemutatott újoncára eléggé all star gárdát szedtek össze. Még akkor is, ha ez valójában 2 (na jó, 2,5) embert fed.

Egyrészt a készítő nem más, mint Shane Meadows, aki amellett, hogy pár nagyon ász filmet jegyez, elkészítette a zseniális This Is England-et (’86, ’88 és ’90 – amolyan kötelező olvasmányként érdemes pótolni), másrészt pedig a főszereplő Stephen Graham, aki nagyon sok sorozatban volt benne, a This Is England mellett legutóbb a Line of Duty-ban, legtöbben pedig a Boardwalk Empire Al Capone-jaként emlékezhetnek rá. (A fél ember meg a pályáját a Skins-szel indító Jack Thorne, aki amellett, hogy a This Is England-ben is benne volt, olyan szériákat jegyzett, mint a The Fades, a Kiri, a National Treasure, a Glue vagy a The Last Panthers.)

THE VIRTUES – 1×01 – 8/10

Kezdeném azzal, hogy a The Virtues eléggé rétegsorozat, a pontszámom ellenére nem ezt ajánlanám a mostanság indult szériákból elsőként, de talán még az első 10-ben sem lenne benne. Mert bár nekem nagyon bejött a kezdése, maga az alapanyag elég kemény, másrészt pedig olyan stílusú, amit jó páran elhajtanak azzal, hogy “ebben nem történt semmi”- nem véletlen, hogy az IMDb-s szöveges értékelések zöme 1/10 és a 10/10.

Nyilván a This Is England-rajongóknak kötelező a sorozat. Azoknak, akik nem szerették, azoknak pedig felejtős. Akik pedig nem ismerik, azokat inkább ahhoz a szériához irányítanám, jobb azzal kezdeni az ismerkedést Meadows stílusával. Ebben ugyanis semmi kommerszet nem fognak találni, a stílus az, amit Ken Loach is képvisel, tipikus, angol realista, független filmes, amely előszeretettel használ amatőr szereplőket.

A The Virtues kezdése történet szintjén tényleg elég vékony, ami nem meglepő, hiszen a pilot inkább egy karaktertanulmány. Egy olyan karaktertanulmány, ami a színészi játéknak köszönhetően kvázi kitépi az ember szívét. Azért, amit Graham művel, nagyon sok díjat kellene odaadni (nem szoktam ilyet mondani, mert egy győzelemhez nem elég a 10/10-es alakítás, a többi 10/10-esnél is jobbnak kell lenni, de itt nem tehettem mást).

Kezdésnek kevés beszéd révén megismerkedünk egy jómunkásemberrel, aki meglátogatja volt feleségét és gyerekét (aki elutazni készül), és végül megpróbálja az estéjét feldolgozni. Ennyi, nem több, mindössze némi lecsengetés van a végén, bár az is hoz két remek jelenetet. (Ha már jelenet, az utcai vonulása nagyon komoly volt.)

“Élményként” (nem jó szó ez – inkább “tapasztalatként”) egész elementális volt a The Virtues kezdése, mármint olyan szinten, hogy mennyire letaglózott, amit láttam. Pedig tényleg csak annyi történt benne, hogy egy ember szomorú volt, és megpróbált felejteni és jól érezni magát. Ez is csak bizonyíték arra, hogy egy jó sorozatepizódhoz nem kell bombasztikus sztori vagy sok WTF-csavar. Olykor elég egyetlen ember is…

Ezek után furcsa azt mondani, hogy kíváncsi vagyok a folytatásra. Nyilván kíváncsi vagyok, de nem biztos, hogy fel vagyok rá készülve, hogy látni akarom. De az nagyon érdekel, hogy ennyire erős start után, hogy lesz képes Meadows tartani a szintet. És arra is, hogy Graham mit tartogat még. Mert a karaktere most útra kelt. Remélem, kiderül, hogy ilyen állapotban mi hajtja őt.

Délelőtti videó 3.: The Virtues

2019. 05. 30. 11:30 - Írta: winnie

3 comments | kategória: Anglia lecsap,video

A MINDENIT!

Amikor pár napja az elmúlt másfél hónap kimaradt 15-20 pilotjának esélyt adtam, ezt a sorozatot úgy indítottam el, hogy semmit sem tudtam róla. Naná, hiszen ezt a posztot most írom, én is ezekből tájékozódom, mert a majdnem két éves hírblokkra nem emlékszem, amiben a berendelésről írtam. Szóval képzelhetitek, hogy mekkorát néztem, amikor először látom, hogy Shane Meadows a készítő (This Is England, nem is kell többet mondanom), ráadásul Jack Thorne a társa, a főszereplő meg Stephen Graham. És ha mindez nem lett volna elég, akkor láttam, hogy a zenét meg PJ Harvey szerezte. Ez így elég all star.

A sorozatról anno azt írtam (majd a kritikában konkrétabb leszek), hogy egy erkölcsös, mégis gyakran bajba kerülő férfiról szól, aki mindenét elveszíti, és Írországba vágyik, hogy ott nézzen szembe gyermekkori démonjaival, amiket nevelőotthonos évei során szedett össze, s amik durva következményeket vontak maguk után. Itt találkozik össze egy nővel, aki titkot rejteget, és akibe beleszeret.

Előzetes a tovább mögött. További szereplők: Niamh Algar, Helen Behan, Frank Laverty.

Tovább…